A CERN birodalmában
"Mit tanulhatunk a CERN-ben végzett kísérletekből? A CERN-ben folyó kutatások, azok várható eredményei és a magyar kutatók részvétele" Fodor Zoltán a KFKI-RMKI tudományos főmunkatársa, a CERN-i SHINE kísérleti technikai vezetője beszélt erről 2011. november 29-én a Budapesti Európai Ifjúsági Központban, a Második Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ őszi pedagógiai konferenciáján.
A téma rendkívül érdekes, izgalmas; az előadást azonban unalmasnak találtam. Belegondoltam, hogy miért is nem tartozott kedvenc tantárgyaink közé a fizika, sőt olyan nagyon ma sem, mert ha jól tudom talán 10 fő sincs az éves tanárképzésben a fizika tanárok száma. Mert az órák bizony dög unalmasak voltak, pedig a fizika egy csodálatosan szép tantárgy. Kalandozzunk hát egy kicsit a csodák birodalmában, a fizikában. Először kezdjük a száraz tényekkel.
A CERN a világ legnagyobb kísérleti létesítménye, hadronütköztetője (LHC) Genf mellett, a svájci- francia határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométeres, 3 méter átmérőjű alagútban üzemel, ahol a felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek. A gyorsító a cavitét. Az ütköztetésnél az egyik álló tárgy. A LHC-nél akkora energia szabadul fel, mint mikor 37 cm-ről leejtünk egy kockacukrot.Mágnesek is kellenek, 27 km átmérőjűek és kör alakúak. Így térítik el a fénysebességű részecskéket.Nano ellenállást használnak, 1.9 kelvin fokon ( a világűrben 3' van ) A CMS-detektor anyagából 3 darabb is kijönne a franciák híres ferde tornyából. A nagy Hadronban az ütközések során új legkisebb részecskék keletkeznek, amelyek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni, hogy a nagy "bum" után közvetlenül milyen volt a világegyetem. QGP-t keresik, az ősrobbanásnál lévő anyagot Tűzgömb lehűl, kvankokból kikristályosodnak részecskék, ebből következtetnek vissza a QGP-re..Továbbá a részecske fizika " állatkerteként" aposztrofálta Fodor Zoltán a kvankokat, leptonokat, bozonokat. A Higgs részecskét szeretnék megtalálni.1995-ben volt az első ütközési kísérlet, később ezt mágneses térrel is megismételték. ( Nagy mágnest szolenoidnak hívják.) Minderre újabban számítástechnikai megoldásokat is keresnek.Valamint neutrinokkal is végeznek kísérletet, oszcillációt, hogy tudnak egymássá átalakulni.
S most jöjjön a dolog számomra izgalmas része ami viszont nem hangzott el az előadáson : megdől Einsten híres elmélete amelyiben megerősítik azt a világszenzációt amit a CERN-nek ezen kísérletével igazoltak, hogy van a fénynél nagyobb sebesség. Ez alapjaiban írja át a fizika csodálatos és rejtélyes világát, és akkor talán újra felfedezik Bolyai Jánost is. És nem véletlen az ő nevével zárom írásomat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése