Más, agrárügyekben jártas személyek szerint azonban éppen ideje
volt, hogy az államigazgatásból távozzon: sokan ugyanis fantasztának,
holdkórosnak tartották, aki jó szándékkal ugyan, de a vesztébe akarta
vinni a magyar mezőgazdaságot.
„Egy porta, egy koca” – mondta el rendszeresen vidéki előadásain
jelszavát. Ángyán elkötelezett híve volt a kisebb családi gazdaságoknak,
szemben a nagyüzemi gazdálkodással. A gödöllői egyetem katedráját
államtitkári irodára felcserélő politikust hívei „professzor úrnak”
nevezik. Akik a holdkóros vizionáriusnak látták benne, azok viszont „a
földművelésügy Matolcsyja” jelzőt aggatták rá.
A programba szívesen bevontak volna városi fiatalokat is, hogy így tereljék vissza a népességet az elöregedő falvakba. Összesen kétszázezer hektárnyi földet szántak a programra. Még a Fidelitas is beszállt a népszerűtésbe, tavaly ősszel úgy nézett ki, hogy idén év elején már elkezdik osztani a földeket. Egyelőre azonban áll a program.
Nem a demográfiai földprogram csúszása lehetett Ángyán veszte, de a terv, a róla szóló vita, és a kormány halogatása miatt jó szimbóluma az ügy az államtitkár körüli izgalmaknak. Egy mezőgazdasági tanácsadással foglalkozó dél-dunántúli szakember így értékelte az Indexnek a levegőben lógó programot: „A környékünkön lévő sertéstelepekre alig lehet ma már dolgozót találni, 30 év alattiak pedig szinte egyáltalán nem jelentkeznek. A fiatalok nem akarnak földet túrni. Nem is lenne szerencsés olyanoknak földet adni, akik nem értenek hozzá. Ráadásul ezek az egészen kicsi gazdaságok sohasem lesznek versenyképesek, miközben az EU-ban kőkemény verseny van. Jól látszik, hogy csak azért mert egy termék magyar, még nem fogják megvenni az emberek, ha a külföldi az olcsóbb. Ez lehet, hogy nem jól van így, de ez a realitás. Luxus törpebirtokokra bízni a magyar mezőgazdaságot.”
Horváth Gábor, a MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége) főtitkára a múlt hétfőn a Klubrádióban így fogadta Ángyán távozását: „Talán most elindul egy racionális munka Ángyán úr távozásával”. Igaz, a MOSZ éppen azokat a régi tsz-ekből lett cégeket képviseli, amelyeknek tulajdonosait nevezhette zöld báróknak Ángyán József.
Fenyőházi az Indexnek azt mondta, hogy mese az, hogy a kisebb,
családi birtokoknak ne lehetne jövőjük. “Tévhit, hogy Ángyán professzor
úr skanzeneket akart volna létrehozni”. Fenyőházi szerint nemzeti
létkérdés, hogy megmaradjon a földművelő vidéki lakosság, márpedig a
nagybirtokok kevesebb embert foglalkoztatnak ugyanakkora területen, mint
a kicsik. A tájat elcsúfítják a monokulturális ültetvények, az ételek
rosszabbak és egészségtelenebbek lesznek.
Fenyőházi szerint az EU nem véletlenül költ ennyit mezőgazdasági támogatásokra, hiszen ha nem volna támogatás a mezőgazdasági termékeken, akkor azok annyira drágák volnának, hogy még többen éheznének. A dotáció másik oka szerinte, hogy ne néptelenedjen el a vidék. Vagyis eleve nem piaci elvek szerint működik az európai mezőgazdaság, és innentől kezdve sokkal barátságosabb, boldogabb és egészségesebb a kisebb termelőket helyzetbe hozni. „Lassan már falun is meg kell mondani a gyerekeknek, hogy a tehén nem lila, mint a reklámban” – érzékeltette a mezőgazdaság hanyatlásának drámai mértékét Fenyőházi.
Vagyis Ángyán szerint a maffia határozza meg a kormány politikáját. Hogy ez mennyire költői túlzás, vagy valódi veszély, azt ebben a cikkben nem tudjuk eldönteni. Az bizonyos, hogy az ország több pontján csalódott gazdák háborognak, hogy az utóbbi időben több helyen az állami földekre kiírt bérleti pályázatokról lemaradtak a helyiek, és inkább nagyobb birtokokat bíró cégek nyertek. (Lásd a Népszabadság riportjait egy lakitelki gazdafórumról illetve a Fejér megyei pályázatokról.)
Az elmúlt két hétben a Jobbik és az LMP is a pályázatok
átláthatatlanságával és a kistermelők kisemmizésével vádolták a
vidékfejlesztési minisztériumot. Fazekas Sándor miniszter így próbálta
egy ilyen esetben nyugtatni a jobbikos Staudt Gábort: „mi azt a
vállalást teljesítjük, amit korábban is számtalan alkalommal elmondtunk:
a kis és közepes családi gazdaságokat támogatjuk a földhasznosításnál,
azokat a gazdaságokat, amelyek állatokat tartanak vagy állattartásba
akarnak fogni.”
Fazekas már Ángyán távozása óta azt bizonygatja, hogy az irány nem változik, továbbra is azon lesz a kormány, hogy a kistermelők által művelt földterület növekedjen. (Most a művelt földek mintegy fele tartozik a kicsikhez, a kormány ezt állítólag 60 százalékra tolná ki.)
Orbán Viktor a falusi, családi termelésről pont olyanokat mondott a Darányi Terv januári meghirdetésekor, mint amit Ángyán is szeretett mindig hirdetni: az emberek azt egyék, ami a kertjükben nő. Az Ángyán távozását sajnáló Fenyőházi szerint sem reménytelen a helyzet, ő bízik Budai Gyulában, Ángyán utódjában is, „vele is hét éve együtt küzdünk, harcolunk”. Budai első, vidékfejlesztési államtitkárként elmondott parlamenti felszólalásában hétfőn arról beszélt, hogy gyanús csoportok csak az MSZP-SZDSZ kormány idején jutottak földhöz, ilyen mostanában nem fordulhatott elő. Ezt Szabó Rebeka LMP-s képviselőnek mondta, aki arról faggatta, hogy miért a Puskás Akadémia elnöke által vezetett cég nyert bérleti jogot egy csomó földre Fejérben.
Fenyőházi szerint „a professzor úr talán kicsit szenvedélyes volt, de nem akart ő rosszat”. Ebben Ángyán kritikusai is egyetértenek. A vita egyik fele Ángyán bukása után arról szól, hogy a távozott államtitkár álmai hóbortosak, avagy helyesek voltak-e. A vita másik fele ennél sokkal kevésbé akadémiai: az ugyanis arról szól, hogy a kormányzati döntéshozatalban tényleg ott vannak-e a zöldbárók és az oligarchák.
Forrás: http://index.hu/belfold/2012/03/07/angyan_egy_hos_vagy_egy_bolond/
Budapest 2012. március 6. Ángyán József fideszes képviselő az Egyes
migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló
törvényjavaslat részletes vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén.Fotó:
Szigetváry Zsolt
Demográfiai földprogramot akart
Ángyán József egyik fontos terve egyelőre halasztódik. „Forráshiány lesz a gátja a demográfiai földprogram mielőbbi elindításának” írta a napi.hu, amikor összefoglalta, hogy mire nem lesz pénz 2012-ben a kormányzati megszorítások miatt. A demográfiai földprogram Ángyán egyik dédelgetett terve volt. Arról szólt volna, hogy fiatal pároknak hosszú távon nagyon olcsón földet adjon bérbe az állam, cserébe pedig két-három gyereket és a föld művelését várták volna el.A programba szívesen bevontak volna városi fiatalokat is, hogy így tereljék vissza a népességet az elöregedő falvakba. Összesen kétszázezer hektárnyi földet szántak a programra. Még a Fidelitas is beszállt a népszerűtésbe, tavaly ősszel úgy nézett ki, hogy idén év elején már elkezdik osztani a földeket. Egyelőre azonban áll a program.
Nem a demográfiai földprogram csúszása lehetett Ángyán veszte, de a terv, a róla szóló vita, és a kormány halogatása miatt jó szimbóluma az ügy az államtitkár körüli izgalmaknak. Egy mezőgazdasági tanácsadással foglalkozó dél-dunántúli szakember így értékelte az Indexnek a levegőben lógó programot: „A környékünkön lévő sertéstelepekre alig lehet ma már dolgozót találni, 30 év alattiak pedig szinte egyáltalán nem jelentkeznek. A fiatalok nem akarnak földet túrni. Nem is lenne szerencsés olyanoknak földet adni, akik nem értenek hozzá. Ráadásul ezek az egészen kicsi gazdaságok sohasem lesznek versenyképesek, miközben az EU-ban kőkemény verseny van. Jól látszik, hogy csak azért mert egy termék magyar, még nem fogják megvenni az emberek, ha a külföldi az olcsóbb. Ez lehet, hogy nem jól van így, de ez a realitás. Luxus törpebirtokokra bízni a magyar mezőgazdaságot.”
Horváth Gábor, a MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége) főtitkára a múlt hétfőn a Klubrádióban így fogadta Ángyán távozását: „Talán most elindul egy racionális munka Ángyán úr távozásával”. Igaz, a MOSZ éppen azokat a régi tsz-ekből lett cégeket képviseli, amelyeknek tulajdonosait nevezhette zöld báróknak Ángyán József.
Szívünk minden rezdülésével
Ángyán mellett is szót emeltek azonban szakemberek. Sokak mellett Fenyőházi Tibor, a Győr-Moson-Sopron Megyei Magosz elnöke (és egyben a szervezet országos alelnöke) is lobbizott Ángyánért. Fenyőházi a Győr megyei agrárkamara elnökével közösen írt levelet Orbán Viktornak, arra kérve, hogy ne fogadja el Ángyán lemondását. „Szívünk minden rezdülésével Ön mellett állunk, amikor a magyar nép élén és érdekében élet-halál harcát vívja a nemzetközi pénzvilág erői ellen, és ráadásul ezt úgy teszi, hogy ezért is büszkék lehetünk magyarságunkra. Ahhoz, hogy ez a harc eredményes legyen, a nemzet jó erőinek össze kell fognia, amely csak a bizalom erős talaján, hiteles emberek köré épülve lehet hatékony. Az ilyen emberek egyike a nép fiai előtt Ángyán József professzor úr” – áll többek között a levélben, amit nem szívlelt meg a miniszterelnök.
Ángyán a Fidesz tavaly szeptemberi, hajdúszoboszlói frakcióülésén.Fotó: Barakonyi Szabolcs
Fenyőházi szerint az EU nem véletlenül költ ennyit mezőgazdasági támogatásokra, hiszen ha nem volna támogatás a mezőgazdasági termékeken, akkor azok annyira drágák volnának, hogy még többen éheznének. A dotáció másik oka szerinte, hogy ne néptelenedjen el a vidék. Vagyis eleve nem piaci elvek szerint működik az európai mezőgazdaság, és innentől kezdve sokkal barátságosabb, boldogabb és egészségesebb a kisebb termelőket helyzetbe hozni. „Lassan már falun is meg kell mondani a gyerekeknek, hogy a tehén nem lila, mint a reklámban” – érzékeltette a mezőgazdaság hanyatlásának drámai mértékét Fenyőházi.
Jön Dél-Amerika?
A hitvita másik oldalán állók szerint az őstermelők adókedvezményei miatt is teljesen irracionális volna erőltetni a családi gazdaságokat, az állam rosszabbul jár velük, mint a cégekkel. A túloldal viszont azzal érvel, hogy a nagyüzemi termelés hívei Dél-Amerikát akarnak csinálni Magyarországból: kiszolgáltatott napszámosok dolgoznának a kizsigerelt földeken, néhány dúsgazdag birtokos hasznára. Ezzel a hagyományos vidéki élet végképp eltűnne. Ráadásul pedig „mindenkinek jó lesz, ha tudja, hogy mit eszik”.Maffiacsaládok
A régóta húzódó elvi vitát az teszi most izgalmassá, hogy Ángyán az őt támogató szervezeteknek írt levelében nem csupán elvei meg nem valósulásáról számolt be, hanem súlyos vádakkal illette a kormányt: „ezzel a programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, hogy ne mondjam “maffiacsaládok”, spekuláns nagytőkés “oligarchák” és a volt TSz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos “zöldbárók” koalíciója jött létre. (…) ahhoz, hogy távol tudjuk e kört tartani a döntéshozataltól, ahhoz előbb el kell őket onnan távolítani, hogy a közpénzek és a nemzet közös vagyona valóban a közjót szolgálhassa.”Vagyis Ángyán szerint a maffia határozza meg a kormány politikáját. Hogy ez mennyire költői túlzás, vagy valódi veszély, azt ebben a cikkben nem tudjuk eldönteni. Az bizonyos, hogy az ország több pontján csalódott gazdák háborognak, hogy az utóbbi időben több helyen az állami földekre kiírt bérleti pályázatokról lemaradtak a helyiek, és inkább nagyobb birtokokat bíró cégek nyertek. (Lásd a Népszabadság riportjait egy lakitelki gazdafórumról illetve a Fejér megyei pályázatokról.)
Budapest 2011. október 7. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos
és Ángyán József az Országház Felsőházi termében a Keresztény
Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Krisztusban van az igazság címmel
nyolcadik alkalommal megrendezett kétnapos országos kongresszusán.Fotó:
Soós Lajos
Fazekas már Ángyán távozása óta azt bizonygatja, hogy az irány nem változik, továbbra is azon lesz a kormány, hogy a kistermelők által művelt földterület növekedjen. (Most a művelt földek mintegy fele tartozik a kicsikhez, a kormány ezt állítólag 60 százalékra tolná ki.)
Orbán Viktor a falusi, családi termelésről pont olyanokat mondott a Darányi Terv januári meghirdetésekor, mint amit Ángyán is szeretett mindig hirdetni: az emberek azt egyék, ami a kertjükben nő. Az Ángyán távozását sajnáló Fenyőházi szerint sem reménytelen a helyzet, ő bízik Budai Gyulában, Ángyán utódjában is, „vele is hét éve együtt küzdünk, harcolunk”. Budai első, vidékfejlesztési államtitkárként elmondott parlamenti felszólalásában hétfőn arról beszélt, hogy gyanús csoportok csak az MSZP-SZDSZ kormány idején jutottak földhöz, ilyen mostanában nem fordulhatott elő. Ezt Szabó Rebeka LMP-s képviselőnek mondta, aki arról faggatta, hogy miért a Puskás Akadémia elnöke által vezetett cég nyert bérleti jogot egy csomó földre Fejérben.
Fenyőházi szerint „a professzor úr talán kicsit szenvedélyes volt, de nem akart ő rosszat”. Ebben Ángyán kritikusai is egyetértenek. A vita egyik fele Ángyán bukása után arról szól, hogy a távozott államtitkár álmai hóbortosak, avagy helyesek voltak-e. A vita másik fele ennél sokkal kevésbé akadémiai: az ugyanis arról szól, hogy a kormányzati döntéshozatalban tényleg ott vannak-e a zöldbárók és az oligarchák.
Forrás: http://index.hu/belfold/2012/03/07/angyan_egy_hos_vagy_egy_bolond/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése