2006. ősz

év a számok tükrében.

ÖSSZEFOGLALÓ

a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat

2006 őszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédő tevékenységéről ügyeiről

(2010. október 23.)

1. Általános értékelés

Ma, négy évvel a 2006 őszi tömeges rendőri brutalitást és bírósági jogsértéseket követően már jogerős bírósági ítéletek tucatjai igazolják a civil és nemzeti jogvédők következetesen hangoztatott határozott és dokumentált véleményét arról, hogy kirívó és nyilvánvaló jogsértések százait követték a rendvédelmi szervek a 2006 őszén utcára vonult tiltakozókkal és megemlékezőkkel szemben. 2006 szeptemberben és októberben több száz ember szenvedett súlyos lelki és testi sérüléseket a tömeges rendőri erőszak miatt, illetve vált önkényes fogva tartás áldozatává.

2006. véres ősze után jogvédő munkánk még intenzívebbé vált, még jobban felértékelődött. Jogvédő kollégáink első perctől kezdve hatalmas energiával kezdték meg az évekig tartó heroikus jogvédő missziót több mint 100 meghurcolt védelme és jóvátétele érdekében. Honlapunk máig az egyetlen legteljesebb forrása a 2006 őszi jogsértésekkel kapcsolatos eseményeknek: http://nja.hu/hirek/2006.-szeptemberi-es-oktoberi-tuntetesek/

2004-ben alakult nemzeti érzelmű ügyvédeket tömörítő alig 30 fős szervezetből országos és nemzetközi szinten ismert és elismert jogvédő szervezetté váltunk, amelynek elnök Zétényi Zsolt. Több száz esetben védtünk, képviseltünk a rendszerrel ellen küzdő, nemzeti elkötelezettségű személyeket és szervezeteket, és olyanokat is, akiket nem aktív ellenállóként darált be az elnyomó gépezet. Meghatározó jelentőségű precedens ítéleteket értünk el (Bukta ítélet, gesztenyéskerti ítélet, iránymutató kártérítési és kártalanítási ítéletek). Az elmúlt 8 év jogsértéseiről Gaudi-Nagy Tamás által készített jelentés-tervezetet a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat támogatja és hiteles összefoglalónak tekint, amely egyúttal a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat elmúlt 6 évének munkásságát is feldolgozza. A jelentést az országgyűlés illetékes albizottsága nemsokára napirendjére veszi.

Jogvédő munkánk hatékonyságát rendkívül megnövelte a Civil Jogász Bizottsággal való együttműködés. Az Összefogás az Igazságért akció keretében képesek voltunk sokszoros hatékonyságúra növelni és a hazai és külföldi nyilvánosság számára is eljuttatni jogvédő munkánk eredményeit és üzenetét, melynek a lényege az, hogy az ellenállás joga megilleti a nemzet tagjait azokkal szemben, akik a nemzet életére ellen. A közel 300 oldalas, jogsértéseket és felelősségi viszonyokat feltáró Jelentés elkészítésében – Morvai Krisztina mellett - meghatározó szerepet játszott Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető.

Büszkén mondhatjuk, hogy kitartásunk, eredményességünk és elkötelezettségünk nélkül nem juthattunk volna oda, hogy az áldozatok jóvátételt kapjanak, koncepciós perekbe fogott tüntetők, civilek többsége mentesüljön a megtorlástól, egyedül a felelősök felelősségre vonása hiányzik még: ezt a hatalmas társadalmi elvárással kísért célt minden erőnkkel előmozdítani kívánunk.

Érdemes felidézni, hogy a Nemzeti Jogvédő Alapítvány már 2006. szeptember 22-én kiadott közleményében rögzítette, hogy „a választók nyilvánvaló és kormányfõ által beismert félrevezetése, megvetése a politikai rendszer és jogállamiság iránt táplált bizalmat megrendítette. A hatalom olyan politikai erõk kezében van, amelyeknek a választóktól kapott felhatalmazása a megtévesztés miatt hitelesnek nem tekinthetõ. A népfelség megnyilatkozásának tekinthetõ, mára mindennapossá vált tiltakozások és tüntetések, a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog békés gyakorlása elõmozdíthatják a politikai rendszer legitimitásának, alkotmányosságának helyreállítását.”

2006. október 23-án este pedig „Állítsák meg a rendőri erőszakot !” címmel adtunk ki közlményt. Ebben rögzítettük, hogy „példátlan erejű és méretű, megfélemlítő rendőri intézkedések sorozatát észleltük.” Követeltük a kormánytól és az országos rendőrfőkapitánytól a rendőri erőszak megszüntetését. Figyelmeztettünk az állam és az eljáró hivatalos személyek felelősségére. Rámutattunk: „Egy jogállamban megengedhetetlen az ilyen rendőri fellépés, ezért a mozgósított rendőri erőket vissza kell vezényelni, mert tevékenységük csak fokozza a már amúgy is komoly feszültséget. Az országban kialakult válság karhatalmi eszközökkel nem oldható meg, széles társadalmi közmegegyezésen nyugvó megoldást kell találni.” Szorgalmaztuk – az 1990-es taxisblokádhoz hasonló – mielőbbi közkegyelmet mindazok számára, akikkel szemben a 2006. szeptember 18-21 közötti, illetve 2006. október 23-i tüntetések kapcsán indult büntetőeljárás.

A 2006 őszi jogsértéseket felelős erők bukása után új időszámítás kezdődött a jogvédő munkában. Június az Országgyűlés határozatot fogadott el az áldozatok jóvátételéről. Az országgyűlési határozat parlamenti vitájában – az időközben országgyűlési képviselővé választott - Gaudi-Nagy Tamás vezérszónoki beszédben összegezte az egész Országgyűlés és a nemzet nyilvánossága előtt jogvédő munkásságunkat. A felszólalás szövegét és felvételét el itt érhető el:

http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_naplo.naplo_fadat?p_ckl=39&p_uln=5&p_felsz=59&p_szoveg=&p_felszig=59

Májusban az Országgyűlés emberi jogi bizottsága tagjaként, Gaudi- Nagy Tamás NJSZ ügyvezető javaslatára az Országgyűlés albizottságot hozott létre nem csak a 2006 őszi, hanem a 2002-2010-ig terjedő időszak állami szabadságjogi jogsértéseinek vizsgálatára. Ezen albizottsági munka során 12 meghallgatás keretében több, mint 60 kulcsszereplő meghallgatására került sor. A munkában a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kivette a részét: Morvai Krisztina, mint EP képviselő és Gaudi-Nagy Tamás, mint alelnök meghatározó szerepet játszva vettek részt, számos nemzeti jogvédő kolléga működött közre a meghallgatások sikeres érdekében. Az albizottság 2010. szeptember 20-án Novozanszky Ilona ügyvezető-helyettes elnökségi tagtársnőnk értékelte a Nemzeti Jogvédő Szolgálat munkáját és mutatta be az albizottság előtt. A meghallgatás jegyzőkönyve itt érhető el:

http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_biz.keret_frissit?p_szerv=&p_fomenu=30&p_almenu=20&p_ckl=39&p_biz=A339&p_rec=&p_nyelv=HU

Az erről szóló közös sajtótájékoztató itt található:

http://www.youtube.com/watch?v=vwMVSevptNw&feature=player_embedded

2010. szeptember 17-én Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság egykori társelnökeként összegezte a jogvédő munka eredményeit.

A meghallgatás felvétele itt látható:

http://www.youtube.com/watch?v=V-OzUjQ3-kU&feature=player_embedded

http://www.youtube.com/watch?v=e7j5V4Vrqmc&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=pilyiJFxz1Q&feature=player_embedded

Az erről szóló sajtótájékoztató itt található:

http://gaudi.jobbik.hu/2006-os_rend%C5%91ri_brutalit%C3%A1s_morvai_krisztina_%C3%A9s_gaudi-nagy_tam%C3%A1s_mai_bizotts%C3%A1gi_meghallgat%C3%A1sr%C3%B3l_vide%C3%B3

Az albizottság által elkészített és október 20-án elfogadott jelentés elismeri ugyan és állami elismerésre javasolja a Nemzeti Jogvédő Alapítvány erőfeszítéseit, azonban a hozzáfűzött reményeket nem váltotta be, adós maradt az igazi elszámoltatást elősegítő tényállásfeltárással és feljelentésekre vonatkozó konkrét ajánlással.

Gaudi-Nagy Tamás több mint 50 pont tekintetében a jelentésbe illesztett módosítási javaslatokat terjesztett, de ezeket érdemben nem vizsgálták meg és így fogadták el, bár több képviselő szerint sok észrevétel elfogadhatónak tűnt, de alapvetőek a koncepcionális különbségek. A valódi nemzeti jogvédő szemlélet hiánya érzékelhető és ezt bármely párttal szemben szóvá tennénk. Ugyan vannak értékes részei is a jelentésnek, de adós maradt a jelentés a történeti tényállás teljes körű feltárásával. Különösen fájó a koncepciós eljárások megemlítésének hiánya, a fogdákban, bv intézményekbe történt bántalmazások hiánya, az embervadászatok tényleges és részletes feldolgozásának hiánya.

A jelentést alapvetően az a szemlélet hatja át, hogy akik úgymond békésen megemlékeztek, azok áldozatok voltak, akik ennél erőteljesebb módon fejezték ki tiltakozásukat a rendőri támadásokkal szembeni védekezés keretében, vagy nem a bevett politikai „felekezetek” részeként fejtettek ki küzdelmet, az ő terhükre esett jogsérelmek már nem kerültek igazából elismerésre. Gyurcsány felelőssége elkenésre került. 2006 ősze és 1956 közötti párhuzamot élesen tagadja. Kimaradt a közkegyelem kérdése. Méltatlanul rövid volt az idő a jelentés elkészítésére. Emlékezetes, hogy az 1972. januári észak-ír „véres vasárnap” legalább 14 ember lelövése miatt létrehozott brit alsóházi bizottság 10 évig is vizsgálódott, 1000 embert hallgatott meg és ötezer oldalas jelentést készített. Csak néhány nap maradt a jelentések elkészítésére

Sajnálatos, hogy a meghallgatások folyamából kimaradtak az ellenállási mozgalom alakjai, így Gonda László, Gőbl György és Budaházy György. A 2006. szeptember 19-i titkosított emberi jogi és rendészeti összevont bizottsági ülés országgyűlési jegyzőkönyve többszöri kérése ellenére nem került a kezünkbe.

A jelentés ugyan elismeri Nemzeti Jogvédő Alapítványunk érdemeit, azonban fájó, hogy a 2006. szeptemberi jogsértések körében elhallgatja azt, hogy elsőként mi emeltünk hangot a fogdákban, bv intézményekben és az utcákon történ bántalmazások miatt. Ami pedig még meglepőbb, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormány érdekei szerint működő Magyar Helsinki Bizottság állami elismerésére vonatkozó előterjesztést tesz a jelentés, ugyanakkor hiányzik a Civil Jogász Bizottság tagjainak és az áldozatokat tömörítő Közhatalom Jogsértettjei Egyesület elismerése is.

Hiányzik a jelentésből a Gyurcsány-Bajnai időszak jogkorlátozó jogszabályainak hatályon kívül helyezésére vonatkozó törvényjavaslat, amit az Országgyűlésben már elő is terjeszttünk:

http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=39&p_izon=1213

Előterjesztést tesz a jelentés az országgyűlési bizottságtól való távollét szankcionálására, erre tett jogvédő előterjesztést Btk. módosítás formájában a többség korábban nem támogatta.

http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=39&p_izon=1171

Hiányzik a büntetőeljárás szabályainak a felülvizsgálatára vonatkozó javaslat, és ami leginkább hiányzik, az a konkrét büntetőjogi felelősségre vonáshoz szükséges következtetések levonása és konkrét ajánlások tétele meghatározott személyek elmozdítására, pl katonai és nyomozó ügyészségek vezetői, továbbá feljelentéshez szükséges részletességhez szükséges büntetőjogi részletes releváns megállapítások tétele. Elöljárói bűncselekmények körében Gergényi, Bene, Dobozi, Lapid, Szabadfi esetében álláspontom szerint egyértelműen megállapítható az azonosító jelvények hiánya, a nem rendszeresített vadászfegyverek alkalmazása, illetve a szükségtelen és aránytalan erőszak tömeges és indokolatlan alkalmazása miatt ezen rendőri vezetők büntetőjogi felelőssége, de ennél nyilván tovább is kell menni, egészen le a minden helyszínen tapasztalható jogsértés elkövető rendőri egység parancsnokáig is.

2. A négy év jogvédő munkájának áttekintése a számok fényében

A Nemzeti Jogvédő Szolgálatot működtető Nemzeti Jogvédő Alapítvány 2006. szeptember 18-21-e közötti, illetve 2006. október 23-24-e közötti tüntetésekkel összefüggésben lezajlott események kapcsán, több száz megkeresést kapott. Azóta is érkeznek újabb megkeresések jogsegélyre szoruló, meghurcolt emberektől. A megkeresések döntő része a rendvédelmi szervek jogellenes tevékenységére vonatkozó állampolgári bejelentés, adatközlés volt, kisebb számban, közel 100 esetben büntető vagy szabálysértési védelem, illetve sértetti képviselet iránti igényt jeleztek, ezekből több mint 100 személy ügyében vállaltak képviseletet a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő ügyvédei, akiknek száma jelenleg megközelíti a százat. A megkeresések közel fele, a 2006 szeptemberi tüntetésekhez kötődött, a másik fele a 2006 októberi tüntetésekhez. A részletes adatok az alábbiak:

1. Civilek védelme, képviselete

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei által védett 2006 őszén szabálysértési és büntetőeljárás alá vont közel 100 ember több mint fele esetében az eljárásokat megszüntették, illetve felmentésre került sor, ez is igazolja azt, hogy számos esetben az ötvenes években alkalmazott, koncepciósnak nevezhető eljárásokat indítottak a civilekkel szemben. Jelenleg még folyamatban van a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálásával vádoltak, a MTV székház ostromban érintettek és a jogállami elveket sértő ügyészek, bírák adatainak nyilvánosságra hozásával vádolt személy büntetőpere, a többi ügy lezárult.

Mivel az egyes államhatalmi szerveket (ideértve a miniszterelnököt, a rendőrséget stb.) kiemelkedő felelősség terheli a történtekért, ezért ez az egyén felelősségét jelentősen kisebbíti, különösképpen arra is figyelemmel, hogy a tömegpszichózis és a rendészeti szervek sok esetben jogellenes intézkedéseinek hatása alatt cselekvő egyén sokkal kevésbé ura saját cselekedeteinek, mint az, aki társaival összebeszélve primér gazdasági érdekeinek kikényszerítése érdekében „higgadt nyugalommal” bénítja meg egy egész ország életét. Helyesnek tartjuk tehát a 2006. szeptember 18-tól 25-ig tartó időben és a 2006. október 23-án és 24-én a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog (helyenként és időnként nem megfelelő) gyakorlásával térben és időben összefüggő cselekmények miatt elítélt civilek közkegyelemben részesüljenek. Ebben a körben kívánatos a társadalmi megbékélés és bizonyos mértékű kiegyezés, lelki megnyugvás állapotának elérése érdekében a kérdés felelős megvitatása és ennek megfelelő döntéshozatal. Az utóbbi hónapokban mind a nemzet egysége, mind a végrehajtó- rendfenntartó hatalom demokratikus működése súlyos próbatételt viselt el, s ennek következményei – ha nem történik meg a megfelelő orvoslás – maradandó károkat okozhatnak. A kárelhárítás egyik eszköze lehet a közkegyelem.

2. Kárigények érvényesítése

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei több mint 70 személy kárügyében jártak el sikerrel, már minden károsult jóvátételhez jutott. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat által képviselt 2006 őszén meghurcolt jogsértettek 2010. májusi kormányváltás előtt egy jelentős része perben, illetve peren kívül már kártérítést, kártalanítást kapott, többségük esetében már az kormányváltást követően az Országgyűlés határozata alapján kapott kártérítést. A nemzeti jogvédők által ellátott ügyekben közel 100 millió forint kártérítéshez jutottak az áldozatok. Ezt megelőzte az, hogy a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat ügyvédei az áldozatoknak hat kártérítési és hét kártalanítási ügyet nyertek meg bíróságokon jogerősen, döntő többségükben a teljes követelt összeget megítélte nekik a bíróság, több esetben a korábbi bírói gyakorlat mértékeit messze meghaladó kárösszegekkel. Ezzel példaértékű módon járultunk hozzá a jóvátételhez.

Az Országgyűlés az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló 33/2010. (VI. 11.) OGY határozatban, valamint a 33/2010. (VI. 11.) OGY határozat végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1189/2010. (IX. 13.) Korm. határozat rendelte el a károsultak peren kívüli jóvátételét.

Hét meghurcolt áldozatot az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) elleni perben képviseltünk ártatlanul elszenvedett előzetes letartóztatás vagy házi őrizet miatt kártalanítás érdekében: ügyeikben hét jogerős határozat született, ezekben a megítélt összesen közel húszmillió forint messze meghaladta az eddigi bírói gyakorlatot. Kiemelkedő eredményeink: 7 nap előzetes letartóztatás után 1,2 millió forint, 11 nap után 1, 6 millió forint, közel 50 nap előzetesre 3 millió forint. Ilyen magas összegeket előzetes letartóztatás kártalanításaként még nem ítéltek meg eddig Magyarországon a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tudomása szerint.

3. Rendőr elkövetők felelősségre vonása

A tömeges rendőri erőszakért felelős rendőri vezetők közül egyetlen egyet sem marasztaltak el többek- köztük a Nemzeti Jogvédő Alapítvány - feljelentése ellenére. A végrehajtásért felelős rendőrök döntő többsége büntetlen maradt.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány 2006. december 5-én tett büntető feljelentésében több mint húsz különböző rendőri (beosztotti és elöljárói) bűncselekmény miatt indítványozta büntető eljárások megindítását. A katonai ügyészségek a rendőri vezetők és parancsnokok vonatkozásában minden eljárást megszüntették, ideértve az azonosító jel hiánya és a 14 ember szemsérülését okozó nem rendszeresített fegyverek és gumilövedékek használata miattiakat is. Az elöljárói bűncselekmények miatti eljárás megszüntetése ellen a Nemzeti Jogvédő Alapítvány június végén panaszt tett, amit a Katonai Főügyészség „ panaszlási jog hiányára” – alaptalanul - hivatkozva elutasított. Az első fokon eljáró Budapesti Katonai Ügyészség – ellentétben a Budapesti Nyomozó Ügyészség néhány nappal korábbi határozatával – azt mondta ki, hogy az október 23-án bevetett minden eszköz rendszeresítve volt. A panasznak a nem rendszeresített vadászfegyverek és gumilövedékek használatára vonatkozó részét megküldték a Legfőbb Ügyészségnek, hogy vizsgálja meg: a rendőri vezetők megvalósítottak-e jogsértést azáltal, hogy a rendőrség nem rendszeresített eszközökkel lőtte a tömeget. A Legfőbb Ügyészség aztán az ügyet áttette a Fővárosi Főügyészségre, amely végül nem indított eljárást. A felelősöket még mindig nem találják, illetve kitüntetéseket kapták vagy előléptették némelyiküket. Mindeddig alig több mint negyven rendőrrel szemben emeltek vádat a közel kétszáz feljelentés nyomán és eddig egy rendőrt ítéltek el jogerősen letöltendő szabadságvesztésre egy tüntető gerincének szándékos eltörése miatt, a megvádolt rendőrök többségét felmentették. Összesen 45 személy ellen indult eljárás, közülük hármat nem jogerősen, míg hármat jogerősen ítéltek el, a többieket felmentették vagy az az eljárást megszüntették.

Az ügyészség eddig hét rendőrrel szemben emelt vádat, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által képviselt áldozatok brutális bántalmazása miatt, ötött felmentettek. Két rendőrt viszont október 23-i erőszakos, sérülést okozó bántalmazás miatt első fokon 6 hónap egy évre felfüggesztett fogházra ítéltek.

Katonai bűncselekmény megállapítható amiatt is, mert a rendőri vezetők lehetővé tették, hogy a rendőri állomány 2006. október 23-án nem rendszeresítetett sörétes vadászpuskából nem rendszeresített gumilövedékeket lőjenek ki a békés járókelőkre ráadásul azokat sok esetben nem megengedhető módon, túl közelről, illetve fejre, nyakra célozva, ezzel többeknek maradandó egészségkárosodást okoztak. Válogatás nélkül tüzeltek a fegyverkezelők, több ezer töltényt felhazsnálva pedig ezt csak elöljárói tűzparancs alapján tehették volna és nem csak felfegyverkezett tömeg ellenállásának letörésére használták.

Az ügyészségek a lövésektől sérültek és jogvédők által tett feljelentések alapján ismeretlen rendőrökkel szemben indult büntetőeljárásokat megszüntették, bár nem egy esetben rögzítették határozataiban, hogy „a gumilövedék kilövésére alkalmas speciális fegyvert kezelő rendőr magatartásával kapcsolatban megállapítható, hogy a sértettet ért lövés leadásakor nem járt el kellő gondossággal, az általa ismert lőparaméterek alapján nem kellett volna vadászpuskáját ilyen módon használnia”, továbbá a súlyos következményekkel járó lövésekkel elkövették a rendőrök a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségét, illetve testi sértés különböző minősítésű bűncselekményeit.

A nyomozó ügyészség azt is kimondta, hogy sem az október 23-án használt vadászpuskák, sem a lőszerek használatához nem volt meg az ORFK jóváhagyása. A rendészeti miniszter is csak utólag, 2006. december 6-án járult hozzá, hogy az eszközöket rendszerbe állítsák. Az ezen ügyekben beszerzett fegyverszakértői szakvélemények szerint a REBISZ beosztottjait, egy régi termékkatalógusban található, már régen nem gyártott töltényhatás adati alapján oktatták, továbbá a szakértői megállapította hogy a vizsgálatra átadott töltények lövedékei, lényegesen nagyobb sebességűek, sokkal nagyobb energiájúak, lényegesen veszélyesebbek és nagyobb a sérülést okozó képességük. Elöljárói intézkedés elmulasztása bűncselekményét követhette el az, aki a fegyverek beszerzését, alkalmazását lehetővé tette.
Az elfogottaknak rendkívüli gyötrelmeket okozó műnyag szíjbilincset csak 2007 tavaszán rendszeresítették, továbbá eltűrték a nem rendszeresített rendőrbot (vipera) használatát, amely súlyos sérüléseket okozott, ebben a körben is felmerül az elöljárói intézkedés elmulasztása bűncselekménye.

Az albizottság október 13-i ülésén a katonai ügyészség vezetője és a katonai főügyészség osztályvezetője az azonosító jelvények hiánya miatti feljelentést elutasító 2007-es katonai ügyészség határozat megdöbbentő indokolását fenntartották: szerintük a szolgálati rendre és fegyelemre semmilyen hatással nem volt a jelvények hiánya. A katonai és nyomozó ügyészségek vezetőinek felelőssége is megkerülhetetlen az elmaradt elszámoltatás miatt.

4. Tüntetések feloszlatása miatti per

A 2006. október 23-i tüntetések feloszlatásának jogellenessége miatti a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által (Grespik László képviseletében) kezdeményezett perben a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati ítéletében kimondta: a Kossuth téri tüntetők erőszakos kiszorítása jogellenes volt.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat továbbra is mindent megtesz a felelősök felelősségre vonása érdekében és felhalmozódott tudás, tapasztalat és releváns tények átadásával segíteni fogja Balsai István ebből a célból kinevezett miniszterelnöki biztos munkáját, de saját eszközeivel is fel kíván lépni a felelősök elszámoltatása érdekében, ennek jegyében is folytatja tovább jogvédő munkáját, és erről folyamatosan tájékoztatja a nyilvánosságot.

További részletek olvashatók 2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlásokkal kapcsolatos jogvédő tevékenységünkről: http://nja.hu/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=14&Itemid=35

Budapest 2010. október 23. Nemzeti Jogvédő Szolgálat www.nsz.hu