Esterházy válaszolt az MTVA-vezérnek: "Hát el tetszik lenni tévedve lenni"
2013. január 24., csütörtök, 13:40
• Utolsó frissítés: 2013. január 24., csütörtök, 15:06
Szerző: hvg.hu
Szerző: hvg.hu
Címkék: cenzúra; Esterházy Péter; Dés László; MTVA; Böröcz István;
Kinyomtatom
Elküldöm
Esterházy Péter az Élet és Irodalom e heti számában
reagál Böröcz István MTVA-vezér szavaira, miszerint csak az ő személyére
és munkásságára való tekintettel kértek az írótól bocsánatot azért,
mert kivágták a Nemzeti Színházzal foglalkozó részt a Magyar Rádióban
leadott kulturális ajánlójából.
"Hogy mi nem illett hova? Egy laza beszélgetéses ajánlóba mi tud nem illeni?" - teszi fel a kérdést Esterházy Péter író az Élet és Irodalom legfrissebb számában arra reagálva, hogy Böröcz István MTVA-vezér szerint azért vágták ki Esterházy kulturális ajánlójából a Nemzeti Színházról szóló részt az MR1-Kossuth Rádióban, mert az a néhány mondat "nem illett oda".
"Hát el tetszik lenni tévedve lenni"
Az író felidézi Böröcz Heti Válasznak adott interjúját, melyben az MTVA vezérigazgatója azt mondja: "csak az író személyére, munkásságára való tekintettel" kértek bocsánatot az eset után. "Tekintse gesztusnak, mi is annak szántuk" - fogalmazott a lapnak Böröcz.
"Hát el tetszik lenni tévedve lenni. Van az az anekdota a szolnoki rendőrfőnökről meg a kurváról, hát ön már rég nem lesz vezérigazgató, amikor én még mindig strichelni fogok a Körúton, úgy értve, hogy még mindig n-ed rangú magyar író leszek, büszkén, hogy tagja lehetek annak a céhnek, amely nélkül ön vezérigazgató sem lehetne. Ez sok, visszavonom, lehetne. Mert mért ne lehetne meg egy közrádió irodalom nélkül? De akkor Wass Albert sincs" - írja Esterházy reagálásában, Böröcz Istvánhoz intézve szavait.
Az író azt sem érti, hogy "ha az új verzió szerint a munkatársai nem követtek el hibát, akkor mért is kell megalázni" egy neki szóló bocsánatkéréssel őket. "Nekem már rég nem volt főnököm, de élnék-halnék egy ilyenért, aki csak úgy odadob egy gesztusért" - fogalmaz a hetilapban.
"...ugyanarról a dologról egyszer igen, egyszer nem; nem ezt nevezzük hazudozásnak? Ha igen: Böröcz hazudik" - írta a cikkben.
"Tekintse ezt gesztusnak"
Esterházy felemlíti azt a történetet is, amikor nem engedték be a Magyar Rádió archívumába Dés Lászlót. A zenész szerint a rádió archívumában szeretett volna meghallgatni néhány hanganyagot, de annak ellenére sem jutott be, hogy leadta a személyes okmányait.
A Magyar Rádió illetékesei ezt akkor cáfolták: szerintük Dés László kért engedélyt a bejutásra, és kapott is, ám "a kollégák hosszabb ideig bíbelődtek az adminisztrációval, ő pedig útközben meggondolta magát, és távozott".
Esterházy szerint az ezt közlő Lencsó Rita, az MTVA sajtóirodájának vezetője hazudik, mert "történni az történt, hogy telefonáltak Désnek, hogy ne menjen, mert nem lehetett leadni a nevét a portán, így aztán oda se ment".
Írása végén Esterházy kifejti: cikkével az volt a célja, hogy röviden "elküldjön mindenkit", aki a történetben szerepelt, de ez csak "részben sikerült". "Ennek kapcsán tehetne a vezérigazgatóság egy szívességet: tekintse ezt a sikertelenséget gesztusnak a részemről" - írja Böröcz korábbi szavaira utalva az író.
"Hát el tetszik lenni tévedve lenni"
Az író felidézi Böröcz Heti Válasznak adott interjúját, melyben az MTVA vezérigazgatója azt mondja: "csak az író személyére, munkásságára való tekintettel" kértek bocsánatot az eset után. "Tekintse gesztusnak, mi is annak szántuk" - fogalmazott a lapnak Böröcz.
"Hát el tetszik lenni tévedve lenni. Van az az anekdota a szolnoki rendőrfőnökről meg a kurváról, hát ön már rég nem lesz vezérigazgató, amikor én még mindig strichelni fogok a Körúton, úgy értve, hogy még mindig n-ed rangú magyar író leszek, büszkén, hogy tagja lehetek annak a céhnek, amely nélkül ön vezérigazgató sem lehetne. Ez sok, visszavonom, lehetne. Mert mért ne lehetne meg egy közrádió irodalom nélkül? De akkor Wass Albert sincs" - írja Esterházy reagálásában, Böröcz Istvánhoz intézve szavait.
Az író azt sem érti, hogy "ha az új verzió szerint a munkatársai nem követtek el hibát, akkor mért is kell megalázni" egy neki szóló bocsánatkéréssel őket. "Nekem már rég nem volt főnököm, de élnék-halnék egy ilyenért, aki csak úgy odadob egy gesztusért" - fogalmaz a hetilapban.
"...ugyanarról a dologról egyszer igen, egyszer nem; nem ezt nevezzük hazudozásnak? Ha igen: Böröcz hazudik" - írta a cikkben.
"Tekintse ezt gesztusnak"
Esterházy felemlíti azt a történetet is, amikor nem engedték be a Magyar Rádió archívumába Dés Lászlót. A zenész szerint a rádió archívumában szeretett volna meghallgatni néhány hanganyagot, de annak ellenére sem jutott be, hogy leadta a személyes okmányait.
A Magyar Rádió illetékesei ezt akkor cáfolták: szerintük Dés László kért engedélyt a bejutásra, és kapott is, ám "a kollégák hosszabb ideig bíbelődtek az adminisztrációval, ő pedig útközben meggondolta magát, és távozott".
Esterházy szerint az ezt közlő Lencsó Rita, az MTVA sajtóirodájának vezetője hazudik, mert "történni az történt, hogy telefonáltak Désnek, hogy ne menjen, mert nem lehetett leadni a nevét a portán, így aztán oda se ment".
Írása végén Esterházy kifejti: cikkével az volt a célja, hogy röviden "elküldjön mindenkit", aki a történetben szerepelt, de ez csak "részben sikerült". "Ennek kapcsán tehetne a vezérigazgatóság egy szívességet: tekintse ezt a sikertelenséget gesztusnak a részemről" - írja Böröcz korábbi szavaira utalva az író.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése