Az új alaptörvény az 1989-es magyar alkotmánnyal szemben nem
pusztán technikai szöveg, hanem kifejezése azoknak a gondolatoknak,
amelyek összefogják a nemzetet - jelentette ki csütörtökön Washingtonban
Stumpf István alkotmánybíró.
A konzervatív Heritage Foundation által az amerikai alaptörvény
nemzetközi hatásairól megrendezett panelvita nyitó előadásában Stumpf
István úgy fogalmazott, hogy Magyarországon az amerikai alkotmányhoz
hasonló "erős dokumentumot akartunk megalkotni, amely a hazafiasság
forrása és a nemzetünk közös összekötő ereje lehet".
Stumpf István emlékeztetett, hogy Magyarországon a képviseleti
kormányzás létrehozására az első jelentősebb kísérlet 1848-49-ben
történt, és az emigrációba kényszerülő Kossuth Lajos a washingtoni
kongresszusban 1852-ben elmondott beszédében elismeréssel szólt az
Egyesült Államok alkotmányának alapelveiről.
Mint mondta, a rendszerváltó demokratikus ellenzéket ugyanazok az
elvek inspirálták, mint Kossuthot, vagyis a szólás, az egyesülés
szabadsága, az elnyomástól való szabadság.
"Mint olyan valaki, aki ott volt az elejétől a Bibó kollégiumban,
ahol ezek a gondolatok magyar kontextusban alakot öltöttek, tanúsíthatom
azt a tényt, hogy az ifjú rendszerváltók - olyan személyek, mint Orbán
Viktor jelenlegi miniszterelnök, Áder János elnök, Kövér László
parlamenti elnök és Szájer József, az Európai Parlament tagja -
szenvedélyes elkötelezettjei voltak ezen egyetemes értékeknek. Most is
azok" - jelentette ki az alkotmánybíró.
Stumpf István az új alaptörvény elfogadásával kapcsolatban
rámutatott, hogy a Fidesz a 2010-es választás után "történelmi
lehetőséget látott arra, hogy befejezze a rendszerváltást politikai,
szimbolikus, jogi és gazdasági értelemben". Az alkotmánybíró idézte az
alaptörvény megalkotásában kulcsszerepet játszó Szájer Józsefet, aki
szerint az amerikai alkotmány egyike volt azoknak a dokumentumoknak,
amelyek a legnagyobb hatást gyakorolták a szövegezésre.
Az alkotmánybíró az új magyar alaptörvény új sajátosságai között
említette meg egyebek között a nemzeti hitvallást, a hatalmi ágak
szétválasztását, az életnek a fogantatástól való védelmét, valamint a
kiegyensúlyozott költségvetés követelményét.
Kitérve bírói függetlenség kérdésére, Stumpf István hangot adott
meggyőződésének, hogy "Magyarország alkotmányos újjászületése a bírók
által birtokolt értelmezési hatáskörön keresztül nagyobb hatalmat ad a
bíróságoknak", mint amilyennel azok a 90-es évek óta rendelkeztek.
Stumpf szerint az Alkotmánybíróságnak is módjában áll "alapvetően
formálni a nemzet alkotmányos rendszerét és meghatározni a szabadság
kulcskoncepcióit a jövő nemzedékei számára".
"Bíróként a mi felelősségünk az, hogy ezt a szerepet komolyan vegyük,
és hogy ezt a legnagyobb alázattal tegyük, mert néha a bíróságok
feladata az, hogy meghatározzák és megvilágítsák az alapvető jogokat,
valamint hogy hatékony fékei legyenek a parlamentnek" - mondta az
alkotmánybíró.
Emlékeztetett rá, hogy az Alkotmánybíróság az idén érvénytelenítette a
médiatörvény több rendelkezését, az egyháztörvényt, a visszamenőleges
adóztatásra vonatkozó jogszabályt és a közalkalmazottak indoklás nélküli
elbocsátását. "Ez a bíróság nem fél attól, hogy elszánt és éber
védelmezője legyen a magyarok szabadságjogainak, ha a parlament túllépi
alkotmányos határait, és a bíróság nem fél majd, hogy így cselekedjen,
amíg én ott vagyok" - hangoztatta Stumpf István.
forrás: MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése