könyvfesztivál 2015.

XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál
(Millenáris, 2015. április 23–26.)

	A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál indulását megelőző évben, 1994 késő őszén a világ könyvszakmai szervezeteit tömörítő International Publishers Association javaslatát elfogadva az UNESCO azzal a kéréssel fordult tagjaihoz, a könyves társaságokhoz, győzzék meg kormányaikat arról, hogy április 23-át, Szent György napját hivatalosan nyilvánítsák a Könyv és a Szerzői Jog Világnapjává. Nálunk a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése terjesztette a kérést a köztársasági elnök és a miniszterelnök elé, s néhány héten belül megkapva mindkét közjogi méltóságtól a támogató igent, az elsők között csatlakoztunk a világnap új intézményéhez. 1995 áprilisától a könyvfesztivált a könyvet és alkotóját elismerő világnap jegyében, régi katalán szokás szerint könyv és vörös rózsa kölcsönös ajándékozásával indítjuk. Így fog tenni az idei megnyitón, április 23-án, délután, a Millenáris Teátrumban az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán is.
Ugyancsak 1995 óta hívunk díszvendégként egy-egy világirodalmi rangú alkotót, aki az ünnepi megnyitó után pódiumbeszélgetésen mutatkozik be az irodalomra mindig is nagyon fogékony, nagyszámú magyar olvasóközönségnek, s veszi át Budapest főpolgármesterétől és a díjat alapító Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnökétől a Budapest Nagydíjat, amely az elmúlt több mint két évtizedben a külföldi íróknak járó legnívósabb magyar elismerés rangjára emelkedett. Idén is a kortárs irodalom egyik legjelentősebb alkotója, az amerikai Jonathan Franzen látogat Budapestre, akinek világsikert arató, hatalmas regényei, az Erős rengés, a Szabadság, valamint a Javítások Bart István fordításában Magyarországon is nagy sikert arattak. A műveit gondozó Európa Könyvkiadó a Diszkomfortzóna c. önéletrajzi műve magyar kiadásával várja a szerzőt. A második, ’95-ös könyvfesztivál óta intézményesült, hogy esztendőről esztendőre díszvendégként mutatkozik be egy-egy kultúrájára méltán büszke ország könyvkiadása, kortárs irodalma, jeles szerzői. Az elmúlt két évtizedben Budapesten üdvözölhettük Európa szinte minden meghatározó országának, nyelvi régiójának kultúráját, de vendégünk volt a tengerentúlról Kanada, a Föld legnépesebb országa, Kína, s azóta is rendszeres kiállítónk Izrael is. Jövő áprilisban Szlovákia, a szlovák kultúra, könyvkiadás és kortárs irodalom lesz a fesztivál díszvendége. Igazán méltó ízelítőként két, hazánkban is jól ismert kiváló szlovák író jön az idei rendezvényünkre: Pavel Vilikovský és Pavol Rankov. Idén is rászolgáltunk a nemzetközi jelzőre, a könyvfesztiválon több mint 30 ország állít standot, küldi el szerzőit Budapestre, s legtöbbjüket új magyar nyelvű kötet köszönti. A tavalyi díszvendégség után Törökország idén is reprezentatív standdal lesz jelen, akárcsak korábbi vendégeink, Kína, Izrael, Románia, a skandináv országok, vagy a legrégebbi partnerünk, Németország, amely idén Ausztriával állít közös standot, s Budapestre hozza a német nyelvű irodalom egyik legnagyobb sztárját, Daniel Kehlmannt. Könyvfesztiválunkat a 90-es évek elején azzal a reménnyel indítottuk útjára, hogy geopolitikai helyzetünket kihasználva Kelet és Nyugat, a két nagy kultúrkör találkozásának teremthetünk fórumot. Ennek jele, hogy Szaúd-Arábia évek óta 40 m2 alapterületű standon mutatkozik be, idén több magyar nyelvű gyermekkönyvet hoznak Budapestre, s évek óta készülődnek arra, hogy elősegítvén a magyar irodalom arab nyelvű megjelentetését, később díszvendégként is bemutatkozhassanak. Tizenöt évvel ezelőtt, az Európai Unió elnöki tisztét akkor betöltő Franciaország javasolta, hogy az Unió tagországainak összefogásával szervezzünk Budapesten egy fesztivált a pályakezdő írók bemutatkozására. Azóta az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja a könyvfesztivál elengedhetetlen részévé vált, az indulása óta több mint 220 uniós, ill. az Unióba kandidáló ország legtehetségesebb prózaíróival ismerkedhetett meg a magyar közönség, s ismerkedhettek meg ők is egymással. A rendezvényre háromnyelvű, a bemutatkozó szerző első, nagy sikert aratott művéből részleteket tartalmazó ajánló katalógus készül, amely több nemzetközi könyvvásárra is eljut, s az Élet és Irodalom és a Magyar Lettre is különszámban közli az európai új irodalom tehetséges szereplőinek műrészleteit. Az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának sikerét mutatja, hogy a hazánkba látogató szerzők egyharmadának azóta van magyar nyelvű kötete, némelyiküknek nem is egy, annál is inkább, mert az elmúlt két évtizedben irodalmuk reprezentánsaivá emelkedtek. Hogy ez a rendezvény milyen sokat segít egy-egy sikeres írói pálya elindításában, jól példázza, hogy hazánkat olyan fiatal írók képviselték, mint Dragomán György, Grecsó Krisztián, Szvoren Edina, vagy az azóta Európai Irodalmi Díjjal is elismert Horváth Viktor. Idén Mán-Várhegyi Réka mutatkozik be. Esztendőről esztendőre bővül a hazai és külföldi együttműködők száma, s a fesztiválhoz kapcsolódó kulturális rendezvények sora. Az Európai Unió magyarországi képviselete, a Millenárison található Európa Pont a könyvfesztivál külföldi íróvendégeinek közreműködésével nagyszabású európai írótalálkozót szervez. Először csatlakozik könyvfesztiválunkhoz a független könyvesboltok Kis Könyves Éj elnevezésű rendezvénye. A fesztivál pénteki látogatóit záráskor szervezett sétaúttal vezetik el az éjjel is nyitva tartó, irodalmi profilú budapesti könyvesboltokba. Rendezvényünk nemzetközi rangját mutatja, hogy a világ és Európa könyvkultúráját meghatározó két szervezet, az International Publishers Association és a Federation of European Publishers vezető tisztségviselői a fesztiválon tartják közös szakmai konferenciájukat, konzultálva a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Elnökségével. 1903 óta, amikor a néhány évvel korábban hazánk részvételével megalakult IPA első világkonferenciáját Budapesten tartotta, nem volt ilyen magas rangú könyvszakmai képviselet hazánkban. A könyvfesztiválon a több mint két évszázaddal korábbi, egészen különleges évfordulóról is megemlékezünk, idén lesz 220 éves a szervezett magyar könyvkultúra. 1795-ben alapították a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése első jogelődjét, a Pesti Könyvárusok Grémiumát, hivatalos nevén a Pester Buchhändler Gremiumot. Köztudomású, hogy akárcsak a könyvnyomtatás úttörője, a Németországból Magyarországra áttelepült Andreas Hess, ugyanígy a magyar könyvkereskedelem meghonosítói is szinte kivétel nélkül német származásúak, német anyanyelvűek voltak: Maus, Müller, Trattner, Diepold, Benedict, Hartleben, Lindauer és még hosszan sorolhatnánk. Milyen érdekes, hogy a Pesti Könyvárusok Grémiumának ennek ellenére magyar volt az első elnöke, Kiss István. A 18. század végén, s a 19. század elején minden magyarországi könyves vigyázó szemét Lipcsére vetette, ha Magyarországon kereskedett is, lerakatot azért tartott a német könyvkereskedelem központjában is. Szimbolikus, hogy 1825-ben egy echte magyar, Horvát Károly Keresztély javaslatára alapították meg Lipcsében a nagyhírű Börsenvereint. Joggal mondható, hogy a német és a magyar könyvszakmát szinte a kezdetektől genetikus kapcsolatok fűzik össze, gyakorlatilag napjainkig, hiszen a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál születése is összekapcsolódik a Böresenverein Kft-jével, a Frankfurti Könyvvásárt szervező Ausstellung- und Messe GmbH segítségével. Tőlük kaptunk szakmai támogatást az 1994-es elinduláshoz, s az akkori magyar kulturális miniszter, későbbi köztársasági elnök, Mádl Ferenc a Frankfurti Könyvvásáron nemzetközi sajtótájékoztató keretében hívta meg Budapestre, az első könyvfesztiválra a nemzetközi kiállítókat. Természetesen könyvvásárunkon – ha megemlékezünk is az egész Európában páratlan tradícióról – konferenciáink a legaktuálisabb szakmai kérdésekkel foglalkoznak, így többek között a könyvkereskedelem átalakulásával, gondjaival, annak hazai és külföldi tapasztalataival, a digitális technika előretörésével, s ilyen értelemben a könyv, a könyvkiadás jövőjével, a piaci körülmények között működő magyar könyviparral, s abban az állam szerepvállalásával. Két jeles írónk, Grecsó Krisztián és Háy János közreműködésével szórakoztató zenés irodalmi esten idézzük fel a magyar próza fejlődéstörténetét, egészen napjainkig. Az MKKE szakmai konferenciának is helyet adó, a magyar könyvkultúra több mint kétszáz évét felidéző, reprezentatív, 100 m2 alapterületű standunkon az Országos Széchényi Könyvtár kamarakiállítás keretében mutatja be a magyar könyvpiac legendás cégeit, tulajdonosaikat, a magyar könyvkiadás fejlődéstörténetét a 18. század végétől a rendszerváltozásig. A magyar könyv, pontosabban az erdélyi könyvkiadás és könyvnyomtatás történetét bemutató kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők. Az első könyvfesztivál óta működik a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által szervezett, évente közel kétezer szakmabélit megmozgató Könyvtáros Klub, nagyon sokrétű és gazdag programmal, amelynek középpontjában idén a könyvtári digitalizáció és a jogkezelés áll majd. Kezdettől fogva tudtuk, hogy könyvvásárunk nem lehet a frankfurti kicsinyített mása. Kis nyelvi piac lévén nem törekedhetünk a jogok és licencek szakvásárára, a sikerre számunkra az a recept, ha a kultúrára, az irodalomra, az újdonságokra fogékony remek magyar olvasóközönséget szólítjuk meg. Idén több mint négyszáz, pontosan 413 program közül választhatnak a Millenárisra kilátogatók, félszáz kiváló külföldi íróval, s félezer hazai és határon túli magyar íróval, tudóssal, művésszel találkozhatnak a rajongók. A fesztivál elnevezéshez hűen rendezvényünket végigkísérik a társművészetek produkciói. A már említett könyvtörténeti kiállítás mellett a legnevesebb művészkönyv-alkotók, a legjobb magyar könyvillusztrátorok állítanak ki, lesznek koncertek, filmvetítés, könyvbemutatóhoz kapcsolódó kosztümös bajvívás, s több színházi előadás is. Hogy ezek közül csak egyet említsünk: az izraeli Nagykövetség meghívására vendégszerepel a fesztiválon a Spinoza Színház, amelynek előadása a magyar származású Herzl Tivadarról, Izrael Állam megálmodójáról szól.
	Mióta a fesztivál a Budapest Kongresszusi Központból a Millenárisra költözött, azóta a gyermekkönyvkiadók összefogásával megvalósuló Gyermek(b)irodalom a leglátogatottabb helyszín. Felsorolni is nehéz azt a sok játékos ötletet, amivel a kiadói műhelyek a betű, az olvasás szeretetére ébresztik rá a gyerekeket, szólítják meg szüleiket. Idén is lesz közös mesemondás, bábelőadás, koncert és közös éneklés, felolvasó- és papírszínház, játszóház, gyermekfoglalkoztató, s több vetélkedő – és persze könyvbemutató, dedikálás. Ebben az évben is megrendezzük általános és középiskolások számára az Irodalom Jelmezben vetélkedőt. A gyerekek kedves olvasmányaik hősinek jelmezébe bújva a könyvfesztivál különböző helyszínein színdarabokat, regények dramatizált változatait adják elő. A legsikeresebb produkciók több százezer forint értékű, értékes könyvgyűjteményt vihetnek haza iskolájukba. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál abban is különbözik a külföldi könyvvásárok többségétől, hogy a kiállított könyveket a magyar standok mindegyikénél meg lehet vásárolni.
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál abban is különbözik a külföldi könyvvásárok többségétől, hogy a kiállított könyveket a magyar standok mindegyikénél meg lehet vásárolni. Az egységesen 500 forintos fesztiváli belépőjegy névértékben levásárolható. A könyvbarátoknak lesz mire költeni, hisz a Millenáris a rendezvény négy napja alatt Európa legnagyobb könyvesboltjaként üzemel. A fesztiválra időzített több száz újdonságot külön könyvjelzővel is megjelöljük, s az érdeklődők tájékoztatását segítendő újdonságkatalógus is készül, az Új Könyvpiaccal együttműködve. A könyvfesztivál idén is – akárcsak az elmúlt huszonegy alkalommal – a kerek születésnapjukat ünneplő jeles magyar írók Születésnapi Irodalmi Szalonjával zárul. A Tarján Tamás vezette, jó hangulatú rendezvényre idén a 90 éves Nemeskürty Istvánt és Vitányi Ivánt, a 85 éves Csoóri Sándort, Réz Pált és Sándor Ivánt, a 80 éves Bertók Lászlót, Tőzsér Árpádot és Vekerdy Tamást, a 75 éves Vathy Zsuzsát, a 70 éves Kovács Istvánt és Szörényi Lászlót, a 65 éves Csordás Gábort, Esterházy Pétert, Kulcsár Szabó Ernőt, Rakovszky Zsuzsát, Szilágyi Ákost és Vámos Miklóst hívtuk meg. Reméljük, mindannyian el tudnak jönni.