Balog miniszter magánya a német közszolgálati tévében
Ami az MTI-ből kimaradt
Alább ismertetjük az MTI jelentését a vitáról a német közszolgálati
tévében, amelynek résztvevője Balog Zoltán, az emberi erőforrások
minisztere is volt. Aztán azt is elmondjuk, mi maradt ki az MTI-ből. A
jelentésből ugyanis nem tűnik ki, hogy az ötnegyed órás vita nagyobbik
részében valamennyi résztvevő – beleértve a vitavezetőt – határozottan,
helyenként élesen bírálta az Orbán-kormány politikáját a
menekültkérdésben.llegális bevándorlás – Balog Zoltán: a magyarok nem változtak meg
Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 2015. szeptember 17., csütörtök (MTI) – A magyar ma is ugyanaz a nép, amely 25 éve befogadta a keletnémet menekülteket és a délszláv háború elején elsőként segítette a széteső Jugoszláviából menekülő embereket – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ARD német országos köztelevízió szerda késő este sugárzott politikai vitaműsorában.
A miniszter kiemelte, hogy a magyar emberek nem változtak meg, a jelenlegi válsághoz való viszonyulásukat és a „kulturális egyensúly” megmaradása iránti aggodalmukat pedig nem lehet megérteni a kelet-európai történelem ismerete nélkül.
Balog Zoltán az Anne Will című műsorban a muzulmán vallású emberek befogadása körül kialakult vitával kapcsolatban hangsúlyozta: a politikai üldözöttek befogadása vallástól, származástól függetlenül jogi és erkölcsi kötelesség.
Magyarország ennek a kötelességnek eleget is tesz, és az utóbbi években több ezer muszlimot fogadott be.
Ugyanakkor tiszteletben kell tartani, ha egy ország azt igényeli, hogy határain belül ne változzék mindaz, ami történelmileg, kulturálisan kialakult. Magyarország szeretne ezzel a jogával élni – mondta a miniszter.
A válság nem magyar, hanem európai probléma, és a magyar kormány ugyan „keményebb” megoldásokkal igyekszik hozzájárulni annak megoldásához, de mindenben betartja az uniós és a nemzetközi jogi előírásokat – tette hozzá Balog Zoltán.
Kiemelte: különbséget kell tenni üldözöttek és az Európai Unióba a jobb élet reményében igyekvő emberek között, és minden tagországnak biztosítani kell a lehetőséget, hogy eldöntse, befogad-e embereket az utóbbi csoportból, vagy máshogy oldja meg munkaerő-szükségleti, népesedési gondjait.
Az utóbbi hónapok fejleményeiről szólva kiemelte, hogy kétszázezer ember „rohanta le” az országot, az egyes európai fővárosokból kibocsátott „jelzések” pedig tovább növelték a „káoszt”, és így nem lehetett valamennyi menekültügyi eljárást lefolytatni, hiszen a legtöbben távoztak. Rámutatott: 95 százaléka mindazoknak, akiket sikerült megkérdezni, azt mondta, hogy tovább akar menni Magyarországról.
A
röszkei határátkelőnél szerdán történtekkel kapcsolatban hangsúlyozta:
„Nem mi támadtuk meg ezeket az embereket, hanem ők akartak olyasmit
tenni, ami Magyarországon és Európában törvényellenes.”
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a menekültválság kezelésével kapcsolatban úgy vélekedett, az a legnagyobb gond, hogy Magyarország nem kért támogatást az Európai Bizottságtól. Nem Magyarország által okozott problémáról van szó, de a gondokat uniós támogatással kezelve másmilyen képek jelennének meg a sajtóban a magyarországi állapotokról – mondta.
Thomas de Maiziere német belügyminiszter hangsúlyozta: minden kritika mellett soha nem felejti el a magyarok hozzájárulását a német egység helyreállításához.
Elmondta: helyes törekvés a külső határok védelme, de ügyelni kell a „mértékre, a módszerre, az eszközökre és az arányosságra”, ez pedig nem sikerült.
Hozzátette: nyilvánosan és nem nyilvánosan számos alkalommal ajánlottak segítséget, azzal a céllal is, hogy ne érhesse bírálat a menedékkérőket befogadó állomásokat, táborokat, de a magyar fél nem élt ezekkel a lehetőségekkel.
Ugyanakkor az is világos, hogy a menekültválságot kiváltó problémák természetesen nem Magyarországon keletkeztek – mondta Thomas de Maiziere.
Heribert Prantl, a Süddeutsche Zeitung című liberális lap belpolitikai rovatának vezetője egyebek között úgy vélekedett, hogy a magyar kormány nyilvánvaló módon megsérti a nemzetközi jogot, a genfi menekültügyi egyezményt, az emberi jogok európai egyezményét és az Európai Unió alapjogi chartáját.
Katrin Göring-Eckardt, az ellenzéki Zöldek parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője egyebek mellett arról beszélt, hogy a menekülthullám még az ország újraegyesítése révén történt változásoknál is nagyobb mértékben átalakíthatja Németországot.
S ami az ARD népszerű, milliós nézettségű vitaműsorában még elhangzott:
Anne Will vitavezető a képek bemutatása után a könnygáz, a vízágyúk bevetéséről: – Miniszter úr, Magyarország ilyen képeket kíván a világba küldeni – hogy kevesen jöjjenek?...
Balog: Bizonyára nem. Ez nemcsak Magyarország, hanem a Schengen-övezet határa, kötelességünk az illegális határátlépést megakadályozni.
Will: És arányosnak tartja a biztonsági erők fellépését?
Balog: Gyorsan változik a helyzet. Reggel még semmi nem mutatott támadásra – s ha rendőröket megtámadnak, védekezniük kell.
Will: Könnygázzal, vízágyúkkal?
Balog: Ha ily módon tudják megvédeni magukat, akkor sajnos így is.
Jean Asselborn, luxemburgi külügyminiszter: A legtöbb bírálat azért érheti Magyarországot, mert kezdettől elutasított mindenfajta együttműködést. Tudom, hogy Magyarországnak felajánlotta segítségét az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az EU. Amikor Orbán Viktor ott volt Brüsszelben, és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megkérdezte tőle, milyen segítséget igényel, azt a választ kapta, hogy – semmit... Ami Magyarországon történt, azt meg lehetett volna előzni, de Magyarország az elszigetelődés útját választotta – és ez nagyon fáj Európának. Most jövök az Európai Parlamentből. Ott Marine LePen ( a francia szélsőjobb vezetője) tapsolt és gúnyosan kacagott, amikor arról beszéltem, hogy a magyarok nem akarnak részt venni a menekültek elosztásában. A testületnek már talán egyharmadát olyanok foglalják el, akik az unió felbomlását lesik, és igen sokan hivatkoznak Orbán lépéseire. Talán önöknek meg kellene gondolniuk, hogy ne adjanak tápot az Európa-elleneseknek, olyanoknak,akik semmit nem tanultak a 20. századból. (...) Akik félnek a másfajta emberektől, elfelejtik, hogy azok háború elől menekültek. Ön mint lelkész mit gondol, ha látja ezeknek a nőknek, gyerekeknek az arcát, akik a szíriai Aleppótól idáig menekültek, s akkor szögesdróttal találják szembe magukat? S elutasítják őket – sehol nem bánnak velük olyan rosszul, mint önöknél. Mint lelkésznek nem kellene azt mondania, hogy tévedünk, gondolkodjunk újra európaian?
Thomas de Maiziere belügyminiszter: Egyetértek Asselborn úrral: a határok megvédése helyes, de így ez nem megy. A kérdés a mérték, a hogyan, az arányosság. Ezt csak együtt az unióval lehet csinálni. Igen sokat beszéltünk, nyilvánosan és nem nyilvánosan a segítségről, így arról, hogy olyan fogadóállomások legyenek, amelyeket nem lehet kifogásolni. Sok ajánlatot tettünk, és valóban, a magyarok válasza mindig a nem volt. (...) Németországban muszlimok milliói élnek, és óriási többségük igen jelentősen hozzájárul társadalmunk fejlődéséhez. Vannak kivételek, vannak bűnözők is köztük, de képtelenség azt mondani, hogy elidegenedést hoz, ha együtt élünk velük. Magam is evangélikus vagyok, mint ön. Szerintem a keresztényekre a veszélyt nem a muszlimok jelentik, hanem az, ha kevésbé vagyunk keresztények.
Heribert Prantl újságíró: A magyar gyakorlat elriasztó, felháborító, sikertelen. Az emberi erőforrásokhoz tartozik az ENSZ alapokmánya, a menekültekről szóló genfi megállapodás, az EU alapjogi chartája is – és az ön kormánya eklatáns módon sérti meg mindezeket az egyezményeket. Például amikor kijelentik, hogy muszlimokat nem kívánnak befogadni. A genfi egyezmény világosan kimondja, hogy nem lehet faji, vallási alapon megkülönböztetést tenni
Balog: Több ezer muszlimot fogadtunk be. A kérdés csak az, meddig lehet ebben elmenni egy tízmilliós országban. Nyugaton menekültekről beszélnek, de többségében olyan emberekről van szó, akikkel be akarják tölteni az üres munkahelyeket
Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek parlamenti frakcióvezetője: Nem lehet mindenért a magyarokat felelőssé tenni. De ha az ember látja a felvételeket a határon történtekről, a táborokról, nem lehet azt mondani, hogy emberhez méltóan bánnak ott a menekültekkel. Nem tudom elképzelni, ki adhatott parancsot vízágyú, könnygáz bevetésére, amikor a falnál nők, kis gyerekek is állnak. És fiatal emberek, akik semmi mást nem akarnak, mint tovább menni. Ezt nem tudom elfogadni, sem azt, hogy Budapesten és másutt a menekültek semmiféle ellátást nem kaptak, s hogy megkülönböztetik őket, muszlim vagy sem – ennek semmi köze Európához.
Will végül háromszor kérdezte meg Balogtól, miért nem akar a magyar kormány több muszlimot befogadni.
Balog, kitérő válaszok után: Először a magyarokat szeretném megvédeni... A képek hatásosak , de látni kellene a menekültek szállásait, azok rendben vannak.
Will: Nem a magyarokról, a magyar kormányról van szó. Milyen keresztény az ön miniszterelnöke, amikor a keresztény kultúrkörért aggódik? Európában hat százalék a muszlimok aránya, hogyan tudnák azt veszélyeztetni, még ha többen is jönnek?
Balog: A helyzet megváltozott, miniszterelnökünk azt talán túlzó szavakkal írta le...(168 óra)
Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 2015. szeptember 17., csütörtök (MTI) – A magyar ma is ugyanaz a nép, amely 25 éve befogadta a keletnémet menekülteket és a délszláv háború elején elsőként segítette a széteső Jugoszláviából menekülő embereket – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ARD német országos köztelevízió szerda késő este sugárzott politikai vitaműsorában.
A miniszter kiemelte, hogy a magyar emberek nem változtak meg, a jelenlegi válsághoz való viszonyulásukat és a „kulturális egyensúly” megmaradása iránti aggodalmukat pedig nem lehet megérteni a kelet-európai történelem ismerete nélkül.
Balog Zoltán az Anne Will című műsorban a muzulmán vallású emberek befogadása körül kialakult vitával kapcsolatban hangsúlyozta: a politikai üldözöttek befogadása vallástól, származástól függetlenül jogi és erkölcsi kötelesség.
Magyarország ennek a kötelességnek eleget is tesz, és az utóbbi években több ezer muszlimot fogadott be.
Ugyanakkor tiszteletben kell tartani, ha egy ország azt igényeli, hogy határain belül ne változzék mindaz, ami történelmileg, kulturálisan kialakult. Magyarország szeretne ezzel a jogával élni – mondta a miniszter.
A válság nem magyar, hanem európai probléma, és a magyar kormány ugyan „keményebb” megoldásokkal igyekszik hozzájárulni annak megoldásához, de mindenben betartja az uniós és a nemzetközi jogi előírásokat – tette hozzá Balog Zoltán.
Kiemelte: különbséget kell tenni üldözöttek és az Európai Unióba a jobb élet reményében igyekvő emberek között, és minden tagországnak biztosítani kell a lehetőséget, hogy eldöntse, befogad-e embereket az utóbbi csoportból, vagy máshogy oldja meg munkaerő-szükségleti, népesedési gondjait.
Az utóbbi hónapok fejleményeiről szólva kiemelte, hogy kétszázezer ember „rohanta le” az országot, az egyes európai fővárosokból kibocsátott „jelzések” pedig tovább növelték a „káoszt”, és így nem lehetett valamennyi menekültügyi eljárást lefolytatni, hiszen a legtöbben távoztak. Rámutatott: 95 százaléka mindazoknak, akiket sikerült megkérdezni, azt mondta, hogy tovább akar menni Magyarországról.
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a menekültválság kezelésével kapcsolatban úgy vélekedett, az a legnagyobb gond, hogy Magyarország nem kért támogatást az Európai Bizottságtól. Nem Magyarország által okozott problémáról van szó, de a gondokat uniós támogatással kezelve másmilyen képek jelennének meg a sajtóban a magyarországi állapotokról – mondta.
Thomas de Maiziere német belügyminiszter hangsúlyozta: minden kritika mellett soha nem felejti el a magyarok hozzájárulását a német egység helyreállításához.
Elmondta: helyes törekvés a külső határok védelme, de ügyelni kell a „mértékre, a módszerre, az eszközökre és az arányosságra”, ez pedig nem sikerült.
Hozzátette: nyilvánosan és nem nyilvánosan számos alkalommal ajánlottak segítséget, azzal a céllal is, hogy ne érhesse bírálat a menedékkérőket befogadó állomásokat, táborokat, de a magyar fél nem élt ezekkel a lehetőségekkel.
Ugyanakkor az is világos, hogy a menekültválságot kiváltó problémák természetesen nem Magyarországon keletkeztek – mondta Thomas de Maiziere.
Heribert Prantl, a Süddeutsche Zeitung című liberális lap belpolitikai rovatának vezetője egyebek között úgy vélekedett, hogy a magyar kormány nyilvánvaló módon megsérti a nemzetközi jogot, a genfi menekültügyi egyezményt, az emberi jogok európai egyezményét és az Európai Unió alapjogi chartáját.
Katrin Göring-Eckardt, az ellenzéki Zöldek parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője egyebek mellett arról beszélt, hogy a menekülthullám még az ország újraegyesítése révén történt változásoknál is nagyobb mértékben átalakíthatja Németországot.
S ami az ARD népszerű, milliós nézettségű vitaműsorában még elhangzott:
Anne Will vitavezető a képek bemutatása után a könnygáz, a vízágyúk bevetéséről: – Miniszter úr, Magyarország ilyen képeket kíván a világba küldeni – hogy kevesen jöjjenek?...
Balog: Bizonyára nem. Ez nemcsak Magyarország, hanem a Schengen-övezet határa, kötelességünk az illegális határátlépést megakadályozni.
Will: És arányosnak tartja a biztonsági erők fellépését?
Balog: Gyorsan változik a helyzet. Reggel még semmi nem mutatott támadásra – s ha rendőröket megtámadnak, védekezniük kell.
Will: Könnygázzal, vízágyúkkal?
Balog: Ha ily módon tudják megvédeni magukat, akkor sajnos így is.
