Egy kockás füzetből indult Matolcsy csodafegyvere

Nagyságrendileg 3-6 százalék közötti hitelkamatokra számít a kkv-szektorban a növekedési hitelprogram, azaz az nhp kivezetését követően Balog Ádám, aki három gazdasági kulcspozícióból, a gazdasági minisztérium helyettes államtitkáraként, majd a jegybank alelnökeként, jelenleg pedig az MKB Bank elnök-vezérigazgatójaként követte és követi figyelemmel a gazdaságélénkítő kezdeményezést. Az Origónak adott exkluzív interjújában nem csupán értékeli a hitelprogramot, és beszél a program születésének körülményeiről, hanem felhívja a figyelmet a pénzügyi tervezés fontosságára, mivel erre a kis- és középvállalkozások sokszor nem fordítanak elegendő figyelmet.

• A jegybank további 100 milliárd forinttal tolta meg az nhp kivezetését. 
• Matolcsy Györgyék kockás füzetbe írták az ötleteiket. 
• A jegybank hitelprogramja 3 százalékkal tolta meg a növekedést, míg az államháztartási hiányt 1 százalékkal csökkentette. 
• Inkább az ügyfelek szemszögéből nehezebb a kivezetés, a bankok már felkészültek. 
• Az nhp után nagyságrendileg 3-6 százalék között alakulhatnak a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) hitelkamatai. 
• A bankvezér azt tanácsolja, hogy mindenki vegye komolyan a pénzügyi tervezést.
  A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az nhp aktuális szakaszának 100 milliárdos keretbővítéséről döntött, miközben éppen azon van, hogy kivezesse a programot. Miért volt szükség az emelésre?
  Nem tudom, miként döntött erről a Monetáris Tanács, de sejthető, hogy ez a kivezetés tompítása: lehetnek olyan projektek, egyedi helyzetek, ahol még szükség van forrásra, és így ezzel a plusz 100 milliárddal adnak egy kis kifutást a programnak. Ez leginkább egy logikus óvatossági lépés, amely haladékként is felfogható arra az időszakra, amíg az új MFB Pontok beindulnak.
  A program első két szakaszának a céljai hogyan teljesültek?
  Három éve merült fel először az ötlet, hogy valahogy javítsunk a kkv-k hitelhez jutási esélyein. Akkor még a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgoztam helyettes államtitkárként, és látszott a makrogazdasági, reálgazdasági számokon, hogy a kkv-szektor nem képes úgy kivenni a részét a GDP bővítéséből, mint a nagyvállalati. Az utóbbi már láthatóan kijött a válságból, és bővülni kezdett, a kkv-knál azonban még nem láttuk ennek jeleit. Kerestük a lehetséges okokat, és a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés elég markáns korlátnak bizonyult.
  
  

  Nem jutottak hitelhez a kkv-k

  Fotó: Polyak Attila - Origo
  Az akkori statisztikák alapján drasztikus csökkenést mutatott a hitelezés, és ez egyre veszélyesebb mértéket öltött: ha a kkv-kat nem hitelezik, az akár egy hitelválságszerű helyzetet is eredményezhetett volna, amikor már nagyon nehéz újra beindítani a folyamatokat. Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszterrel gyakran ültünk le ötletelni erről a problematikáról kávéházakban, éttermekben.
  Ezeket hogyan kell elképzelni?
  Kockás füzetbe írtuk le az elképzeléseinket, számolgattuk, hogyan lehetne a lehető legjobban megközelíteni ezt a kérdéskört. Végül Matolcsy György dobta be azt az ötletet, hogy legyen 0 százalékos hitel, 2,5 százalékon kiadva a vállalkozásoknak. Ez a két paraméter tartósnak bizonyult, hiszen ezekkel adtuk elő a terveket valamivel később a jegybanki stábnak. Az igazat megvallva, először nem is tudtak mit kezdeni ezzel: azt mondták, ez nem monetáris politika, ilyet nem szabad csinálni, ez mekkora veszélyt jelent a jegybank mérlegének a költségeire, meg a monetáris politika hatékonyságára.
  
  

  Nehezen ment át a jegybankon az nhp terve

  Fotó: Polyak Attila - Origo
  Végül sikerült az MNB belső csapatát meggyőznünk arról, hogy ez jó ötlet. Még később, amikor a bankokkal már az allokálásról tárgyaltunk, akkor derült ki, hogy mennyire égetően szükség van erre a programra.
  
  Az nhp számokban

  I. szakasz (2013.06.01-2013.09.30): 750 milliárd forint
  II. szakasz (2013.10.01-2015.12.31): 1000 milliárd forint (+ 500 milliárd NHP+)
  III. szakasz (2016.01.01-2016.12.31): forintpillér: 300 milliárd forint (+100 milliárd keretemelés); devizapillér: 300 milliárd forint
  
  2013 és 2015 között az alacsony alapkamat és az NHP összesen
  – mintegy 3 százalékponttal járult hozzá a reál GDP bővüléséhez;
  – a GDP több mint 1 százalékának mértékével csökkentette az államháztartási hiányt. (Forrás: MNB)
  A bankok miért nem akartak hitelezni?
  Szükség volt egy katalizátorra egy olyan rendszerben, amelyben a bankok nem akarták vagy tudták finanszírozni a kisvállalkozásokat, mert azok nem voltak hitelképesek. Ráadásul túl magasak kamatszint is jellemezte azt az időszakot. Az nhp egy csapásra oldotta meg ezt a problémát: a kkv-k szívesen vettek fel vállalható, kiszámítható és megfizethető hitelt, a bankoknak pedig kockázati szempontból kezelhetőbbé vált ez az ügyfélkör. A program összességében 3 százalékkal járult hozzá a GDP-hez az elmúlt három évben. A bankszektor és a banki ügyfelek teljes mértékben elfogadták, hogy ez egy jó eszköz: egy piaci instrumentum, amely kockázatilag és ügyfélszempontból is kezelhető, és ráadásul nagyon hiányolják, ha elfogy.
  Az nhp-hitelek a teljes hitelállománynak mekkora részét teszik ki?
  A forinthitelek úgy hetven százalékát.
  A bankok felkészültek már a termék kivezetésére?
  Az MKB Bank esetében megállapítható, hogy az nhp első körében körülbelül piaci részarányosan vettünk részt, a második szakaszban piaci részarány fölött – már majdnem 10 százalékban az MKB-n keresztül mentek ki az nhp-pénzek. A harmadik fázisban megint piacarányosan tudjuk ezeket a forrásokat allokálni.
  Ezért fontos a fokozatos kivezetés, hogy át lehessen hangolódni a saját, piaci eszközeinkre. Ezért aztán van nehézség az átállásban, de nem banki szempontból, sokkal inkább az ügyfelek szemszögéből.
  Ez alatt mit ért?
  Az ügyfelek megszokták, hogy ez egy egyszerű hitel, fix a kamat, minden banknál ugyanazok a szabályok, amelyeknek a feltételeit a jegybank határozza meg. Nincs sok alku, ez egy standard termék. Az azért sokat segít, hogy a jegybanki alapkamat 1 százalék alatt van: a 0 százalékos nhp-kamat és a 0,9 százalékos alapkamat között már nincs nagy különbség. Azaz kamatban, kamatteherben már nem jelent összességében nagy változást a kivezetés. Vissza kell majd állnunk a piaci alkukra, ám némileg árnyalja a képet, hogy jönnek az MFB Pontok, ahol 0 százalék körüli hitelt kaphatnak a vállalkozások. Miközben ez nagyon jó a gazdaságnak, némileg torzítja a piaci hitelezés lehetőségét. Ezzel együtt mi is nagy reményekkel várjuk, hogy beindítsa, illetve erősítse a beruházásokat, a vállalkozókat.
  
  

  Vissza kell majd állni a piaci alkukra

  Fotó: Polyak Attila - Origo
  Mekkora kamatokra lehet majd számítani az nhp kifutásával a kkv-szektorban?
  Erre nehéz egzakt választ adni, mivel nagyon sok múlik az adott kkv paraméterein: milyen tevékenységet végez, mióta pénzügyi mutatói vannak stb. Nagyságrendileg 3-6 százalék közötti sávról lehet szó.
  Mekkora versenyre számítanak a bankszektoron belül?
  A legerősebb 2000 kkv és a nagyvállatok hitelezésében most is öldöklő verseny dúl, ahogyan évek óta. Az igazán jó minőségű, jó fedezeti értékkel bíró, jó cash-flow-val rendelkező cégeknek a finanszírozásáért egymást ölik a bankok. Számos versenytársunk megítélésem szerintem irreálisan alacsony marginokkal hitelez, és bár igyekszünk állni a versenyt, de csak bizonyos mértékig tudjuk és akarjuk. A kkv-szektor további régióiban már szórtabb a kép, hiszen itt már nem minden bank akar erős versenyt. Ebben a körben megítélésem szerint az a bank képes jól és nagy tömegű kkv-t kezelni, amelyik jól parametrizált dobozos termékkel lép piacra. Azaz inkább hitelez 100-at úgy, hogy tudja, 5-10-zel probléma lesz, de nagy átlagban ez működni fog. Szerintem itt a gyors és standard megoldások működőképesek. Nem minden banknak ez a stratégiája, de összességében még így is sok versenyző van a piacon. Mi is igyekszünk megtalálni azt a megoldást, ami a leginkább hatékony a kkv-finanszírozásban, amit egy vegyes rendszerben képzelünk el: ez képes ötvözni a standardizáltság előnyeit egy erős tanácsadói, támogatói jelleggel. Az alacsony kamat egyre inkább csak egyetlen a számos tényező közül, amelyekre figyelni kell a hitelfelvételnél: előtérbe kerül a kiszolgálás minősége, az egyéb szolgáltatások sokszínűsége és még sorolhatnám.
  
  

  3-6 százalék között alakulhatnak majd a kkv-szektor hitelkamatai

  Fotó: Polyak Attila - Origo
  Az MKB hogyan készül arra, hogy vége lesz az nhp-nak?
  Van több eszközünk. Például a Széchenyi-kártyás termékek, amelyek nagyon jó feltételeket kínálnak a kisvállalkozásoknak, de vannak speciális MKB-csomagok is, különböző méretű vállalkozásoknak, amelyek rendelkezésre állnak. Ahogyan az előbb mondtam: ez alapvetően nem a banki oldalról érdekes, hanem a vállalkozások szempontjából. A teljesen standard nhp-termékek után vissza kell szokniuk a piacra: kicsit alkudozni kell, nagyobb a kockázat, változó a kamat, és nem biztos, hogy az öt év múlva is ugyanannyi marad, mint amennyi a felvételkor. Az ügyfeleknek erre fel kell készülniük.
  Ez kockázatkezelésben hoz majd valamilyen változást a bankoknál?
  Eddig is voltak ilyen hitelek, és olyanok is, akik ilyen hiteleket vettek fel. Magában az, hogy nhp nincs, az nem okoz változást a kockázatkezelésben. Eddig is meg kellett felelni az összes elvárásnak, legfeljebb most több lesz a feladatunk.
  Mennyire kell komolyan venni azt a célt, hogy az uniós források drasztikus csökkenése után 2020-tól már csak piaci forrás lesz elérhető a vállalkozásoknak?
  Erről egyelőre csak nyilatkozatot olvastam Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől. Ő azt mondta, nem kell aggódni, lesz még forrás, de egyre nagyobb teret adnak a visszatérítendő, tehát hiteljellegű eszközöknek.
  Mint például a most induló MFB Pontok?
  Igen. Én sem tartom reálisnak, hogy az Európai Unió gazdaságát hirtelen ott lehet hagyni egy ilyen program nélkül. Valamilyen átvezetés biztosan kell majd, ahogy az nhp-ban is kell a támogatás a kivezetéshez. Ugyanakkor ennek a brutálisan sokkal nagyobb összegű támogatásnak is valami fokozatos átalakítására lesz szükség. Kizártnak tartom, hogy az unió gazdasága három és fél év alatt felkészül arra, hogy ez a lehetőség nincs többé.
  Mit tanácsolna a cégeknek, hogy fölkészüljenek erre, ha mégis így alakul?
  Hogy vegyenek fel MKB-hitelt!
  Azon túl?
  Szerintem a cégeknek azt kell megtanulniuk, hogy a pénzügyi tervezés fontos. Még most is számos olyan esettel találkozunk, ahol van egy tehetséges vállalkozó, aki ráadásul még jó egy sales-es is, és van egy jó ötlete, egy jó terméke, amit jól és becsületesen csinál, de adott esetben már egy áfát nem bír megtervezni, nemhogy egy likviditást, vagy egy cash-flow-t, elfelejt tranzakciós költséget figyelembe venni, noha külföldre akar exportálni, vagy sejtelme sincs, hogyan kell lefedezni az árfolyamkockázatot. A pénzügyi tervezés egy külön szakma, ezt meg kell fizetni, és meg kell terveztetni, már a legalapvetőbb szinten is. Azt látom, hogy a vállalkozások nem fektetnek ebbe energiát, hanem sokkal inkább azzal foglalkoznak, hogy szép és jó legyen a termékük, legyen megrendelésük, piacuk, jó legyen a kapcsolatuk a vevővel, a beszállítóval, megfelelően legyenek letárgyalva az árak. Arra azonban, hogy az egész hogy van megtervezve pénzügyileg az elkövetkező 3-5 évre, borzalmasan kevés energiát fordítanak. Miután megégettük magunkat a válságos időszakban – akár a pénzügyi válság miatt, akár a specifikusan magyar tényezők miatt –, mindenkinek észre kellene vennie, hogy a pénzügyi kérdések és a tervezés nem megkerülhető.(forrás: Origo)