Egy éve lesz a balatoni régiónak a 300 milliárd
forintos fejlesztési forrás „elköltésére”, arra, hogy 2017. június 30-ig
minden egyes forintot lekössön – hangzott el a Balaton Fejlesztési
Tanács (BFT) pénteki siófoki ülésén.
– Komoly munka áll előttünk – fogalmazott Bóka István
elnök. Ahogyan azt a Miniszterelnökség jelen lévő képviselője is
megerősítette, a pályázati felhívások az év első felének végéig fognak
megjelenni, s azért sem előbb, mert zajlanak még az egyeztetések az
Európai Bizottsággal. „Indítható, a központi végrehajtás számára
lényegében azonnal befogadható projektek tömegére van szükség” – áll a
tanács által pénteken tárgyalt előterjesztésben, s a BFT a hatékony
előkészületek érdekében térségfejlesztési munkacsoportok felállításáról
is döntött különböző szakterületek (turizmus- és gazdaságfejlesztés,
vidék-, környezeti- és közlekedésfejlesztés, stb.) hozzáértői köréből.
A 300 milliárdos uniós kerethez 22-24 milliárd forintnyi hazai forrás kapcsolódik – jelentette be Tóth Tamás, a Miniszterelnökség főosztályvezetője. Azt is, hogy a kormány már e hónap 24-én elfogadhatja a projektek évenkénti ütemezését. – Jó célokat tűztünk ki – adott hangot optimizmusának Bóka István. A BFT-elnök szerint egyébként jelentősen javultak a fejlesztési tanács pozíciói. Egyrészt a pályázati kiírások és a döntések során is erős konzultációs joggal bír majd és idénre sikerült az előző évinél lényegesen több olyan forrást kiharcolni, amit fejlesztési célokra oszthat ki a BFT. Ahogyan annak idején megírtuk, 2015-ben minden korábbinál kevesebb, 70 milliós szétosztható pályázati keret állt a szervezet rendelkezésére. Ehhez képest az már eldőlt, hogy 2016-ban 220 millió forintot oszthatnak ki, ez az összeg önálló soron szerepel immár az ország költségvetésében. Bóka István szerint ez gesztusértékű a balatoni régió fontossága szempontjából, akár csak a 24 milliárd forintnyi hazai forrás a 300 milliárdos fejlesztési kerethez.
A tanács és munkaszervezete az idei kiadásaihoz is több költségvetési támogatást igényelt (a 2015-ös 80 millió helyett 120 millió forintot), arra hivatkozva, hogy a 300 milliárd forint 2017. június 30-i lekötési határideje jelentős feladatokat ró rá. Erről azonban még nem született döntés, ahogyan a pénteki ülésen elhangzott, ennek érdekében „kell még bokszolni” kicsit...
A balatonmáriai polgármester levele nyomán az elnök arra kérte a vízügyi szakembereket, hogy mielőbb szülessék megoldási javaslat a máriai strand eliszapolódási problémájára. Jó volna tisztázni – így Bóka –, hogy ha forrást különítenek el az iszaposodás megszüntetésére, később nem termelődik-e újra? Nagyobb beavatkozás szerinte csak az uniós támogatások terhére képzelhető el.
2005-ben még majdnem egymilliárdot oszthattak szét a pályázók között
A pénteki BFT-ülésen döntöttek a 220 millió forintos saját pályázati keret felosztásáról is. E szerint településfejlesztési beruházások támogatására (parti sétányok kialakítása, zöldterületek rehabilitációja, partvédőmű-helyreállítás, stb.) 122 millió, közbiztonságra és vízbiztonságra 40 millió, nagyobb rendezvények támogatására 35 millió, a Balatoni Partnerségi Programra 10 millió, a Mozdulj Balaton sportprogramra ötmillió forint jut.
A tavalyi rekord alacsony, 70 milliós saját forrást megelőzően, 2014-ben is 220 millió forintot kapott a tanács e célra. Korábbi cikkeinkből azt olvastuk ki: 2001-ben és a következő három év mindegyikében 365 milliós forrásra pályázhattak a régió civil szervezetei, vállalkozásai és önkormányzatai a tanácshoz. A következő évben 500 millió forint szerepelt a tervben, 2004-ben 559 millió, 2005-ben 850 millió forint fölött rendelkezett önállóan döntési joggal.
Magyarósi György: az egészségturizmus jó cél, le kell porolni a koncepciót
Orbán Ráhel és Andy Vajna is ott volt azon a Rogán-féle háttérbeszélgetésen, melyen a turizmus egyes fontos szereplőit tájékoztatták a létrehozandó állami turizmusirányítási szervezetről – a héten szárnyra kelt sajtóhír szerint ugyanakkor számos szakember nem szerepelt a meghívottak listáján. Ahogyan megírtuk, Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa ott volt, és azt mondta lapunknak, hogy működőképes lehet az új felállás, ha megfelelő szakemberekre bízzák...
Jelentkezett szerkesztőségünkben Magyarósi György, a Siotour hajdani kereskedelmi igazgatója, s a napvilágot látott elképzelések kapcsán feltette a kérdést: mi szükség van újabb balatoni régiós koncepcióra? – A Széchenyi II program kapcsán, tehát már a mostani kormány égisze alatt készült el az a turizmusfejlesztési koncepció, mely az egészségturizmust határozza meg húzóerőként; csak elő kell venni, le kell porolni, aztán pénzt rendelni mellé és a déli parton sok minden más fölfűzhető rá, a sportturizmustól a konferenciaturizmusig – így Magyarósi, aki „egészségiparban utazó” vállalkozóként nemrég a megyei kereskedelmi kamarától „Somogy megye idegenforgalmáért” kitüntetést vehetett át. – A Balatonról elviszik az itt termelődött milliárdokat, mert alacsony a régió érdekérvényesítő képessége, számos kisebb térségnek erősebb a lobbija, de a Balatonért ki lobbizik?(forrás: Sonline)
A 300 milliárdos uniós kerethez 22-24 milliárd forintnyi hazai forrás kapcsolódik – jelentette be Tóth Tamás, a Miniszterelnökség főosztályvezetője. Azt is, hogy a kormány már e hónap 24-én elfogadhatja a projektek évenkénti ütemezését. – Jó célokat tűztünk ki – adott hangot optimizmusának Bóka István. A BFT-elnök szerint egyébként jelentősen javultak a fejlesztési tanács pozíciói. Egyrészt a pályázati kiírások és a döntések során is erős konzultációs joggal bír majd és idénre sikerült az előző évinél lényegesen több olyan forrást kiharcolni, amit fejlesztési célokra oszthat ki a BFT. Ahogyan annak idején megírtuk, 2015-ben minden korábbinál kevesebb, 70 milliós szétosztható pályázati keret állt a szervezet rendelkezésére. Ehhez képest az már eldőlt, hogy 2016-ban 220 millió forintot oszthatnak ki, ez az összeg önálló soron szerepel immár az ország költségvetésében. Bóka István szerint ez gesztusértékű a balatoni régió fontossága szempontjából, akár csak a 24 milliárd forintnyi hazai forrás a 300 milliárdos fejlesztési kerethez.
A tanács és munkaszervezete az idei kiadásaihoz is több költségvetési támogatást igényelt (a 2015-ös 80 millió helyett 120 millió forintot), arra hivatkozva, hogy a 300 milliárd forint 2017. június 30-i lekötési határideje jelentős feladatokat ró rá. Erről azonban még nem született döntés, ahogyan a pénteki ülésen elhangzott, ennek érdekében „kell még bokszolni” kicsit...
A balatonmáriai polgármester levele nyomán az elnök arra kérte a vízügyi szakembereket, hogy mielőbb szülessék megoldási javaslat a máriai strand eliszapolódási problémájára. Jó volna tisztázni – így Bóka –, hogy ha forrást különítenek el az iszaposodás megszüntetésére, később nem termelődik-e újra? Nagyobb beavatkozás szerinte csak az uniós támogatások terhére képzelhető el.
2005-ben még majdnem egymilliárdot oszthattak szét a pályázók között
A pénteki BFT-ülésen döntöttek a 220 millió forintos saját pályázati keret felosztásáról is. E szerint településfejlesztési beruházások támogatására (parti sétányok kialakítása, zöldterületek rehabilitációja, partvédőmű-helyreállítás, stb.) 122 millió, közbiztonságra és vízbiztonságra 40 millió, nagyobb rendezvények támogatására 35 millió, a Balatoni Partnerségi Programra 10 millió, a Mozdulj Balaton sportprogramra ötmillió forint jut.
A tavalyi rekord alacsony, 70 milliós saját forrást megelőzően, 2014-ben is 220 millió forintot kapott a tanács e célra. Korábbi cikkeinkből azt olvastuk ki: 2001-ben és a következő három év mindegyikében 365 milliós forrásra pályázhattak a régió civil szervezetei, vállalkozásai és önkormányzatai a tanácshoz. A következő évben 500 millió forint szerepelt a tervben, 2004-ben 559 millió, 2005-ben 850 millió forint fölött rendelkezett önállóan döntési joggal.
Magyarósi György: az egészségturizmus jó cél, le kell porolni a koncepciót
Orbán Ráhel és Andy Vajna is ott volt azon a Rogán-féle háttérbeszélgetésen, melyen a turizmus egyes fontos szereplőit tájékoztatták a létrehozandó állami turizmusirányítási szervezetről – a héten szárnyra kelt sajtóhír szerint ugyanakkor számos szakember nem szerepelt a meghívottak listáján. Ahogyan megírtuk, Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa ott volt, és azt mondta lapunknak, hogy működőképes lehet az új felállás, ha megfelelő szakemberekre bízzák...
Jelentkezett szerkesztőségünkben Magyarósi György, a Siotour hajdani kereskedelmi igazgatója, s a napvilágot látott elképzelések kapcsán feltette a kérdést: mi szükség van újabb balatoni régiós koncepcióra? – A Széchenyi II program kapcsán, tehát már a mostani kormány égisze alatt készült el az a turizmusfejlesztési koncepció, mely az egészségturizmust határozza meg húzóerőként; csak elő kell venni, le kell porolni, aztán pénzt rendelni mellé és a déli parton sok minden más fölfűzhető rá, a sportturizmustól a konferenciaturizmusig – így Magyarósi, aki „egészségiparban utazó” vállalkozóként nemrég a megyei kereskedelmi kamarától „Somogy megye idegenforgalmáért” kitüntetést vehetett át. – A Balatonról elviszik az itt termelődött milliárdokat, mert alacsony a régió érdekérvényesítő képessége, számos kisebb térségnek erősebb a lobbija, de a Balatonért ki lobbizik?(forrás: Sonline)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése