Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár lemondása nagy
indulatokat keltett. A Jobbik, az LMP, de sok Fideszhez kötődő személy
is a tragikus hőst látta benne: az egyik utolsó igaz embert, aki a
vidéki Magyarország megmentéséért küzdött körömszakadtáig. Távozásának
körülményeiről szóló panaszos
Más, agrárügyekben jártas személyek szerint azonban éppen ideje
volt, hogy az államigazgatásból távozzon: sokan ugyanis fantasztának,
holdkórosnak tartották, aki jó szándékkal ugyan, de a vesztébe akarta
vinni a magyar mezőgazdaságot.
„Egy porta, egy koca” – mondta el rendszeresen vidéki előadásain
jelszavát. Ángyán elkötelezett híve volt a kisebb családi gazdaságoknak,
szemben a nagyüzemi gazdálkodással. A gödöllői egyetem katedráját
államtitkári irodára felcserélő politikust hívei „professzor úrnak”
nevezik. Akik a holdkóros vizionáriusnak látták benne, azok viszont „a
földművelésügy Matolcsyja” jelzőt aggatták rá.
Budapest 2012. március 6. Ángyán József fideszes képviselő az Egyes
migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló
törvényjavaslat részletes vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén.Fotó:
Szigetváry Zsolt
Demográfiai földprogramot akart
Ángyán József egyik fontos terve egyelőre halasztódik. „Forráshiány
lesz a gátja a demográfiai földprogram mielőbbi elindításának” írta a
napi.hu, amikor
összefoglalta, hogy mire nem lesz pénz 2012-ben a kormányzati
megszorítások miatt. A demográfiai földprogram Ángyán egyik dédelgetett
terve volt. Arról szólt volna, hogy fiatal pároknak hosszú távon nagyon
olcsón földet adjon bérbe az állam, cserébe pedig két-három gyereket és a
föld művelését várták volna el.
A programba szívesen bevontak volna városi fiatalokat is, hogy így
tereljék vissza a népességet az elöregedő falvakba. Összesen kétszázezer
hektárnyi földet szántak a programra. Még a Fidelitas is beszállt a
népszerűtésbe, tavaly ősszel úgy nézett ki, hogy idén év elején már
elkezdik osztani a földeket. Egyelőre azonban áll a program.
Nem a demográfiai földprogram csúszása lehetett Ángyán veszte, de a
terv, a róla szóló vita, és a kormány halogatása miatt jó szimbóluma az
ügy az államtitkár körüli izgalmaknak. Egy mezőgazdasági tanácsadással
foglalkozó dél-dunántúli szakember így értékelte az Indexnek a levegőben
lógó programot: „A környékünkön lévő sertéstelepekre alig lehet ma már
dolgozót találni, 30 év alattiak pedig szinte egyáltalán nem
jelentkeznek. A fiatalok nem akarnak földet túrni. Nem is lenne
szerencsés olyanoknak földet adni, akik nem értenek hozzá. Ráadásul ezek
az egészen kicsi gazdaságok sohasem lesznek versenyképesek, miközben az
EU-ban kőkemény verseny van. Jól látszik, hogy csak azért mert egy
termék magyar, még nem fogják megvenni az emberek, ha a külföldi az
olcsóbb. Ez lehet, hogy nem jól van így, de ez a realitás. Luxus
törpebirtokokra bízni a magyar mezőgazdaságot.”
Horváth Gábor, a MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos
Szövetsége) főtitkára a múlt hétfőn a Klubrádióban így fogadta Ángyán
távozását: „Talán most elindul egy racionális munka Ángyán úr
távozásával”. Igaz, a MOSZ éppen azokat a régi tsz-ekből lett cégeket
képviseli, amelyeknek tulajdonosait nevezhette zöld báróknak Ángyán
József.
Szívünk minden rezdülésével
Ángyán mellett is szót emeltek azonban szakemberek. Sokak mellett
Fenyőházi Tibor, a Győr-Moson-Sopron Megyei Magosz elnöke (és egyben a
szervezet országos alelnöke) is lobbizott Ángyánért. Fenyőházi a Győr
megyei agrárkamara elnökével közösen írt levelet Orbán Viktornak, arra
kérve, hogy ne fogadja el Ángyán lemondását. „Szívünk minden
rezdülésével Ön mellett állunk, amikor a magyar nép élén és érdekében
élet-halál harcát vívja a nemzetközi pénzvilág erői ellen, és ráadásul
ezt úgy teszi, hogy ezért is büszkék lehetünk magyarságunkra. Ahhoz,
hogy ez a harc eredményes legyen, a nemzet jó erőinek össze kell fognia,
amely csak a bizalom erős talaján, hiteles emberek köré épülve lehet
hatékony. Az ilyen emberek egyike a nép fiai előtt Ángyán József
professzor úr” – áll többek között a levélben, amit nem szívlelt meg a
miniszterelnök.
Ángyán a Fidesz tavaly szeptemberi, hajdúszoboszlói frakcióülésén.Fotó: Barakonyi Szabolcs
Fenyőházi az Indexnek azt mondta, hogy mese az, hogy a kisebb,
családi birtokoknak ne lehetne jövőjük. “Tévhit, hogy Ángyán professzor
úr skanzeneket akart volna létrehozni”. Fenyőházi szerint nemzeti
létkérdés, hogy megmaradjon a földművelő vidéki lakosság, márpedig a
nagybirtokok kevesebb embert foglalkoztatnak ugyanakkora területen, mint
a kicsik. A tájat elcsúfítják a monokulturális ültetvények, az ételek
rosszabbak és egészségtelenebbek lesznek.
Fenyőházi szerint az EU nem véletlenül költ ennyit mezőgazdasági
támogatásokra, hiszen ha nem volna támogatás a mezőgazdasági termékeken,
akkor azok annyira drágák volnának, hogy még többen éheznének. A
dotáció másik oka szerinte, hogy ne néptelenedjen el a vidék. Vagyis
eleve nem piaci elvek szerint működik az európai mezőgazdaság, és
innentől kezdve sokkal barátságosabb, boldogabb és egészségesebb a
kisebb termelőket helyzetbe hozni. „Lassan már falun is meg kell mondani
a gyerekeknek, hogy a tehén nem lila, mint a reklámban” – érzékeltette a
mezőgazdaság hanyatlásának drámai mértékét Fenyőházi.
Jön Dél-Amerika?
A hitvita másik oldalán állók szerint az őstermelők adókedvezményei
miatt is teljesen irracionális volna erőltetni a családi gazdaságokat,
az állam rosszabbul jár velük, mint a cégekkel. A túloldal viszont azzal
érvel, hogy a nagyüzemi termelés hívei Dél-Amerikát akarnak csinálni
Magyarországból: kiszolgáltatott napszámosok dolgoznának a kizsigerelt
földeken, néhány dúsgazdag birtokos hasznára. Ezzel a hagyományos vidéki
élet végképp eltűnne. Ráadásul pedig „mindenkinek jó lesz, ha tudja,
hogy mit eszik”.
Maffiacsaládok
A régóta húzódó elvi vitát az teszi most izgalmassá, hogy Ángyán az
őt támogató szervezeteknek írt levelében nem csupán elvei meg nem
valósulásáról számolt be, hanem súlyos vádakkal illette a kormányt:
„ezzel a programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági
érdekcsoportok, hogy ne mondjam “maffiacsaládok”, spekuláns nagytőkés
“oligarchák” és a volt TSz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől
elprivatizáló nagybirtokos “zöldbárók” koalíciója jött létre. (…) ahhoz,
hogy távol tudjuk e kört tartani a döntéshozataltól, ahhoz előbb el
kell őket onnan távolítani, hogy a közpénzek és a nemzet közös vagyona
valóban a közjót szolgálhassa.”
Vagyis Ángyán szerint a maffia határozza meg a kormány politikáját.
Hogy ez mennyire költői túlzás, vagy valódi veszély, azt ebben a cikkben
nem tudjuk eldönteni. Az bizonyos, hogy az ország több pontján
csalódott gazdák háborognak, hogy az utóbbi időben több helyen az állami
földekre kiírt bérleti pályázatokról lemaradtak a helyiek, és inkább
nagyobb birtokokat bíró cégek nyertek. (Lásd a Népszabadság riportjait
egy lakitelki
gazdafórumról illetve a Fejér megyei
pályázatokról.)
Budapest 2011. október 7. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos
és Ángyán József az Országház Felsőházi termében a Keresztény
Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Krisztusban van az igazság címmel
nyolcadik alkalommal megrendezett kétnapos országos kongresszusán.Fotó:
Soós Lajos
Az elmúlt két hétben a Jobbik és az LMP is a pályázatok
átláthatatlanságával és a kistermelők kisemmizésével vádolták a
vidékfejlesztési minisztériumot. Fazekas Sándor miniszter így próbálta
egy ilyen esetben nyugtatni a jobbikos Staudt Gábort: „mi azt a
vállalást teljesítjük, amit korábban is számtalan alkalommal elmondtunk:
a kis és közepes családi gazdaságokat támogatjuk a földhasznosításnál,
azokat a gazdaságokat, amelyek állatokat tartanak vagy állattartásba
akarnak fogni.”
Fazekas már Ángyán távozása óta azt bizonygatja, hogy az irány nem
változik, továbbra is azon lesz a kormány, hogy a kistermelők által
művelt földterület növekedjen. (Most a művelt földek mintegy fele
tartozik a kicsikhez, a kormány ezt állítólag 60 százalékra tolná ki.)
Orbán Viktor a falusi, családi termelésről pont olyanokat
mondott a
Darányi Terv januári meghirdetésekor, mint amit Ángyán is szeretett
mindig hirdetni: az emberek azt egyék, ami a kertjükben nő. Az Ángyán
távozását sajnáló Fenyőházi szerint sem reménytelen a helyzet, ő bízik
Budai Gyulában, Ángyán utódjában is, „vele is hét éve együtt küzdünk,
harcolunk”. Budai első, vidékfejlesztési államtitkárként elmondott
parlamenti felszólalásában hétfőn arról beszélt, hogy gyanús csoportok
csak az MSZP-SZDSZ kormány idején jutottak földhöz, ilyen mostanában nem
fordulhatott elő. Ezt Szabó Rebeka LMP-s képviselőnek mondta, aki arról
faggatta, hogy miért a Puskás Akadémia elnöke által vezetett cég nyert
bérleti jogot egy csomó földre Fejérben.
Fenyőházi szerint „a professzor úr talán kicsit szenvedélyes volt, de
nem akart ő rosszat”. Ebben Ángyán kritikusai is egyetértenek. A vita
egyik fele Ángyán bukása után arról szól, hogy a távozott államtitkár
álmai hóbortosak, avagy helyesek voltak-e. A vita másik fele ennél
sokkal kevésbé akadémiai: az ugyanis arról szól, hogy a kormányzati
döntéshozatalban tényleg ott vannak-e a zöldbárók és az oligarchák.
Forrás:
http://index.hu/belfold/2012/03/07/angyan_egy_hos_vagy_egy_bolond/