Brüsszel elzárta a pénzt, egy fillér se április óta

A 700 milliárdos számot is a kormány mondta, még tegnap, de ma Lázár János finomított, miszerint a keret nagy részét már kifizette az EU, azon nincs mit felfüggeszteni. Brüsszel 6 projektet kifogásolt. Azt, hogy pontosan melyek ezek, még nem tudni. A miniszter szerint a pénz nem veszik el, a kifogások egy részét elfogadják. Igaz, a felfüggesztés indoka éppen az volt, hogy a kormány nem tett eleget a brüsszeli ajánlásoknak.
„Súlyos, rendszerszintű gyengeségek” miatt függesztette fel az Európai Bizottság a gazdaságfejlesztési operatív programot - közölte a testület regionális politikáért felelős szóvivője, Jakub Adamowicz. A bizottság tavaly májusban tartott ellenőrzést, 451 millió euró értékű projekt finanszírozását szakította meg szeptemberben. Miután a kormány „nem hajtott végre kiigazító intézkedéseket”, ezért most fel is függesztette a kifizetéseket.
Adamowicz hangsúlyozta, büntetésről nincs szó, a menet a szokásos eljárás része, most a kormányon a sor, hogy reagáljon és „megtegye a kiigazító lépéseket.”

---

A birtokunkba került brüsszeli határozat szerint a tavaly októberben küldött egy levelet, amelyben a kifizetés felfüggesztését már lebegteti, „az irányítási és kontrollrendszer működésben feltárt súlyos hiányosságok miatt.” A pályázatok értékelői a pályázatok költségvetésének értékelésekor nem voltak elég körültekintők, a pályázatok egy része túlárazott volt. Az Index emellett úgy tudja, Brüsszel kifogásolta azt is, hogy nem mindig a legjobb ajánlatot benyújtó pályázó nyert, csak 2010 utáni ügyeket kifogásoltak.

---

Lázár János szerint nem 700, legfeljebb 150 milliárd forint kifizetését függesztette fel az Európai Unió. A keret többi részét ugyanis már kifizették. (Más kérdés az úgynevezett „korrekció” kérdése, az vonatkozhat az egész 700 milliárdra, de ez egyértelműen még nem tisztázódott. A korrekció a támogatás visszafizetendő része, amit a tagállam később elkölthet másra, ha nem fut ki a hétéves uniós pénzügyi ciklusból.)

Az unió 53 projektet vizsgált, ebből „hatot állított pellengérre” - mondta Lázár. Ez szerinte jó arány. Azt, hogy pontosan melyek ezek, még nem tudni. A sajtótájékoztatón Lázár János Csepreghy Nándor helyettes államtitkárhoz irányított minket. Péntekre ígérték a listát. Azt sem világos, hogy a hat projekt mennyibe került. Lázár csak azt mondta, a vizsgált 53 beruházás értéke 44 milliárd forint.

Lázár szerint azt kifogásolja a bizottság, amit 2007-13 között tucatnyi alkalommal jóváhagyott, a hibát hét évig nem vette észre.

---

“

Az Európai Bizottság szigorú mércével méri Magyarországot, ami örömteli.

---

Lázár János beszélt arról is, megvizsgálják, mi a valóságalapja annak, hogy itt túlárazott pályázatokról van szó. Sok esetben már megvalósult a beruházás. Szerinte amúgy nem rendszerszintű problémái vannak az EU-nak, hanem konkrét kifogásai.

A kormány „megfontolja a testület véleményét, levonja a tanulságokat”, de pénz nem veszik el. „Bármilyen összeg legyen a tárgyalás végén, az jóváírható idén. Vannak pályázatok a tartaléklistán, de új pályázatra is ki lehet fizetni” - mondta Lázár. A következő kifizetési ciklusban változnak a szabályok, Lázár többszöri kérdésre is azt mondta, a régi metódust kifogásolta az EU.
*

Egyetlen fillér sem jött április óta Brüsszelből

Április végén egy nem nyilvános brüsszeli levélből tudtuk meg, hogy az Európai Bizottság nem elégedett a magyar pénzosztó rendszer átszervezésével, és ezért arról tájékoztatta a magyar kormányt, hogy egyelőre nem akarják kifizetni az új rendszerben keletkezett számlákat.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az EU-s pályázatok brüsszeli finanszírozása leállt.

A Miniszterelnökség a cikkünk megjelenése napján rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy nincs semmi baj, néhány információra kíváncsi csak a bizottság, és mire a következő negyedéves számlákat ki kellene Brüsszelnek egyenlítenie, addigra minden megoldódik, és jön majd a pénz, nem lesz fennakadás.
Csepreghy Nándor helyettes államtitkár akkor arról beszélt, hogy néhány hete egyenlítette ki Brüsszel a legutóbbi számlaigényeket, és mivel Magyarország úgyis csak negyedévente küldi ki a felhalmozódott számlákat Brüsszelbe, mire a következő kifizetési idő eljön, addigra minden rendben lesz.
Ehhez képest a helyzet most ez:

A magyar kormány egyetlen számlát sem küldött el Brüsszelnek április óta.

Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja a magyar intézmények átalakítását, és fenntartja magának a jogot, hogy ha kapna számlát, akkor azt ne fizesse ki.

Pontosan ott tartunk mint áprilisban, amikor azt írtuk, hogy baj van.

Három hónap már bőven eltelt azóta, hogy legutoljára számlát mert kiküldeni a magyar kormány Brüsszelnek, vagyis most már nem csupán formai szempontból van probléma, hanem a gyakorlati működés szintjén is. Ha nem lenne baj, akkor legkésőbb július közepén le kellett volna adnia Magyarországnak az elmúlt hónapokban összegyűlt kifizetési kérelmeket.

Még vizsgálódnak

Az ügyben kis lépések persze történtek. A bizottság jelenleg két jelentést vizsgál. Az elsőt június 10-én kapta meg Brüsszel, és arról szól, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetése (január 1.) óta hogyan működnek az egyes minisztériumok alá szervezett irányító hatóságok (ezek írják ki pályázatokat). Ez egyébként azért érdekes, mert a magyar kormány azt állította korábban, hogy az irányító hatóságok átszervezését Brüsszel már elfogadta.
A másik jelentés, amit Brüsszelben vizsgálnak, az úgynevezett közreműködő szervezetek minisztériumokba beolvasztását elemzi. Ez a beolvasztás április 15-én történt meg, és az ezzel kapcsolatos kifogásai miatt írta Brüsszel április 16-án, hogy egyelőre nem fizet.
Ez a jelentés csak július 16-án ment ki Brüsszelbe. Akkor, amikor a Miniszterelnökség áprilisban ígért menetrendje szerint már nem egyeztetni kellene, hanem felvenni a pénzt.
Ezt a két jelentést a magyar fél készítette, de a bizottság emberei személyesen is vizsgálódtak azóta az átszervezett intézményeknél. Azonban még ezeknek sincs eredménye, és most éppen összevetik a tapasztalatokat a magyar fél elemzéseivel. Augusztusban a bizottsági dolgozók szabadságra mennek, ősz előtt aligha mondják meg, hogy elégedettek-e.
Brüsszelben nem mondták meg, hogy meddig tartanak ezek a vizsgálatok, hiába kérdeztük. Máshonnan úgy értesültünk, hogy Brüsszel nem tervez nyilvános választ adni, hogy mit szóltak a magyar intézményrendszer átszervezéséhez. Nem lesz közlemény, hogy a vizsgálaton megfelelt-e a magyar kormány, hanem továbbra is a nyilvánosság kizárásával leveleznek majd erről a Miniszterelnökséggel.
A hivatalos brüsszeli álláspont ugyanaz, mint május elején volt: a magyar fél ha akar, akkor küldhet ki számlát, és a bizottságnak 60 napja lesz eldönteni, hogy kiegyenlítik-e ezeket. Úgy tűnik azonban, hogy a mostani állás szerint nem egyenlítenék ki. Erre onnan lehet következtetni, hogy a magyar kormány már kiküldte volna a második negyedév számláit, ha nem félnének a visszautasítástól.

Felfüggesztés a szó EU-jogi értelmében továbbra sincs. Csak éppen az a helyzet, hogy nem jön pénz az EU-tól.

Meddig bírjuk nélküle?

A helyzet azért aggasztó, mert a pályázati pénzeket a kormány most költségvetési pénzből hitelezi. Ám ha nem jön meg ennek ellenértéke Brüsszelből, akkor az hiányként jelenik majd meg a költségvetésben. És semmi garancia nincs arra, hogy a bizottság elfogadja az új magyar pénzosztási rendszert. És ha nem fogadja el, akkor jöhet a „korrekció”, vagyis a büntetés, amikor a számlák egy bizonyos százalékát nem fizetik ki.
Ahogy a korrekció borítékolható az útépítések esetében, és még néhány korábbi, jelenleg is vitatott pályázatnál.
A múlt héten 110 milliárd forintot zárolt a kormány az idei költségvetésből. Az erről szóló közlemény az uniós pénzek elmaradásával is indokolja a lépést:
„A biztonsági intézkedés azért is célszerű, mert az uniós támogatások maradéktalan felhasználása érdekében egyes fejlesztéseket várhatóan nem uniós, hanem hazai költségvetési forrásból fogunk megvalósítani. Az így „felszabaduló” uniós keretet a kormány más beruházásokra fogja fordítani.”
Itt a nemzetgazdasági tárca feltehetően az útépítési pályázatok problémáira utal, ahol hamarosan eldől, hogy mennyi lesz a büntetés. A felszabaduló keretről szóló szöveg pedig arról szól, hogy új pályázatokat ki lehetne írni a ki nem egyenlített számlák keretére. Ám ha a régi pályázatokat a korábbi közbeszerzések hibái miatt nem fizetik ki, az új pályázatokat viszont a kifizetési bürokrácia átszervezése miatt nem fizetik ki, akkor ebben hiába bízik a kormány. És ennek újabb zárolás, vagyis megszorítás lehet a vége.
Idén legalább 1000 milliárd forintot ki kellene kifizetni, hogy le lehessen hívni maradéktalanul a 2007-2013-ra megítélt EU-s támogatásokat. Nagy kérdés, hogy a mostani csúszással ez hogyan lesz tartható.(forrás:444)