Precens pernek sem jó a Biszku-Saga

Biszku-per - "Állatorvosi ló" ez az eljárás MTI|2015. dec 18. 08:59 MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Állatorvosi lónak nevezte a Biszku-ügyet Gellért Ádám nemzetközi jogász a Kossuth rádió 180 perc című műsorában pénteken. Szerinte az egész ügy a kicsúcsosodása annak, hogy az elmúlt 25 évben sem nemzetközi jogi szempontból, sem történeti szempontból nem foglalkoztak megnyugtatóan ezzel a témával. Azzal kapcsolatban, hogy a '90-es évek elején miért nem történt valódi szembenézés az állampárti múlttal, azt mondta: ezeknek a válaszoknak a megadásához el kellene valakinek kezdenie szisztematikusan feltárnia azokat az ügyészségi, minisztériumi iratokat, amelyek még fellelhetőek az irattárakban és levéltárakban, és csak utána lehet feltenni ismét a kérdést. A konkrét üggyel kapcsolatban azt mondta: a bíróság alapos eljárást folytatott, nem a bíróság, nem a történészek a hibásak, hanem az idő múlása.     A '90-es években tanúként hallgatták ki Biszku Bélát, nem volt olyan ügyészi vizsgálat, amely elővette volna az akkor még élő pártvezetőket, katonai és közigazgatási vezetőket, és alaposan kikérdezte, vagy "megszorongatta volna őket" - mondta Gellért Ádám. A Biszku-ügy legfontosabb üzenetének azt nevezte, hogy a bíróság felmentette a vádlottat azok alól a vádak alól, amelyek szerint felbujtója lett volna a háborús bűncselekményeknek, ugyanakkor bűnpártolásért elítélte, amiért nem gondoskodott a karhatalmisták felelősségre vonásáról. Az ítélet morális üzenetéről szólva azt hangsúlyozta: az eljáró bíró is hangsúlyozta, hogy Biszku Béla nem belügyminiszteri tevékenysége miatt került a vádlottak padjára, hanem az 1957 márciusi kinevezését megelőző, 1956 decemberi sortüzekhez kapcsolódóan. Biszku Béla ekkor az egyik pártszervezetet szervezte, és bár az ideiglenes intézőbizottságnak ugyan tagja volt, de fontos döntések meghozatalában nem vett részt. Biszku Béla volt pártállami vezetőt csütörtökön két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt első fokon.(MTI) 56-os Ki kicsoda/MTI

Biszku Béla 1921- Márokpapiban (Szabolcs-Szatmár Bereg megye) született. Apja földműves volt. A család 1929-ben felköltözött Budapestre. 1937-ben lakatosinasnak szegődött a Magyar Felvonó- és Gépgyárba, 1938-ban bekapcsolódott az ifjúmunkás-mozgalomba, 1943-ban belépett a Vasas Szakszervezetbe. 1944-ben felvették a kommunista pártba. 1944-1945-ben az angyalföldi fegyveres ellenállás egyik szervezője volt. A háború után az MKP XIII. kerületi szervezője. 1946-tól az MKP Budapesti Pártbizottságán dolgozott. 1949 májusában hat hétig az MDP KV Káderosztályának alosztályvezetője, majd a Budapesti Pártbizottság Káderosztályának élére került. 1951-ben leváltottak, a X. kerületi pártbizottság titkára lett. Itt dolgozott 1953 szeptemberéig, amikor megkezdte tanulmányait a Politikai Főiskolán. 1955 tavaszától a XIII. kerületi pártbizottság első titkára. A forradalom első napjaiban a XIII. kerületi pártbizottság tagjaiból, párttagokból és munkásokból fegyveres csapatokat szervezett az utcai felkelők ellen. Október 30-án a Parlamentben tárgyalt Apró Antallal és Földes Lászlóval. Október 31-től (1985-ig) az MSZMP KB, november 7-től az MSZMP IIB tagja. December 6-án a Népszabadság sztrájkoló dolgozóival tárgyalt, akik végül felvették a munkát. December 8-án az MSZMP Budapesti Pártbizottság Intézőbizottsága elnökévé választották. 1957. február 28-án a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagja lett, a belügyek vezetésével bízták meg, május 9-én belügyminiszternek nevezték ki. Az 1957. június 27-29-i MSZMP Országos Értekezleten a PB tagjává választották. 1957. augusztus 26-án Moszkvában tárgyalt a Nagy Imre-per előkészítéséről. 1958-tól 1971-ig, majd 1975 és 1985 között országgyűlési képviselő. Az 1960. március 30-i kb-ülésen az amnesztiatervezet előterjesztője volt. 1961. szeptember 13-án a Minisztertanács elnökhelyettesévé lépett elő. 1962. november 27-én, a VIII. kongresszuson a kb adminisztratív ügyekért felelős titkárává választották, és párhuzamosan felmentették kormánytisztségei alól. A kb 1963. decemberi ülésén pártszervező kb-titkár lett. 1966-ban pártszervező és adminisztratív titkár lett, 1978-ig a Pártépítési Munkaközösséget vezette. 1972 őszén - szovjet támogatást élvezve - Komócsin Zoltánnal és híveivel szövetségben konzervatív, reformellenes politikai fordulatot akart végrehajtani, megpróbálták Kádár Jánost is megbuktatni. 1973 januárjában a kb frissen létrehozott Testnevelési és Sportbizottságának vezetőjévé nevezték ki. A kb 1978. áprilisi plénumán felmentették tisztségei alól, és nyugdíjazták. 1980-tól 1989-ig a SZOT Számvizsgáló Bizottságának elnöke.