A Budai-hegység nagyrészt mészkőből és dolomitból áll, karsztvízben, barlangokban gazdag. A karsztvizek források alakjában törnek a felszínre szinte az egész partvonalon. Ezek a hévizek adják annak a világhírű fürdőkultúrának az alapját, amely már a rómaiak idejében elkezdődött és a törökök idejében fejlődött ki.
Budapest a világ fürdőkben (Gellért-, Rudas-, Rác-, Lukács-, Széchenyi-, Margitszigeti Thermál és Király-fürdő) leggazdagabb fővárosa.
Hat nagyobb sziget tartozik a fővároshoz: a Margit-sziget, az Óbudai- és a Csepel-sziget, valamint a Palotai-, a Nép- és a Háros-sziget.
 |
Ezek az épületek a törökök idején elpusztultak. A sziget különleges természeti adottságainak, sport-, fürdő- és szórakoztatólétesítményeinek, hatalmas fáinak, jó megközelíthetőségének köszönhetően a budapestiek kedvelt pihenőhelye. A budai és a pesti oldallal két híd köti össze: a Margit híd és az Árpád híd.
Ezenkívül még hét hídja van a fővárosnak (az északi vasúti összekötő, a Lánc-, az Erzsébet, a Szabadság, a Petőfi, a Lágymányosi és a déli vasúti összekötő híd).
A város építészeti öröksége közel kétezer éves. Az ókori Aquincum maradványai Óbudán kerültek elő. A Flórián tér helyén állt Aquincum légiós tábora, a XIII. századtól kezdve pedig a királyi vár, amely később a királynék vára lett. A polgárváros a mai Szentendrei út mentén épült. A környező villákból az ún. Herkules-villa maradványai és mozaikjai a mai Meggyfa utca 19-21-ben tekinthetők meg.
Buda és Pest várossá fejlődése a XII-XIII. századra tehető. Ekkor Buda központja Óbuda volt. Amikor a tatárok kivonultak az országból, megindult a Várhegy betelepítése. Déli részén ma is látható a XIV. századi várból az István-torony.
 |
Mátyást 1458-ban választották királlyá, aki jól szervezett hadsereggel, központi hatalommal és hatalmas vagyonnal rendelkezett. Európa legfényesebb palotáját építtette fel, udvara a humanista kultúra otthona lett.
1526-ban a törökök kirabolták a palotát, s a kincseket elszállították. 1541-ben ismét elfoglalták Budát. 150 éves uralmuk alatt elsősorban az erődrendszert építették, így a palota lassan pusztulni kezdett. Felrobbant a lőportorony, tűzvészek pusztítottak.
1686-ban felszabadult Buda. Mária Terézia uralkodása alatt a magyar rendek követelésére felépült a palota (1749-1770), amely a nádor székhelye lett.
1806-ban megépült a Sándor-palota. A vár a 48-as szabadságharcban ismét megrongálódott. A palota átépítését a kiegyezést követően, 1881-ben kezdték meg, hatalmas kupolát építettek.
A II. világháborúban az épület és teljes berendezése tönkrement. A helyreállítást megelőzően régészeti kutatásoknak vetették alá. Ma a főváros legjelentősebb kulturális központja: a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum Legújabbkori Történeti Múzeumának kiállításai láthatók benne, valamint itt kapott helyet az Országos Széchenyi Könyvtár.
 |
Mátyás király 1460 körül oratóriumot építtetett, és itt tartották az esküvőjét.
 |
Széchenyi István gróf kezdeményezésére 1839-ben kezdték meg a Lánchíd építését, Tierney William Clark tervei szerint, Adam Clark vezetésével. 10 év alatt készült el. 1857-ben az Alagút, 1870-ben a Sikló is megépült. A Lánchidat a II. világháború alatt a visszavonuló németek a többi híddal együtt felrobbantották. Felavatásának centenáriumára, 1949. november 21-ére újjáépítették.
A XIII. század második felére Pest is nagy, gazdag várossá fejlődött. A városfalak közt királyi ház állt és plébániatemplom, 1233-ban pedig a domonkosok kolostora. A tatárok elvonulása után csak romok maradtak. IV. Béla helyreállította a közbiztonságot, és megindult az újjáépítés. A pesti telepesek kiváltságlevelét megújította, és birtokszerzési lehetőséget adott a polgároknak.
A török uralom után is a helyreállításra törekedtek. Az első jelentős épületet, az Invalidus-palotát (a mai Városház u. 9-11.) 1716-ban kezdték el építeni, de csupán három szárnya készült el. Felépült (román kori templom alapjaira) a belvárosi plébániatemplom (1725-1739, barokk), a szervita templom (1725) és a Klarissza kolostor (1729), a ferencesek háza és temploma (a mai Ferenciek terén, 1727-1743), a pálosok kolostora és temploma (ma: Egyetemi templom).
A XVIII. század első évtizedében felépült a Városháza. Pest a XIX. század elejére gazdasági és kulturális centrum lett. 1808-ban a király elfogadta a Szépítési Tervet, amelynek értelmében nagyszabású városrendezésre került sor: csatornázásra, útépítésre, bontásokra, parcellázásra. Létrejött az Orczy-kert, 1817-ben a Városliget (régen Városerdő), a világ első tervezett közparkja, valamint a Népliget, a pesti oldal legnagyobb parkja. A Belváros polgári, egyházi, oktatási negyeddé, Lipótváros gazdasági központtá alakult. Teréz-, Ferenc- és Józsefváros is gyorsan fejlődött. Felépült a Megyeháza (klasszicista, 1804), de mai formájában csak 1838 és 1841 közt készült el. A XVIII. századi újjáépítés során a török épületek többnyire eltűntek, a romokat, az épületmaradványokat beépítették, és egységes, barokk városkép alakult ki.
 |
A Dohány utcai zsinagóga (romantikus, bizánci mór, 1854-1859), a világ legnagyobb zsinagógája, helyreállítása napjainkban fejeződött be (benne: Zsidó Múzeum). A Magyar Tudományos Akadémia épülete (neoreneszánsz, 1862-1864) Stüler, berlini építész munkája. Az Operaház az ország legnagyobb, legszebb színháza. Építése 1875 őszén kezdődött, Ybl Miklós tervei szerint, neoreneszánsz stílusban, és 1884-ben fejeződött be. Az 1980-as években felújították. Ötszintes nézőtere fölött Lotz Károly falfestménye látható. Az elegáns, díszes épület Ybl legjobb alkotása.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem épülete 1882-ben készült el, Steindl Imre alkotása, eklektikus stílusú. A Keleti pályaudvar (1884) Fekete János nevéhez fűződik.
 |
A Sugárút lérehozásának gondolata Andrássy Gyula nevéhez fűződik. Az utat lezáró Hősök terén, középen áll a Millenniumi Emlékmű, történelmünk nagyjainak alakjaival. Oldalt a Műcsarnok (1895), az ország legnagyobb kiállítási csarnoka, vele szemben a Szépművészeti Múzeum (1900-1906) látható, mindkettőt Schikedanz Albert és Herzog Fülöp tervezte. A tér tulajdonképpen a Városliget kapuja.
Mögötte épült fel 1896-ra a Vajdahunyad vára Alpár Ignác tervei szerint; 1904 és 1908 között végleges anyagokkal újra megépítették. A vár a történelmi Magyarország híres műemlékeinek részleteit, stílusait ábrázolja, magyar építészeti, stílustörténeti múzeum. Nevét az erdélyi Vajdahunyad váráról vett részletek alapján kapta (benne: Mezőgazdasági Múzeum).
A Ligetben 1866-ban létesítették a Fővárosi Állat- és Növénykertet; 1910-ben készültek el a Kós Károly és Zrumerszky Dezső által tervezett pavilonok. A Gundel étterem, a Vidámpark, a Széchenyi fürdő, a kellemes sétautak, a tó, télen a műjégpálya a szabadidő eltöltésének nagyszerű lehetősége.
Gyönyörű fővárosunk látnivalóit szinte lehetetlen mind felsorolni. Válogatásunkat csupán kedvcsinálónak szántuk.
Isten hozta Budapesten!
I. kerületAz I. kerület Budapesten, a Duna jobb partján, Budán fekvő kerület, 26500 lakossal.
A főváros kerületei között nem véletlenül az első, itt született meg a hajdani város, évszázadokon át a budai Várhegyen volt az ország központja. Az önkormányzat a Várkerület elnevezést használja.
A budai Vár mellett a kerület része a Víziváros és a Krisztinaváros, valamint a Tabán és a Gellért-hegy északi része is.
Legfontosabb látnivalói: a Batthyány tér, Bécsi kapu, Budavári Evangélikus templom, Halászbástya, Mátyás-templom, Nemzeti Táncszínház, Országos Levéltár, Szentháromság-szobor, Sándor-palota, Sikló, Budavári Palota, Várszínház, Pince és barlangrendszer, Citadella.
A kerület múzeumai: Aranysas Patikamúzeum, Budapest Történeti Múzeum, Hadtörténeti Múzeum, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Tabán Emlékkiállítás és Dokumentációs Központ, Zenetörténeti múzeum, Mátyás templom gyűjteménye.
II. kerületA II. kerületet Budapest 1873-as egységesítésekor Buda egyes külvárosaiból: a Vízivárosból, az Országútból és Újlak egy részéből, illetve a hozzájuk tartozó, akkor még lakatlan külterületeiből hozták létre, majd 1950-ben Pesthidegkút községet és a III. kerülettől a Törökvész út, a Szépvölgyi út és a Gückler Károly út közötti, a XII. kerülettől pedig az Ördögárok és a Budakeszi út közötti sávot is idekapcsolták, a Csalogány utcától délre eső részét azonban ugyanekkor az I. kerülethez csatolták.
A
II. kerület harminchárom kis városrészből áll. Egyrészt van egy nagy
folyója, vannak hegyei, erdei, vannak falusias és világvárosias részei.
Másrészt történelmi emlékek a neander-völgyi ember idejéből,
a római korból, de találtak itt honfoglalás kori sírokat, majd
idetelepült az egyetlen magyarországi alapítású szerzetesrend, s idejárt
mulatni Mátyás király, hagytak itt emléket a törökök. Látnivalók: Gül baba türbéje, Lukács Fürdő, Király Fürdő, Újlaki plébániatemplom, Nyéki vadászkastély, Szent Flórián-kápolna, Zsigmond téri Szentháromság-szobor, Öntödei Múzeum, Széchenyi-hegyi Gyermekvasút, Bartók Béla Emlékház, Veres Péter Emlékház, Bárdos Lajos Múzeum.
III. kerület
Óbuda-Békásmegyer, Budapest III. kerületének mai közigazgatási határai 1950-ben alakultak ki. Ekkor lett a kerület része az addig önálló Békásmegyer és a hozzátartozó Csillaghegy. Lakóinak száma közel 150 ezer.
Madártávlatból a kerület dominánsan lakónegyed. A lakótelepek mellett azért kirajzolódnak a közelmúlt nagy ipari létesítményei: a Hajógyár, a Golberger textilgyár, a Gázgyár épületei és a régmúlt emlékei is.
A római kori Aquincum maradványai, a két amfiteátrum a polgárváros romjai, a későbbi korok műemlék épületegyüttesei a Duna-parton, az Árpád híd budai hídfője körül és a Kiscelli dombon. A kerületet alkotó települések történelme számos szálon összefonódik az őskortól napjainkig. A meghatározó szerep Óbudának jutott, amely 2000 éves várostörténeti múlttal rendelkezik. A Lajos utca végén, a legrégebbi középkori házban, a Budapest Galéria kiállításai
fogadnak, vele szemben a valamikori zsinagóga klasszicista épületében
gyönyörködhetünk. A Kiskorona utcában középkori kolostor romjai és az Óbudai Társaskör hangversenyei
fogadják a látogatót. A híd felé sétálva barokk műemlékegyüttes a
Péter-Pál katolikus templom és környezete fogad, ahonnan a Dunára és a
Margitszigetre látunk.A Flórián tér felé véve az irányt, a református templom pincéjében megtekinthetjük a középkori királynéi vár romjait. Az aluljáróban régészeti kiállítás tájékoztat a római kori örökségről. Itt vannak a katonai nagy fürdő feltárt romjai, amelyeket kétszáz éve csodál Európa.
A Fő tér, a főváros egyik legszebb tere. Ékessége a barokk Zichy kastély. Itt van a századelőn épült Városháza is. Múzeumok, kiállítóhelyek vonzzák a látogatókat: az Óbudai Múzeum helytörténeti-, játéktörténeti- és népművészeti kiállításai, a Victor Vasarely -, a Varga Imre, a Kassák Lajos múzeumok és a Pincegaléria.
A
Flórián térről a Vörösvári úton végighaladva, balra megpillantjuk a
Kiscelli dombon a barokk trinitárius templomot és kolostort. Ide a Kiscelli Múzeum és a Fővárosi Képtár kiállításai,
hangversenyei miatt érdemes a Margit kórház mellett a dombra
felgyalogolni. A Szentendrei úton balra megpillantjuk a kisebbik,
polgárvárosi amfiteátrumot, jobbra az Aquincumi Múzeumot, amelyet Európa harmadik legnagyobb összefüggő romkertje vesz körül.A vízi sportokra vágyók a Római-, Pünkösdfürdő, Csillaghegy strandjait, csónakházait, sporttelepeit, üdülőit keresheti fel. A Dunán közlekedők ismerik az Óbudai sziget jacht-kikötőjét, ahol megpihenhetnek egy dunai kirándulás közben, s alacsony vízálláskor a római helytartói palota maradványait megcsodálhatják. Az utóbbi években rendezett nemzetközi koncertek miatt fiatalok ismert szórakozó helye lett az Óbudai sziget, mint Diák sziget.
A kerület híres a jó vendéglátásáról is, bár a század eleji hangulatos óbudai kiskocsmák száma megfogyatkozott, de megmaradt egy-két nagy múltú vendéglő, amely ma is átcsalogatja a pestieket Óbudára, vagy a budai Hegyvidékre és a Duna-partra szórakozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése