|
Ugyancsak
1995 óta hívunk díszvendégként egy-egy világirodalmi rangú alkotót, aki
az ünnepi megnyitó után pódiumbeszélgetésen mutatkozik be az irodalomra
mindig is nagyon fogékony, nagyszámú magyar olvasóközönségnek, s veszi
át Budapest főpolgármesterétől és a díjat alapító Magyar Könyvkiadók és
Könyvterjesztők Egyesülése elnökétől a Budapest Nagydíjat, amely az
elmúlt több mint két évtizedben a külföldi íróknak járó legnívósabb
magyar elismerés rangjára emelkedett. Idén is a kortárs irodalom egyik
legjelentősebb alkotója, az amerikai Jonathan Franzen látogat
Budapestre, akinek világsikert arató, hatalmas regényei, az Erős rengés,
a Szabadság, valamint a Javítások Bart István fordításában
Magyarországon is nagy sikert arattak. A műveit gondozó Európa
Könyvkiadó a Diszkomfortzóna c. önéletrajzi műve magyar kiadásával várja
a szerzőt.
A
második, ’95-ös könyvfesztivál óta intézményesült, hogy esztendőről
esztendőre díszvendégként mutatkozik be egy-egy kultúrájára méltán
büszke ország könyvkiadása, kortárs irodalma, jeles szerzői. Az elmúlt
két évtizedben Budapesten üdvözölhettük Európa szinte minden meghatározó
országának, nyelvi régiójának kultúráját, de vendégünk volt a
tengerentúlról Kanada, a Föld legnépesebb országa, Kína, s azóta is
rendszeres kiállítónk Izrael is. Jövő áprilisban Szlovákia, a szlovák
kultúra, könyvkiadás és kortárs irodalom lesz a fesztivál díszvendége.
Igazán méltó ízelítőként két, hazánkban is jól ismert kiváló szlovák író
jön az idei rendezvényünkre: Pavel Vilikovský és Pavol Rankov.
Idén is rászolgáltunk a nemzetközi jelzőre, a könyvfesztiválon
több mint 30 ország állít standot, küldi el szerzőit Budapestre, s
legtöbbjüket új magyar nyelvű kötet köszönti. A tavalyi díszvendégség
után Törökország idén is reprezentatív standdal lesz jelen, akárcsak
korábbi vendégeink, Kína, Izrael, Románia, a skandináv országok, vagy a
legrégebbi partnerünk, Németország, amely idén Ausztriával állít közös
standot, s Budapestre hozza a német nyelvű irodalom egyik legnagyobb
sztárját, Daniel Kehlmannt.
Könyvfesztiválunkat a 90-es évek elején azzal a reménnyel
indítottuk útjára, hogy geopolitikai helyzetünket kihasználva Kelet és
Nyugat, a két nagy kultúrkör találkozásának teremthetünk fórumot. Ennek
jele, hogy Szaúd-Arábia évek óta 40 m2 alapterületű standon mutatkozik
be, idén több magyar nyelvű gyermekkönyvet hoznak Budapestre, s évek óta
készülődnek arra, hogy elősegítvén a magyar irodalom arab nyelvű
megjelentetését, később díszvendégként is bemutatkozhassanak.
Tizenöt évvel ezelőtt, az Európai Unió elnöki tisztét akkor
betöltő Franciaország javasolta, hogy az Unió tagországainak
összefogásával szervezzünk Budapesten egy fesztivált a pályakezdő írók
bemutatkozására. Azóta az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja a
könyvfesztivál elengedhetetlen részévé vált, az indulása óta több mint
220 uniós, ill. az Unióba kandidáló ország legtehetségesebb prózaíróival
ismerkedhetett meg a magyar közönség, s ismerkedhettek meg ők is
egymással. A rendezvényre háromnyelvű, a bemutatkozó szerző első, nagy
sikert aratott művéből részleteket tartalmazó ajánló katalógus készül,
amely több nemzetközi könyvvásárra is eljut, s az Élet és Irodalom és a
Magyar Lettre is különszámban közli az európai új irodalom tehetséges
szereplőinek műrészleteit. Az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának
sikerét mutatja, hogy a hazánkba látogató szerzők egyharmadának azóta
van magyar nyelvű kötete, némelyiküknek nem is egy, annál is inkább,
mert az elmúlt két évtizedben irodalmuk reprezentánsaivá emelkedtek.
Hogy ez a rendezvény milyen sokat segít egy-egy sikeres írói pálya
elindításában, jól példázza, hogy hazánkat olyan fiatal írók
képviselték, mint Dragomán György, Grecsó Krisztián, Szvoren Edina, vagy az azóta Európai Irodalmi Díjjal is elismert Horváth Viktor. Idén Mán-Várhegyi Réka mutatkozik be.
Esztendőről esztendőre bővül a hazai és külföldi együttműködők
száma, s a fesztiválhoz kapcsolódó kulturális rendezvények sora. Az
Európai Unió magyarországi képviselete, a Millenárison található Európa
Pont a könyvfesztivál külföldi íróvendégeinek közreműködésével
nagyszabású európai írótalálkozót szervez. Először csatlakozik
könyvfesztiválunkhoz a független könyvesboltok Kis Könyves Éj elnevezésű
rendezvénye. A fesztivál pénteki látogatóit záráskor szervezett
sétaúttal vezetik el az éjjel is nyitva tartó, irodalmi profilú
budapesti könyvesboltokba.
Rendezvényünk nemzetközi rangját mutatja, hogy a világ és Európa
könyvkultúráját meghatározó két szervezet, az International Publishers
Association és a Federation of European Publishers vezető
tisztségviselői a fesztiválon tartják közös szakmai konferenciájukat,
konzultálva a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése
Elnökségével. 1903 óta, amikor a néhány évvel korábban hazánk
részvételével megalakult IPA első világkonferenciáját Budapesten
tartotta, nem volt ilyen magas rangú könyvszakmai képviselet hazánkban.
A könyvfesztiválon a több mint két évszázaddal korábbi, egészen
különleges évfordulóról is megemlékezünk, idén lesz 220 éves a
szervezett magyar könyvkultúra. 1795-ben alapították a Magyar
Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése első jogelődjét, a Pesti
Könyvárusok Grémiumát, hivatalos nevén a Pester Buchhändler Gremiumot.
Köztudomású, hogy akárcsak a könyvnyomtatás úttörője, a Németországból
Magyarországra áttelepült Andreas Hess, ugyanígy a magyar
könyvkereskedelem meghonosítói is szinte kivétel nélkül német
származásúak, német anyanyelvűek voltak: Maus, Müller, Trattner, Diepold, Benedict, Hartleben, Lindauer és még hosszan sorolhatnánk. Milyen érdekes, hogy a Pesti Könyvárusok Grémiumának ennek ellenére magyar volt az első elnöke, Kiss István.
A 18. század végén, s a 19. század elején minden magyarországi könyves
vigyázó szemét Lipcsére vetette, ha Magyarországon kereskedett is,
lerakatot azért tartott a német könyvkereskedelem központjában is.
Szimbolikus, hogy 1825-ben egy echte magyar, Horvát Károly Keresztély
javaslatára alapították meg Lipcsében a nagyhírű Börsenvereint. Joggal
mondható, hogy a német és a magyar könyvszakmát szinte a kezdetektől
genetikus kapcsolatok fűzik össze, gyakorlatilag napjainkig, hiszen a
Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál születése is összekapcsolódik a
Böresenverein Kft-jével, a Frankfurti Könyvvásárt szervező Ausstellung-
und Messe GmbH segítségével. Tőlük kaptunk szakmai támogatást az 1994-es
elinduláshoz, s az akkori magyar kulturális miniszter, későbbi
köztársasági elnök, Mádl Ferenc a Frankfurti Könyvvásáron
nemzetközi sajtótájékoztató keretében hívta meg Budapestre, az első
könyvfesztiválra a nemzetközi kiállítókat.
Természetesen könyvvásárunkon – ha megemlékezünk is az egész
Európában páratlan tradícióról – konferenciáink a legaktuálisabb szakmai
kérdésekkel foglalkoznak, így többek között a könyvkereskedelem
átalakulásával, gondjaival, annak hazai és külföldi tapasztalataival, a
digitális technika előretörésével, s ilyen értelemben a könyv, a
könyvkiadás jövőjével, a piaci körülmények között működő magyar
könyviparral, s abban az állam szerepvállalásával. Két jeles írónk,
Grecsó Krisztián és Háy János közreműködésével szórakoztató zenés
irodalmi esten idézzük fel a magyar próza fejlődéstörténetét, egészen
napjainkig.
Az MKKE szakmai konferenciának is helyet adó, a magyar
könyvkultúra több mint kétszáz évét felidéző, reprezentatív, 100 m2
alapterületű standunkon az Országos Széchényi Könyvtár kamarakiállítás
keretében mutatja be a magyar könyvpiac legendás cégeit,
tulajdonosaikat, a magyar könyvkiadás fejlődéstörténetét a 18. század
végétől a rendszerváltozásig. A magyar könyv, pontosabban az erdélyi
könyvkiadás és könyvnyomtatás történetét bemutató kiállítást is
megtekinthetnek az érdeklődők.
Az első könyvfesztivál óta működik a Magyar Könyvtárosok
Egyesülete által szervezett, évente közel kétezer szakmabélit megmozgató
Könyvtáros Klub, nagyon sokrétű és gazdag programmal, amelynek
középpontjában idén a könyvtári digitalizáció és a jogkezelés áll majd.
Kezdettől fogva tudtuk, hogy könyvvásárunk nem lehet a frankfurti
kicsinyített mása. Kis nyelvi piac lévén nem törekedhetünk a jogok és
licencek szakvásárára, a sikerre számunkra az a recept, ha a kultúrára,
az irodalomra, az újdonságokra fogékony remek magyar olvasóközönséget
szólítjuk meg. Idén több mint négyszáz, pontosan 413 program közül
választhatnak a Millenárisra kilátogatók, félszáz kiváló külföldi
íróval, s félezer hazai és határon túli magyar íróval, tudóssal,
művésszel találkozhatnak a rajongók. A fesztivál elnevezéshez hűen
rendezvényünket végigkísérik a társművészetek produkciói. A már említett
könyvtörténeti kiállítás mellett a legnevesebb művészkönyv-alkotók, a
legjobb magyar könyvillusztrátorok állítanak ki, lesznek koncertek,
filmvetítés, könyvbemutatóhoz kapcsolódó kosztümös bajvívás, s több
színházi előadás is. Hogy ezek közül csak egyet említsünk: az izraeli
Nagykövetség meghívására vendégszerepel a fesztiválon a Spinoza Színház,
amelynek előadása a magyar származású Herzl Tivadarról, Izrael Állam
megálmodójáról szól.
|