Tarlós István a megbeszélés végén személyes garanciát vállalt arra, hogy mandátuma lejártáig, azaz 2019 végéig a Vörösmarty tér az évente megrendezett Ünnepi Könyvhét központi helyszíne marad.

 

 

 KONCZ: MOZAIK

Közleményük szerint Tarlós István és Kocsis András Sándor, az MKKE elnöke kedden ötvenperces megbeszélést folytatott, melynek során a főpolgármester kifejtette, hogy Budapest kiemelt közterein a főváros alaposan felül kívánja vizsgálni a területhasznosítás gyakorlatát.
Tarlós István arról is szólt, hogy Láng Zsolt, a főváros tulajdonosi, gazdasági és közterület-hasznosítási bizottságának elnökeként nem a 87. Ünnepi Könyvhét Vörösmarty téri megrendezését kívánta megakadályozni, hanem az oda nem illő rendezvények megszervezését – írta az MKKE elnöksége.
Mint közölték, Tarlós István a megbeszélés végén személyes garanciát vállalt arra, hogy mandátuma lejártáig, azaz 2019 végéig a Vörösmarty tér az évente megrendezett Ünnepi Könyvhét központi helyszíne marad.
Az MKKE elnöksége hangsúlyozta, hogy a magyar könyvszakma elsőszámú ünnepét évről évre csak a főváros kedvezményes bérleti feltételeivel, illetve a Nemzeti Kulturális Alap – ebben az évben 7 millió forintos – támogatásával lehet veszteség nélkül megrendezni.
A Főpolgármesteri Hivatal korábbi sajtóhírekre reagálva március 24-én közölte az MTI-vel, hogy az Ünnepi Könyvhét Vörösmarty téri helyszínét Tarlós István főpolgármester, Láng Zsolt, a főváros illetékes bizottságának elnöke és Kocsis Máté alelnök is támogatja.



 



Előzmények:

Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése – Sajtóközlemény
Az Ünnepi Könyvhetet szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöksége 2016. március 18-án megütközve értesült arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat illetékes bizottságának képviselői meg kívánják tagadni a Vörösmarty tér használati jogát a 2016. június 9-én kezdődő 87. Ünnepi Könyvhétre, alternatívaként a Múzeumkert és a Pollack Mihály tér együttesét ajánlva fel. Ez a helyszín ugyanakkor legfeljebb is csak az idei évre lenne alter­natíva, mert a kormány 2015 novemberében döntött a Nemzeti Múzeum kertjének régészeti feltárással együtt járó felújításáról.
A tervezett döntés ellen közel 100 tagcégünk nevében, a magyar könyvszakma nagy részét tömörítő, képviselő szervezetként a leghatározottabban tiltakozunk. A Vörösmarty tér az 1929 óta – egyetlen alkalom kivételével – minden évben megrendezett, 87 éves tradícióval rendel­ke­ző, az ország 80 településén, s a határokon túli magyarlakta városokban megszervezésre kerülő, Magyar Örökség-díjjal elismert Ünnepi Könyvhét újabb kori történetének közkedvelt, bejáratott, ikonikus, központi helyszíne, ahová évről évre több tízezer olvasó látogat ki, hogy válogasson a kiadók újdonságai közt, dedikáltassa azokat kedvenc szerzőjével, meghallgassa a színpadon zajló könyvbemutatókat, beszélgetéseket, gyerekmű­sorokat, koncerteket.
Szeretnénk nyomatékkal felhívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy a Vörösmarty tér – s a térbe torkolló utcák tér felőli szakasza – tehát nem csupán egy helyszín a sok közül, hanem évtizedek óta a könyvhét budapesti központi rendezvényeinek a helyszíne, ezáltal Budapest kulturális életének szimbolikus tere. A helyszín előzmények nélküli, indokolatlan, váratlan megváltozta­tása – alig több mint két hónappal a rendezvény megnyitása előtt – beláthatatlan károkat okozna, súlyos következményekkel járna az üzleti tervüket jórészt a könyvhétre fókuszáló, a téren pavilont bérlő könyvkiadók és a megszokott nyár eleji kulturális programjának helyszínét elveszítő budapesti olvasóközönség számára egyaránt. De veszteség érné a fővárost is, hisz Budapest evvel a döntéssel a város kulturális életének egyik tradicionális, emblematikus, évről évre tízezrek által legitimált színhelyét számolná fel.

Kocsis András Sándor
elnök
Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése

Dr. Keresztury Tibor
igazgató
Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése

Budapest, 2016. március 24.

Orbán befolyása hat a legbefolyásosabb magyar nőkre

A magyarországi Forbes magazin szerdán megjelenő listája alapján a Blikk előzetesen külön kiemeli, hogy a befolyásos magyar nők többsége családanya, aki a család mellett lett sikeres, megbecsült. A közéleti kategória élmezőnyében nem is történt változás. Nem egy politikus a legbefolyásosabb.
Az első helyen Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége áll, aki a kormányfővel a diákéveket is beleszámolva, több mint 30 éve él „frontszolgálatban”. Őt a tavalyi listához hasonlóan Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet és Karas Mónika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke követi. A Blikk a kategória legnagyobb meglepetésének tartja, hogy a listán már  hetedikként szerepel Dobrev Klára (Gyurcsány Ferenc felesége). A fekete ruhás nővérként ismert Sándor Mária a 10. helyre futott be.
Az üzleti élet kategóriában a lista élén maradt Balogh Gabriella, a Goodstep Consulting, Step Consulting ügyvezetője. Őt Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Zrt. kommunikációs igazgatója követi. A kategória harmadik helyére most Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója került. (Tavaly Fábián Ágnes, a Henkel ügyvezetője állt a képzeletbeli dobogón.)
A médiában – a Forbes szerint – a legbefolyásosabb magyar nő az RTL Magyarország vezérigazgatója, Vidus Gabriella maradt. Őt ismét Király Mária követi, a Ringier Axel Springer operatív igazgatója. Ugyanakkor meglepetés a lista harmadik helyezettje, Kaminski Fanny. Habony Árpád exfelesége Orbán Viktor Facebook-oldalát kezeli és a Fidesz-frakciónak is ad kommunikációs tanácsokat.
A kultúra kategóriában továbbra is Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója a legbefolyásosabb magyar nő. A 2. a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója, Havas Ágnes lett, akit viszont idén már nem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, Vígh Andrea, hanem Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója követ.(f.:24.hu)

A Forbes külön-külön értékelte a közélet, a gazdaság, a kultúra és a média világának női szereplőit.

Olimpiáért küzd Benedek vízilabda csapata

mti - 2016. 03. 29. 8:00:28

---

Benedek Tibor szövetségi kapitány kijelölte azt a 13 fős keretet, amellyel a férfi vízilabda-válogatott a vasárnap kezdődő trieszti olimpiai kvalifikációs tornán szerepel.

A szövetség honlapjának hétfői tájékoztatása szerint a névsorból kiderül, hogy 16-os keretből Lévai Márton, Bátori Bence és Bedő Krisztián marad ezúttal itthon.

    "A kapásoldalon talán most voltam a legnehezebb helyzetben. Varga Dénest leszámítva Erdélyi Balázs, Manhercz Krisztián és Bátori Bence közel azonos teljesítményt nyújtottak a közös edzéseken, míg Bátori Bence a klubjában talán még jobban játszott. Ugyanakkor engem leginkább a válogatottban nyújtottak érdekelnek, ennek megfelelően hoztam most meg ezt a döntést" - jelentette ki a szakvezető. "Mindhárman ott voltak az Európa-bajnokságon, Zalánki Gergő nem. Őt szeretném megnézni, mire képes ebben a fokozott téthelyzetben, kíváncsi vagyok arra, mennyit tud fejlődni a sorozatterhelés alatt, ezért utazik ő is a csapattal" - mondta Benedek Tibor, hozzátéve, még nincs itt az ideje a riói csapatról beszélni, hiszen még nincs ott a válogatott.

    "Jelen pillanatban ez a csapat kapta meg a bizalmat a riói kvóta kiharcolására, nyilván most ezekben a játékosokban bízom leginkább" - közölte a kapitány.

    A 12 csapatos olaszországi viadalon a magyar válogatott Kanada, Oroszország, Franciaország, Románia és Szlovákia legjobbjaival szerepel egy csoportban, az első négy helyezett jut majd a negyeddöntőbe, amelynek győztesei kivívják a riói indulást.

    A magyar válogatott 13 fős kerete: 

    kapusok:

Nagy Viktor (Szolnoki Dózsa-Közgép), Bisztritsányi Dávid (A-Híd-OSC-Újbuda)

    mezőnyjátékosok:

Kis Gábor, Vámos Márton, Varga Dániel, Varga Dénes (Szolnoki Dózsa-Közgép), Hárai Balázs, Zalánki Gergő, Erdélyi Balázs, Hosnyánszky Norbert, Szivós Márton (ZF-Eger), Decker Ádám (A-Híd-OSC-Újbuda), Manhercz Krisztián (Contitech-Szeged-Diapolo)

    A trieszti torna csoportjai: 

    A csoport: 

Magyarország, Kanada, Oroszország, Franciaország, Románia, Szlovákia 

    B csoport: 

Olaszország, Kazahsztán, Dél-afrikai Köztársaság, Spanyolország, Németország, Hollandia 

    A trieszti torna magyar vonatkozású programja:

    április 3., vasárnap: 

Franciaország-Magyarország

    április 4., hétfő: 

Kanada-Magyarország

    április 5., kedd: 

Magyarország-Románia

    április 6., szerda: 

Oroszország-Magyarország

    április 7., csütörtök: 

Magyarország-Szlovákia

    április 8., péntek: 

negyeddöntő

    április 9., szombat: 

elődöntő

    április 10., vasárnap: 

helyosztók

Palmira visszafoglalása

A Palmirát visszafoglaló szíriai kormányerők repülőgépére lőttek légvédelmi ágyúkból az önmagát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet harcosai.
A szíriai állami televízió jelentése szerint a kormányerőknek közben sikerült az ókori romvároshoz és a mellette lévő településhez jutni.
szíriai állami televízió jelentése szerint a kormányerőknek közben sikerült az ókori romvároshoz és a mellette lévő településhez jutni.
Az Aszad elnökhöz hű erők 2015 májusa óta próbálják visszafoglalni az ókori romokról híres Palmyrát a dzsihadista fegyveresektől, de eddig nem tudták gyengíteni a terrorszervezet állásait a Deir el Zor tartomány stratégiai fontosságú városában.
Hírek szerint az Iszlám Állam nevű terrorszervezet nemcsak az ókori emlékek jelentős részét semmisítette meg, hanem a terület egy részét aláaknázta, így veszélyes a település környékére menni.
Az amerikai és az orosz külügyminiszter közben Moszkvában folytatta az egyeztetést az öt éve húzódó szíriai válságról. Nehéz tartós fegyvernyugvást elérni, mert a közel-keleti országban geopolitikai érdekek is érvényesülnek. Oroszország számára a szíriai földközi-tengeri bázis stratégiai jelentőségű.
 Palmyrát visszafoglaló szíriai kormányerők repülőgépére lőttek légvédelmi ágyúkból az önmagát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet harcosai.  – közölte az Euronews.

A szíriai állami televízió jelentése szerint a kormányerőknek közben sikerült az ókori romvároshoz és a mellette lévő településhez jutni.

A Szíriai Arab Hadsereg erői 2015 májusa óta próbálják visszafoglalni az ókori romokról híres Palmyrát az iszlamista fegyveresektől, de eddig nem tudták gyengíteni a terrorszervezet állásait a Homsz tartomány stratégiai fontosságú városában.

Hírek szerint az Iszlám Állam terrorszervezet nemcsak az ókori emlékek jelentős részét semmisítette meg, hanem a terület egy részét aláaknázta, így veszélyes a település környékére menni.

A magát szíriai ellenzéknek nevezet londoni székhelyű “Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpont” helyi forrásokra hivatkozva cáfolja a szíriai hadsereg előrenyomulását  Palmyrában.

A videofelvételek bizonyítják a szír csapatok jelenlétét Palmyránál:

Al-Itar hegy a kormányerők kezén van.

*

Előzőleg:

legefejezte Szíria egyik legkiválóbb archeológusát az Iszlám Állam terrorszervezet Palmira romvárosban kedden-adta hírül szerdán a szíriai állami média.

A 81 éves Háled Aszaád több mint ötven évig vezette a palmirai régészeti munkálatokat- a város múzeuma mellett lévő téren fejezték le a dzsihadisták.
A brutális kivégzés után Aszaád holttestét felakasztották egy, a romvárosban található római oszlopra.
A szélsőségesek egy hónappal korábban fogták el az idős régészt. Azért kellett meghalnia, mert nem volt hajlandó elárulni a dzsihadistáknak, hová rejtették a palmirai kincseket.
A terroristák májusban foglalták el Tadmur városát (ókori nevén Palmirát), miután a kormányhadsereg ottani védelmi vonalai összeomlottak.
Az UNESCO világörökségi listáján szereplő ókori romváros a világ legismertebb történelmi helyszínei közé tartozik, és tartani lehet attól, hogy a radikális fegyveresek lerombolják, ahogy azt Irak jelentősebb régészeti helyszínével is tették. Szíriai tisztségviselők ezért elővigyázatosságból még a város elfoglalását megelőzően több száz ókori szobrot rejtettek el biztonságos helyen.
Júniusban az Iszlám Állam két ókori mauzóleumot robbantott fel Palmürában. Ezek nem tartoztak a város római kori emlékei közé, azonban a terrorszervezet saját értelmezése szerint ellenkeztek az iszlámmal.
*
A Szíriában állomásozó orosz kontingens részt vesz a damaszkuszi kormányerők által az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezettől visszafoglalt Palmüra város aknamentesítésében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap telefonon Irina Bokovának, az UNESCO vezérigazgatójának.   Erről Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tájékoztatta a sajtót. Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. A

A Szíria – Putyin: az orosz kontingens részt vesz Palmüra aknamentesítésében bejegyzés először a Legyél mindig Központban! jelent meg....

Mérföldkőnek minősítette a terrorszervezetek elleni harc folytatása szempontjából Vlagyimir Putyin orosz és Haszan Róháni iráni elnök, hogy a szíriai fegyveres erőknek orosz légi támogatással sikerült kiűzniük Palmürából az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet fegyvereseit – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.

A moszkvai elnöki hivatal közleménye szerint Putyin és Róháni telefonon részletesen megvitatta a szíriai helyzetet. A két vezető egyúttal megállapodott a kétoldalú kapcsolatok “különböző szinteken” történő aktivizálásáról.
Valerij Greszimov tábornok, orosz vezérkari főnök hétfőn ugyancsak közleményben tudatta, hogy a következő napokban Moszkva tűzszerészeket és robotokat küld Palmürába a város aknamentesítésére.
Putyin elnök a nap folyamán részvétét nyilvánította ki Navaz Sarif pakisztáni elnöknek a több mint hetven ember, köztük számos keresztény életét kioltó vasárnapi lahori “barbár és embertelen” terrortámadás miatt. Az orosz államfő hangsúlyozta, hogy Moszkva támogatja Iszlámábád terrorfenyegetés elleni harcát és hogy mind regionális, mind globális szinten érdekelt az együttműködés megerősítésében a terrorelhárításban.
Forrás:MTI

PALMIRA

Kiugró aránytalanságok az állami cégek vezetői és dolgozói közt

 Kiugró aránytalanságok az állami cégek vezetői és dolgozói közt, pl. MÁV, Posta stb

 Ötvenszeres különbség is lehet egyes állami cégek vezetői és dolgozói között, akik 5 milliót is kereshetnek akár. MNB-nél egyes vezetők még ennél is többet!

Hol van már a beígért 2 milliós bérplafon?

 (Koncz)

 *

 

Több tízmilliós tiszteletdíjak

2016. 3. 29. 05:00|Utolsó módosítás: 2016. 3. 29. 06:50|Vállalatok

A Mol és az OTP Bank honorálja a legbőkezűbben igazgatósági, felügyelőbizottsági tagjait, ám tiszteletdíjaik így is aprópénznek számítanak havi béreikhez, részvényjuttatásaikhoz képest.Mintegy félmilliárd forint értékben díjazta a Mol huszonhárom vezető tisztségviselőjét 2015-ben. Tizennégy igazgatósági tagjának összesen 124,5 millió forintot készpénzben adott, míg a felügyelőbizottságát alkotó kilenc főnek 116 milliót. Ezenkívül az igazgatósági tagok között még 12 067 darab, a tavalyi évzáráskor együttesen 172 millió forintot érő Mol-részvényt is szétosztott az energetikai társaság, valamint ahhoz kapcsolódóan készpénzt is adott. legtöbbet mindhárom kategóriából a Mol-alelnöki posztja után Csányi Sándor , az OTP Bank elnök-vezérigazgatója kapta, Hernádi Zsolt ot, a Mol első emberét is megelőzve, igaz, ő főállású menedzserként havi bérben is részesült. Az utóbbi összege nem nyilvános, a Világgazdaság által megkérdezett HR-es szakértők szerint egy Mol-, OTP-szintű társaságnál havi bruttó 5-10 millió forint között szóródhat az első számú vezető fizetése. A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint ugyanis a szabályozott piacra bevezetett, nyilvánosan működő részvénytársaságok csak az igazgatóság vagy igazgatótanács, valamint – ahol működik – a felügyelőbizottság tagjainak e minőségükben nyújtott valamennyi pénzbeli és nem pénzbeli juttatást kötelesek közzétenni, tagonként és a juttatás jogcíme szerint részletezve honlapjukon évente, az éves rendes közgyűlés összehívásával egyidejűleg. Vagyis a Budapesti Értéktőzsdén szereplő cégek döntő többsége ezekben a napokban, miután üzleti évük hagyományosan, január 1-jétől december 31-ig tart, így az arról készült beszámolókat legkésőbb négy hónapon belül, vagyis április 30-ig jóvá kell hagyatniuk részvényeseikkel.
Az eddig megjelent javadalmazási nyilatkozatokból az derül ki, hogy legbőkezűbben a Mol honorálja vezető tisztségviselőit. Mint ahogy az is, hogy rajta kívül csak az OTP próbálja részvényekkel is hatékonyabb munkavégzésre serkenteni igazgatóságának tagjait, mely papírokat ők a tőzsdei árfolyamnál kevesebbért vásárolhatják meg. Hogy mekkora a diszkont, azt nem lehet tudni, ennek közzétételére ugyanis a cégeket a törvény már nem kötelezi. Így mindössze annyival kell beérniük a kívülállóknak, hogy az árat a bank igazgatósága állapítja meg, s a javadalmazási politikából az is kihámozható, hogy a kedvezményes részvényjuttatás legfeljebb 2000 forint diszkontot tartalmazhat (ez az OTP-részvények pénteki tőzsdei árfolyamának alig 30 százaléka), és a vezető egy részvényen nem nyerhet többet 4 ezer forintnál, amikor kedvezményesen megszerzett papírját értékesíti.
A tőzsdei cégek vezető testületi tagjainak díjmértékei egyébként nagyjából leképezik a kibocsátók – a forgalmuk és piaci kapitalizációjuk alapján meglévő – piaci súlyát. Marie Theres-Thiell csak azért tudott a Magyar Telekom és a Richter igazgatósági elnökei elé kerülni, mert ő e tisztséget az egyaránt a német RWE és EnBW páros által több mint nyolcvan százalékban tulajdonolt két energiaszolgáltatónál, az Elműnél és az ÉMÁSZ-nál egyszerre tölti be. A másik kivétel az Enefi Energiahatékonysági Nyrt.-t még RFV-ként alapító (később E-Starra átkeresztelő) Soós Csaba , aki jó érzékkel, még évekkel ezelőtt dollárban rögzíttette honoráriumát, így sokat nyert a deviza erősödésén. Kilenc társaság – Altera, ANY, BIF, CIG, FHB, Forrás, Konzum, Masterplast, Visonka – költségtakarékossági vagy egyéb megfontolásból nem adott tiszteletdíjat vezető tisztségviselőinek, vagy azok önként lemondtak honoráriumukról.(f.?:Világgazdaság)

Brüsszel elzárta a pénzt, egy fillér se április óta

A 700 milliárdos számot is a kormány mondta, még tegnap, de ma Lázár János finomított, miszerint a keret nagy részét már kifizette az EU, azon nincs mit felfüggeszteni. Brüsszel 6 projektet kifogásolt. Azt, hogy pontosan melyek ezek, még nem tudni. A miniszter szerint a pénz nem veszik el, a kifogások egy részét elfogadják. Igaz, a felfüggesztés indoka éppen az volt, hogy a kormány nem tett eleget a brüsszeli ajánlásoknak.
„Súlyos, rendszerszintű gyengeségek” miatt függesztette fel az Európai Bizottság a gazdaságfejlesztési operatív programot - közölte a testület regionális politikáért felelős szóvivője, Jakub Adamowicz. A bizottság tavaly májusban tartott ellenőrzést, 451 millió euró értékű projekt finanszírozását szakította meg szeptemberben. Miután a kormány „nem hajtott végre kiigazító intézkedéseket”, ezért most fel is függesztette a kifizetéseket.
Adamowicz hangsúlyozta, büntetésről nincs szó, a menet a szokásos eljárás része, most a kormányon a sor, hogy reagáljon és „megtegye a kiigazító lépéseket.”

---

A birtokunkba került brüsszeli határozat szerint a tavaly októberben küldött egy levelet, amelyben a kifizetés felfüggesztését már lebegteti, „az irányítási és kontrollrendszer működésben feltárt súlyos hiányosságok miatt.” A pályázatok értékelői a pályázatok költségvetésének értékelésekor nem voltak elég körültekintők, a pályázatok egy része túlárazott volt. Az Index emellett úgy tudja, Brüsszel kifogásolta azt is, hogy nem mindig a legjobb ajánlatot benyújtó pályázó nyert, csak 2010 utáni ügyeket kifogásoltak.

---

Lázár János szerint nem 700, legfeljebb 150 milliárd forint kifizetését függesztette fel az Európai Unió. A keret többi részét ugyanis már kifizették. (Más kérdés az úgynevezett „korrekció” kérdése, az vonatkozhat az egész 700 milliárdra, de ez egyértelműen még nem tisztázódott. A korrekció a támogatás visszafizetendő része, amit a tagállam később elkölthet másra, ha nem fut ki a hétéves uniós pénzügyi ciklusból.)

Az unió 53 projektet vizsgált, ebből „hatot állított pellengérre” - mondta Lázár. Ez szerinte jó arány. Azt, hogy pontosan melyek ezek, még nem tudni. A sajtótájékoztatón Lázár János Csepreghy Nándor helyettes államtitkárhoz irányított minket. Péntekre ígérték a listát. Azt sem világos, hogy a hat projekt mennyibe került. Lázár csak azt mondta, a vizsgált 53 beruházás értéke 44 milliárd forint.

Lázár szerint azt kifogásolja a bizottság, amit 2007-13 között tucatnyi alkalommal jóváhagyott, a hibát hét évig nem vette észre.

---

“

Az Európai Bizottság szigorú mércével méri Magyarországot, ami örömteli.

---

Lázár János beszélt arról is, megvizsgálják, mi a valóságalapja annak, hogy itt túlárazott pályázatokról van szó. Sok esetben már megvalósult a beruházás. Szerinte amúgy nem rendszerszintű problémái vannak az EU-nak, hanem konkrét kifogásai.

A kormány „megfontolja a testület véleményét, levonja a tanulságokat”, de pénz nem veszik el. „Bármilyen összeg legyen a tárgyalás végén, az jóváírható idén. Vannak pályázatok a tartaléklistán, de új pályázatra is ki lehet fizetni” - mondta Lázár. A következő kifizetési ciklusban változnak a szabályok, Lázár többszöri kérdésre is azt mondta, a régi metódust kifogásolta az EU.
*

Egyetlen fillér sem jött április óta Brüsszelből

Április végén egy nem nyilvános brüsszeli levélből tudtuk meg, hogy az Európai Bizottság nem elégedett a magyar pénzosztó rendszer átszervezésével, és ezért arról tájékoztatta a magyar kormányt, hogy egyelőre nem akarják kifizetni az új rendszerben keletkezett számlákat.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az EU-s pályázatok brüsszeli finanszírozása leállt.

A Miniszterelnökség a cikkünk megjelenése napján rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy nincs semmi baj, néhány információra kíváncsi csak a bizottság, és mire a következő negyedéves számlákat ki kellene Brüsszelnek egyenlítenie, addigra minden megoldódik, és jön majd a pénz, nem lesz fennakadás.
Csepreghy Nándor helyettes államtitkár akkor arról beszélt, hogy néhány hete egyenlítette ki Brüsszel a legutóbbi számlaigényeket, és mivel Magyarország úgyis csak negyedévente küldi ki a felhalmozódott számlákat Brüsszelbe, mire a következő kifizetési idő eljön, addigra minden rendben lesz.
Ehhez képest a helyzet most ez:

A magyar kormány egyetlen számlát sem küldött el Brüsszelnek április óta.

Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja a magyar intézmények átalakítását, és fenntartja magának a jogot, hogy ha kapna számlát, akkor azt ne fizesse ki.

Pontosan ott tartunk mint áprilisban, amikor azt írtuk, hogy baj van.

Három hónap már bőven eltelt azóta, hogy legutoljára számlát mert kiküldeni a magyar kormány Brüsszelnek, vagyis most már nem csupán formai szempontból van probléma, hanem a gyakorlati működés szintjén is. Ha nem lenne baj, akkor legkésőbb július közepén le kellett volna adnia Magyarországnak az elmúlt hónapokban összegyűlt kifizetési kérelmeket.

Még vizsgálódnak

Az ügyben kis lépések persze történtek. A bizottság jelenleg két jelentést vizsgál. Az elsőt június 10-én kapta meg Brüsszel, és arról szól, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetése (január 1.) óta hogyan működnek az egyes minisztériumok alá szervezett irányító hatóságok (ezek írják ki pályázatokat). Ez egyébként azért érdekes, mert a magyar kormány azt állította korábban, hogy az irányító hatóságok átszervezését Brüsszel már elfogadta.
A másik jelentés, amit Brüsszelben vizsgálnak, az úgynevezett közreműködő szervezetek minisztériumokba beolvasztását elemzi. Ez a beolvasztás április 15-én történt meg, és az ezzel kapcsolatos kifogásai miatt írta Brüsszel április 16-án, hogy egyelőre nem fizet.
Ez a jelentés csak július 16-án ment ki Brüsszelbe. Akkor, amikor a Miniszterelnökség áprilisban ígért menetrendje szerint már nem egyeztetni kellene, hanem felvenni a pénzt.
Ezt a két jelentést a magyar fél készítette, de a bizottság emberei személyesen is vizsgálódtak azóta az átszervezett intézményeknél. Azonban még ezeknek sincs eredménye, és most éppen összevetik a tapasztalatokat a magyar fél elemzéseivel. Augusztusban a bizottsági dolgozók szabadságra mennek, ősz előtt aligha mondják meg, hogy elégedettek-e.
Brüsszelben nem mondták meg, hogy meddig tartanak ezek a vizsgálatok, hiába kérdeztük. Máshonnan úgy értesültünk, hogy Brüsszel nem tervez nyilvános választ adni, hogy mit szóltak a magyar intézményrendszer átszervezéséhez. Nem lesz közlemény, hogy a vizsgálaton megfelelt-e a magyar kormány, hanem továbbra is a nyilvánosság kizárásával leveleznek majd erről a Miniszterelnökséggel.
A hivatalos brüsszeli álláspont ugyanaz, mint május elején volt: a magyar fél ha akar, akkor küldhet ki számlát, és a bizottságnak 60 napja lesz eldönteni, hogy kiegyenlítik-e ezeket. Úgy tűnik azonban, hogy a mostani állás szerint nem egyenlítenék ki. Erre onnan lehet következtetni, hogy a magyar kormány már kiküldte volna a második negyedév számláit, ha nem félnének a visszautasítástól.

Felfüggesztés a szó EU-jogi értelmében továbbra sincs. Csak éppen az a helyzet, hogy nem jön pénz az EU-tól.

Meddig bírjuk nélküle?

A helyzet azért aggasztó, mert a pályázati pénzeket a kormány most költségvetési pénzből hitelezi. Ám ha nem jön meg ennek ellenértéke Brüsszelből, akkor az hiányként jelenik majd meg a költségvetésben. És semmi garancia nincs arra, hogy a bizottság elfogadja az új magyar pénzosztási rendszert. És ha nem fogadja el, akkor jöhet a „korrekció”, vagyis a büntetés, amikor a számlák egy bizonyos százalékát nem fizetik ki.
Ahogy a korrekció borítékolható az útépítések esetében, és még néhány korábbi, jelenleg is vitatott pályázatnál.
A múlt héten 110 milliárd forintot zárolt a kormány az idei költségvetésből. Az erről szóló közlemény az uniós pénzek elmaradásával is indokolja a lépést:
„A biztonsági intézkedés azért is célszerű, mert az uniós támogatások maradéktalan felhasználása érdekében egyes fejlesztéseket várhatóan nem uniós, hanem hazai költségvetési forrásból fogunk megvalósítani. Az így „felszabaduló” uniós keretet a kormány más beruházásokra fogja fordítani.”
Itt a nemzetgazdasági tárca feltehetően az útépítési pályázatok problémáira utal, ahol hamarosan eldől, hogy mennyi lesz a büntetés. A felszabaduló keretről szóló szöveg pedig arról szól, hogy új pályázatokat ki lehetne írni a ki nem egyenlített számlák keretére. Ám ha a régi pályázatokat a korábbi közbeszerzések hibái miatt nem fizetik ki, az új pályázatokat viszont a kifizetési bürokrácia átszervezése miatt nem fizetik ki, akkor ebben hiába bízik a kormány. És ennek újabb zárolás, vagyis megszorítás lehet a vége.
Idén legalább 1000 milliárd forintot ki kellene kifizetni, hogy le lehessen hívni maradéktalanul a 2007-2013-ra megítélt EU-s támogatásokat. Nagy kérdés, hogy a mostani csúszással ez hogyan lesz tartható.(forrás:444)

Az új világrend lényege

Az amerikai hadsereg 214. gyalogos hadosztályának egységei útban Afganisztán felé egy szállítógépen 2011. áprilisában

Fotó: VYACHESLAV OSELEDKO / Europress/AFP

Veszélyes hellyé tette a világot a dolgok amerikai intézése. A hidegháború győzteseként egy „geopolitikai újgazdag” a saját érdekeinek megfelelően akarta átszabni az egész világot. Vlagyimir Putyin írta le e szavakkal híres valdaji beszédében a világban jelenleg uralkodó helyzetet. Az egyre inkább meghaladottá váló egypólusú világrendet leghangosabban ostorozó orosz elnökkel nincs okunk nem egyet érteni, van azonban egy rossz hírünk. A kétpólusú rend kiszámíthatóságának hosszú időre búcsút mondhatunk, s a stabilitást biztosító mechanizmusok felszámolása miatt nemcsak az átmenet kaotikus és bizonytalan, de a formálódó többpólusú rend is inkább egy működőképes diszharmónia világaként lesz jellemezhető.
A jelenlegi egypólusú berendezkedés gyengülésével eluralkodott bizonytalanságban a többpólusú világrend a vágyakat kivetítve a harmónia megtestesítőjeként jelenik meg sokak szemében. Erre azonban aligha várhatunk. Az új rend lassan formálódó körvonalai mindenekelőtt azt sejtetik, hogy ebben az új világban minden eddiginél kevesebb lesz az intézményesített szövetségi kapcsolat. Mint a moszkvai Gazdasági Főiskola katonai-politikai kérdésekkel foglalkozó elemzője, Dmitrij Jevsztafjev megjegyzi, még a katonai szövetségek is sokszor csak időlegesek, szituatívak, átmenetiek lesznek. Ennek jeleit láthatjuk már a jelenleg Szíria körül zajló játszmában is. A professzor felhívja a figyelmet, hogy akár a gazdasági érdekek védelmében is gyakoribbá válik a katonai erő alkalmazása, s megnövekszik az impulzív döntések veszélye. Maga a gazdaság hosszú távon mozgásban lesz. Ez a világ már nem a globális piacok bűvöletében zajlik. Felértékelődik az 50 milliós piacok jelentősége is, s nemcsak ezekért folyik majd harc, de a logisztikai folyosókért és a technológiai láncban elfoglalt helyért is.
Ahogy erősödik a többpólusú berendezkedés, úgy kérdőjeleződik meg egyre határozottabban az Egyesült Államok joga egy-egy kérdés monopolizálására. A már említett közel-keleti játszmában mindenekelőtt Oroszország fellépése húzta át véglegesen a térség átalakítására szőtt, s két évtizede alakuló amerikai terveket. Az ázsiai és csendes-óceáni makrorégióban leginkább Kína áll ellen annak, hogy Washington a saját képére formálja a térséget. Ugyanígy Oroszország, Kína, India és Irán járnak az élen gazdasági téren az amerikai monopóliumok lebontásában. Ennek egyik legfontosabb, a jövőbeli pozíciók szempontjából is meghatározó eleme a pénzügyi rendszer önállósága. Ugyan az elszakadás a dollártól nem megy egyik pillanatról a másikra, az egymás közti elszámolásban azonban már egyre nagyobb szerepet kap a nemzeti valuta: Moszkvát például a Krím visszatérése utáni szank-ciók kényszerítették rá a bankrendszer globalizációjának korlátozására, saját kártya megteremtésére. Szintén stratégiai kérdés lesz a jövőben az élelmiszer-ellátás biztonsága. Ugyancsak orosz példa, hogy a szankciók és ellenszankciók teremtették meg a hazai élelmiszeripar erősödésének feltételeit. Hasonló folyamat zajlik az energetikában, ahol az úgynevezett harmadik energiacsomaggal az Európai Unió tesz határozott lépéseket a zárt és adminisztratív módon szabályozott piac megteremtése irányában. A szuverenitás erősítésének következő, stratégiai szempontból fontos szegmense az alapvető szállítójárművek saját gyártásának megteremtése, s mindez a globalizáció ellen hat. Kína, India, Japán, Oroszország és részben Európa teszi a legnagyobb erőfeszítéseket annak érdekében, hogy egy esetleges elszigetelődés esetén is működőképes maradjon a gazdasága.
A letűnő világrend egyik kulcseleme, hogy hosszú és tudatos munkával Amerika a saját képére formálva építette ki a globális információs társadalmat. Az információs tér uralása, saját virtuális valóság megteremtése ennek a rendnek az egyik tartóoszlopa, így nem véletlen, hogy a CNN mellett megjelent a Russia Today, az al-Dzsazíra, a Press TV, a CCTV vagy akár a Euronews, míg a Facebook mellé regionálisan mindenképpen felnőtt például az orosz VKontaktye, s a sort még folytathatnánk.
Ez az új világ tehát keményebb lesz, állandó lesz benne a verseny. Már nem lesz egy általános igazság, mindenkire érvényes globális modell, amely sokak számára teszi komfortossá a jelent. A lényege, hogy Amerikát megfossza a játékszabályok megalkotásának monopóliumától. Olyan szabályokra van szükség, amelyek nemcsak az új kihívásokat – klímaváltozás, internet stb. –, de az új erőviszonyokat is tükrözik. Ezeket a szabályokat továbbra is a legerősebb hatalom, Amerika írná; válasza a gazdaság, a kereskedelem és tudomány területén felerősödött versenyre a TTP és a TTIP, amelyeket ilyen értelemben a NATO-val és a világ legerősebb ipari hatalmainak kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatait, a dollár uralmát megteremtő Bretton Woods-i szerződéssel hozhatunk egy sorba.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 29.

Illés Zoltán és a repülő rendőrsapka a Városligetben

Original video

Illés Zoltán vs. rendőr

Így üvöltözött egymással az exállamtitkár és a rendőr a Városligetben

Így üvöltözött egymással az exállamtitkár és a rendőr a Városligetben

Elképesztő jelenetet örökített meg Kökényesi Gábor a Városligetben.
Illés Zoltán exállamtitkár és volt országgyűlési képviselő és egy rendőr nem találja meg egymással a hangot. (Az Index videóját itt nézheti meg.)
 

Illés Zoltán vs. rendőr

András Dezső · Mar 17 ·  58,139 views from Youtube

András Dezső

11 coubs

Original video

Illés Zoltán vs. rendőr

Coub it!

Tiltakozók állították le a megkezdett fakivágást a Városligetben

2016. március 17., csütörtök, 09:39 Utolsó frissítés: 2016. március 17., csütörtök, 17:13

  forrás:hvg.hu

Csütörtökön reggel elkezdték a fakivágást a Városligetben a tervezett Zene Háza helyén, a hvg.hu helyszínen lévő munkatársa reggel arról számolt be, hogy négy emelőkosaras járművel előbb elkezdték legallyazni a fákat, majd ezután készülnek kivágni őket.
Rövidesen tiltakozó aktivisták jelentek meg a helyszínen, vagyis a nyáron Kertem nevű szabadtéri sörözőként működő területen. Gáyer Zoltán a "Legyen a Liget a kertem" Facebook-csoporttól akkor nyilatkozott a hvg.hu-nak, amikor már nagyjából a negyedik fánál tartanak, ő akkor azt mondta, hogy az egykori Hungexpo-épületek területén zajló fakivágást nehezen látni a kerítéstől. A csoport riadóláncot hirdetett és minden tiltakozót a helyszínre vártak.
Gáyer azt is elmondta, hogy ha kinyílik a terület kapuja, akkor mindenképp be akarnak menni, hogy megakadályozzák a fakivágásokat például azzal, hogy a fák alá állnak. Amikor később valóban kinyílt a terület hátsó kapuja, az aktivisták megpróbáltak bemenni a területre, de biztonsági őrök visszatartották őket, így némi dulakodás is kialakult. Gáyer Zoltán elmondta, ennek során a Legyen a Liget a kertem csoport egyik aktivistáját fellökték, aki elesett és kicsit meg is sérült.
Később a tiltakozóknak sikerült bejutnia a Kertem területére, itt a rendőrökkel kezdtek egyezkedésbe. A rendőrök nem vezették ki őket, Gáyer Zoltán szerint jogilag igen zavaros a helyzet, ezért nem kezelték őket úgy, mintha birtokháborítást követtek volna el. Elmondása szerint a tiltakozók arra készülnek, hogy beosztják magukat úgy, hogy mindig legyenek valakik a kivágandó fáknál.

Kattintson galériánkért!

Fotó: Túry Gergely

Tudósítónktól úgy értesültünk, hogy amikor 15-20 ember bement a helyszínre, akkor a fűrészelés tényleg leállt, sőt, később a fűrészt is elrakták, dél körül pedig egy csapat iskolás is megérkezett a Kertembe. Úgy tudjuk, a volt fideszes környezetvédelmi államtitkár, Illés Zoltán is a tiltakozókkal van. A helyszínen aztán kisebb szóváltás alakult ki a Főkert embere és a politikusok között. A rendőrség azt a területet elkerítette, ahol a fakivágás már megindult, mivel veszélyes. Ezzel együtt a munkagépek levonultak a helyszínről, előbb leparkoltak a Kertem előtt, majd onnan is távoztak.
Szabó Rebeka, Zugló PM-es alpolgármester a hvg.hu-nak elmondta, a fakivágást nem jelentették be, szerdán kapták csak kézhez a fakivágásról a hatósági engedélyt, ezt jogilag elkezdték elemezni, de nem számítottak arra, hogy ilyen gyorsan megkezdik a munkálatokat.
Azt is mondta, láthatóan több nagyméretű fát kezdtek el kivágni, sőt olyanokat is, amelyeket korábban nem vettek nyilvántartásba, nem kerültek be a fakataszterbe. Mint mondta, most ezzel beigazolódott az a korábbi félelmük, hogy azért nem vettek minden fát nyilvántartásba, hogy ki lehessen vágni őket. Hozzátette, korábban ugyan azt mondták, hogy a Zene Házához nem kell majd fákat kivágni, most kiderült, hogy ez sem igaz.
Karácsony Gergely zuglói polgármester a Facebookon egy videót is megosztott a helyszínről, azt írta hozzá, hogy "ha kell, odaláncoljuk magunkat a fákhoz!". A Városliget fáival kapcsolatos korábbi akcióról itt olvashat bővebben!

A Liget Budapest közölte, "az átfogó parkrehabilitáció szükségessé teszi a beteg és balesetveszélyes fák eltávolítását, de a kivágott példányok pótlásával és az ökológiai hotspotok kialakításával jelentősen növekedni fog a liget biológiai értéke". Hozzátették, a Főkert felmérése szerint a városligeti fák nyolcvanöt százaléka ápolásra szorul, tizenkét százaléka pedig egyenesen balesetveszélyes.(forrás:hvg)

Városligeti faírtás

Egy héttel ezelőtt elindultak a munkagépek a Ligetben, hogy megkezdjék a fakivágásokat, a volt Kertem területén. Nyolc fáig jutottak, ugyanis nem várt módon civilek, környéken lakó állampolgárok és a két zöld párt, az LMP és a PM aktivistái, kiegészülve az egyébként a Városliget beépítését még fideszeseként megszavazó Illés Zoltánnal, megakadályozták még több fa kivágását. Sőt megszervezték magukat, azóta folyamatos őrség és kulturális programok várnak mindenkit, aki tenni akar a Városliget védelméért.
A Városliget Zrt. most azt állítja, nem lesz több fakivágás, illetve csak a beteg fákat vágják ki. Lehet is hinni nekik, meg nem is, de azért elég furcsa lenne, ha pont ott lenne a Liget összes beteg fája, ahol majd a múzeumok és az építési területek húzódnak. De nehéz is hinni a Városliget Zrt.-nek az elmúlt évek után.
A Városliget beépítésének alapja kettős. Egyrészt Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója régóta dédelgette azt a tervet, amellyel a Ligetben egyesítheti a budapesti múzeumok nagy részét, persze saját felügyelete alatt. A projektből nem is lett volna semmi, ha nem jön egy másik terv: Orbán Viktoré. Aki eltökélte, kerül, amennyibe kerül, ő a Várba fog költözni, ezzel is szimbolikusan visszaállítva az 1944 előtti helyzetet, amikor is az aktuális magyar politikai vezetés a Várban dolgozott, onnan járt le a Parlamentbe, ha épp kedve tartotta. Tudjuk, anno a Sándor-palotát sem a köztársasági elnöknek szánták, hanem a miniszterelnöknek, csupán elkészülte a 2002-es kormányváltás utánra esett, és az MSZP vezetése már nem akart beköltözni.
Csakhogy most többről van szó mint a Sándor-palotáról, a Várban akar a miniszterelnök egy kormányzati negyedet létrehozni, ez pedig helyet igényel, így a Magyar Nemzeti Galériát és a Széchenyi Könyvtárat ki kell költöztetni. A Magyar Nemzeti Galériának pedig az új helyet a Ligetben, a múzeumi negyedben találták meg, már Baán László irányítása alatt.
De nyilván ezt önmagában nem lehetett volna eladni, így jött Baán ötlete, a Ligetbe tervezett múzeumi negyed koncepciójával. Gigantikus tervek készültek, és hiába magyarázta a szakma, hogy egy közparkot veszítenénk el, és inkább ipari telekben kéne gondolkozni, barna mezős beruházásban, nem a Városliget közpark funkciójának elpusztításában, a kormány nem hallgatott erre.
Ahogy nem hallgatott a CivilZugló Egyesület által összeszedett 20 ezer aláírásra sem, amit nem is volt hajlandó átvenni, miközben a Kúrián, egy nem létező törvényi tényállásra hivatkozva elkaszálta a Városligetről szóló népszavazást.
Mindeközben pedig, ahogy ismerjük a mondást, trükkök százait vetette be. Több százmillió forintot költöttek el a projekt népszerűsítésére. Olyan látványtervekkel etették a lakosságot, amik nem méretarányosak és nem látszik rajtuk mekkora monstrumokat terveztek a Ligetbe. Propaganda-kiadványokat küldtek szét a lakosságnak. Módosították a Városligetről szóló törvényt, hogy a jogi akadályokat elhárítsák az építkezés elől. Úgy határozták meg a zöldfelület funkcióját a Városligetben, hogy a Városligeti tó is zöldfelületnek számítson, és ezzel érjék el, hogy a terv betűje szerint, a valósággal persze ellentétben, több zöldfelület legyen majd az új Ligetben.
De egy közvélemény-kutatás szerint még így is a lakosság 70%-a ellenzi a Városliget beépítését, és 92 százalék szeretné, ha megtartaná a közpark funkcióját.

Aki tenne a Ligetért, bármikor kimehet a volt Kertem nevű szórakozóhely helyén megalakult táborba, ahol mindig ott vannak azok, akik nem szeretnék a Liget beépítését, és kulturális programokat is tartanak. A ligetvédők a Facebookon is ott vannak: https://www.facebook.com/legyenaligetakertem/

És talán ez a leglényegesebb: a múzeumi negyed ötletgazdáinak és támogatóinak legfőbb érve az, hogy a Városliget rossz állapotban van, és „fel kell újítani”. Aki az elmúlt években járt arra, az tudja, ez így is van. Én is azt szeretném, ha biciklivel nem törtném ki a nyakam a kátyúkon, ha még szebb fák lennének a Ligetben, ha jobb infrastruktúra lenne, ha nem rohadnának az épületek. Csakhogy ehhez nem kell múzeumi negyed a Ligetbe. Sőt, a múzeumi negyed elveszi a közpark funkciót a Ligettől, kevesebb marad a szabad tér és más funkciót kap majd. Több lesz a turista, és ezáltal drágább lesz a Liget, nem beszélve arról, hogy a tervezett turistaszám mellett, kevesebb hely jut a helyieknek.
A kormány válasza erre az volt, hogy a Nyugati pályaudvar mögött kezd majd egy új közpark építésébe. A kérdés ezek után tényleg csak annyi, miért nem ott épül a múzeumi-negyed, és miért nem újítják fel, és hagyják meg  az állampolgároknak, osztályhelyzettől függetlenül, a Városligetet?

Egy év alatt kell „elkölteni” a 300 milliárdot a Balatonnál

2016. február 12. 15:01 , Legutóbb frissítve: 2016. február 12. 16:54 Fónai Imre

Egy éve lesz a balatoni régiónak a 300 milliárd forintos fejlesztési forrás „elköltésére”, arra, hogy 2017. június 30-ig minden egyes forintot lekössön – hangzott el a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) pénteki siófoki ülésén.

– Komoly munka áll előttünk – fogalmazott Bóka István elnök. Ahogyan azt a Miniszterelnökség jelen lévő képviselője is megerősítette, a pályázati felhívások az év első felének végéig fognak megjelenni, s azért sem előbb, mert zajlanak még az egyeztetések az Európai Bizottsággal. „Indítható, a központi végrehajtás számára lényegében azonnal befogadható projektek tömegére van szükség” – áll a tanács által pénteken tárgyalt előterjesztésben, s a BFT a hatékony előkészületek érdekében térségfejlesztési munkacsoportok felállításáról is döntött különböző szakterületek (turizmus- és gazdaságfejlesztés, vidék-, környezeti- és közlekedésfejlesztés, stb.) hozzáértői köréből.
A 300 milliárdos uniós kerethez 22-24 milliárd forintnyi hazai forrás kapcsolódik – jelentette be Tóth Tamás, a Miniszterelnökség főosztályvezetője. Azt is, hogy a kormány már e hónap 24-én elfogadhatja a projektek évenkénti ütemezését. – Jó célokat tűztünk ki – adott hangot optimizmusának Bóka István. A BFT-elnök szerint egyébként jelentősen javultak a fejlesztési tanács pozíciói. Egyrészt a pályázati kiírások és a döntések során is erős konzultációs joggal bír majd és idénre sikerült az előző évinél lényegesen több olyan forrást kiharcolni, amit fejlesztési célokra oszthat ki a BFT. Ahogyan annak idején megírtuk, 2015-ben minden korábbinál kevesebb, 70 milliós szétosztható pályázati keret állt a szervezet rendelkezésére. Ehhez képest az már eldőlt, hogy 2016-ban 220 millió forintot oszthatnak ki, ez az összeg önálló soron szerepel immár az ország költségvetésében. Bóka István szerint ez gesztusértékű a balatoni régió fontossága szempontjából, akár csak a 24 milliárd forintnyi hazai forrás a 300 milliárdos fejlesztési kerethez.

A tanács és munkaszervezete az idei kiadásaihoz is több költségvetési támogatást igényelt (a 2015-ös 80 millió helyett 120 millió forintot), arra hivatkozva, hogy a 300 milliárd forint 2017. június 30-i lekötési határideje jelentős feladatokat ró rá. Erről azonban még nem született döntés, ahogyan a pénteki ülésen elhangzott, ennek érdekében „kell még bokszolni” kicsit...
A balatonmáriai polgármester levele nyomán az elnök arra kérte a vízügyi szakembereket, hogy mielőbb szülessék megoldási javaslat a máriai strand eliszapolódási problémájára. Jó volna tisztázni – így Bóka –, hogy ha forrást különítenek el az iszaposodás megszüntetésére, később nem termelődik-e újra? Nagyobb beavatkozás szerinte csak az uniós támogatások terhére képzelhető el.
2005-ben még majdnem egymilliárdot oszthattak szét a pályázók között
A pénteki BFT-ülésen döntöttek a 220 millió forintos saját pályázati keret felosztásáról is. E szerint településfejlesztési beruházások támogatására (parti sétányok kialakítása, zöldterületek rehabilitációja, partvédőmű-helyreállítás, stb.) 122 millió, közbiztonságra és vízbiztonságra 40 millió, nagyobb rendezvények támogatására 35 millió, a Balatoni Partnerségi Programra 10 millió, a Mozdulj Balaton sportprogramra ötmillió forint jut.
A tavalyi rekord alacsony, 70 milliós saját forrást megelőzően, 2014-ben is 220 millió forintot kapott a tanács e célra. Korábbi cikkeinkből azt olvastuk ki: 2001-ben és a következő három év mindegyikében 365 milliós forrásra pályázhattak a régió civil szervezetei, vállalkozásai és önkormányzatai a tanácshoz. A következő évben 500 millió forint  szerepelt a tervben, 2004-ben 559 millió, 2005-ben 850 millió forint fölött rendelkezett önállóan döntési joggal.
Magyarósi György: az egészségturizmus jó cél, le kell porolni a koncepciót

Orbán Ráhel és Andy Vajna is ott volt azon a Rogán-féle háttérbeszélgetésen, melyen a turizmus egyes fontos szereplőit tájékoztatták a létrehozandó állami turizmusirányítási szervezetről – a héten szárnyra kelt sajtóhír szerint ugyanakkor számos szakember nem szerepelt a meghívottak listáján. Ahogyan megírtuk, Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa ott volt, és azt mondta lapunknak, hogy működőképes lehet az új felállás, ha megfelelő szakemberekre bízzák...

Jelentkezett szerkesztőségünkben Magyarósi György, a Siotour hajdani kereskedelmi igazgatója, s a napvilágot látott elképzelések kapcsán feltette a kérdést: mi szükség van újabb balatoni régiós koncepcióra? – A Széchenyi II program kapcsán, tehát már a mostani kormány égisze alatt készült el az a turizmusfejlesztési koncepció, mely az egészségturizmust határozza meg húzóerőként; csak elő kell venni, le kell porolni, aztán pénzt rendelni mellé és a déli parton sok minden más fölfűzhető rá, a sportturizmustól a konferenciaturizmusig – így Magyarósi, aki „egészségiparban utazó” vállalkozóként nemrég a megyei kereskedelmi kamarától „Somogy megye idegenforgalmáért” kitüntetést vehetett át. – A Balatonról elviszik az itt termelődött milliárdokat, mert alacsony a régió érdekérvényesítő képessége, számos kisebb térségnek erősebb a lobbija, de a Balatonért ki lobbizik?(forrás: Sonline)

Ami az MTI-ből kimarat - Balog miniszter : "én is adtam enni a migránsoknak!", papi becsületszó, vagy már az sem számít?

Balog miniszter magánya a német közszolgálati tévében

Ami az MTI-ből kimaradt

Alább ismertetjük az MTI jelentését a vitáról a német közszolgálati tévében, amelynek résztvevője Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is volt. Aztán azt is elmondjuk, mi maradt ki az MTI-ből. A jelentésből ugyanis nem tűnik ki, hogy az ötnegyed órás vita nagyobbik részében valamennyi résztvevő – beleértve a vitavezetőt – határozottan, helyenként élesen bírálta az Orbán-kormány politikáját a menekültkérdésben.llegális bevándorlás – Balog Zoltán: a magyarok nem változtak meg
Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 2015. szeptember 17., csütörtök (MTI) – A magyar ma is ugyanaz a nép, amely 25 éve befogadta a keletnémet menekülteket és a délszláv háború elején elsőként segítette a széteső Jugoszláviából menekülő embereket – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ARD német országos köztelevízió szerda késő este sugárzott politikai vitaműsorában.
A miniszter kiemelte, hogy a magyar emberek nem változtak meg, a jelenlegi válsághoz való viszonyulásukat és a „kulturális egyensúly” megmaradása iránti aggodalmukat pedig nem lehet megérteni a kelet-európai történelem ismerete nélkül.
Balog Zoltán az Anne Will című műsorban a muzulmán vallású emberek befogadása körül kialakult vitával kapcsolatban hangsúlyozta: a politikai üldözöttek befogadása vallástól, származástól függetlenül jogi és erkölcsi kötelesség.
Magyarország ennek a kötelességnek eleget is tesz, és az utóbbi években több ezer muszlimot fogadott be.
Ugyanakkor tiszteletben kell tartani, ha egy ország azt igényeli, hogy határain belül ne változzék mindaz, ami történelmileg, kulturálisan kialakult. Magyarország szeretne ezzel a jogával élni – mondta a miniszter.
A válság nem magyar, hanem európai probléma, és a magyar kormány ugyan „keményebb” megoldásokkal igyekszik hozzájárulni annak megoldásához, de mindenben betartja az uniós és a nemzetközi jogi előírásokat – tette hozzá Balog Zoltán.
Kiemelte: különbséget kell tenni üldözöttek és az Európai Unióba a jobb élet reményében igyekvő emberek között, és minden tagországnak biztosítani kell a lehetőséget, hogy eldöntse, befogad-e embereket az utóbbi csoportból, vagy máshogy oldja meg munkaerő-szükségleti, népesedési gondjait.
Az utóbbi hónapok fejleményeiről szólva kiemelte, hogy kétszázezer ember „rohanta le” az országot, az egyes európai fővárosokból kibocsátott „jelzések” pedig tovább növelték a „káoszt”, és így nem lehetett valamennyi menekültügyi eljárást lefolytatni, hiszen a legtöbben távoztak. Rámutatott: 95 százaléka mindazoknak, akiket sikerült megkérdezni, azt mondta, hogy tovább akar menni Magyarországról.

A röszkei határátkelőnél szerdán történtekkel kapcsolatban hangsúlyozta: „Nem mi támadtuk meg ezeket az embereket, hanem ők akartak olyasmit tenni, ami Magyarországon és Európában törvényellenes.”
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a menekültválság kezelésével kapcsolatban úgy vélekedett, az a legnagyobb gond, hogy Magyarország nem kért támogatást az Európai Bizottságtól. Nem Magyarország által okozott problémáról van szó, de a gondokat uniós támogatással kezelve másmilyen képek jelennének meg a sajtóban a magyarországi állapotokról – mondta.
Thomas de Maiziere német belügyminiszter hangsúlyozta: minden kritika mellett soha nem felejti el a magyarok hozzájárulását a német egység helyreállításához.
Elmondta: helyes törekvés a külső határok védelme, de ügyelni kell a „mértékre, a módszerre, az eszközökre és az arányosságra”, ez pedig nem sikerült.
Hozzátette: nyilvánosan és nem nyilvánosan számos alkalommal ajánlottak segítséget, azzal a céllal is, hogy ne érhesse bírálat a menedékkérőket befogadó állomásokat, táborokat, de a magyar fél nem élt ezekkel a lehetőségekkel.
Ugyanakkor az is világos, hogy a menekültválságot kiváltó problémák természetesen nem Magyarországon keletkeztek – mondta Thomas de Maiziere.
Heribert Prantl, a Süddeutsche Zeitung című liberális lap belpolitikai rovatának vezetője egyebek között úgy vélekedett, hogy a magyar kormány nyilvánvaló módon megsérti a nemzetközi jogot, a genfi menekültügyi egyezményt, az emberi jogok európai egyezményét és az Európai Unió alapjogi chartáját.
Katrin Göring-Eckardt, az ellenzéki Zöldek parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője egyebek mellett arról beszélt, hogy a menekülthullám még az ország újraegyesítése révén történt változásoknál is nagyobb mértékben átalakíthatja Németországot.

S ami az ARD népszerű, milliós nézettségű vitaműsorában még elhangzott:
Anne Will vitavezető a képek bemutatása után a könnygáz, a vízágyúk bevetéséről: – Miniszter úr, Magyarország ilyen képeket kíván a világba küldeni – hogy kevesen jöjjenek?...

Balog: Bizonyára nem. Ez nemcsak Magyarország, hanem a Schengen-övezet határa, kötelességünk az illegális határátlépést megakadályozni.
Will: És arányosnak tartja a biztonsági erők fellépését?
Balog: Gyorsan változik a helyzet. Reggel még semmi nem mutatott támadásra – s ha rendőröket megtámadnak, védekezniük kell.
Will: Könnygázzal, vízágyúkkal?

Balog: Ha ily módon tudják megvédeni magukat, akkor sajnos így is.

Jean Asselborn, luxemburgi külügyminiszter: A legtöbb bírálat azért érheti Magyarországot, mert kezdettől elutasított mindenfajta együttműködést. Tudom, hogy Magyarországnak felajánlotta segítségét az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az EU. Amikor Orbán Viktor ott volt Brüsszelben, és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megkérdezte tőle, milyen segítséget igényel, azt a választ kapta, hogy – semmit... Ami Magyarországon történt, azt meg lehetett volna előzni, de Magyarország az elszigetelődés útját választotta – és ez nagyon fáj Európának. Most jövök az Európai Parlamentből. Ott Marine LePen ( a francia szélsőjobb vezetője) tapsolt és gúnyosan kacagott, amikor arról beszéltem, hogy a magyarok nem akarnak részt venni a menekültek elosztásában. A testületnek már talán egyharmadát olyanok foglalják el, akik az unió felbomlását lesik, és igen sokan hivatkoznak Orbán lépéseire. Talán önöknek meg kellene gondolniuk, hogy ne adjanak tápot az Európa-elleneseknek, olyanoknak,akik semmit nem tanultak a 20. századból. (...) Akik félnek a másfajta emberektől, elfelejtik, hogy azok háború elől menekültek. Ön mint lelkész mit gondol, ha látja ezeknek a nőknek, gyerekeknek az arcát, akik a szíriai Aleppótól idáig menekültek, s akkor szögesdróttal találják szembe magukat? S elutasítják őket – sehol nem bánnak velük olyan rosszul, mint önöknél. Mint lelkésznek nem kellene azt mondania, hogy tévedünk, gondolkodjunk újra európaian?
Thomas de Maiziere belügyminiszter: Egyetértek Asselborn úrral: a határok megvédése helyes, de így ez nem megy. A kérdés a mérték, a hogyan, az arányosság. Ezt csak együtt az unióval lehet csinálni. Igen sokat beszéltünk, nyilvánosan és nem nyilvánosan a segítségről, így arról, hogy olyan fogadóállomások legyenek, amelyeket nem lehet kifogásolni. Sok ajánlatot tettünk, és valóban, a magyarok válasza mindig a nem volt. (...) Németországban muszlimok milliói élnek, és óriási többségük igen jelentősen hozzájárul társadalmunk fejlődéséhez. Vannak kivételek, vannak bűnözők is köztük, de képtelenség azt mondani, hogy elidegenedést hoz, ha együtt élünk velük. Magam is evangélikus vagyok, mint ön. Szerintem a keresztényekre a veszélyt nem a muszlimok jelentik, hanem az, ha kevésbé vagyunk keresztények.
Heribert Prantl újságíró: A magyar gyakorlat elriasztó, felháborító, sikertelen. Az emberi erőforrásokhoz tartozik az ENSZ alapokmánya, a menekültekről szóló genfi megállapodás, az EU alapjogi chartája is – és az ön kormánya eklatáns módon sérti meg mindezeket az egyezményeket. Például amikor kijelentik, hogy muszlimokat nem kívánnak befogadni. A genfi egyezmény világosan kimondja, hogy nem lehet faji, vallási alapon megkülönböztetést tenni
Balog: Több ezer muszlimot fogadtunk be. A kérdés csak az, meddig lehet ebben elmenni egy tízmilliós országban. Nyugaton menekültekről beszélnek, de többségében olyan emberekről van szó, akikkel be akarják tölteni az üres munkahelyeket
Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek parlamenti frakcióvezetője: Nem lehet mindenért a magyarokat felelőssé tenni. De ha az ember látja a felvételeket a határon történtekről, a táborokról, nem lehet azt mondani, hogy emberhez méltóan bánnak ott a menekültekkel. Nem tudom elképzelni, ki adhatott parancsot vízágyú, könnygáz bevetésére, amikor a falnál nők, kis gyerekek is állnak. És fiatal emberek, akik semmi mást nem akarnak, mint tovább menni. Ezt nem tudom elfogadni, sem azt, hogy Budapesten és másutt a menekültek semmiféle ellátást nem kaptak, s hogy megkülönböztetik őket, muszlim vagy sem – ennek semmi köze Európához.
Will végül háromszor kérdezte meg Balogtól, miért nem akar a magyar kormány több muszlimot befogadni.
Balog, kitérő válaszok után: Először a magyarokat szeretném megvédeni... A képek hatásosak , de látni kellene a menekültek szállásait, azok rendben vannak.
Will: Nem a magyarokról, a magyar kormányról van szó. Milyen keresztény az ön miniszterelnöke, amikor a keresztény kultúrkörért aggódik? Európában hat százalék a muszlimok aránya, hogyan tudnák azt veszélyeztetni, még ha többen is jönnek?
Balog: A helyzet megváltozott, miniszterelnökünk azt talán túlzó szavakkal írta le...(168 óra)

Heiko Maas német igazságügyi miniszter a Der Spiegelnek :Még kenyeret és vizet sem adott a magyar kormány

A politikus szó szerint a következőket mondta a Der Spiegelnek adott interjújában: “Magyarország még kenyeret és vizet sem adott a menekülteknek, és Orbán Viktor miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy erőszakkal evakuálja őket.”
Maas a fenti interjúban még azt is mondta, hogy “sok ember a háború, a kínzás és az erőszak elől menekül és Orbán Viktor egyetlen muszlim menekültet sem akar befogadni.”

Szijjártó Péter, a külgazdasági és külügyminiszter közleményben tiltakozott a fenti kijelentéssel szemben.
Ezt írta: „A hazudozás és az alaptalan vádaskodás nem méltó egy európai politikushoz.” Magyarország tavaly a befogadó állomásokon 400 ezer illegális bevándorlónak biztosított szállást és ellátást a nemzetközi szabályoknak megfelelően. Sajnálattal tapasztaltuk hogy az illegális migránsok „egyre agresszívabbá váltak“, nem működtek együtt a hatóságokkal, és „önkényesen elfoglalták a Keleti pályaudvart“. – ez pedig a miniszter szerint teljességgel elfogadhatatlan.
*Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Heiko Maas német igazságügyi miniszter a Der Spiegelnek adott, a hetilap szombati számában megjelent interjúban "durva és valótlan támadást" intézett Magyarország ellen.

A tárca szombati közleményében arra reagált, hogy tájékoztatásuk szerint a német lapban a miniszter azt mondta: Magyarország még kenyeret és vizet sem adott a menekülteknek, és Orbán Viktor miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy erőszakkal evakuálja őket. Heiko Maas szerint sok ember a háború, a kínzás és erőszak elől menekül, és Orbán Viktor egyetlen muszlim menekültet sem akar befogadni.
Szijjártó Péter reagálásában azt írta: "A hazudozás és az alaptalan vádaskodás nem méltó egy európai politikushoz." Magyarország tavaly a befogadóállomásokon 400 ezer illegális bevándorlónak biztosított szállást és ellátást a nemzetközi szabályoknak megfelelően. "Sajnálattal tapasztaltuk" - tette hozzá -, hogy az illegális migránsok "egyre agresszívabbá váltak", nem működtek együtt a hatóságokkal, és "önkényesen elfoglalták a Keleti pályaudvart". Ez a miniszter szerint elfogadhatatlan.
Hozzátette: ezek az emberek nem menekültek, hanem illegális gazdasági bevándorlók. Arra is felhívta a figyelmet: potenciálisan 30-35 millió, Európa környékén élő ember dönthet úgy, hogy elindul Európa felé.
A miniszter hangsúlyozta: Magyarország nem fogad be illegális gazdasági bevándorlókat. "Nem az a dolgunk, hogy ezeknek az embereknek új európai életet adjunk, hanem az, hogy segítsünk visszakapni a régi életüket a szülőföldjükön.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Heiko Maas német igazságügyi miniszter a Der Spiegelnek adott, a hetilap szombati számában megjelent interjúban "durva és valótlan támadást" intézett Magyarország ellen.

Maas az interjúban arról beszélt, hogy Magyarország még kenyeret és vizet sem adott a menekülteknek, és Orbán Viktor miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy erőszakkal evakuálja őket. Heiko Maas szerint sok ember a háború, a kínzás és erőszak elől menekül, és Orbán Viktor egyetlen muszlim menekültet sem akar befogadni.

Szijjártó az MTI-nek eljuttatott reakciójában az írta, hogy "A hazudozás és az alaptalan vádaskodás nem méltó egy európai politikushoz." A külügyminiszter szerint Magyarország tavaly a befogadóállomásokon 400 ezer illegális bevándorlónak biztosított szállást és ellátást a nemzetközi szabályoknak megfelelően.

---

Fotó: MTI / Balogh Zoltán

---

A külügyminiszter válaszában arról is írt, hogy az egyre agresszívabbá váló menekültek "önkényesen elfoglalták a Keleti pályaudvart". A menekültkrízis során a pályaudvarnál kialakult helyzetről készített fotógalériánkat itt nézheti meg, a menekülteket történeteiről itt olvashat, az Ausztria felé elinduló menetről írott tudósításunkat itt találja.

A közlemény arra is kitér, hogy a menekülteket a magyar kormány illegális gazdasági bevándorlónak tekinti és nem fogadja be. "Nem az a dolgunk, hogy ezeknek az embereknek új európai életet adjunk, hanem az, hogy segítsünk visszakapni a régi életüket a szülőföldjükön" - áll a közleményben.

---

Budapest (MTI) – Péter Szijjártó, Hungary’s foreign minister, said that German Justice Minister Heiko Maas had launched a “harsh and baseless attack” on Hungary in an interview published in the Saturday issue of the German weekly Der Spiegel. Maas said that Hungary had even refused to give bread and water to the refugees and Prime Minister Viktor Orban had threatened them with forceful evacuation. The German minister said that many people are fleeing from war, torture and violence and Orban is unwilling to give safe haven to a single Muslim refugee. In response, Szijjártó said that “lying and making false accusations are unworthy of a European politician”. He noted that Hungary had granted accommodation and services to 400,000 illegal migrants last year in line with the international regulations.

Read more at: http://dailynewshungary.com/szijjarto-rejects-german-ministers-attack-on-hungaryn" - olvasható a közleményben.

Budapest (MTI) – Péter Szijjártó, Hungary’s foreign minister, said that German Justice Minister Heiko Maas had launched a “harsh and baseless attack” on Hungary in an interview published in the Saturday issue of the German weekly Der Spiegel. Maas said that Hungary had even refused to give bread and water to the refugees and Prime Minister Viktor Orban had threatened them with forceful evacuation. The German minister said that many people are fleeing from war, torture and violence and Orban is unwilling to give safe haven to a single Muslim refugee. In response, Szijjártó said that “lying and making false accusations are unworthy of a European politician”. He noted that Hungary had granted accommodation and services to 400,000 illegal migrants last year in line with the international regulations.

Read more at: http://dailynewshungary.com/szijjarto-rejects-german-ministers-attack-on-hungary/

Budapest (MTI) – Péter Szijjártó, Hungary’s foreign minister, said that German Justice Minister Heiko Maas had launched a “harsh and baseless attack” on Hungary in an interview published in the Saturday issue of the German weekly Der Spiegel. Maas said that Hungary had even refused to give bread and water to the refugees and Prime Minister Viktor Orban had threatened them with forceful evacuation. The German minister said that many people are fleeing from war, torture and violence and Orban is unwilling to give safe haven to a single Muslim refugee. In response, Szijjártó said that “lying and making false accusations are unworthy of a European politician”. He noted that Hungary had granted accommodation and services to 400,000 illegal migrants last year in line with the international regulations.

Read more at: http://dailynewshungary.com/szijjarto-rejects-german-ministers-attack-on-hungary/

Budapest (MTI) – Péter Szijjártó, Hungary’s foreign minister, said that German Justice Minister Heiko Maas had launched a “harsh and baseless attack” on Hungary in an interview published in the Saturday issue of the German weekly Der Spiegel. Maas said that Hungary had even refused to give bread and water to the refugees and Prime Minister Viktor Orban had threatened them with forceful evacuation. The German minister said that many people are fleeing from war, torture and violence and Orban is unwilling to give safe haven to a single Muslim refugee. In response, Szijjártó said that “lying and making false accusations are unworthy of a European politician”. He noted that Hungary had granted accommodation and services to 400,000 illegal migrants last year in line with the international regulations.

Read more at: http://dailynewshungary.com/szijjarto-rejects-german-ministers-attack-on-hungary/

Budapest (MTI) – Péter Szijjártó, Hungary’s foreign minister, said that German Justice Minister Heiko Maas had launched a “harsh and baseless attack” on Hungary in an interview published in the Saturday issue of the German weekly Der Spiegel. Maas said that Hungary had even refused to give bread and water to the refugees and Prime Minister Viktor Orban had threatened them with forceful evacuation. The German minister said that many people are fleeing from war, torture and violence and Orban is unwilling to give safe haven to a single Muslim refugee. In response, Szijjártó said that “lying and making false accusations are unworthy of a European politician”. He noted that Hungary had granted accommodation and services to 400,000 illegal migrants last year in line with the international regulations.

Read more at: http://dailynewshungary.com/szijjarto-rejects-german-ministers-attack-on-hungary/

Kossuth-díjjal mentek tüntetni Nemes Jelesék A friss Kossuth-díjas Nemes Jeles László és Röhrig Géza, a Saul fia alkotói is megjelentek a tömegben a tanártüntetésen.

 

Kossuth-díjjal mentek tüntetni Nemes Jelesék

A friss Kossuth-díjas Nemes Jeles László és Röhrig Géza, a Saul fia alkotói is megjelentek a tömegben a tanártüntetésen.

Röhrig Géza, Nemes Jeles László és Erdély Mátyás

Forrás: MTI/Illyés Tibor

 

 

 

 

Stumpf István: A Fidesz körül sokak számára mindennél többet ér az anyagi javak gyarapítása.Már Stumpf is kritizálja a Fideszt

A fenti sorokat Stumpf István írta Polgár és jogállam című esszéjében, amely a Kolosi Tamás születésnapjára dedikált, A magyar polgár című kötetben jelent meg. Kritikus sorait a 444.hu találta.
Stumpf István Orbán Viktor egykori tanára, mentora, a Bibó István Szakkollégium elődjének alapítója, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere volt a teljes ciklus alatt. Stumpf emellett a Századvég Politikai Iskola alapítója is, 2010 óta pedig alkotmánybíró. A szóban forgó kötetben nem ez az egyetlen kritikus mondata a Fidesz mai hatalomgyakorlásáról. Egyebek mellett azt írja:
„Az alkotmányozó többség magabiztosságával rohamtempóban törvények százait fogadtatta el, a korábban oly fontosnak tartott jogállami értékek (pl. a hatalommegosztás követelménye, a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma, a parlamenti döntéshozatali szabályok betartása, a tulajdon szentsége) alárendelődtek a vegytiszta hatalmi érdekeknek és rendszerépítő politikai célkitűzéseknek. A csúcsra járatott hatalomkoncentráció megnövelte a kormány cselekvőképességét, de jelentősen erodálta az alkotmányos demokráciába vetett hitet.”(forrás:168 óra)

Pukli:" A kormány valódi ébredése fájdalmas lesz-Nincs hatalmatok fölöttünk"

Pukli is válaszolt a miniszterelnöknek

A szakszervezet után Pukli István, a Teleki Balnka Gimnázium igazgatója, a tanártüntetések legismertebb figurája is válaszolt a miniszterelnöknek, akik tegnap kb.
azt mondta a pedagógusok március 15-én megfogalmazott követeléséről, hogy azt hitte csak viccelnek."Az, hogy a miniszterelnök viccesnek tartja a szavaimat (...) megerősít abban a véleményemben, hogy a kormánynak továbbra sincs stratégiája az oktatásról, nem tudnak mit válaszolni a tanárok jogos felvetéseireVálasz Orbánnak

*

MNO, 2016. március 17., csütörtök 09:30, frissítve: csütörtök 09:31

Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója ellen most az állami média indított támadást

Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

A budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója reagált Orbán Viktorra, aki viccesnek titulálta a Tanítanék mozgalom által elvárt bocsánatkérést.

Ismeretes, Pukli István a március 15-i tanártüntetésen bocsánatkérésre szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt és Áder János köztársasági elnököt. A kormányfő egy nappal később úgy reagált, hogy szerinte ez csupán egy tréfa, „olyan viccesen hangzott az egész”.
Az iskolaigazgató a Népszabadság hasábjain válaszolt Orbán reakciójára. Úgy fogalmazott, komikusnak tartja, és megerősíti azon véleményében, hogy a kormánynak továbbra sincs stratégiája az oktatásról, ezért üti el az egészet tréfálkozással, félvállról vevéssel és lenéző gesztusokkal. Hozzátette, szerinte titokban arra számíthatnak, hogy ez egy rossz álom, és ha felébrednek, minden ugyanúgy lesz, mint azelőtt, de a valódi ébredésük fájdalmas lesz.
Pukli Németh Szilárd ügynöközésére is válaszolt a Népszabadságnak. Bacsó Péter A tanú című filmjét idézve azt mondta, „nemcsak ügynök vagyok, de kém, áruló és rendőrspicli is. E forgatókönyvből kiindulva pedig az ítéletet már előre megírták”.
Megírtuk, mi lehet Pukliék receptje a sikerhez: a Fideszt hátrálásra bírni, a többi ágazatot bevonni és függetlennek maradni. Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője úgy fogalmazott, a demonstrációnak túl kell nőnie a szűk szakmai kereteken, és általános kormányellenes tiltakozássá kell válnia.

hirdetés

A PDSZ szerint ez lenne a bocsánatkérés alapja

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete honlapján írta meg, szerintük miért kellene Orbánnak bocsánatot kérnie. A tizenhárom pontot szó szerint közöljük: Mert akárcsak az ország közéletének minden szegmensét, így a közoktatás rendszerét is a mindent átható – egyszer már megbukott – központosításnak vetette alá. Mert ennek következtében soha nem látott mértékben – s tegyük hozzá, az Európai Unió országaiban egyedülálló módon – csökkent a GDP arányos ráfordítás a közoktatás egészének tekintetében. Mert ennek következtében felszámolták a tankönyvpiacot, lehetetlenné téve így, hogy az iskolák korszerű tudást tartalmazó, azokat korszerűen feldolgozó tankönyveket használjanak. Mert ennek következtében soha nem látott méretűre nyílt az olló az ország különböző részein élő diákok lehetőségei között. Mert ennek következtében olyan – minden józan észnek ellentmondó – iskolaszerkezeti átalakítást hajtottak végre, mely generációk életben való beválásának lehetőségeit teszik hosszú időre zárójelbe. Mert ennek következtében létrejött egy olyan gólem, melynek tevékenysége megalakulásának pillanatától kudarctörténet. A Klik által eltékozolt pénz, a felhalmozott tíz és százmilliárdos tartozások vegetáló iskolarendszert, ki nem fizetett gázszámlákat, lekapcsolt szolgáltatásokat „eredményeztek”. Mert ennek következtében az iskolákat megfosztották önállóságuktól, a hatalom (ki)szolgálóivá tették a pedagógusokat, belekényszerítve őket egy olyan szervezetbe, mely a törvény által elrendelt kötelező tagság mellett nem rendelkezik semmilyen – önálló döntésen alapuló – legitimitással. Mert az úgynevezett életpályamodell és minősítési rendszer bevezetésével pedagógusok tízezreit alázták meg emberi és szakmai méltóságukban. Mert az iskolák életében pótolhatatlan szerepet betöltő pedagógiai asszisztenseknek, rendszergazdáknak, iskolatitkároknak, portásoknak, takarítóknak 2008 óta nem emelték a bérét. Mert kiüresítették, ellehetetlenítették, tönkretették az egyeztetések rendszerét, a szakmai érveket – ha egyáltalán meghallgatják – minden esetben felülírják a politika elvárásai. Mert nem érti, hogy a közoktatás problémája nem az ő személyes, még csak nem is az általa vezetett kormánynak a problémája, hanem az országé, aminek ő a miniszterelnöke. Mert megengedi (megengedheti?) magának, hogy több tízezer – az oktatás megmentéséért – demonstráló elemi erejű követelését cinikus módon viccnek minősíti. Mert nem utasítja rendre alelnökét, aki otromba ízléstelenséggel minősíti a pedagógus tiltakozás szimbólumává vált kockás inget, s nem szólítja fel lemondásra polgármesterét, aki beteg disznókhoz hasonlítja az általa „nem 100%-osnak” minősített gyerekeket.(forrás:mno)