„Bitument akartam melegíteni az üstben, amit kinéztem magamnak. Nem tudtam, hogy egy felbecsülhetetlen gyűjtemény egyik darabjáról van szó” – nyilatkozta a lapnak szőlőművelés közben. Az újságírótól tudta meg, hogy a kincsek hazakerültek, nagyon örült ennek.
A szőlőjéhez közeli kőbányában találta Sümegh a kincseket, amik később sok keserűséget okoztak neki.
Fotó: Bődey János
Barátja, Sümegh József Kőszárhegyen az ipartelepi kőbányánál dolgozott. Mindketten kőművesek voltak annak idején. Sümegh épp a meddőt tolta le a területről, amikor tárgyakat észlelt a gépe.
Amikor megmutatta ismerőseinek a gyűjteményt, nem ájultak el a látványtól. Mivel nem értettek a műkincsekhez, első ránézésre értéktelen ócskaságoknak tűntek, csak kalapáccsal lehetett volna leverni róluk az iszapot. Sümegh egyenként letisztogatta őket. Volt köztük egy olyan tál, amit csak hárman bírtak el, olyan nehéz volt.
Harmathot az üst érdekelte a tárgyak közül, úgy gondolta, jófajta rézüst; mondta is a barátjának, hogy jó hasznát venné, mert kőműves lévén bitument hevítene benne. „Megegyeztünk, hogy megkapom a kiszemelt darabot Jóskától” – mondta a Naplónak.
Aztán mire ment az üstért, már valaki
elvitte – akkor sajnálta ezt, de ma már örül, mert az életét köszönheti
annak, hogy nem az övé lett. Azok közül, akinkek a barátja megmutatta a
gyűjteményt, már csak ketten vannak az élők sorában – mondta.
Sümegh, mielőtt bevonult katonának, elásta a kincseket a pincéjénél, mert félt, hogy lábuk kél. Majd három nappal a leszerelése előtt felakasztotta magát egyszerre két katonai derékszíjra. Ráadásul nősülni és építkezni is készült, többen valószínűsítették, hogy nem önszántából történt a halála.
Azt is elmondta, szerinte hiába utaztak annak idején New Yorkba a legfelsőbb bíróságon tartott tárgyalásra, mert az ottani tolmács annyit tudott magyarul, mint amennyit ők angolul.
Amikor megmutatta ismerőseinek a gyűjteményt, nem ájultak el a látványtól. Mivel nem értettek a műkincsekhez, első ránézésre értéktelen ócskaságoknak tűntek, csak kalapáccsal lehetett volna leverni róluk az iszapot. Sümegh egyenként letisztogatta őket. Volt köztük egy olyan tál, amit csak hárman bírtak el, olyan nehéz volt.
Harmathot az üst érdekelte a tárgyak közül, úgy gondolta, jófajta rézüst; mondta is a barátjának, hogy jó hasznát venné, mert kőműves lévén bitument hevítene benne. „Megegyeztünk, hogy megkapom a kiszemelt darabot Jóskától” – mondta a Naplónak.
Fotó: Bődey János
Sümegh, mielőtt bevonult katonának, elásta a kincseket a pincéjénél, mert félt, hogy lábuk kél. Majd három nappal a leszerelése előtt felakasztotta magát egyszerre két katonai derékszíjra. Ráadásul nősülni és építkezni is készült, többen valószínűsítették, hogy nem önszántából történt a halála.
Azt is elmondta, szerinte hiába utaztak annak idején New Yorkba a legfelsőbb bíróságon tartott tárgyalásra, mert az ottani tolmács annyit tudott magyarul, mint amennyit ők angolul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése