Országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai: Nesze semmi, fogd meg jól!

orsivin // 2013.02.07.

Múlt csütörtökig kellett leadniuk az országgyűlési képviselőknek vagyonnyilatkozataikat, és szokás szerint estére már a legtöbb hírportálon megjelentek a politikai celebek vagyongyarapodásáról  vagy éppen vagyonvesztéséről szóló cikkek, amelyek rendre kitérnek az érdekesebbnek tartott (olykor mulatságosnak tűnő) ingóságokra is, jó pár napra ellátva beszédtémával a portálok olvasóit. Mégis fájóan kevés szó esik arról, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer valódi célja korántsem az lenne, hogy pontosan értesüljünk arról, hogy ki ül Széchényi Zsigmond karosszékében, és hogy eltöprengjünk azon, vajon hova utazik Pintér Sándor a Wartburgjában, hanem az, hogy rávilágítson a politikusok esetleges (kétes forrásból származó) jogtalan meggazdagodására, illetve, hogy egyértelművé tegye a politikusok és magas rangú tisztségviselők lehetséges érdekkonfliktusait.
A fenti funkciókat csak akkor tudja a vagyonnyilatkozati rendszer betölteni, ha a leadott nyilatkozatok valós adatokon alapulnak, teljesek, összehasonlítahtóak, és megfelelő ellenőrzési, közzétételi mechanizmus párosul hozzájuk. Az országgyűlési képviselők vagyonnyiltkozata - illetve azon tisztségviselők nyilatkozata (például az állami vezetőké, a legfőbb ügyészé vagy az MNB elnökéé), amely a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatára épül - azonban számos sebből vérzik.
Tavaly az új országgyűlési törvény elfogadása jó alkalmat szolgáltatott arra, hogy a vagyonnyilatkozati rendszerrel kapcsolatos problémákra felhívjuk a képviselők figyelmét, azonban ebben a tekintetben a törvény szinte szó szerint átmelte a korábbi rendelkezéseket.

Teljesség, hitelesség, ellenőrzés
A legalapvetőbb problémát a képviselők és az állami vezetők hozzátartozóinak nyilatkozatai jelentik. Ezekbe csakis a Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek bele, és ők is csak egy esteleges, képviselő ellen folyó vagyonnyilatkozati eljárás során. Noha első pillantásra a törvény nagyon megengedőnek tűnik a tekintetben, hogy ilyen eljárást "bárki" kezdeményezhet, az eljárásnak csak akkor van helye, ha az eljárást kezdeményező "konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát" - de hogyan tudunk hivatkozni valamire, aminek nem is ismerhetjük meg a tartalmát? Schmitt Pál esetében például nemrég felmerült, hogy a háza kiadásából származó jövedelmet nem az ő, hanem a felesége - nem nyilvános - nyilatkozata tartalmazhatja, másik kérdés, hogy ebben az esetben végül az államfő plágiumügy miatti lemondása volt az oka annak, hogy nem indult meg az eljárás.
A gyakorlatban sajnos a jelenlegi rendszerben szinte az a helyzet, hogy a vagyonnyilatkozatnak csak az a része nyilvános, amit a képviselő jónak lát - minden mást teljesen jogszerűen elrejthetnek hozzátartozóik nem nyilvános nyilatkozatában. Nem beszélve arról, hogy vagyonelemek mellett a közvetlen családtagok különböző olyan érdekeltségekkel, pozícióikkal is rendelkezhetnek, amik felvethetik az érdekösszeütközés kérdését. Már csak ezért sem lenne ördögtől való a hozzátartozók nyilatkozatának nyilvánosságra hozása, de természetesen ezen a megoldáson kívül máshogy is szűkebbre lehetne zárni a kiskaput, akár úgy, hogy a képviselők nyilatkozatukban hozzátartozóik vagyonát és érdekeltségeit is kötelesek lennének feltüntetni. Különösen sokat javítana a helyzeten, ha a képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának valóságtartalmát nem csak "bárki" kezdeményezésére, hanem hivatalból (akár automatikus, elektronikus módszerek segítségével) is ellenőrizhetné az erre feljogosított testület - ez a felszínes, felületes, hibás vagyonnyilatkozatok számát is csökkenthetné. Nagyon is beszédes az a tény, hogy (legalábbis a sajtó információi alapján) az elmúlt tíz évben összesen három vagyonnyilatkozati eljárás indult, míg hat esetben a bizottság elnöke elutasította az eljárás megindítása iránti kérelmet.
Különösen szomorú az is, hogy a társadalmi szervezeteknél, testületeknél betöltött tagságra és funkciókra rá sem kérdez a nyilvánosságra hozandó ív - pedig ezek is sokat árulhatnának el a potenciális érdekkonfliktusokról. Erről egyébként a képviselőknek nyilatkozniuk kell az országgyűlés elnökének, azonban az abban lévő adatok - teljesen érthetetlen okból - nem nyilvánosak. A tavalyi törvényhozási folyamatban a mentelmi bizottság ugyan beterjesztett egy olyan tartalmú módosítót, ami alapján ezen adatokat is tartalmazta volna a vagyonnyilatkozat, ezt azonban a képviselők leszavazták.
A hitelesség ellenőrzését a fentieken túl az is nehezíti, hogy a képviselőknek a legtöbb vagyonelem esetén nem kell azonosító adatokat megadniuk (példul ingatlan esetén a helyrajzi számot vagy címet); ami azért is érdekes, mert több tízezer - közpénzekről döntő - közalkalmazottnak, közszolgálati tisztviselőnek, bírónak és ügyésznek erről is kell nyilatkoznia. Bár utóbbi vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak, mégis hitelesebb, teljes körűbb információt tartalmaznak, és tényleges funkciójuknak megfelelően - illegális vagyongyarapodás visszaszorítása - komolyabb ellenőrzés és szankciók (így például adóhatósági vizsgálathoz) kapcsolódnak hozzájuk. A képviselőknek és az állami vezetőknek kizárólag abban az esetben kell azonosító adatokról nyilatkozniuk, vagy dokumentumokat benyújtaniuk, ha a vagyonnyilatkozati eljárás már folyamatban van, vagyongyarapodási vizsgálatról pedig szó sem esik az országgyűlési törvényben.

Összehasonlíthatóság
Bár önmagában a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságra hozatala és online publikálása üdvözlendő, sajnálatos, hogy az új törvény is hallgat arról, hogy a korábbi vagyonnyilatkozatokat is on-line elérhetővé kell tenni. Ezért jelenleg az országgyűlési képviselők adatlapjain csak a 2011-re és 2012-re vonatkozó vagyonnyilatkozatok találhatóak meg, miközben minden más információ - nagyon helyesen - akár ciklusokra visszamenőleg is elérhető. Pedig könnyen belátható, hogy a korábbi vagyonnyilatkozati adatok ismerete nélkül legfeljebb azt tudjuk meg, hogy melyik képviselő gazdag, és melyik szegény, ami semmit nem árul el arról, hogy kinél következett be az évek során - kétes forrásból származó - vagyongyarapodás, pedig a vagyonbevallás lényege éppen ez volna.
Ehhez a problémához kapcsolódik, hogy ugyan a törvény szabályozza, hogy a vagyonnyilatkozat a képviselői mandátum lejárta után egy évig nem távolítható el a képviselő országgyűlési adatlapjáról, azonban sok esetben az összeférhetetlenség, illetve a kétes forrásból származó vagyongyarapodás épp a képviselői mandátum lejártát követően következik be - például, ha egy lobbicsoport vagy egy konkrét cég vezetői állás biztosításával hálálja meg a képviselő korábbbi jó szolgálatait. Ezt nevezi a korrupciós szakirodalom forgóajtó-jelenségnek. Montenegróban e jelenség visszaszorítása érdekében vezették be, hogy a vagyonnyilatkozattételre kötelezetteknek mandátumuk lejárta után egy évvel is be kell nyújtaniuk a nyilatkozatot.
Mintha direkt az összehasonlíthatatlanságot szolgálá az is, hogy a vagyonnyilatkozat adatainak nyilvánosságra hozatala "oldalhű" másolatban történik. Ennek azonban legfeljebb az önjelölt grafológusok örülhetnek, hiszen a kézírással kitöltött vagyonnyilatkozatok szisztematikus összehasonlítása, ellenőrzése és elemzése igencsak nehézkes, és különösen szomorú, hogy a közzététel még abban az esteben is scannelt pdf formájában történik, ha a képviselők elektronikusan töltik ki a nyilatkozatot. Szorgalmasabb újságok az adatok egy részéből készítettek össszeállítást, de teljes egészében elképesztő munka lenne minden adatot táblába rendezni, arról nem beszélve, hogy még így is csak az elmúlt egy év változásait látnánk (a már említett hiányosságokkal). És ahogy arról már szó esett: összehasonlíthatóság nélkül a vagyonnyilatkozatok nem tudják betölteni funkciójukat.

Az ilyen, kézzel kitöltött nyilatkozatokat még akkor is nehéz számítógéppel elemezni,
ha előzékenyen táblázatot rajzolnak hozzá (© Mesterházy Attila)

Számítógépes kitöltés után viszont ilyen szép, rendezhető, szűrhető és feldolgozható táblázatokat kapunk  (© index)

A fentiek miatt döntöttünk idén úgy, hogy készítünk egy, a vagyonnyilatkozat kérdéseivel megegyező tartalmú elektronikus űrlapot, amelyet elküldtünk minden képviselőnek. Bár az általunk készített kérdőív nyilvánvalóan nem küszöböli ki az összes fent elemzett problémát, az elektronikus űrlapból az adatok közvetlenül egy táblázatba kerülnek. Így a vagyonnyilatkozatok könnyebben összehasonlíthatóvá válnak, és a korábbinál jobban szolgálhatják az átláthatóságot. Az elmúlt egy hétben többen is kitöltötték kérdőívünket, február 14-ig még várjuk, hogy képviselőink elektronikusan is megosszák velünk vagyonnyilatkozataikat.