Koncz Éva-MOZAIK:Konferencia és kiállítás:Diktatúrák sortüzei fegyveres erőszak a hatalom eszköztárában című konferenciára, valamint az eseményt megelőző napon, december 2-án a Hidegháború- egy megosztott világ rövid története című kiállítás megnyitója

A Diktatúrák sortüzei-Fegyveres erőszak a hatalom eszköztárában

---

 KONCZ ÉVA:MOZAIK

Program egy része:
Köszöntőt mondanak:

• Borhy László akadémikus, dékán, ELTE Bölcsészettudományi Kar
• Kisfaludi András rektorhelyettes, ELTE

A konferenciát megnyitják:

• Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az 1956-os emlékév fővédnöke
• Łukasz Kamiński elnök, Institute of National Remembrance, Poland
• Földváryné Kiss Réka elnök, Nemzeti Emlékezet Bizottsága

9.40–10.40 I. SZEKCIÓ

Üléselnök: Bank Barbara (a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja)

• Paweł Sasanka (tudományos kutató, Institute of National Remembrance)
• Konrad Białecki (tudományos kutató, Institute of National Remembrance)
• Tischler János (igazgató, Varsói Magyar Kulturális Intézet)

10.40–11.00 KÁVÉSZÜNET

11.00–12.20 II. SZEKCIÓ

Üléselnök: Konrad Białecki (tudományos kutató, Institute of National Remembrance)

• Kahler Frigyes (egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem)
• M. Kiss Sándor (főigazgató-helyettes, Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum)
• Varga László (nyugalmazott főigazgató, Budapest Főváros Levéltára)
• Zinner Tibor (kutatócsoport-vezető, Veritas Történetkutató Intéze

                                    ***

   Kövér László: Marxizmus helyett liberalizmus

  A magyarországi és lengyelországi sortüzek áldozatai előtti tisztelgés, a kommunista diktatúrák természetének értelmezése, és a pártállami rendszer erőszakszervezeteinek működése volt a fókuszában a Diktatúrák sortüzei – Fegyveres erőszak a hatalom eszköztárában című tegnapi konferencián. Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a pártállami diktatúra igazi arca az emberek megfélemlítése volt. Párhuzamot vont a marxizmus és a mai liberalizmus között, mivel mindkettő korlátozza a szólásszabadságot.

  A lengyel és a magyar nép véres történelmi tapasztalata, hogy ahol az ideológia véget ér, ott kezdődnek a sortüzek – fogalmazott Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Diktatúrák sortüzei – Fegyveres erőszak a hatalom eszköztárában című konferencián. Beszédében kiemelte, hogy a diktatúrák előbb a szólás és a gondolkodás, majd a cselekvés szabadságát korlátozzák, ezután következik a kendőzetlen, nyers erőszak. Az egykori sortüzek fényében mutatkozik meg leginkább a pártállami diktatúra igazi arca, amely a védtelen lakosság ellen, ártatlan civilekkel szemben alkalmazott tömeges fegyverhasználaton és az ezáltal elért megfélemlítésen alapult. A sortüzek bebizonyították azt is, hogy a kommunista vezetőknek semmi sem volt drága, ha a hatalom megtartásáról volt szó.

  A házelnök szerint a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján megbukott a kommunista rendszer, de „a sűrített marxizmus helyét fokozatosan átvette a sűrített liberalizmus, azaz a politikai korrektség mint a szólás- és gondolatszabadság korlátozásának új, 21. századi eszköze. Manapság a demokrácia szó előtt használt liberális jelző a valaha használatban volt népihez hasonlóan egyre inkább fosztóképzőként értelmezendő. A liberális ideológia és a valóság közötti szakadék egyre nő. Ezért fontos szerep hárul a V4 tagállamaira, hiszen közös fellépéssel, történelmi tapasztalataink hiteles felmutatásával még megmenthetik Európát a fenyegető szakadéktól, az önfelszámolás kísértésétől.

  Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke lapunknak elmondta, hogy a napokban van az 59. évfordulója annak, hogy az MSZMP vezetése, benne Kádár Jánossal, Apró Antallal, Biszku Bélával és a többiekkel döntött a társadalmi ellenállás erőszakos letöréséről, egyértelmű a politikai felelősségük az ügyekben. Az 1956-os évforduló lehetőséget ad arra, hogy a lengyel – magyar barátságot újra tartalommal töltsék meg.

  Hozzátette: a magyar ’56 a lengyelek számára is szimbólum. A közös gyökerek megértése, a kommunista diktatúrával való közös elszámolás mind-mind nagyon fontos része az európai identitásnak. Meg kell mutatni a nyugat-európai népeknek a kommunizmus történetét, ezért közös terveket is megfogalmaztak a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézettel. Kiemelte: holnap lesz az 59. évfordulója annak, hogy több ezer nő néma tüntetéssel hajtott fejet a forradalom és szabadságharc áldozatai előtt, és tett hitet a szabadság mellett. Erre volt válasz a pártvezetés részéről az erőszak alkalmazása.

  
  

  Fotó: Mirkó István

  Az elnök ünnepi köszöntőjében kijelentette: a kommunista rendszereket elemezve ma már jól tudjuk, hogy a diktatúra lényegéhez tartozott a politikai célból gyakorolt állami erőszak. Ezen rendszerek működésének belső logikáját kell megértenünk, mivel a sortüzek e diktatúrák lényegéből fakadnak. Szavai szerint a hatalom birtokosai a fegyveres erőszakot valójában a társadalmi, politikai, gazdasági válságkezelés eszközének tekintették. Lukasz Kaminski, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete elnöke azt emelte ki, hogy a múlt feltárásával a jelen és a jövő ifjúságát is inspirálhatjuk annak felismerésére, milyen fontos érték a béke, a szabadság és az emberi méltóság. A kommunista rendszer elleni felkelései során mindkét nép az európai értékeket védte, ami része belépőnknek az európai integrációba.

  A konferencián a lengyelországi és magyarországi sortüzek áldozatairól és a tettesekről, az események történeti hátteréről tartottak előadásokat lengyel és magyar történészek. Tischler János, a Varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója egy rövid filmet is levetített, amely a lengyelek szolidaritását ábrázolta a magyar forradalom és szabadságharc mellett. Előadásában kitért azokra a tüntetésekre és a szovjet konzulátus elfoglalására, amelyeket a magyarországi események inspiráltak. A magyar forradalom évtizedekkel később is a szabadság szimbólumaként élt a lengyelekben, ezt bizonyítja az is, hogy a Szolidaritás Mozgalom 1986-ban emléklapot tett ki a szabadságharc 30. évfordulója alkalmából a varsói magyar nagykövetség épülete elé.

  Szerda este megnyílt a konferenciához kapcsolódó, Hidegháború-egy megosztott világ című kiállítás is az egyetemen.(forrás: Magyar Idők)