Jean Asselborn, luxemburgi külügyminiszter: A legtöbb bírálat azért érheti Magyarországot, mert kezdettől elutasított mindenfajta együttműködést. Tudom, hogy Magyarországnak felajánlotta segítségét az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az EU. Amikor Orbán Viktor ott volt Brüsszelben, és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megkérdezte tőle, milyen segítséget igényel, azt a választ kapta, hogy – semmit... Ami Magyarországon történt, azt meg lehetett volna előzni, de Magyarország az elszigetelődés útját választotta – és ez nagyon fáj Európának. Most jövök az Európai Parlamentből. Ott Marine LePen ( a francia szélsőjobb vezetője) tapsolt és gúnyosan kacagott, amikor arról beszéltem, hogy a magyarok nem akarnak részt venni a menekültek elosztásában. A testületnek már talán egyharmadát olyanok foglalják el, akik az unió felbomlását lesik, és igen sokan hivatkoznak Orbán lépéseire. Talán önöknek meg kellene gondolniuk, hogy ne adjanak tápot az Európa-elleneseknek, olyanoknak,akik semmit nem tanultak a 20. századból. (...) Akik félnek a másfajta emberektől, elfelejtik, hogy azok háború elől menekültek. Ön mint lelkész mit gondol, ha látja ezeknek a nőknek, gyerekeknek az arcát, akik a szíriai Aleppótól idáig menekültek, s akkor szögesdróttal találják szembe magukat? S elutasítják őket – sehol nem bánnak velük olyan rosszul, mint önöknél. Mint lelkésznek nem kellene azt mondania, hogy tévedünk, gondolkodjunk újra európaian?
Thomas de Maiziere belügyminiszter: Egyetértek Asselborn úrral: a határok megvédése helyes, de így ez nem megy. A kérdés a mérték, a hogyan, az arányosság. Ezt csak együtt az unióval lehet csinálni. Igen sokat beszéltünk, nyilvánosan és nem nyilvánosan a segítségről, így arról, hogy olyan fogadóállomások legyenek, amelyeket nem lehet kifogásolni. Sok ajánlatot tettünk, és valóban, a magyarok válasza mindig a nem volt. (...) Németországban muszlimok milliói élnek, és óriási többségük igen jelentősen hozzájárul társadalmunk fejlődéséhez. Vannak kivételek, vannak bűnözők is köztük, de képtelenség azt mondani, hogy elidegenedést hoz, ha együtt élünk velük. Magam is evangélikus vagyok, mint ön. Szerintem a keresztényekre a veszélyt nem a muszlimok jelentik, hanem az, ha kevésbé vagyunk keresztények.
Heribert Prantl újságíró: A magyar gyakorlat elriasztó, felháborító, sikertelen. Az emberi erőforrásokhoz tartozik az ENSZ alapokmánya, a menekültekről szóló genfi megállapodás, az EU alapjogi chartája is – és az ön kormánya eklatáns módon sérti meg mindezeket az egyezményeket. Például amikor kijelentik, hogy muszlimokat nem kívánnak befogadni. A genfi egyezmény világosan kimondja, hogy nem lehet faji, vallási alapon megkülönböztetést tenni
Balog: Több ezer muszlimot fogadtunk be. A kérdés csak az, meddig lehet ebben elmenni egy tízmilliós országban. Nyugaton menekültekről beszélnek, de többségében olyan emberekről van szó, akikkel be akarják tölteni az üres munkahelyeket
Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek parlamenti frakcióvezetője: Nem lehet mindenért a magyarokat felelőssé tenni. De ha az ember látja a felvételeket a határon történtekről, a táborokról, nem lehet azt mondani, hogy emberhez méltóan bánnak ott a menekültekkel. Nem tudom elképzelni, ki adhatott parancsot vízágyú, könnygáz bevetésére, amikor a falnál nők, kis gyerekek is állnak. És fiatal emberek, akik semmi mást nem akarnak, mint tovább menni. Ezt nem tudom elfogadni, sem azt, hogy Budapesten és másutt a menekültek semmiféle ellátást nem kaptak, s hogy megkülönböztetik őket, muszlim vagy sem – ennek semmi köze Európához.
Will végül háromszor kérdezte meg Balogtól, miért nem akar a magyar kormány több muszlimot befogadni.
Balog, kitérő válaszok után: Először a magyarokat szeretném megvédeni... A képek hatásosak , de látni kellene a menekültek szállásait, azok rendben vannak.
Will: Nem a magyarokról, a magyar kormányról van szó. Milyen keresztény az ön miniszterelnöke, amikor a keresztény kultúrkörért aggódik? Európában hat százalék a muszlimok aránya, hogyan tudnák azt veszélyeztetni, még ha többen is jönnek?
Balog: A helyzet megváltozott, miniszterelnökünk azt talán túlzó szavakkal írta le...(168 óra)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése