Völgyesi Miklós súlyos kritikákkal illette a vádat, amelyet a lényeget illetően csak katonai bűncselekmények miatt emeltek. A hivatalos személyek, azaz a rendőrök által elkövetett köztörvényes cselekmények miatt ténybeli vádemelésre nem került sor, csak a katonai szervezet belső működését sértőket tették vád tárgyává. „Ebben nincs egyetlen pofon sem, vagy szemkilövés” – állapította meg. "Ami itt folyik, egy olyan színjáték, amely nem viszi előbbre a valós tények megismerését és a megérdemelt büntetések kiszabását" – tette egyértelművé.

Biztosan beidézi tanúként Gyurcsány Ferencet a bíróság a 2006. őszi események kapcsán indult büntetőperben - írta szerdai számában a Magyar Hírlap a Fővárosi Törvényszékre hivatkozva. Beidézése inkább jövőre várható. Völgyesi Miklós nyugalmazott tanácsvezető bíró az M1 Ma reggel című csütörtöki műsorában súlyos kritikákkal illette a vádat, amelyet a lényeget illetően csak katonai bűncselekmények miatt emeltek.

Évekbe telik, mire a rendőri vezetők perében érdemi döntés születik – állapította meg Völgyesi Miklós nyugalmazott tanácsvezető bíró. Ez alátámasztva rámutatott, hogy a sajtóhírek szerint 120-150 tárgyalási napot tervezett a katonai tanács elnöke, az egyik héten három, a következőn kettőt tart meg, amiből le kell számítani az ítélkezési szüneteket és az ünnepnapokat, továbbá hozzáadódik a védői indítványok érdemi kitárgyalása.

 

Völgyesi Miklós súlyos kritikákkal illette a vádat, amelyet a lényeget illetően csak katonai bűncselekmények miatt emeltek. A hivatalos személyek, azaz a rendőrök által elkövetett köztörvényes cselekmények miatt ténybeli vádemelésre nem került sor, csak a katonai szervezet belső működését sértőket tették vád tárgyává. „Ebben nincs egyetlen pofon sem, vagy szemkilövés” – állapította meg.  "Ami itt folyik, egy olyan színjáték, amely nem viszi előbbre a valós tények megismerését és a megérdemelt büntetések kiszabását" – tette egyértelművé.

A nyugalmazott tanácsvezető bíró tisztázta: Gyurcsány Ferenc a magyar jogrendnek megfelelően akkori miniszterelnökként nemcsak jogosult, de kötelezett is volt a rendőrség munkájának az irányítására, a rendőrség tevékenységében pedig minden olyan jogsértés vagy törvénytelen esemény megakadályozásában köteles volt lépni, ám nem tette meg. Ehhez képest a rendőrtábornokok ellen indult büntetőügyben a volt kormányfő nem ül a vádlottak padján, mert vele szemben nem emeltek vádat, csak tanúi minőségben hallgathatják meg, ami óriási különbség – nyomatékosította.

Völgyesi Miklós úgy vélte, rejtély, hogy a vádlottak eddig miért nem hivatkoztak arra, hogy mindaz mögött, amit cselekedtek, egy miniszterelnöki akarat húzódott meg, amely a törvényes alkotmányos rend megsértésével érvényesült. A kormányfő akaratát ugyanis Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszter vagy Kondorosi Ferenc akkori igazságügyi és rendészeti államtitkár útján kellett volna gyakorolnia, de őket kihagyta – hangsúlyozta. Völgyesi Miklós megemlítette azt is, hogy amikor Gergényi Péter hajdani budapesti rendőrfőkapitányt kényszerítették a nyugdíjba vonulásra, Gyurcsány Ferenc közvetlenül magához rendelte, és visszavonatta vele a szándékát. Ezt sérelmezte Bene László egykori országos rendőrfőkapitány, akinek „átnyúltak a feje felett” – fogalmazott.

Az ügyészség a nyolc évvel ezelőtti események kapcsán tizennégy volt vagy jelenlegi rendőr ellen emelt vádat, közöttük Bene László és Gergényi Péter egykori országos és budapesti rendőrfőkapitány, valamint Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat volt parancsnoka ellen. Gergényire és társaira a vádirat szerint felfüggesztett börtönbüntetést kértek.(Hiradó.hu)