Szentkorona Őrzőinek Szövetsége

2006. október 23.

2010, március 3 - 20:52 — admin Ez az a dátum, amely minden nemzetben gondolkozó embernek az agyába szinte beleégett.
Azonban van egy olyan vonulata, amely szépen a szőnyeg alá lett söpörve. Volt, aki bekérdezett néhányszor, a cionista hatalom részéről születtek bizonyos válaszok is, azonban azóta is csend van a kérdés körül. Ugyanis 2006. október 23-án nem a rendőrség, hanem egy megszálló belbiztonsági hadsereg vonult fel Budapest utcáira:

 

Egy kicsit utánanéztem AKKOR ezeknek a fegyvereknek.
Nagyon úgy néz ki, hogy az elvtársak már 23-án éjszaka fegyveres harcra készültek!
Mindezt okulásul, mert azóta minden október 23-án, március 15-én felröppennek a hírek, amely a forradalom és/vagy polgárháború lehetőségét feszegetik. Mint ahogy most, 2010-ben is megtörténik!

A fotókon kétféle fegyver van. Az első kimondottan (könny)gáz kilövésére alkalmas fegyver.
A fegyverek megnevezése körül egyébként vita van. Mert a neten fellelhető szaksajtó is ellentmondásos: hogy az AMP-69 és az AMR-69 ugyanaz a fegyver-e nem tudjuk (miután a cirill ABC-ben a "P" az "R" tévedésre adhat okot), viszont ennek ellentmond, hogy az orosz nyelvű Kalasnyikov oldal latin betűt használva írja ki az "R" betűt!

Tehát az egyik fegyver amit AMP-69-ként lehetne beazonosítani:

A fegyvert a Magyar Néphadsereg 1974. augusztus 2-án, míg a Belügyminisztérium 1975-ben rendszeresítette.
A fegyver bevetés közben október 23-án:

Itt a másik fegyver:

Annyi biztosan kiderül, hogy ez az AMR-69-es fegyver. 7,62 mm-es gépkarabély.

A fegyverhez kétféle gránát tartozik. A nagyobbik páncéltörő, az alsó pedig élőerő elleni repeszgránát.
Ehhez a típushoz a szaksajtó szerint gázgránát nem tartozik!
Bevetés közben, október 23-án éjszaka Budapesten:

A három fotóból sok mindent meg lehet tudni és látni:

• golyóálló-mellény
• sorozatlövő gépkarabély (az egyik képen 32 db-os tárral)
• páncéltörő puskagránát
• poroltó

A fenti rendőrök éles lőszerrel való fegyveres harcra vonultak fel. Ez a páncéltörőgránát harckocsik kilövésére korlátozottan alkalmas, viszont teherautót, kamiont, mezőgazdasági erőgépet 800 m távolságból gond nélkül meg tud semmisíteni.
Sokan tagadták, hogy páncéltörő gránát lett volna.

Mert akkor több mindent meg kellett volna magyarázni. Jöttek a könnygázgránáttal, azonban azóta is többször kellett a maró gázfelhőben futkározzunk, de ilyen eszközöket azóta sem láttunk.
Mert az alakja és az információk egyértelműek:

 

Ez bizony páncéltörő gránát.
A fenti jól érthető okokon kívül a másik, amiért azóta is „karanténban” van ez az információ, nem más mint az: ezek az eszközök a Munkásőrségben voltak rendszeresítve. Már 20 év óta meg kellett volna semmisíteni őket. NEM IS LÉTEZHETNÉNEK!

Egy kis technikai információ a gránátról:
„A hagyományos indítás speciális kivitele
A  táblázatban szembetűnő a magyar puskagránát jelentős lőtávolsága. Érdemes ezzel külön is foglalkozni. A 7,62 mm-es AMP gépkarabély (hely¬telen szóhasználattal: géppisztoly) a 43 M töltényt tüzeli, lemeztokos kivitelű, gáz¬elvételes-forgózáras rendszerű, a megbízható Kalasnyikov automatikával ké¬szült. Behajtható válltámasza van. Cső¬hosszúsága 415 mm, megegyezik az AK–47; AKM–63 és AMM-fegyverekével. így a fegyver torkolati energiája, a lövedék kezdősebessége is egyező.
A puskagránátlövés, amely hátraható erőben közel 20-szorosa a normál 43 M töltény lövésének, igényelte új megoldá¬sok alkalmazását. A lövész vállának kímélésére kellett a légrugós válltámasz, amely a hátraható energia nagy részét felemészti . Puskagránátlövés közben a lerepülő gránát helyes irányba tartása érdekében szükséges volt a mellső csúszómarkolat kifejlesztése.
Ez a lassú gránát lelépéséig a hátra elmozduló fegyvertestet megvezeti, és ez kiküszöböli a bal kéz tudat alatti izom¬reflexióiból adódó káros hatásokat. A fegy¬ver puskagránátlövéshez végtelen hosszú irányzóvonalat képező optikai irányzékkal rendelkezik.
Az említett megoldások a 70-es évek elején világviszonylatban újdonságok voltak. Közvetett hatásukhoz tartozik, hogy a normál, 43 M tölténnyel való sorozatlövésnél is "nyugodtabb" a fegy¬ver s így könnyű célkörzetben tartani. Puskagránát lövéskor az elérhető tűz¬gyorsaság 6 lövés/min volt.
Az AMP-hez alkalmazott PGK–69 páncélelhárító kumulatív puskagránát
PSzH-k könnyű és közepes harc¬kocsik, önjáró lövegek, hevenyészett fe¬dezékek és épületek rombolására alkalmas, mozgó célokra 160 m távolságon belül. PGR–69 típusjelű, repesz puska¬gránát  területtűz lövésére alkalmas 450 m célzott lőtávolságig. ívelt röppályája miatt olyan holtterekbe is be lehet vele lőni, ahová közvetlen irányzással nem lehet tüzelni. Mindkét puskagránát csapódó fenékgyújtóval van ellátva. Készült köd, könnyfakasztó, gyakorló és oktató puskagránát-változat is. E fegyver puskagránátjaival még napjainkban is a legnagyobb lőtávolságú, hasonló eszközök közé tartozik, ezt a gránátokra szerelt (a világon először alkalmazott) rakétapóthajtás tette lehetővé. A megalkotásának időszakában csúcsteljesítménynek számító rendszernek két hátránya van:

1. Az AMP egy speciális fegyver, s hiába rendelkezik kiváló tulajdonságokkal, kis sorozatban drága, alapvetően a preferencia hiánya miatt nem terjedt el;
   
2. A puskagránátok rakéta póthajtása már a csövön működni kezd, és a röp¬pályán 8-10 m távolságig termeli a tolóerőt. E hosszú hajtás (és a fegyvercsőről való lelépéskor kapott hajtás) a gránát lőszabatosságát rontja.
   A rendőrségi törvényt azóta többször is módosították.
   2006. október 23-án viszont ez volt érvényben:

1. számú melléklet a 24/2002. (BK 17.) BM utasításhoz
A) Belügyminiszteri jóváhagyással rendszeresítésre kötelezett termékek és tárgyi eszközök felsorolása:
I. Fegyverzeti anyagok

1. lövészfegyverek
2. tüzérségi fegyverek
3. lövészfegyverek töltényei
4. tüzérségi lőszerek
5. kézigránátok
6. fegyverről lelőhető gránátok
7. robbanóanyagok, préstestek, töltetek, gyutacsok
8. pirotechnikai hang- és fényjelzők
9. hidegfegyverek

A legkényelmesebb változatot magyar fegyvertervezők hozták ki a Kalasnyikovból. Nagyon kevesen ismerik az AMP-69 jelű fegyvert. Valódi "de Lux" verzió. Ez a fegyver a hagyományos, géppisztoly üzemmódon kívül, a gáz átömlő furat elreteszelésével és emelt lőportöltetű indító (vak)lőszer alkalmazásával, a csőhosszabítóra, "tromblonra" húzott puskagránát kilövésére vált alkalmassá. Ehhez az üzemmódhoz optikai irányzékot használt a lövész. Három gránátfajta (kumulatív, repesz és gyakorló) kilövésére volt alkalmas, max. 450 méteres távolságba. Válltámasza hidraulikus fékezésű teleszkóppal csillapította a lövő vállára ható erőt, az első markolat rugós csillapítással készült. A fegyverállványokon e hidraulikafolyadék kifolyását megakadályozandó, csövével lefelé tárolták ezeket a fegyvereket. Az AMP-69-et nem rendszeresítették a Magyar Néphadsereg lövész alakulatainál, rendszerben volt viszont a Munkásőrség lövészalegységeinél. Rajonként egy ilyen fegyver növelte a 8 főnyi alegység tűzerejét. Az AMP-seket többnyire fel lehetett ismerni eltört, vagy sebhelyes orrukról - jó nagyokat ütött a nem megfelelően tartott optika. A jobb combra szíjazott gránáttartó táska eléggé nehézkessé tette a lövész mozgását, de tény, hogy a rajok tűzereje nőtt ezáltal. Páncélátütő ereje 8-10 cm vastagságra bőségesen elegendő volt.”

A kérdés slusszpoénja (ha lehet egy ilyen súlyú ügy esetében ilyenről beszélni), hogy az akkori kutatásaimban sok-sok webhelyet  találtam a kérdésről:
Itt vannak a linkjeik:
http://www.szinesbulvarlap.hu/index.php?fotogal=1
http://kalashnikov.guns.ru/models/ka214.html
http://kalashnikov.guns.ru/models?country_id=17
http://www.haditechnika.hu/Archivum/198703/870302.htm
http://www.bm.hu/proba/bmtvtev.nsf/84c02c12db860e2fc1256835004755d8/41670a42027edecec1256c8b0040e994?OpenDocument
http://hadipark.extra.hu/hadiparkfegyver.html
EZEKET A WEBHELYEKET UGYANIS KIVÉTEL NÉLKÜL, MA MÁR NEM LEHET ELÉRNI! EGYSZERŰEN TÖRÖLTÉK ŐKET!!!
Ha ma kellene ebben a kérdésben információkat gyűjtsek, akkor nem találnék jóformán semmit!