Téma: Érdekességek
Hétköznapjaink megszokott mozgásszegény életmódja jelentős szerepet
játszik a gerinc rugalmasságának csökkenésében és különböző
torzulásainak kialakulásában. Testünk tartóoszlopára pedig érdemes
fokozottan figyelnünk, mert elhanyagolása hoszútávon szerveinkre és
szervrendszereinkre is kihat. Írásunkban röviden bemutatjuk a
legjellemzőbb gerincproblémákat, s azt, hogy ezeknek megelőzésében
milyen megelőző segítséget nyújthat a jóga.
Az egészséges gerinc S alakú, rajta homorulatokat és domborulatokat figyelhetünk meg, melyek rugalmasságát hivatottak biztosítani. Születéskor még C alakú ívet alkot, vagyis egyetlen domború görbületből áll. A mozgás-fejlődéssel a többi görbület ezután alakul ki, s pubertáskorban érik el végleges formájukat.
Ha a szaknyelven lordózisnak, illetve kifózisnak nevezett görbületek a természetes íveiktől eltérnek, akkor igen kellemetlen, fájdalmas tüneteket produkálhatnak. De amíg ez az eltérés akaratlagos izommunkával korrigálható, és a test felépítésében és működésében elváltozás nem jelenik meg, addig hanyag tartásról beszélünk (A hanyag tartásról és gyakorlatairól itt olvashatnak.) A hanyag tartásnál még csak meghatározott izmok zsugorodnak, mások túlnyúlnak, s az emiatt csökkent izomerő egy idő után az ízületek mozgékonyságára is kihat. Tartáshibák alakulhatnak ki, sőt állandósulva különféle rendellenességekhez, porckopáshoz, gerincsérvhez vezethet.
A tartáshibák esetében a test anatómiájában még nincs, de működésében már jelentkeznek elváltozások, zavarok. A tartáshibákat természetesen nemcsak a mozgásszegény életmód, hanem a csecsemő mozgásfejlődésébe való helytelen beavatkozás, hirtelen növekedés, alkati adottságok és fokozott igénybevétel (például súlyok cipelése, terhesség) is okozhatja.
Egyik legismertebb tartáshiba a domború hát. Itt a normálisnál erőteljesebb háti domborulat miatt a mellkas izmai rövidülnek meg, míg a hát kötőszövetei megnyúlnak. Ennél az elváltozásnál károsodhat a légzésfunkció és csökkenhet keringési rendszer hatékonysága, ami fáradékonysághoz és teljesítőképesség romlásához vezethet.
Az úgynevezett nyerges hát esetében viszont az ágyéki homorulat növekszik meg. A medence előredőlt helyzetbe kerül, s nagy fájdalomérzet mellett kihathat a vesék és hasi szervek működésére. A test súlyvonala megváltozik: a fej ugyan középvonalban van, de a has előreesik. Ez kihat a lábak izmaira is, a térd állandósult túlfeszített állapotba kerül. Többek között az állandó magas sarkú cipők viselése is egyik oka ennek a rendellenességnek.
Az is probléma, ha a gerinc görbületei kiegyenesednek, hiszen az S alak hiányában a gerinc elveszíti a testet ért rázkódások csillapító funkcióját. A lapos hát kialakulásának oka lehet a csecsemőkorban a túl korai felültetés, a test izomzatának és szalagrendszerének általános gyengesége is. Lapos hát esetében szintén szűkül a mellkasterület, ezért a szív és a tüdő munkája akadályozott, így a keringési rendszer működése is csökken.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy gerincünk védelmében érdemes has, far, valamint törzsizomzat erősítése, azonfelül a csípőhorpasz nyújtása, és fontos szerephez jutnak a pránájámák is , hiszen a hasi, mellkasi és a teljes jógalégzés nagy segítség lehet különösen a domború hát és nyerges hát esetében.
A legjobb természetesen a megelőzés. A következő ászanákkal gerincünk rugalmasságának a megőrzését, fokozását, illetve a fentebb említett izomcsoportok erősítését segíthetjük elő. Ezeket elsősorban prevencióként ajánlom, már kialakult problémáknál kérjük ki az orvos, gyógytornász véleményét, mielőtt bármilyen mozgásformának kezdünk.
Megelőzést támogató ászanák és gyakorlatok
Az egészséges gerinc S alakú, rajta homorulatokat és domborulatokat figyelhetünk meg, melyek rugalmasságát hivatottak biztosítani. Születéskor még C alakú ívet alkot, vagyis egyetlen domború görbületből áll. A mozgás-fejlődéssel a többi görbület ezután alakul ki, s pubertáskorban érik el végleges formájukat.
Ha a szaknyelven lordózisnak, illetve kifózisnak nevezett görbületek a természetes íveiktől eltérnek, akkor igen kellemetlen, fájdalmas tüneteket produkálhatnak. De amíg ez az eltérés akaratlagos izommunkával korrigálható, és a test felépítésében és működésében elváltozás nem jelenik meg, addig hanyag tartásról beszélünk (A hanyag tartásról és gyakorlatairól itt olvashatnak.) A hanyag tartásnál még csak meghatározott izmok zsugorodnak, mások túlnyúlnak, s az emiatt csökkent izomerő egy idő után az ízületek mozgékonyságára is kihat. Tartáshibák alakulhatnak ki, sőt állandósulva különféle rendellenességekhez, porckopáshoz, gerincsérvhez vezethet.
A tartáshibák esetében a test anatómiájában még nincs, de működésében már jelentkeznek elváltozások, zavarok. A tartáshibákat természetesen nemcsak a mozgásszegény életmód, hanem a csecsemő mozgásfejlődésébe való helytelen beavatkozás, hirtelen növekedés, alkati adottságok és fokozott igénybevétel (például súlyok cipelése, terhesség) is okozhatja.
Egyik legismertebb tartáshiba a domború hát. Itt a normálisnál erőteljesebb háti domborulat miatt a mellkas izmai rövidülnek meg, míg a hát kötőszövetei megnyúlnak. Ennél az elváltozásnál károsodhat a légzésfunkció és csökkenhet keringési rendszer hatékonysága, ami fáradékonysághoz és teljesítőképesség romlásához vezethet.
Az úgynevezett nyerges hát esetében viszont az ágyéki homorulat növekszik meg. A medence előredőlt helyzetbe kerül, s nagy fájdalomérzet mellett kihathat a vesék és hasi szervek működésére. A test súlyvonala megváltozik: a fej ugyan középvonalban van, de a has előreesik. Ez kihat a lábak izmaira is, a térd állandósult túlfeszített állapotba kerül. Többek között az állandó magas sarkú cipők viselése is egyik oka ennek a rendellenességnek.
Az is probléma, ha a gerinc görbületei kiegyenesednek, hiszen az S alak hiányában a gerinc elveszíti a testet ért rázkódások csillapító funkcióját. A lapos hát kialakulásának oka lehet a csecsemőkorban a túl korai felültetés, a test izomzatának és szalagrendszerének általános gyengesége is. Lapos hát esetében szintén szűkül a mellkasterület, ezért a szív és a tüdő munkája akadályozott, így a keringési rendszer működése is csökken.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy gerincünk védelmében érdemes has, far, valamint törzsizomzat erősítése, azonfelül a csípőhorpasz nyújtása, és fontos szerephez jutnak a pránájámák is , hiszen a hasi, mellkasi és a teljes jógalégzés nagy segítség lehet különösen a domború hát és nyerges hát esetében.
A legjobb természetesen a megelőzés. A következő ászanákkal gerincünk rugalmasságának a megőrzését, fokozását, illetve a fentebb említett izomcsoportok erősítését segíthetjük elő. Ezeket elsősorban prevencióként ajánlom, már kialakult problémáknál kérjük ki az orvos, gyógytornász véleményét, mielőtt bármilyen mozgásformának kezdünk.
Megelőzést támogató ászanák és gyakorlatok
- adhó-mukha-svanászana (alulra néző kutya póza)
- Ánandabalászana (boldog-babapóz)
- baddha-kónászana (cipészpóz)
- szupta-baddhakonászana (fekvő cipészpóz)
- bhudzsangászana (kobrapóz)
- ardha-bhudzsangászana (fél kobrapóz)
- dzsánu-sírsászana
- halászana (ekepóz)
- kandarászana (kis hídállás)
- márdzsárászana (macskapóz)
- márdzsarászana-sásánkászana dinamikusan
- matszjászana (Hálállás)
- paripúrna-navászana (teljes csónakpóz)
- pávana-muktászana (szeleket felszabító póz)
- utkatászana (székpóz)
- salabhászana (sáskaállás)
- ardha-salabászana (fél sáskaállás)
-
- Vjágrahászana (tigrispóz)
- Egykezes vjágrahászana
- Ellentétes kar-láb nyújtása
Vidák Vénusz
Forrás:
Képes Andrea, Medvegy Gergely, Timárné Ozorák Zsuzsanna: Hatha-jóga gyakorlata jegyzet. BHF, Budapest, 2013.
Varga Terezia-Milusne Pap Viola: Gerincvédelem a mindennapokban. Springmed Kiado, 2013.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése