Két, a 2006-os őszi események során szolgálatot
teljesítő rendőrt ítélt el a Fővárosi Ítélőtábla, amiért tétlenül
nézték, ahogy intézkedő kollégáik egy fiatalembert súlyosan
bántalmaztak.
A Magyar Helsinki
Bizottság ügyvédje által képviselt fiatalembert elfogásakor, illetve azt
követően a járőrautóhoz kísérésekor ismeretlen rendőrök több alkalommal
megrúgták, illetve egy alkalommal ököllel szemen is ütötték. A
sértettet képviselő Győző Gábor ügyvéd elmondta: az ügy érdekessége,
hogy az ügyészség nem tartotta indokoltnak a vádemelést a tétlen
rendőrökkel szemben, ezért a bírósági eljárásban pótmagánvádlóként
eljáró sértettet (és ezzel együtt az ügyészség helyett a vádat) kellett
képviselni. A 2012. március 8-i döntés nem jogerős, az ügy harmadfokon a
Kúria előtt folytatódik.
A Magyar Helsinki Bizottság
által képviselt fiatalember 2006. szeptember 19-ről 20-ára virradó
éjszakán vett részt a budapesti eseményekben, és a tömegoszlatást végző
rendőrökkel szembeni fellépése miatt fogták el a Rendészeti Biztonsági
Szolgálat (ma Készenléti Rendőrség) rendőrei. A két elítélt rendőr
végezte a sértett bilincselését és fogta őt közre, miközben a
járőrautóhoz kísérték.
Az elsőfokú bíróság bizonyítottság hiányában mindkét vádlottat
felmentette. A másodfokú bíróság indoklása szerint, bár nem ezek az
elítélt rendőrök követték el a bántalmazásokat, azokat szerepükből
adódóan mindenképpen látniuk kellett, és rendőrként kötelezettségük lett
volna megkísérelni megakadályozni bántalmazó rendőr kollégáikat tettük
elkövetésében, de legalább jelenteniük kellett volna az esetet
parancsnokuknak. E kötelességek elmulasztásával a két rendőr ún.
pszichikai bűnsegédként vett részt a bűncselekmény elkövetésében. A
Fővárosi Ítélőtábla ezért – az elsőfokú felmentő ítéletet megváltoztatva
– mindkét rendőrt elítélte bántalmazás hivatalos eljárásban és testi
sértés miatt. Egyiküket egy év, másikukat két évre próbára bocsátotta a
Fővárosi Ítélőtábla.A másodfokú bíróság kiemelte: míg egy civil nem vonható felelősségre, ha végignéz egy bántalmazást, a rendőrökre az átlagemberekhez képest többletkötelezettség hárul. A dr. Nehrer Péter bíró vezette másodfokú tanács azt is hangsúlyozta, hogy a rendőrök nem állhatnak bosszút az eljárás alá vont polgárokon, ugyanis az nem jogállam, hanem rendőrállam lenne. A rendőrök felelőssége kapcsán arra is utalt, hogy a rendőr társadalomnak ki kellene vetnie magából azokat a rendőröket, akik bántalmazást követnek el, nem pedig hozzájárulnia tettük büntetlenül maradásához.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése