Biszku-per: megalázó arculcsapás
2015.06.01., hétfő 14:37
A jogállam nem tud mit kezdeni a diktatúra örökségével; a jogállamiság a pártállamisággal. A jogállam a Biszku-perben egy teszetosza idióta képét mutatja, ahol azért kell várni egy másodfokú tárgyalásra egy évig, hogy azután bejelentsék: a két év alatt megszületett elsőfokú ítélet nulla, semmi, még annál is kevesebb, hibák sorozata, logikátlan, s amire alapozták, az elfogult.
Felmentéssel ér fel háborús bűnökkel vádolt egykori kommunista vezető, Biszku Béla ügyében a Fővárosi Ítélőtábla mai döntése, amellyel hatályon kívül helyezte az ítéletet. A volt belügyminiszter pere újrakezdődik első fokon.
Az ügy középpontjában azok a sortüzek állnak, amelyeket 1956-ban az átmenetileg megroppant diktatúra a lakosság megfélemlítésére használt. A per során azt szerették volna bebizonyítani, hogy nem véletlenül lőttek bele a békés tüntetőkbe, minderről a legfelsőbb kommunista vezetés tudtával, az ő parancsukra határoztak, egy szűk hatalmi kör utasította a karhatalmat a gyilkosságokra. S ha így van, mindez háborús bűncselekménynek minősül.
Így került a vádlottak padjára az utolsó kommunista vezető, aki most elégedetten hátra dőlhet tolószékében. A jogállam bírósága elbukott. Ugyan első fokon meghozta az első ítéletet, amely pártállami vezető ellen született öt és fél évre ítélve őt, de most darabjaira tépte, és arra utasította a bírósági szervezetet, hogy kezdje elölről az egész eljárást.
Biszku Béla 93 esztendős. Ha jogerősen is elítélik, egészségi állapota miatt vélhetően akkor sem került volna börtönbe. Nem az volt tehát a tét, hogy rács mögé kerül-e, hanem, hogy 25 évvel a rendszerváltozás után a jogállam bírósága be tudja-e bizonyítani, hogy a diktatúra rémtetteiért nem csak azok felelősek, akik gumibotoztak, lőttek, végrehajtották a parancsot, hanem azok, és elsősorban azok, akik kiadták azt. Vagyis, hogy létezik politikusi felelősség és felelősségre vonás kommunista rémtettekért.
A Nyugati pályaudvaron vörös zászlókkal kiprovokált tüntetésben hárman haltak meg, Salgótarjánban 46-an, és egy tízéves gyermeket is agyonlőttek, az áldozatoknak menekülési útvonalat sem hagyva. A macskaköveken fekvő szétroncsolt testek képe, Biszku mint az Ideiglenes Intézőbizottság tagja és azok a rettenetes jegyzőkönyvek, és a mostani határozathozatal egymás mellett. Az egész olyan méltatlan.
Igen, a jog hideg és steril. Annak kell lennie. De micsoda sterilitás az, hogy a másodfok szerint Tóth Szabolcs elsőfokú bíró hibázott, mert nem derítette fel rendesen az ügyet. A másodfokon eljáró bíró nem értette, miért állapították meg Biszku felelősségét a salgótarjáni sortűznél, s miért nem a Nyugati térinél, holott a vádirat szerint mindkét vérengzésben kulcsszerepe van. Még azt sem sikerült tisztázni, hogyan is működött a karhatalmai szervezet. Nem derül ki a jegyzőkönyvekből, hogy ott szerkesztett, vagy szó szerinti leiratok vannak. Két bíróság, de melyik hibázott: Tóth Szabolcs, vagy a Ruzsás Róbert vezette másodfokú tanács?
S van a másodfokú ítéletnek egy megsemmisítő része. A vád Kahler Frigyes
szakvéleményére épült, ez az ítélet indoklása szerint az elfogultság látszatát keltette. Arról a kiváló jogász-történészről beszélünk, aki az egész életét tette fel a sortüzekkel kapcsolatos jogi felelősség kutatására. Amit e témában tudunk, ahhoz neki nagyban köze van. „Elfogultság látszata”. Arculcsapás.
Biszku marad a vádlottak padján. Az agg kommunista nem alkuszik, jogállami eszközökkel küzd a jogállam ellen. S mélyen megalázó, hogy ma diadalt aratott.(forrás: Válasz.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése