120 éves térhatású képek Budapestről
Kiss László nagyváradi ügyvédjelölt 1894-ben egy kis
belföldi kirándulásra indult: elutazott Budapestre, Veszprémbe, majd
Balatonfüredre. Ami miatt ez érdekes nekünk, az az, hogy fényképezőgépet
is vitt magával, nem is akármilyent! Már egy szimpla fotósorozat is
izgalmas lenne ebből a korból, azonban ő sztereofotókat készített. 77
ilyen alkotása került nem is olyan rég a Fortepan gyűjteményébe.
Kiválogattunk pár fővárosi képet, hogy lássuk milyen is volt 120 éve
Budapest három dimenzióban!
A Fortepan a legnagyobb magyar nyelvű online fotóarchívum.
A
sztereoszkópia lényege, hogy a térhatás illúzióját kelti a kép
nézőjében. A két szemünk ugyanis kicsit más szögből látja a valóságot.
Vagyis ha két, kicsit más szögből készült fotót nézünk egyszerre, akkor
az agyunk azokat térhatású képpé tudja összekapcsolni. Ilyen
sztereogramokat már az 1800-as évek közepétől készítettek. Talán ezekkel
kísérletezett ez a csokornyakkendős úr is, könnyű nyári öltözetben,
hiszen lehet, hogy épp az ő térhatású fotóit nézegetjük épp.
(Fotó:
Kiss László / FORTEPAN)
A
sztereoképek megtekintésének számos módja van (biztos sokan emlékeznek
gyerekkorukból a színházilátcső-méretű képnézegetőre, vagyis
sztereoszkópra), a neten azonban a legegyszerűbb, ha egy két képből
készített giffel próbáljuk becsapni az agyunkat. Ha nem is tökéletes a
térhatás, azért jobban el tudjuk a segítségével képzelni, milyen is
lehetett az Alagút bejáratának környéke, amikor még szorosan házak
szegélyezték és az úttesten is lehetett korzózni.
(Fotó:
Kiss László / FORTEPAN)
Kicsivel
odébb, a Lánchíd pesti hídfője. Akkoriban még csak farács választotta el
a járdákat a (baloldalon közlekedő) kocsik számára fenntartott
útpályától. A merevítő fémszerkezet csak húsz évvel később kerül a
helyére. (Fotó:
Kiss László / FORTEPAN)
Magyarország
talán legismertebb Petőfi-szobra a fénykép készültekor még csak 12 éves
volt, nem csoda, hogy Kiss László meglátogatta. Izsó Miklós sokat
vitatott tervei (egy majdnem négyméteres szobornak miért kell a levegőbe
emelni a kezét? – kifogásoltak egyesek) Huszár Adolf valósította meg,
az építészeti munkákat pedig maga Ybl jegyezte. A 22 évig tartó huzavona
után helyére került alkotás kihúzta a dugót a palackból: utána sorra
állították a Petőfi-szobrokat az országban. (Fotó:
Kiss László / FORTEPAN)
Teherhordó
pihenteti hátikosarát a Danubius-kútra támasztva, középen pedig egy
cilinderes úr pózol. Ez a Kálvin tér, melynek a képen látható elemeiből
mára semmi sem maradt. Pedig a Dunát és mellékfolyóit ábrázoló kutat, s a
mögötte látható bérpalotát egyaránt Ybl Miklós tervezte. Ez utóbbiban
lakott amúgy ő maga is, ma Budapest egyik legjobban utált épülete, a
Kálvin Center irodaház van a helyén. A világháborúban megrongálódott
kutat viszont újrafaragták és az Erzsébet téren állították fel.
A képen amúgy alighanem egy nagy adag lótrágya van a tövében, amit az
utcaseprők halmoztak ilyen szép kupacba. Nem véletlenül hívták akkoriban
őket „citrompofozóknak”. (Fotó:
Kiss László / FORTEPAN)
A József
körút a mai Krúdy utcától a Baross utca felé nézve. Az itt látható házak
valamennyien állnak mind a mai napig. Hogy mégsem ismerősek? Na igen,
őket is utolérte a budapesti tetők végzete: a háború után nem állították vissza a kupolákat,
részint takarékosságból, részint mert nem egyeztek a szocialista
szemlélettel a burzsoá díszítmények. A képen látható három kupolából ma
már egy sincs meg, de a távolabbi tornyocskák többségét is hiába
keresnénk. (Fotó:
Kiss László / FORTEPAN)
A Nyugati
pályaudvar viszont látszólag nem sokat változott. Sőt, már ott a
villamossín is, de még a fák földtányérjait védő rácsok is ilyesmik mind
a mai napig. Már akkoriban sem volt új: 1877-ban adták át az építésekor
technikai bravúrnak számító épületet, melyet Gustave Eiffel irodája
tervezett. (Fotó:
Kiss László / FORTEPAN)
Másik
grandiózus pályaudvarunkat, az 1884-ben átadott Keletit is meglátogatta
Kiss László (valószínűleg nem csak a látvány kedvéért, hiszen utasként
is használnia kellett azokat). Az akkor még jellemzően kisebb házakkal
beépített külső kerületekben, a gyér lovaskocsi-forgalom mellett jóval
monumentálisabbaknak tűnhettek ezek az indóházak. Főleg, hogy akkor még a
Rákóczi út végét sem keresztezte a felüljáró. (Fotó:
Kiss László / FORTEPAN)
A mai tér
névadója, Szabó Ervin még csak 17 éves volt a kép készültekor, akkoriban
nem is volt neve ennek a közterületnek. Az épület pedig, mely ma a
könyvtárnak ad otthont, Wenckheim Frigyes palotája volt. Mint minden valamire való képviselőnek,
neki is kellett egy kis alkalmi szállás az akkori országház közelében,
építtetett egyet hát magának. A villamos ugyan eltűnt azóta a Baross
utcából, ám a villa előtti terecske kifejezetten előnyére változott az
itt kialakított fasornak és a többi növénynek köszönhetően.
(Fotó:
Kiss László / FORTEPAN)
A budavári
Dísz tér Zala György Honvéd-szobrával. Nagyon furcsa látvány lehetett
1894-ben az épp egy évvel korábban felállított alkotás, mely Buda
1849-es visszafoglalásának állított emléket alig pár száz méterre a
királyi palotától, mely hivatalosan Ferenc József rezidenciája volt. A
szobor mögötti kedves fogadó helyére húsz évvel később egy négyemeletes
szecessziós monstrumot húztak fel, mely a világháborúban elpusztult. A
mai modern betonház arányaival és cseréptetőjével inkább megidézi az itt
látható hangulatot. (Fotó:
Kiss László / FORTEPAN)
Erről a
képről nemcsak azt nem tudjuk hol készült, de azt sem, hogy pontosan mit
is ábrázol. Talán csak annyit mondott Kiss László a barátainak, hogy
„bolondozzatok csak, aztán majd meglátjátok, milyen csuda fotográfiát
készítek rólatok”. És úgy is lett. (Fotó:
Kiss László / FORTEPAN)
- Fortepan
Gyerekek, lehetőleg drága ajándékok, rengeteg étel, aztán buli. Száz évnyi karácsony a Fortepan képein.
2015. december 26., 16:04
1461
- Fortepan
Tegye magát próbára a Fortepan természetjáró kvízében!
2015. december 20., 13:19
441
- Fortepan
Több
mint száz éve döntöttek a megépítéséről, 1950-ben indult meg rajta a
forgalom, de valójában csak 1984-ben fejezték be. És tudja, mi volt az,
amiben, ha csak egy kis szakaszon is, de megelőzte a korát?
2015. november 7., 14:29
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése