Biszku újratöltve: 2015. október 02.

Olyan mértékben volt megalapozatlan a 2014-es elsőfokú ítélet Biszku Béla ügyében, hogy érdemben felülvizsgálni sem lehet, az egész eljárást elölről kell kezdeni. Ezt a döntést hirdette ki hétfő reggel a Fővárosi Ítélőtábla. Biszku ügyvédje szerint benne van a levegőben, hogy hamarosan egy másik ügyben is gyanúsított lesz a védencéből.

A Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Biszku-per elsőfokú ítéletét hétfőn, a Fővárosi Törvényszéket új eljárás lefolytatására utasították.
A most 93 éves, háborús bűnökkel vádolt egykori kommunista vezető Biszkut egy éve első fokon öt és fél év szabadságvesztésre ítélte  a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa. A januárban kezdődött másodfokú perben az ügyész életfogytig tartó fegyházért fellebbezett, Biszku ügyvédje új eljárást próbált kiharcolni. Sikerrel járt.
Az új eljárást egy másik tanácsnak kell majd lefolytatnia a Fővárosi Törvényszéken.

Fotó: Bődey János / Index

Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének bejelentését Novák Előd jobbikos országgyűlési képviselő rosszul viselte, be is kiabált: „Időhúzás, szégyen!”, majd később: „Egy napot sem fog ülni!” A tanácselnök bíró, Ruzsás Róbert először rendreutasította, de később Nováknak sikerült elérnie, hogy tényleg kiküldjék a teremből. Ruzsás egyébként elég higgadtan kezelte, amikor a jobbikos politikus az indoklás közben egyszercsak újrakezdte a bekiabálást, olyanokkal, hogy "Mansfeld Péter forog a sírjában", vagy "Mehet vissza a Rózsadombra". Miután megkérték, hogy fáradjon ki, Novák elmenőben még odavetette a bírónak, hogy "Biszku Bélával is lehetne ilyen határozott".
Biszku arcáról nem lehetett semmilyen érzelmet leolvasni sem akkor, amikor a kérésére rövid technikai szünetre kitolták a kerekesszékét a kísérői a teremből, sem a tárgyalás legvégén. Végig olyan mozdulatlan volt, mintha csak egy tárgy lenne a díszterem közepén, a széke pedig egy fogas, amelyre valakik két női fekete táskát akasztottak. Egyetlen egyszer szólalt meg, annyit mondott jó hangosan, hogy "Igen", amikor a bíró megkérdezte, megértette-e a döntést.
Az indoklás első 50 perce leginkább az elsőfokú ítéletnek és az ügy eddigi fejleményeinek az összefoglalása volt. A bíró fontosnak tartotta előrebocsátani, hogy a történelmi felelősség és a büntetőjogi felelősség kimondása nem ugyanaz, a kettő között lényeges különbség van. A Fővárosi Ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat megtartotta, Biszku ügyvédjének abban nincs igaza, hogy a pártatlansággal gond lett volna, viszont abban egyetértett a védővel, hogy

az elsőfokú ítélet olyan mértékben megalapozatlan, hogy nem alkalmas az érdemi felülbírálatra, a törvényszék nem teljesítette az indoklási és ügyfelderítési kötelezettségét.

Az ítélőtábla szerint már önmagában csak azért is hatályon kívül lehetett volna helyezni az elsőfokú ítéletet, amiért a 46 halálos áldozatot követelő salgótarjáni sortűz esetében kritika nélkül átvett részleteket az ügyben lefolytatott régi per indoklásából, miközben egyes tényeket figyelmen kívül hagyott. A törvényszék arra az ellentmondásra sem adott jó magyarázatot az ítélőtábla szerint, hogy miért állapították meg Biszku felelősségét a salgótarjáni sortűznél, miközben a Nyugati térinél pedig nem.
Az igazságügyi szaktanácsadóként bevont Kahler Frigyes szakvéleményét is problémásnak találta az ítélőtábla.  Kahler az 1993-ban létrehozott, a kommunizmus bűneit vizsgáló Történelmi Tényfeltáró Bizottság elnöke volt, az ítélőtábla szerint az ügyészség előre tudta, mi lesz az álláspontja Biszkuval kapcsolatban. A szakértő a véleményében nem foglalhat állást úgy, hogy az elfogultság látszatát keltse, mondta a bíró. Az író szerint a martonvásári bántalmazás ügyében is megalapozatlan volt az ítélet, mert a törvényszék nem rendelt ki orvosszakértőt.
A háborús bűnökhöz képest jelentéktelen vádpont volt a lőszerrel visszaélés, amellyel az otthonában talált töltények miatt kellett Biszkunak szembenéznie. A 2014 májusi elsőfokú ítélet ebben is bűnösnek találta. Ugyanakkor az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság meg sem kísérelte ellenőrizni Biszkunak azt a védekezését, miszerint a töltények nem az övéi voltak, ő még a létezésükről sem tudott.

Így kell kijavítani

Az indoklás végén a bíró − egyfajta iránymutatásképp − felsorolta, hogy milyen feladatokat, vizsgálatokat, kutatásokat kell majd elvégezni a megismételt eljárásban. Például

• történész bevonásával pontosabban tisztázni kell majd, hogy hogyan is működött a karhatalmai szervezet
• részletesebben fel kell tárni a régi iratok keletkezési körülményeit, például azt, hogy a jegyzőkönyvekben szerkesztett, vagy szó szerinti leiratok vannak
• a martonvásári bántalmazás ügyében meg kell kérdezni egy igazságügyi orvosszakértőt a sérülések gyógytartamáról
• a lőszerek ügyében az új eljárásban meg kell majd próbálni ellenőrizni Biszku védekezését, és meg kell kísérelni kihallgatni a fiát tanúként.

A 2014. májusi elsőfokú ítélet a háborús bűnök és a lőszerrel visszaélés mellett bűnösnek mondta ki Biszku Bélát egy Duna tévés interjú miatt kommunista bűnök tagadásában is. A döntésnek erre a részére az ítélőtábla indoklása most nem tért ki.
Az indoklás befejeztével a tárgyalásnak vége lett, Biszku ügyvédje, Magyar Gábor utána nyilatkozott a sajtónak. Ő két hete a védőbeszédben egy rosszul sikerült szakdolgozathoz hasonlította és kiábrándítónak nevezte a 4222 oldalnyi nyomozati anyag után megszületett elsőfokú ítéletet. Szerinte tele volt logikai hibával, részben megalapozatlan, részben téves jogértelmezésen alapult.

Strasbourgig akarták vinni

Biszku Béláék már januárban arra készültek, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság elé vigyék az ügyet. Ennek az az előfeltétele, hogy az érintett az összes magyarországi jogorvoslati lehetőséget végigpróbálja először, ezért Biszkuék benyújtottak egy eleve esélytelen elfogultsági indítványt a Fővárosi Ítélőtábla ellen a másodfokú per első tárgyalási napján, emiatt csúszott az érdemi kezdés. Az ügyvédje arra hivatkozott: „a politikai hecckampány” miatt nincs esély arra, hogy magyar bíróság tisztességes eljárásban bírálja el az ügyet. A hétfői ítélethirdetés után Magyar azt mondta: a dolog okafogyottá vált, ha jogerősen nem marasztalják el, Biszku nem áldozat.

Magyar szerint lényegében azt mondta ki ma az ítélőtábla, hogy

egyszerűen nem lehet addig jogászkodni, amíg nem tudjuk, mi történt pontosan.

Vagyis amíg a tényállást nem derítették fel teljesen, addig jogilag nem lehet megítélni, értékelni azt. Az ügyvéd visszatért a szakdolgozatos hasonlathoz: szerinte most olyan a helyzet, mint amikor az értékelhetetlen szakdolgozatot leadó hallgatót visszaküldik a könyvtárba kutatni, anyagot gyűjteni.

Fotó: Bődey János / Index

Az elsőfokú ítélet után a kerekesszékhez kötött vádlottnak nem kellett tavaly májusban azonnal bevonulnia a börtönbe. Oxigénhiányos szívbetegségben szenved, korábban megállapították, hogy kardiológiai gondozása élete hátralévő részében folyamatosan indokolt.
A volt belügyminiszter ellen még 2012 szeptemberében indította a büntetőeljárást az ügyészség. Azután jutott a hatóságok eszébe az addig elfeledve éldegélő egykori kommunista vezető, hogy Novák Tamás és Skrabski Fruzsina elkészített róla 2010-ben egy dokumentumfilmet, a Bűn és büntetlenséget.
Nem az az egyetlen Biszkut érintő eljárás, amelyben ma döntött a Fővárosi Ítélőtábla. Már két és fél éve folyik egy nyomozás az '56 utáni megtorlási perekkel kapcsolatban is. Ebben az ügyben egyelőre nem gyanúsították meg hivatalosan Biszkut. Az ügyvédje most azt mondta: ez benne van a levegőben, úgy néz ki, a nyomozóhatóság nem tett le Biszku számonkéréséről, és az is lehet, hogy akár holnap bejelentik a meggyanúsítását ebben az ügyben.(szerző: index)