2014. április 14., hétfő

R:M:

2006 ősze: a főügyész érvelése „tetszetős”, de nem igaz? + Képriport

TÁ, MNO

2010. szeptember 22., szerda 12:40
„Tetszetős az érvelése, de nem igaz” – mondta Révész Máriusz szerdán a 2002–2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottság ülésén Ihász Sándor fővárosi főügyésznek, aki szerint a 2006 őszi események során az ügyészségen nem voltak formalizált, koncepciós döntések.

• Felkészületlenek voltak, a bírákra nyomás nehezedett
• Tévéostrom: kipakol az egykori főrendőr + Képriport
• 2006 ősze, tévéostrom: alaptalanok Baka András félelmei
• Révész az ostromnál megsérült rendőröket is kártalanítaná + Képek
Megdöbbentőnek és elszomorítónak nevezte az ügyészség álláspontját szerdán, a fővárosi főügyész meghallgatását követően a jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság fideszes elnöke újságíróknak. Gulyás Gergely szerint a vádhatóságnál elmaradt a 2006. őszén történtekkel való olyan őszinte szembenézés, amire a bíróságon akadt példa.

A bírósággal szemben az ügyészség még addig sem jutott el, hogy őszintén szembenézzen a hibákkal – mondta Révész Máriusz, hivatkozva Frech Ágnesnek, a Fővárosi Bíróság büntető kollégiuma vezetőjének írására, mely szerint a 2006 őszi letartóztatásokról döntő elsőfokú határozatok meghozatalánál volt, hogy csak percek jutottak egy-egy emberre és nem is vizsgálták az egyéni körülményeket, mivel az ügyészi indítványok sem tartalmazták azokat.

Ihász az albizottság sorozatos kritikai megjegyzéseire reagálva egyre csak azt hangsúlyozta, hogy a statisztikai adatok az ügyészség álláspontját támasztják alá, és a belső vizsgálatok sem találtak semmi kivetnivalót a 2006 őszi ügyészi tevékenységben, ám végül annyit hozzáfűzött: az ügyész is ember, mindenki hibázhat, ezt senki sem vitatja. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ügyészség által lefolytatott több belső vizsgálat egyike sem állapított meg téves döntést, szabályszerűtlenséget vagy szakszerűtlenséget.

„Elképesztőnek tartom azt a cinizmust, ahogy főügyész úr nyilatkozik”, az sugárzik belőle, hogy ma is ugyanúgy járnának el, semmi önkritikát nem tapasztalni, hiányzik a jobbítás szándéka – vetette közbe Révész Máriusz, aki arra emlékeztetett, hogy akkoriban rendezett körülmények között élő egyetemista fiatalok kerültek ártatlanul börtönbe.

Ihász Sándor nem vitatta, hogy a sértettek valós sérelmeket éltek át, de hangsúlyozta, hogy ügyészségi vezetőként elsősorban az ügyészi szakmai szempontokat kell érvényesítenie.

A főügyész az előzetes letartóztatásokkal kapcsolatos első- és másodfokú határozatok közötti különbséget azzal magyarázta: mivel „a közállapotok finoman fogalmazva nem voltak rendezettek”, a bűnismétlés veszélye miatt indokoltak voltak az első fokon nagy számban elrendelt letartóztatások, és miután ez a helyzet napokkal később, a másodfokú döntések meghozatalakor már nem állt fenn, indokolt volt a kényszerintézkedés megszüntetése, avagy enyhítése is. Így tehát az első- és másodfokú döntések közötti különbségek sem vezethetők vissza szakmai hibákra – hangsúlyozta Ihász Sándor.

A bizottság éppen azért dolgozik, az a célja, hogy soha többé ne fordulhasson elő, ami 2006 őszén történt, a főügyész szavaiból viszont az derül ki, hogy ma sem cselekednének másként, „mentegetik a menthetetlent” – jegyezte meg a fideszes honatya, aki szerint az ügyészség máig nem kíván szembenézni az elkövetett hibákkal, pedig ahhoz, hogy ezután kisebb hibaszázalékkal dolgozzanak, önreflexióra van szükség.

Eltérően a bizottság rendelkezésére álló bírósági statisztikával, Ihász Sándor arról beszélt, hogy 177 terhelt közül 76 esetében rendelt el kényszerintézkedést a bíróság: 38 ügyben az ügyészség indítványával egyezően az előzetes letartóztatás elrendeléséről, 30 ember lakhelyelhagyási tilalmáról, 8-nak a házi őrizetéről döntött.

Gulyás Gergelynek, az albizottság fideszes elnökének a felvetésére Ihász Sándor arról beszélt, hogy a személyi körülmények alapos mérlegelésének nem az előzetes letartóztatásról szóló döntés során kell megtörténnie, hanem a büntetés kiszabásakor. Gulyás Gergely ugyanakkor azt hangsúlyozta: a másodfokon megváltoztatott bírósági határozatok elsősorban pont azzal érveltek, hogy a személyi körülményeket nem kellően értékelték az elsőfokú döntések meghozatalakor.

Gaudi-Nagy Tamás, az albizottság jobbikos alelnöke konkrét eseteket ismertetett hosszan a testület ülésén, majd pedig ezzel kapcsolatban kérdőre vonta a VI-VII. kerületi ügyészség jelen lévő vezetőjét, Palásti Mártát.

„Neveket kérek” – szegezte az ügyészégi vezetőknek a jobbikos politikus a kifogásolt, előzetes letartóztatásra irányuló indítványok kapcsán. Palásti Mária erre azt mondta: többen dolgoztak ezeken az ügyeken.

Ihász Sándor az albizottság ülésén visszautasította, hogy politikai körülményeket mérlegelve, koncepciózusan, „futószalagon” hozták volna meg döntéseiket, az előzetes letartóztatásokra vonatkozó indítványaikat, de azt is hangsúlyozta, hogy nem céljuk a hibák eltussolása, és nem feltételezi, hogy ne kellene újragondolni a történteket.

„Mindent megteszünk azért, hogy soha többé ilyen helyzet ne forduljon elő” – mondta Ihász Sándor, hozzátéve, hogy ha személyhez fűződő mulasztás, törvénysértés vetődik fel, azt ki kell vizsgálni, de eddig ilyet nem találtak.

Az albizottság szerdai ülésére várják Frech Ágnest és Rudi Zoltánt, az MTV korábbi elnökét is.

Az emberi jogi bizottság „a 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló” albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő részt vesz az albizottság munkájában, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a testület egyik alelnöke, továbbá Morvai Krisztina, a párt európai parlamenti képviselője is rendszeresen részt vesz az albizottság ülésein. Az LMP is delegált képviselőt a testületbe, ugyanakkor az MSZP bojkottálja az albizottság munkáját.

(MTI)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése