A Biszku-perben múlt héten született bírósági döntés – amelyben a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárást rendelt el – azt mutatja, hogy a magyar igazságszolgáltatás egésze még a legnyilvánvalóbb bűnösökkel szemben sem képes olyan eljárás lefolytatására, amelynek során igazságügyi, jogi és történelmi igényességgel egyértelműen tisztázható lenne, milyen szerepet játszottak a pártállam kommunista vezetői az 1956. októberi forradalmat követő tömeggyilkosságokban – mondta Gulyás Gergely.
Értékelése szerint a Biszku-per eljárása jól mutatja az 1990 utáni igazságtételi próbálkozások eredménytelenségét.

Gulyás: Vannak el nem évülő bűnök

Közölte továbbá: annak érdekében, hogy ne férhessen kétség a bíróság pártatlanságához, tisztázni kell a sajtóban megjelent állításokat, választ kell adni arra, hogy a Biszku-perben eljáró bíró az összes vádpontban ítélkezett-e, mert ha nem, az komoly szakmai hiba. Azt is tisztázni kell, miért zárták ki Kahler Frigyes szakértőt – tette hozzá Gulyás Gergely, majd megjegyezte: reméli, nem olyan szakértőt keres a bíróság, aki még nem döntötte el, hogy 1956 forradalom vagy ellenforradalom volt.
Szerinte az, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás mindeddig elmaradt, hozzájárul ahhoz, hogy a rendszerváltás után is számtalan feszültség van a magyar társadalomban.
Nem fogadható el a diktatúrák közötti kettős mérce – jelentette ki a kormánypárti képviselő, hangsúlyozva: vannak el nem évülő bűnök, amelyeket büntetni kell, függetlenül az elkövetés időpontjától és a terhelt korától.
A Fidesz-frakció eddig is megadott minden jogalkotási segítséget ezekben az ügyekben – mondta a politikus, utalva a nemzetiszocialista és a kommunista bűnök elévülhetetlenségére.

Elhunytakkal szemben is folytatnának eljárást

Megjegyezte: az államhatalmi ágak elkülönült működése nem jelenti azt, hogy ne lehetne álláspontjuk egymás tevékenységéről. A Fidesz is természetesnek tartotta, hogy a bírák véleményt mondanak például az életpályamodelljükről vagy az eljárási törvényekkel összefüggésben – tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága lengyel példára lehetővé tenné, hogy akár elhunyt elkövetővel szemben is lefolytatható legyen a büntetőeljárás, Gulyás Gergely személyes véleményeként közölte: támogatja a bizottság javaslatát.
A 94 éves Biszku Bélát – aki az 1950-es évektől az állampárt vezetőségéhez tartozott, 1956 után volt belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes is – az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel vádolják.(MTI)
A múlt héten született ítélet, mint cseppben a tenger mutatja: a magyar igazságszolgáltatás egésze a legnyilvánvalóbb bűnösökkel szemben sem képes olyan eljárás lefolytatására, melyben igazságügyi, jogi, és történelmi igényességgel egyértelműen tisztázható lenne a pártállam kommunista vezetőinek szerepe az 1956 után történt tömeggyilkosságokban.
Gulyás Gergely a Biszku-ügy kapcsán tartott hétfői sajtótájékoztatóján kifejtette a bíróság első fokú döntésének hatályon kívül helyezéséről: a büntetőjogi felelősségre vonás mai napig való elmaradása a legnyilvánvalóbb esetekben is hozzájárul ahhoz, hogy a rendszerváltozást követően számtalan feszültség létezik a magyar társadalomban.
Nem fogadható el a diktatúrák közötti kettős mércék érvényesítése, vannak el nem évülő bűnök, melyeket meg kell büntetni, függetlenül attól, mennyi ideje történtek – szögezte le. Emlékeztetett, a Fidesz-frakció az ilyen ügyekben eddig is minden jogalkotási segítséget megadott, az új Alaptörvény világos elvi és jogi deklarációkat tartalmaz arról, hogy a nemzeti szocialista és kommunista bűnök sosem évülhetnek el.
Szintén világos a 2011. december 30-án elfogadott törvény, amely a New york-i egyezmény ratifikációjával a nemzetközi alapot is egyértelműen megteremtette ezeknek a bűncselekményeknek az üldözéséről – tette hozzá.
"Vannak el nem évülő bűnök, melyeket meg kell büntetni, függetlenül attól, mennyi ideje történtek."
Leszögezte, szeretnék, ha ezekben az ügyekben a bírósági szervezet képes lenne soron kívül a lehető leggyorsabban eljárni.
Mint fogalmazott: biztosak vagyunk abban, hogy az a négyéves eljárási idő, ami eddig eltelt az ügyben, nem elfogadható, gyakorlatilag ott tartunk, hogy az első fokú eljárást kell négy év után újra kezdeni.
Aláhúzta, az államhatalmi ágak különvált léte nem jelenti azt, hogy egymás tevékenységéről ne mondhatnának véleményt a felek. Ennek fényében kijelentette, ez az eljárás tisztán mutatja az 1990 utáni igazságtételi próbálkozások eredménytelenségét.
Hozzátette, az eljárás vitás pontjait egyértelműen tisztázni kell ahhoz, hogy a bíróság pártatlanságához semmilyen kétség se férjen.
Mindez ugyanúgy egyértelműen közös érdek, mint az, hogy akinek a kezéhez kétségtelenül vér tapad, ne úszhassa meg a büntetést – összegzett.
Újságírói kérdésre reagálva elmondta, a konkrét bírósági döntésről írásos okmányt nem kaptak, csak a sajtóban megjelent állításokat tudja kommentálni, ezek az állítások azonban tisztázásra szorulnak.
Kifejtette, külön eljárás keretében tárgyalták, hogy Biszku még a 2010-es években is ellenforradalomként emlegette 56-ot. Sajtótudósítások szerint erről a vádpontról ítélethirdetés nem történt, ha ez így van, az komoly szakmai hiba – kommentálta.
Jelezte, ha Kahler Frigyes szakértőt valóban elfogultság miatt zárta ki az eljárásból a bíróság, akkor ez a tény is kérdéseket vet fel. Mivel az egész jogállami törvényalkotás 1990 óta azon az alapon nyugszik, hogy 1956 forradalom volt, ilyen értelemben reméljük, hogy nem olyan szakértőt keres a bíróság, aki még nem döntötte el, hogy 56 forradalom, vagy ellenforradalom volt-e – tette hozzá.
(fidesz.hu)