2014. április 14., hétfő

Dobozi


Dobozi bocsánatot kért a rendőröktől

A 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság hétfői ülésén Dobozi József volt Rebisz-parancsnok nyilvánosan bocsánatot kért azoktól a rendőröktől, akik az MTV-székház ostromában megsérültek, miután megfelelő felszerelés nélkül vezényelték ki őket. Révész Máriusz képviselő felvetette a kártalanítás lehetőségét.

kép
Révész Máriusz szerint meg kellene fontolni a székházostromkor megsérült rendőrök kártalanítását, mert nem tehettek róla, hogy megfelelő védőfelszerelés nélkül vezényelték ki őket az MTV épületéhez 2006 szeptemberében. A 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság fideszes tagja ezt a testület hétfői ülésén vetette fel, amelyen Dobozi József volt Rebisz-parancsnokot hallgatták meg.
A kormánypárti képviselő Dobozi József rendőr vezérőrnagytól, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt parancsnokától arról érdeklődött, ki a felelős azért, hogy - mint az egy korábbi ülésen elhangzott - a raktárosok hazamentek a munkaidejük végeztével, és így nem lehetett hozzáférni a védőfelszerelésekhez. Dobozi József közlése szerint az ügyeletnek volt pótkulcsa. Révész Máriusz felvetésére, miszerint ennek ellenére eszköz nélkül vezényelték ki a baranyai századot a televízió székházához, a vezérőrnagy azt mondta: "ez súlyos szakmai hiba " volt. Dobozi József bejelentette: a nyilvánosság előtt szeretne bocsánatot kérni azoktól, akik önhibájukon kívül, vétlenül sérültek meg a televízió székházánál.
Azzal a kérdéskörrel kapcsolatban, hogy az intézkedő rendőrökről a rendőrségi törvény és az Alkotmánybíróság egyértelmű állásfoglalása ellenére, miért hiányoztak az azonosítók, Dobozi elmondta: a gyakorlóruhákon nem volt hely azok elhelyezésére, de október 23-a után intézkedett, hogy a sisakokra jól láthatóan fessék fel az azonosítókat.
A rendőrtábornok elmondta: a tévészékház ostromának napján, 2006. szeptember 18-án tartott vezetői értekezlet alapján világos volt a számukra, hogy miért gyűlt össze a tömeg a Kossuth téren. Hozzátette: akkor nem volt tudomása arról, hogy petíció átadását tervezik. Mint mondta, ő csak a késő esti órákban értesült arról, mi is történik a televízió székházánál. Leszögezte: ő maga a tárgyalás híve, szerinte beszélni kellett volna a demonstrálókkal.
Révész Máriusz a két legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a Rebisz parancsnokát kétórás késéssel, este 10 óra helyett éjfélkor értesítették arról, hogy a tévészékház előtt elfajultak az események, továbbá, hogy ennek nem is lett következménye, Dobozi nem kezdeményezett fegyelmi vizsgálatot. Kérdésre válaszolva elmondta: Gyurcsány Ferenc akkori kormányfővel nem találkozott és nem beszélt, Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztererrel pedig egyszer találkozott, de tőle sem kapott utasítást.
Az októberi 23-ai eseményekkel összefüggésben elmondta: nem tartotta helyesnek, hogy a délutáni órákban a Kossuth térre visszatérni kívánó demonstrálókat az Alkotmány utcából a Bajcsy-Zsilinszky úton a Deák tér és a Fidesz-nagygyűlés felé tolták a rendőrök. Emiatt próbálta telefonon elérni Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitányt, de sikertelenül, majd a helyettesétől, Lapid Lajostól azt kérte: az Arany János utcánál állítsák meg az oszlatást, ne tolják rá a tüntetőket a Fidesz-rendezvényre, de végül csak az Andrássy útnál álltak meg a rendőrök. Hozzátette, hogy eközben már támadások érték a rendőröket.
Morvai Krisztinának arra a felvetésére, hogy a többségében még az egypártrendszer idején kinevezett rendőröknek volt-e fogalmuk arról, mi a demokrácia, a véleményszabadság, a pluralizmus, Dobozi úgy válaszolt: "1991-ben lettem rendőri vezető, akkor mi már mindent tudtunk ".
Révész Máriusz a bizottsági ülés szünetében Baka András vasárnapi nyilatkozatával kapcsolatban újságíróknak azt mondta: ő volt az, aki kritikát fogalmazott meg a bírósággal szemben és ezt a véleményét fenntartja. A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint nem fogadható el, ha parlamenti vizsgálóbizottság konkrét bírói döntéseket kíván felülvizsgálni és egyes bírákat felelősségre vonni, ez az igazságszolgáltatás függetlenségét csorbíthatja. Révész Máriusz szerint azonban kérdéseket vet fel, ha 141 bírósági döntésből 137-et a másodfokon eljáró tanács megváltoztat, szerinte indokolt lett volna, ha a bíróság maga vizsgálja ki a történteket. A bizottság a délutáni órákban folytatja a meghallgatásokat, többek között Szabó Máté ombudsmant is várják a testület ülésére.
Az emberi jogi bizottság "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló " albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő részt vesz az albizottság munkájában, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a testület egyik alelnöke, továbbá Morvai Krisztina, a párt Európa Parlamenti képviselője is rendszeresen részt vesz az albizottság ülésein. Az LMP is delegált képviselőt a testületbe, ugyanakkor az MSZP bojkottálja az albizottság munkáját.


[forrás: hvg.hu]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése