Szigorúan terjesztendő!
1956-2006. Kötelező iskolai tananyag 2006-ról!
Dátum: 2012. november 10. szombat, 13:20 Szerző: kongur
Hírek Kedves Barátaim, Kedves 2006-os bajtársaim! Az általam is megélt eseményeket nagyobb részt igazoló, korrekt tanulmányt találtam az interneten, amely az iskolákban a 2006 október 23-án történtek tananyagaként is szolgálhat.
Ha egyetértekek vele kérlek terjesszétek!
Az 1956-os forradalom kitörésének ötvenedik évfordulóján, 2006. október 23-án Budapesten be nem jelentett tüntetések kezdődtek, amelyek a délutáni óráktól összecsapásokba torkollottak a rendőrség és a kormányellenes tüntetők között.
2010 februárjában Bencze József országos rendőrfőkapitány elnézést kért azoktól, akikkel szemben jogszerűtlenül léptek fel rendőrök.[7] Az Országgyűlés 2010. június 8-iki (33/2010.) határozatában „mint a Magyar Köztársaság legfőbb népképviseleti szerve, bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért.”[8]
1 A budapesti tüntetések és zavargások időrendje és helyszínei
1.1 Kossuth tér
1.2 Bazilika
1.3 Corvin köz
1.4 Deák tér
1.5 Fidesz-nagygyűlés az Astoriánál
1.6 Városháza tér
1.7 Dohány utca
1.8 Astoria
1.9 Felvonulási tér
1.10 Kálvin tér
1.11 Blaha Lujza tér
1.12 Ferenciek tere
1.13 A zavargások vége
1.14 Egyéb helyszínek
2 Események országszerte
3 A tüntetések és zavargások utóélete
3.1 Sérültek
3.2 Büntetőeljárás a demonstrálókkal szemben
3.3 Büntetőeljárás a rendőrökkel szemben
3.4 Rendőrség által elkövetett jogsértések
3.5 Büntetés-végrehajtási intézményekben elkövetett jogsértések
3.6 Vizsgálatok
3.7 Kártérítések
3.8 Kitüntetések
4 Megjegyzések
5 Lásd még
6 Hivatkozások
6.1 Jegyzetek
6.2 Irodalom
6.3 Külső hivatkozások
Kossuth tér
Hajnalban a rendőrség kiürítette a budapesti Kossuth teret a napközben zajló, október 23-i állami ünnepségre érkezők – köztük három király, 18 államfő, 6 kormányfő és több nemzetközi szervezet vezetője – biztonságára hivatkozva.
Takács András, az MNB 2006 politikai ügyvivője (hajnalban a kiürítés előtt) bejelentette, hogy „mivel a rendőrség feloszlatottnak tekinti a demonstrációt, oda már nem térhetnek vissza, és az alkotmányozó nemzetgyűlést sem tudják megtartani”.
A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 (Gonda László, Kalmár László) bejelentette, hogy panasszal fog élni a rendőrség oszlatásának jogosságával szemben.
(A nevezetes kiürítés óta vita tárgyát képezi, például hogy a magyar jog elismeri-e a rendőrség által folyamatosan hivatkozott „műveleti terület” fogalmát, az Amnesty International (AI) például egy korábbi incidens kapcsán már kifejezte véleményét, miszerint ez a fogalom a magyar jogban nem létezik.[11] 2010-ben a Legfelsőbb Bíróság (LB) megállapította, hogy jogellenes volt a tér kiürítése.[12])
A rendőrség a demonstrálók mintegy ötven fős csoportját körbezárta a Széchenyi és a Nádor utca sarkánál fél tíz körül.[9]
Az Magyar Távirati Iroda (MTI) helyszínen tartózkodó tudósítója szerint a Parlament előtti 56-os ünnepség helyszíne közelében, a hétfő délelőtti zászlófelvonás ideje alatt gumibottal támadtak rendőrök demonstrálókra, köztük nőkre és idősekre.[13]
Torzít a média: A rendőrség közleményére alapozva a médiában sorozatosan jelentek meg fényképek a tüntetők sátraiban talált „fegyverarzenálról”, kődarabokról, lándzsákról, késekről, zokniba töltött faszénről, kalapácsokról, fűrészekről, csőfogókról, „harci vasgolyókról”, valamint „gyúlékony anyagokról.” Takács András, az MNB 2006 politikai ügyvivője közleményben jelentette ki: az eszközök a sátrak és a fából készült színpadok felállításánál és karbantartásánál eddig is rendszeresen és békés célokra használt eszközök, a „harci golyók” egy pétanque nevű szabadtéri játék kellékei, és ezeket a veszélyesnek is minősíthető eszközöket a rendőrség felszólítására halmozták fel a konyhasátornál az előzetes egyeztetések alapján, hogy megkönnyítsék a tér biztonsági átvizsgálását. A „gyúlékony anyagok” közül a benzin a színpadtechnikát árammal ellátó aggregátor üzemanyaga, a gázpalackokat pedig meleg ételek elkészítésére használták. A rendőrség bejelentette, hogy „felfegyverkezve gyülekezés” miatt eljárást fog indítani a tüntetők ellen.[14]
Bazilika
Fél tizenegy körül kb. százan, valamint a Poznanból érkezett lengyel megemlékezők gyűltek össze a Szent István-bazilikánál. Szerettek volna az állami ünnepség helyszínére vonulni, de a rendőrség előbb feltartotta, majd távozásra szólította fel őket,[9] erre a tömeg nagyobb része átvonult a Roosevelt térre, majd onnan vissza a Bazilikához, ahol Papp Lajos szívsebész is feltűnt a tüntetők között. Papp Lajos azt javasolta, hogy, ha jönnek a rendőrök, vonuljanak be a templomba, mivel ott nem bánthatják őket. Ezt az ötletet azonban több jelen lévő Kossuth téri elvetette (Tatár József, Balogh Béla, Pál Márton) akik arra szólították fel a jelenlévőket, hogy vonuljanak a Corvin közbe, mivel ott bejelentett megemlékezés zajlik (Hír TV).
Corvin köz
A bazilikánál lévő demonstrálók - akiknek száma ekkor már elérte az 1000 főt - fél 12 körül indultak a Corvin köz felé, ahová negyed 1 körül meg is érkeztek. A Corvin köznél kb. 7000 emberre nőtt a létszám, a tömeg nem fért be a szűk utcákba, így nagy részük a nagykörúton állt, ezzel megbénítva a közúti jármű forgalmat.[15] A Corvin-közbe 13 óra körül motorosok érkeztek, akik csatlakoztak a tüntetőkhöz. A Corvin-közben megjelent Wittner Mária és Pitti Katalin. Néhány tucat tüntető fél kettő körül döntötte el, hogy a Kossuth tér felé vonulnak tovább, mivel a hajnali rendőrségi tájékoztatás és ígéret szerint (Lapid Lajos rendőrtábornok) szerint 15 órakor megnyitják a teret az ünneplők előtt. Egy kisebb kossuth téri csoport vezetésével (köztük a Rendszerváltó Fórum néhány későbbi alapítójával) csak egy órával később indultak el.[15]
Deák tér
A Corvin-közből elindult demonstrálók 14:30 körül érkeztek meg az Astoriára, és továbbvonultak a Deák tér irányába. A tömeg 15 órakor érkezett a Bajcsy-Zsilinszky út és az Alkotmány utca sarkán felállított kordonhoz. A könnyű szerkezetű rácsszerkezetet, a tömegből néhányan könnyen feldöntötték, a kordon mögött álló könnygáztáskával, láthatóan összeütközésre számító rendőrök visszavonultak. (Youtube: Alkotmány utca a kezdetek kezdete) Ezután a tömeget, amely békésen vonult tovább megállította egy rendőrkordon. A 2010-ben megkerült rendőrségi felvételek bizonyítják, (lásd: youtube: alkotmány utca 2006) hogy a rendőrség a nemzetgyűlést követelő tüntetőket 15:15 körül az Alkotmány utcában könnygázzal, a Bajcsy-Zsilinszky úton vízágyúval oszlatni kezdte..[15]
A tüntetők és a rendőrök között összecsapások alakultak ki, 16:00-kor a demonstrálóknak sikerült elfoglalniuk egy BKV buszt is. A demonstrálók lassan a Deák térre szorultak vissza, ahol ekkor már legkevesebb 4000 tüntető volt.
A bazilikánál délután négy körül eközben több ezren gyűltek össze. Néhányan utcakövekkel dobálták a rendőröket. Az Arany János utcánál a tüntetők barikádokat építettek, a Városháza parkban a Liberálisok háza [16] előtt álló „A szabadság városa” felirat másfél méteres betűiből, a „szabadság” feliratot az út közepén felállítva.[15] A rendőrök könnygázt és gumilövedékeket[15] lőttek rájuk.
A Bajcsy-Zsilinszky és az Andrássy út kereszteződésében a különleges egységek könnygázgránátokat vetettek be oszlatás céljából. Ugyanitt géppuskából vaktölténnyel, sörétes puskából riasztólövedékkel adtak le figyelmeztető lövéseket.
Fidesz-nagygyűlés az Astoriánál
Eközben négy órakor megkezdődött a Fidesz megemlékezése az Astoriánál. Ahol felszólalt Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, aki beszédében mindenért egyedül Gyurcsány Ferencet tette felelőssé,[17] Kárpáti György[18] vízilabdázó, a „Melbourne-i vérfürdő” egyik egykori résztvevője és Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke. Orbán ügydöntő reformnépszavazás kezdeményezéséről számolt be „a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak és a demokratikus garanciák kérdésében”.[19]
A nagygyűlésen nem közölték a tömeggel, hogy a Deák téren tömegoszlatás zajlik, bár a körúton a Deák tér felé állók nagy része hallhatta a könnygázgránátok robbanásait.
A Deák térre szorított tömeg hosszú ideig nézett farkasszemet a rendőrökkel, köztük és a Fidesz-nagygyűlés tömege között a Fidesz-rendezvény végéig több száz méteres szabad tér volt, amelyen csak ritkásan álltak vagy mozogtak emberek.
A Fidesz-megemlékezés végén (17:45) a műsorvezető azt tanácsolta a résztvevőknek, hogy a Blaha Lujza tér, illetve a Kálvin tér irányába induljanak, mert a Deák tér felé nem célszerű, sokan mégis arra vették az irányt.[forrás?] Az oszlató kötelék a gyűlés befejezte után mindössze 1 perccel megkezdte a támadást a Deák téri tömeg ellen, feltételezve, hogy a Fidesz-gyűlésről „a normális és tisztességes emberek” az ellenkező irányba távoznak.[20]
A tüntetőket fokozatosan az Astoriához szorították; a rendőrséghez közel álló Papp-bizottság jelentése szerint a Fidesz-nagygyűlés tagjainak ezalatt mintegy háromnegyed óra állt rendelkezésére a helyszín elhagyására.[21], bár egyes szemtanúk ezt a kérdést jóval árnyaltabban látják [22], és az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának az események kivizsgálására létrejött albizottságának vizsgálata után készült jelentés is elmarasztalta a rendőrséget az oszlatás szakszerűtlen volta miatt [23].
Városháza tér
Fél öttől kezdve a Deák téren és a Városháza téren a rendőrök folyamatosan lőtték a könnygázgránátokat, gumilövedékeket illetve használták a vízágyút, a demonstrálók egy része utcaköveket dobált a rendőrök felé.
17:45 körül a Városháza téren kiállított korabeli 1956-os járműveket toltak a tüntetők az útra torlasz gyanánt, tíz perccel később pedig sikerült is beindítaniuk egy T-34-es tankot, mely még az 1956-os forradalomban is részt vett.
A rendőrség és a Hadtörténeti Múzeum előszörre még azt állította, hogy a harckocsit sorba kötött akkumulátorokkal és szakértő kezek segítségével indították be, sőt, még üzemanyagot is töltöttek bele. Ezek egyike se bizonyosodott be, mivel a T-34-es beindításához nincs szükség akkumulátorra, illetve elegendő gázolaj is volt a járműben.[24][25]
A páncélos néhány zászlót lobogtató emberrel a tetején (Kossuth tériek) és több száz lelkes tüntető által követve megindult a vízágyúk és a rendőrsorfal felé. A járművet vezető 65 éves Horváth György nyugalmazott harckocsizó száz méter megtétele után megállt, de nem azért, mert elfogyott az üzemanyaga, hanem mert túl veszélyesnek ítélte a helyzetet.[26]
Ekkor a megrémült rendőrök gumilövedékeket és 30–50 könnygázgránátot lőttek pár másodperc alatt a tüntetők közé, hogy megállítsák a rohamot, sikerrel, majd egyből ellentámadtak, a már álló tankot is körbevették és visszafoglalták. Horváth Györgyöt a rendőrök kirángatták a tankból és megverték.[27]
Hat előtt tíz perccel általános rendőri támadás indult a tüntetők ellen, akik a Dohány utca irányába és az Astoria felé menekültek, ahonnan a Fidesz nagygyűlés vége után (17:45) a résztvevők elindultak hazafelé – többen a Deák tér irányába tartva.
Dohány utca
Hat óra körül lovas rendőri rohamra és kardlapozásra került sor. 18:15-kor a tüntetők egy kisebb csoportját a rendőrök szintén gumilövedékekkel és könnygázzal oszlatták fel, eközben az egyik tüntető szemét közvetlen közelről egy vadászpuskás rendőr kilőtte egy gumilövedékkel, majd a segítségére igyekvő mentőket pedig könnygázgránát-találat érte.[28] A gumilövedékkel eltalált tüntető egyik szemére megvakult.[29] A rendőrség a Károly körútról nyíló utcákat a Deák tér és az Astoria között lezárta, az egyetlen Gerlóczy utca kivételével, oda viszont folyamatosan lőtték és gumibotozták az oda beszorított menekülőket.
Astoria
A rendőrök az Astoria irányába szorították tovább a tüntetőket, akik összekeveredtek a távozóban lévő Fideszes gyűlés résztvevőivel (az index.hu tudósítójának becslése szerint kb. 8000 emberrel). Fél hét körül a rendőrség már az Astoriára lőtt ki könnygázgránátokat, a Fidesz nagygyűlés technikai berendezéseiben súlyos károkat okozva. Hét óra előtt tíz perccel állóháború alakult ki az Astoriánál, a rendőrök folyamatosan lőtték a tüntetőket és a korábbi Fidesz gyűlés résztvevőit. Körülbelül 19.20 körül a rendőrség benyomult az Astoria térre, az ott összegyűlt tömeget kétfelé oszlatták. Egyik részét a Blaha Lujza tér felé szorították tovább, a másik részét pedig a Ferenciek tere irányába tolták.
Vértesaljai László jezsuita atyát háromszor is megverték a karhatalmi erők. Ártatlanul és békésen viselkedett mégis besodorták a pajzsok elé, majd a következő felkiáltások hangzottak el a pajzsok mögül: Húzzátok be a papot! Ez sajnos meg is történt és az ütlegek is célba értek. Közben megtaposták a nemzeti zászlót. Amely azóta ki lett helyezve a templomban, rajta a bakancsnyomokkal. A lengyel televízió filmet akart forgatni a helyszínen a történtek kapcsán, de jogtalanul meg akarták akadályozni őket ebben a törvényes tevékenységükben.
A karhatalmista ráadásul nem is volt hajlandó igazolni magát a rendőrségi törvény előírásának megfelelően. Minderről felvétel készült.”[32]
Felvonulási tér
Negyed nyolc után tűntek fel az Ötvenhatosok terén rendőrségi engedéllyel és felvezetéssel a Gój motorosok és más kormányellenes demonstrálók. A téren az - egykori Sztálin szobor talapzatából épített tribün helyére felállított - 1956-os emlékmű átadására készültek. A tömeg addig folyamatosan skandálta a „Gyilkosok, gyilkosok!” rigmust, illetve az ünnepségen megjelent Gyurcsány Ferencet kifütyülték. Folyamatos volt a motorzúgás, dudálás. Később a miniszterelnök balatonöszödi beszédének egyes kifejezéseit idézve kiabált az ekkor már kb. 500-1000 fős tömeg.
Kálvin tér
Nyolc óra után nem sokkal az Astoriától kiszorított tüntetők egy része a Nemzeti Múzeumnál gyülekezett ismét, őket a rendőrök fél kilenc előtt nem sokkal távozásra szólították fel. 21:25-kor kezdték meg a rendőrök a mintegy 2000 fős tömeg oszlatását a Kálvin térnél. Szintén negyed tíz körül mintegy 5 percnyi időre a tüntetők egy része elfoglalta a Kecskeméti utcai rendőrörsöt, (egyes nem megerősített hírek szerint fegyvereket is szereztek)
Blaha Lujza tér
Negyed tíz körül a Blaha Lujza tér felé kiszorult tüntetők között megjelentek motorosok is. Itt este tízig rengeteg könnygázgránátot lőttek még a tüntetők felé, akik benzines palackokkal válaszoltak. Állóharc alakult ki a Szent Rókus templom és a környező utcák vonalában. 22:45 perckor megindul a rendőrroham, (lovasroham is) mely rövid idő alatt szétkergeti a tüntetőket, akik a Népszínház utca és más kisebb utcákba húzódnak, ahol feloszlanak.
Ferenciek tere
Háromnegyed tíz körül megindult a roham a Kossuth Lajos utcában összegyűlt tömeg ellen is, ahol a már korábban kilőtt könnygázgránátok miatt elviselhetetlenné vált a füstszag. A tüntetők a Ferenciek tere felé vonultak vissza. A korábban az Astoriától a Kálvin tér felé visszavonuló tüntetők egy része is a Ferenciek tere környékén kötött ki a mellékutcákon keresztül.
Negyed tizenegy körül újabb rendőrroham még jobban visszaszorította a tüntetőket, akik az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álltak meg. Időközben megérkeztek a Kálvin térről korábban feloszlatott tüntetők is, így a tömeg több ezresre duzzadt. Az északi Klotild Palota építési területéről állványokat, gerendákat, betonkeverőket hoztak a tüntetők és megkezdték egy barikád építését az Erzsébet híd pesti hídfőjénél.
A tüntetők a megépített barikádra benzint öntöttek, terveik szerint a rendőrroham kezdetekor gyújtották volna meg a faszerkezetet. Éjfél után megindult egy másik barikád építése az Erzsébet híd budai hídfőjén is, mivel a tüntetők olyan információkat kaptak, hogy a rendőrök Budáról próbálnak majd előretörni a Ferenciek tere irányába. A budai hídfőn épült barikád azonban méretében sokkal kisebb lett, mint a másik oldalon lévő.
Éjjel egy órától a Ferenciek terén lévő tüntetők elkezdtek fogyatkozni, a tüntetők többsége hazaindult. Ugyanettől az időponttól kezdve már biztosnak volt mondható, hogy rendőrök vonulnak az Erzsébet hídhoz a Hegyalja út irányából. 1:30 perckor egy hóekével felszerelt KrAZ teherautó áttörte az Erzsébet híd budai végén emelt barikádot, a rendőrök, rendőrségi autók, rabomobilok elindultak a hídon át a Ferenciek tere felé.
Ugyanebben az időpontban könnygázgránátok tömege zúdult a Ferenciek tere felől a tüntetőkre. A rendőrök végigvonultak a hídon és hátba támadták a tüntetőket, akiknek nagy része azonnal elhagyta a helyszínt és futásnak eredt a Váci utca és a pesti alsó rakpart irányába. Mindösszesen néhány tucat tüntető maradt az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, ők megdobálták a rendőröket, de aztán ők is futásnak eredtek. A környező utcákban ezután még egy ideig folyt a tömegoszlatás. A hídfőre zúdult hatalmas könnygázfelhő reggelre sem oszlott el teljesen, volt olyan üzlet a környéken, ami emiatt zárva maradt.
A zavargások vége
Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél összegyűlt néhány száz fős tömeg szétkergetése után, éjjel kettő órától a rendőrség egyes egységei a környező utcákat és a rakpartot járták be, jelentős ellenállásba nem ütköztek.
Egyéb helyszínek
Az október 23-áról 24-re forduló éjszaka az SZDSZ Kiss János altábornagy utcában lévő XII. kerületi és az MSZP XI. kerületi irodáját Molotov-koktéllal felgyújtották. A Fidesz-MPSZ a Fejér Lipót utcában lévő egyik XI. kerületi irodájának ajtaját ürülékkel kenték be.
Események országszerte
Szombathelyen Molotov-koktélt dobtak az MSZP-irodára, egy héttel később a Fidesz-MPSZ és ismét az MSZP irodáját rongálták meg.
Esztergomban betörték az MSZP-iroda ablakait, lefeszítették a párt nevét tartalmazó táblát, felfeszítették a szomszédos üzlet ablakait. A városi rendőrség szerint az elkövetők Budapestről hazatérő tüntetők lehettek.
A tüntetések és zavargások utóélete
Október 23. után a rendőri fellépés megítélésének kérdése került a belpolitikai viták középpontjába, a nyilvánosságot két merőben ellentétes értelmezés uralta. A Fidesz és a radikális jobboldali szervezetek szerint a fellépés „diktatórikus hatalmi intézkedés” volt, amely az ellenvélemény elnyomását szolgálta. Az MSZP és az SZDSZ az erőszak mögöttes okát a „Fidesz hatalmi politikáját szolgáló uszító kampányban” látták, „indokoltnak és törvényesnek” tartották a rendőrség fellépését.[33]
A rendőrség vezetőit, az igazságügyi-rendészeti és a kancelláriaminisztert október 31-én összevont parlamenti bizottság számoltatta be az eseményekről. Bene László országos rendőrfőkapitány hang- és video dokumentumokat mutatott be, ezekre mint bizonyítékokra hivatkozott abból a célból, megerősítse a rendőrség álláspontját abban a kérdésben, hogy a Fidesz-gyűlés és a tömegoszlatás tudatos időbeli szétválasztását megvalósította a rendőrség, ill., hogy a rendőrség az erőszakosan fellépő zavargókkal szemben kezdte meg a tömegoszlatást. A bizottság üléséről készült jegyzőkönyveket Szilvásy György kancelláriaminiszter 80 évre titkosíttatta.
Később az ülés zárt részének anyagából nyilvánosságra hoztak egy lehallgatott telefonbeszélgetést, illetve a rendőrségi rádióforgalmazás részletét, amely szerint a Deák téren összegyűlt demonstrálók „húzták rá” a rendőröket a Fidesz-nagygyűlés résztvevőire. (Dobrovics-Gyík tisztázatlan beszélgetése) [34] [35] 2011-ben a második Orbán-kormány feloldotta a titkosítást.
Kiderült, hogy Szilvásy György lehallgatott beszélgetésekre hivatkozva azt állította, hogy a zavargások hátterében „legális és nem legális körök” összefonódása állt.[36]
Jogvédő szervezetek[37] vitatták a rendőri fellépés arányosságát és szakszerűségét, a vipera nevű fegyver és a gumilövedékek használatának indokoltságát. Különbség az egyes szervezetek között csak abban volt, hogy egyesek elfogadták a rendőri fellépés „összeségében törvényes voltát”, míg mások ezzel a megállapítással sem értettek egyet.[38][39]
Heves vita tárgya volt az is, hogy a símaszkos rendőrök egy törvényellenes belső utasítás miatt nem viseltek azonosító jelet, így jórészt nem lehetett megállapítani ezen rendőrök személyazonosságát, így az általuk megvalósított bűncselekmények utáni felelősségre vonásuk is kétségessé vált.
Az Amnesty International éves jelentésének Magyarországról szóló fejezete a rendőrség által alkalmazott túlzott mértékű erőszakról és durva bánásmódról tudósított, melyet a 2006. szeptember 17. és 20. közötti időszakban és október 23-án, az 1956-os forradalom kitörésének évfordulóján történtek meg.[41]
Sérültek
A zavargásoknak legkevesebb (regisztrált) 167 súlyosabb sérültje (köztük 17 rendőr és 5 külföldi) volt, közülük 134 ambuláns, 33 kórházi kezelésben részesült. Széles körben elterjedt hírek szerint a rendőrségi beavatkozás következménye képen legkevesebb 4 ember meghalt, amit eddig hivatalosan nem vizsgáltak ki. nem Gumilövedékek miatt fél szemére megvakult a tüntetések két résztvevője is.[29][46] Nyak-, fej-, szemsérülések száma 80 volt az összes sérülés között.
Büntetőeljárás a demonstrálókkal szemben
Az október 23-i zavargások során 153 embert állítottak elő, ebből 35 embert vettek őrizetbe. A demonstrációban részt vevőkkel szemben nyomozati eljárás indult 69 személy ügyében.A tankot vezető Horváth Györgyöt 2009. október 2-án tettért 1 év 4 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.[47] A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány közel száz olyan ügyben látta el a sértettek védelmét, akiket rendőrök súlyosan bántalmaztak.[forrás?]
Büntetőeljárás a rendőrökkel szemben
2007. január 12-éig több mint 170 feljelentés érkezett a 2006. szeptemberi és októberi eseményekkel kapcsolatban a Fővárosi Ügyészséghez rendőrök ellen. Az októberi eseményekkel összefüggésben 133, a szeptemberben történtekkel kapcsolatban 38 feljelentés miatt indult nyomozás, büntetőeljárás hivatalos eljárásban történt bántalmazás ügyében rendőrök ellen.[49] 2007. április 28-áig 6 rendőr ellen emeltek vádat hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás és testi sértés miatt.[50]
Az Index internetes lap 2009 novemberi tényfeltáró riportja szerint egyes rendőri egységek kirívóan törvényellenes, sőt, szadista módon avatkoztak közbe az eseményekbe. Különösen a V. László által vezetett alegység követett el rengeteg törvénytelenséget, indokolatlan brutalitást. A legtöbb súlyos sérülést, a szemkilövéseket is ezen egység emberei hajtották végre.
A számos büntetőeljárás során az egységet azonosították, mint a legkirívóbb túlkapásokat elkövetett csoportot, de felelősségre vonni egy esetben sem tudták, mivel a bíróság értékelése szerint a rendőrök falaztak, hazudtak a bíróságon. Csupán egy olyan rendfenntartó akadt, aki terhelően vallott az általuk elkövetett bűnökről, de a bíróság bizonyítékok hiányában egy esetben sem hozott ítéletet.[51]
Nem sikerült azonosítani a Révész Máriusz országgyűlési képviselő elleni brutális verés elkövetőit sem. Két rendőrt bűnsegédlettel és bűnpártolással gyanúsítottak meg mivel egyikük tétlenül szemlélte a bűncselekményt, másikuk pedig tudott róla, de szintén nem tett ellene semmit. Őket 2009 decemberében első fokon felmentették[52], ám 2011 áprilisában másod fokon egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték[53].
Az első jogerős ítélet 2011 szeptemberében született: Vágó László REBISZ-es őrnagy 1 év 8 hónap börtönbüntetést és lefokozást kapott, mert eltörte egy járókelő ujját.[54] Vágót 2006 után alezredessé léptették elő, majd 38 évesen nyugdíjba vonult havi 278 ezer forintos nyugdíjjal.[55]
Büntetés-végrehajtási intézményekben elkövetett jogsértések
Az előállított személyek számos visszaélésről számoltak be vallomásukban, melyek egyes rendőrségi fogdákban és büntetés-végrehajtási intézményekben történtek, ahol megalázó, embertelen bánásmódot kellett elszenvedniük, a rendőrök megverték, bántalmazták, megrugdosták kínozták őket. Előfordult, hogy már megbilincselt embereket ütöttek, vertek véresre.[61]
Vizsgálatok
A Rendészeti Biztonsági Szolgálat (REBISZ) belső vizsgálatot indított. Ennek eredményeképpen két rendőre ellen büntető feljelentést tett, egy másik rendőr ellen pedig fegyelmi eljárást indított.[65]
Gyurcsány Ferenc felkérésére Gönczöl Katalin kriminológus professzor, volt ombudsman vezetésével szakértői vizsgálóbizottság alakult, amely a szeptemberi-októberi erőszakos megmozdulások okait, hátterét és következményeinek feltárását végezte. A testületnek hatvan nap alatt kellett a kormány számára átfogó szakmai értékelést készítenie és ajánlásokat megfogalmaznia. A 2007 februárjában elkészült 263 oldalas jelentés részletes történelmi-politikai-médiaelméleti elemzéseket tartalmaz. Az események felelőseit a magyar politikai osztály széles körében és a rendőri vezetők között véli megtalálni.
2006. november 15-én alternatív bizottság létrehozását határozta el az október 23-i történések vizsgálatára több jogász, Völgyesi Miklós és Morvai Krisztina vezetésével.[66][67] A 2007. február 23-án nyilvánosságra került – szintén igen részletes, 252 oldalas – jelentésükben elsősorban Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt teszik felelőssé az eseményekért, aki „tudott a rendőri brutalitások tényéről, az aránytalan rendőri fellépésről, s nemhogy vizsgálatot nem rendelt el ezekkel kapcsolatban, de kifejezetten biztatta, utasította a rendőri vezetőket a további erőszakra, jogsértésekre.”
2007. január 23-án az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tényfeltáró bizottságot hozott létre az október 22–24-i események vizsgálatára. A bizottságot Papp Károly dandártábornok vezette. A Papp-bizottság 2007. július 6-án nevek nélkül,[68] július 24-én az adatvédelmi ombudsman állásfoglalása után nevekkel tette közzé jelentését, amely szerint a rendőrség tevékenysége alapvetően törvényes volt, de több elemében is szakszerűtlenségek mutatkoztak.
2010 májusában, a második Orbán-kormány megalakulása után Balsai István miniszterelnöki megbízott feladata lett a zavargások kivizsgálása.[69] A 2011 márciusában elkészült, de csak szeptemberben nyilvánosságra hozott jelentés a 2006-os politikai és rendőri vezetők, elsősorban Gyurcsány Ferenc felelősségét tartotta vizsgálandónak. A dokumentum szerint Szabadfi Árpád Győr-Moson-Sopron megyei és Gergényi Péter korábbi budapesti rendőrfőkapitány esetében felmerülhet az elöljárói intézkedés elmulasztásának törvényi tényállása.[70]
2010 májusában az Országgyűlés emberi jogi bizottsága „A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság”-ot hozott létre. Elnöke Gulyás Gergely (Fidesz), alelnökei Ékes Ilona (Fidesz) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), az MSZP nem vesz részt a munkában. A bizottság az eseményekben érintett állami és rendőri vezetőket valamint szakértőket hallgatott meg.[71] Jelentésük elkészülte után Gulyás Gergely három feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az ügyészségen.[72]
2011 júliusában a Debreceni Katonai Ügyészség eljárást indított Gergényi Péterrel szemben a 2006-os eseményekkel kapcsolatban.[73] A vizsgálat kiterjedhet Bene László volt országos rendőrfőkapitányra is, amiért nem kezdeményezett fegyelmi eljárást Gergényi Péter ellen.[74]
2012 májusában Hende Csaba honvédelmi miniszter által elrendelt belső HM-vizsgálat azt mutatta ki, hogy a Honvédség törvénytelenül adott át a Rendőrség részére a 2006-os tiltakozások idején tömegoszlatáshoz szükséges gránátokat, gránátvetőket, valamint egy barikád felszámolásra alkalmas teherautót. A honvédelmi törvény tiltja, hogy fegyvereket adjanak át rendvédelmi célra, ráadásul az átadás nem is történhetett volna meg csak háború, vagy szükségállapot idején, az országgyűlés vagy a köztársasági elnök felhatalmazásával.[75]
Kártérítések
2009. januárjában peren kívüli egyezség keretében négymillió forintot és két éves kamatait, összesen 4,5 millió forintot fizetett a REBISZ jogutóda, a Készenléti Rendőrség egy férfinak, aki bal szemére teljesen megvakult, miután a rendőrség gumilövedékkel kilőtte a fél szemét. Az elkövető kiléte a nyomozás során nem volt megállapítható.[76]
2009. július 1-jén a BRFK-t és a REBISZ jogutódját egymillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Legfelsőbb Bíróság, mert a budapesti Alkotmány utcában indokolatlanul ütöttek le, állítottak elő, és tartottak fogva több mint két napig egy békés tüntetőt.[77]
Kitüntetések
2006. november 17-én a Fővárosi Közgyűlés „Budapest rendőrfőkapitányaként a főváros közbiztonságának megszilárdítása érdekében végzett intenzív és innovatív munkájáért” Gergényi Péternek Budapestért díjat és Budapest Közbiztonságáért Emlékérmet adományozott.[78] A díjaktól 2011 szeptemberében a már más pártösszetételű Fővárosi Közgyűlés megfosztotta.[79] Azóta több, az eseményekben közreműködő rendőri vezető előléptetésben részesült.
Megjegyzések
A Magyar Katolikus Rádió egy nappal az események előtt, híradójában többször közölte azt az orvosi laboroktól származó hírt, hogy az egészségügyi minisztérium megkereste őket, hogy biztosítsanak vérplazmát számukra – a rádió hozzáfűzte, hogy a kért mennyiség több száz ember ellátásához elegendő. A Baleseti Kórházat felkérték, hogy külön ügyeleti részleget állítson föl, azzal az indoklással, hogy a külföldi vendégek ellátásához kell. A kórházak ezt nem tették meg, mivel a minisztérium nem szándékozott bizonyos külön térítéseket kifizetni.[80]
Pesty László szervezésében "Az erőszak pillanatai" címmel a Pesty Fekete Doboz november 16. és 19. között fotókiállítást szervezett, melynek célja a figyelem felhívása volt az október 23-i a rendőri túlkapásokra.[81][82] Pesty László később dokumentumfilmet is készített az eseményekről, Megsebzett ünnep címmel.[83]
Érdekesség, hogy a külföldi hasonló eseményekkel ellentétben a magyarországi zavargásoknál egyetlen kirakat sem sérült meg és nem fosztottak ki üzleteket. (Kivételt legfeljebb az éppen felújítás alatt álló északi Klotild palota jelenthet. A tüntetők az onnan kihordott faanyagból és egyéb eszközökből építettek barikádot a Szabad sajtó út eltorlaszolásához.)
Jegyzetek [
1956-2006. Kötelező iskolai tananyag 2006-ról!
Dátum: 2012. november 10. szombat, 13:20 Szerző: kongur
Hírek Kedves Barátaim, Kedves 2006-os bajtársaim! Az általam is megélt eseményeket nagyobb részt igazoló, korrekt tanulmányt találtam az interneten, amely az iskolákban a 2006 október 23-án történtek tananyagaként is szolgálhat.
Ha egyetértekek vele kérlek terjesszétek!
Az 1956-os forradalom kitörésének ötvenedik évfordulóján, 2006. október 23-án Budapesten be nem jelentett tüntetések kezdődtek, amelyek a délutáni óráktól összecsapásokba torkollottak a rendőrség és a kormányellenes tüntetők között.
2010 februárjában Bencze József országos rendőrfőkapitány elnézést kért azoktól, akikkel szemben jogszerűtlenül léptek fel rendőrök.[7] Az Országgyűlés 2010. június 8-iki (33/2010.) határozatában „mint a Magyar Köztársaság legfőbb népképviseleti szerve, bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért.”[8]
1 A budapesti tüntetések és zavargások időrendje és helyszínei
1.1 Kossuth tér
1.2 Bazilika
1.3 Corvin köz
1.4 Deák tér
1.5 Fidesz-nagygyűlés az Astoriánál
1.6 Városháza tér
1.7 Dohány utca
1.8 Astoria
1.9 Felvonulási tér
1.10 Kálvin tér
1.11 Blaha Lujza tér
1.12 Ferenciek tere
1.13 A zavargások vége
1.14 Egyéb helyszínek
2 Események országszerte
3 A tüntetések és zavargások utóélete
3.1 Sérültek
3.2 Büntetőeljárás a demonstrálókkal szemben
3.3 Büntetőeljárás a rendőrökkel szemben
3.4 Rendőrség által elkövetett jogsértések
3.5 Büntetés-végrehajtási intézményekben elkövetett jogsértések
3.6 Vizsgálatok
3.7 Kártérítések
3.8 Kitüntetések
4 Megjegyzések
5 Lásd még
6 Hivatkozások
6.1 Jegyzetek
6.2 Irodalom
6.3 Külső hivatkozások
Kossuth tér
Hajnalban a rendőrség kiürítette a budapesti Kossuth teret a napközben zajló, október 23-i állami ünnepségre érkezők – köztük három király, 18 államfő, 6 kormányfő és több nemzetközi szervezet vezetője – biztonságára hivatkozva.
Takács András, az MNB 2006 politikai ügyvivője (hajnalban a kiürítés előtt) bejelentette, hogy „mivel a rendőrség feloszlatottnak tekinti a demonstrációt, oda már nem térhetnek vissza, és az alkotmányozó nemzetgyűlést sem tudják megtartani”.
A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 (Gonda László, Kalmár László) bejelentette, hogy panasszal fog élni a rendőrség oszlatásának jogosságával szemben.
(A nevezetes kiürítés óta vita tárgyát képezi, például hogy a magyar jog elismeri-e a rendőrség által folyamatosan hivatkozott „műveleti terület” fogalmát, az Amnesty International (AI) például egy korábbi incidens kapcsán már kifejezte véleményét, miszerint ez a fogalom a magyar jogban nem létezik.[11] 2010-ben a Legfelsőbb Bíróság (LB) megállapította, hogy jogellenes volt a tér kiürítése.[12])
A rendőrség a demonstrálók mintegy ötven fős csoportját körbezárta a Széchenyi és a Nádor utca sarkánál fél tíz körül.[9]
Az Magyar Távirati Iroda (MTI) helyszínen tartózkodó tudósítója szerint a Parlament előtti 56-os ünnepség helyszíne közelében, a hétfő délelőtti zászlófelvonás ideje alatt gumibottal támadtak rendőrök demonstrálókra, köztük nőkre és idősekre.[13]
Torzít a média: A rendőrség közleményére alapozva a médiában sorozatosan jelentek meg fényképek a tüntetők sátraiban talált „fegyverarzenálról”, kődarabokról, lándzsákról, késekről, zokniba töltött faszénről, kalapácsokról, fűrészekről, csőfogókról, „harci vasgolyókról”, valamint „gyúlékony anyagokról.” Takács András, az MNB 2006 politikai ügyvivője közleményben jelentette ki: az eszközök a sátrak és a fából készült színpadok felállításánál és karbantartásánál eddig is rendszeresen és békés célokra használt eszközök, a „harci golyók” egy pétanque nevű szabadtéri játék kellékei, és ezeket a veszélyesnek is minősíthető eszközöket a rendőrség felszólítására halmozták fel a konyhasátornál az előzetes egyeztetések alapján, hogy megkönnyítsék a tér biztonsági átvizsgálását. A „gyúlékony anyagok” közül a benzin a színpadtechnikát árammal ellátó aggregátor üzemanyaga, a gázpalackokat pedig meleg ételek elkészítésére használták. A rendőrség bejelentette, hogy „felfegyverkezve gyülekezés” miatt eljárást fog indítani a tüntetők ellen.[14]
Bazilika
Fél tizenegy körül kb. százan, valamint a Poznanból érkezett lengyel megemlékezők gyűltek össze a Szent István-bazilikánál. Szerettek volna az állami ünnepség helyszínére vonulni, de a rendőrség előbb feltartotta, majd távozásra szólította fel őket,[9] erre a tömeg nagyobb része átvonult a Roosevelt térre, majd onnan vissza a Bazilikához, ahol Papp Lajos szívsebész is feltűnt a tüntetők között. Papp Lajos azt javasolta, hogy, ha jönnek a rendőrök, vonuljanak be a templomba, mivel ott nem bánthatják őket. Ezt az ötletet azonban több jelen lévő Kossuth téri elvetette (Tatár József, Balogh Béla, Pál Márton) akik arra szólították fel a jelenlévőket, hogy vonuljanak a Corvin közbe, mivel ott bejelentett megemlékezés zajlik (Hír TV).
Corvin köz
A bazilikánál lévő demonstrálók - akiknek száma ekkor már elérte az 1000 főt - fél 12 körül indultak a Corvin köz felé, ahová negyed 1 körül meg is érkeztek. A Corvin köznél kb. 7000 emberre nőtt a létszám, a tömeg nem fért be a szűk utcákba, így nagy részük a nagykörúton állt, ezzel megbénítva a közúti jármű forgalmat.[15] A Corvin-közbe 13 óra körül motorosok érkeztek, akik csatlakoztak a tüntetőkhöz. A Corvin-közben megjelent Wittner Mária és Pitti Katalin. Néhány tucat tüntető fél kettő körül döntötte el, hogy a Kossuth tér felé vonulnak tovább, mivel a hajnali rendőrségi tájékoztatás és ígéret szerint (Lapid Lajos rendőrtábornok) szerint 15 órakor megnyitják a teret az ünneplők előtt. Egy kisebb kossuth téri csoport vezetésével (köztük a Rendszerváltó Fórum néhány későbbi alapítójával) csak egy órával később indultak el.[15]
Deák tér
A Corvin-közből elindult demonstrálók 14:30 körül érkeztek meg az Astoriára, és továbbvonultak a Deák tér irányába. A tömeg 15 órakor érkezett a Bajcsy-Zsilinszky út és az Alkotmány utca sarkán felállított kordonhoz. A könnyű szerkezetű rácsszerkezetet, a tömegből néhányan könnyen feldöntötték, a kordon mögött álló könnygáztáskával, láthatóan összeütközésre számító rendőrök visszavonultak. (Youtube: Alkotmány utca a kezdetek kezdete) Ezután a tömeget, amely békésen vonult tovább megállította egy rendőrkordon. A 2010-ben megkerült rendőrségi felvételek bizonyítják, (lásd: youtube: alkotmány utca 2006) hogy a rendőrség a nemzetgyűlést követelő tüntetőket 15:15 körül az Alkotmány utcában könnygázzal, a Bajcsy-Zsilinszky úton vízágyúval oszlatni kezdte..[15]
A tüntetők és a rendőrök között összecsapások alakultak ki, 16:00-kor a demonstrálóknak sikerült elfoglalniuk egy BKV buszt is. A demonstrálók lassan a Deák térre szorultak vissza, ahol ekkor már legkevesebb 4000 tüntető volt.
A bazilikánál délután négy körül eközben több ezren gyűltek össze. Néhányan utcakövekkel dobálták a rendőröket. Az Arany János utcánál a tüntetők barikádokat építettek, a Városháza parkban a Liberálisok háza [16] előtt álló „A szabadság városa” felirat másfél méteres betűiből, a „szabadság” feliratot az út közepén felállítva.[15] A rendőrök könnygázt és gumilövedékeket[15] lőttek rájuk.
A Bajcsy-Zsilinszky és az Andrássy út kereszteződésében a különleges egységek könnygázgránátokat vetettek be oszlatás céljából. Ugyanitt géppuskából vaktölténnyel, sörétes puskából riasztólövedékkel adtak le figyelmeztető lövéseket.
Fidesz-nagygyűlés az Astoriánál
Eközben négy órakor megkezdődött a Fidesz megemlékezése az Astoriánál. Ahol felszólalt Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, aki beszédében mindenért egyedül Gyurcsány Ferencet tette felelőssé,[17] Kárpáti György[18] vízilabdázó, a „Melbourne-i vérfürdő” egyik egykori résztvevője és Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke. Orbán ügydöntő reformnépszavazás kezdeményezéséről számolt be „a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak és a demokratikus garanciák kérdésében”.[19]
A nagygyűlésen nem közölték a tömeggel, hogy a Deák téren tömegoszlatás zajlik, bár a körúton a Deák tér felé állók nagy része hallhatta a könnygázgránátok robbanásait.
A Deák térre szorított tömeg hosszú ideig nézett farkasszemet a rendőrökkel, köztük és a Fidesz-nagygyűlés tömege között a Fidesz-rendezvény végéig több száz méteres szabad tér volt, amelyen csak ritkásan álltak vagy mozogtak emberek.
A Fidesz-megemlékezés végén (17:45) a műsorvezető azt tanácsolta a résztvevőknek, hogy a Blaha Lujza tér, illetve a Kálvin tér irányába induljanak, mert a Deák tér felé nem célszerű, sokan mégis arra vették az irányt.[forrás?] Az oszlató kötelék a gyűlés befejezte után mindössze 1 perccel megkezdte a támadást a Deák téri tömeg ellen, feltételezve, hogy a Fidesz-gyűlésről „a normális és tisztességes emberek” az ellenkező irányba távoznak.[20]
A tüntetőket fokozatosan az Astoriához szorították; a rendőrséghez közel álló Papp-bizottság jelentése szerint a Fidesz-nagygyűlés tagjainak ezalatt mintegy háromnegyed óra állt rendelkezésére a helyszín elhagyására.[21], bár egyes szemtanúk ezt a kérdést jóval árnyaltabban látják [22], és az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának az események kivizsgálására létrejött albizottságának vizsgálata után készült jelentés is elmarasztalta a rendőrséget az oszlatás szakszerűtlen volta miatt [23].
Városháza tér
Fél öttől kezdve a Deák téren és a Városháza téren a rendőrök folyamatosan lőtték a könnygázgránátokat, gumilövedékeket illetve használták a vízágyút, a demonstrálók egy része utcaköveket dobált a rendőrök felé.
17:45 körül a Városháza téren kiállított korabeli 1956-os járműveket toltak a tüntetők az útra torlasz gyanánt, tíz perccel később pedig sikerült is beindítaniuk egy T-34-es tankot, mely még az 1956-os forradalomban is részt vett.
A rendőrség és a Hadtörténeti Múzeum előszörre még azt állította, hogy a harckocsit sorba kötött akkumulátorokkal és szakértő kezek segítségével indították be, sőt, még üzemanyagot is töltöttek bele. Ezek egyike se bizonyosodott be, mivel a T-34-es beindításához nincs szükség akkumulátorra, illetve elegendő gázolaj is volt a járműben.[24][25]
A páncélos néhány zászlót lobogtató emberrel a tetején (Kossuth tériek) és több száz lelkes tüntető által követve megindult a vízágyúk és a rendőrsorfal felé. A járművet vezető 65 éves Horváth György nyugalmazott harckocsizó száz méter megtétele után megállt, de nem azért, mert elfogyott az üzemanyaga, hanem mert túl veszélyesnek ítélte a helyzetet.[26]
Ekkor a megrémült rendőrök gumilövedékeket és 30–50 könnygázgránátot lőttek pár másodperc alatt a tüntetők közé, hogy megállítsák a rohamot, sikerrel, majd egyből ellentámadtak, a már álló tankot is körbevették és visszafoglalták. Horváth Györgyöt a rendőrök kirángatták a tankból és megverték.[27]
Hat előtt tíz perccel általános rendőri támadás indult a tüntetők ellen, akik a Dohány utca irányába és az Astoria felé menekültek, ahonnan a Fidesz nagygyűlés vége után (17:45) a résztvevők elindultak hazafelé – többen a Deák tér irányába tartva.
Dohány utca
Hat óra körül lovas rendőri rohamra és kardlapozásra került sor. 18:15-kor a tüntetők egy kisebb csoportját a rendőrök szintén gumilövedékekkel és könnygázzal oszlatták fel, eközben az egyik tüntető szemét közvetlen közelről egy vadászpuskás rendőr kilőtte egy gumilövedékkel, majd a segítségére igyekvő mentőket pedig könnygázgránát-találat érte.[28] A gumilövedékkel eltalált tüntető egyik szemére megvakult.[29] A rendőrség a Károly körútról nyíló utcákat a Deák tér és az Astoria között lezárta, az egyetlen Gerlóczy utca kivételével, oda viszont folyamatosan lőtték és gumibotozták az oda beszorított menekülőket.
Astoria
A rendőrök az Astoria irányába szorították tovább a tüntetőket, akik összekeveredtek a távozóban lévő Fideszes gyűlés résztvevőivel (az index.hu tudósítójának becslése szerint kb. 8000 emberrel). Fél hét körül a rendőrség már az Astoriára lőtt ki könnygázgránátokat, a Fidesz nagygyűlés technikai berendezéseiben súlyos károkat okozva. Hét óra előtt tíz perccel állóháború alakult ki az Astoriánál, a rendőrök folyamatosan lőtték a tüntetőket és a korábbi Fidesz gyűlés résztvevőit. Körülbelül 19.20 körül a rendőrség benyomult az Astoria térre, az ott összegyűlt tömeget kétfelé oszlatták. Egyik részét a Blaha Lujza tér felé szorították tovább, a másik részét pedig a Ferenciek tere irányába tolták.
Vértesaljai László jezsuita atyát háromszor is megverték a karhatalmi erők. Ártatlanul és békésen viselkedett mégis besodorták a pajzsok elé, majd a következő felkiáltások hangzottak el a pajzsok mögül: Húzzátok be a papot! Ez sajnos meg is történt és az ütlegek is célba értek. Közben megtaposták a nemzeti zászlót. Amely azóta ki lett helyezve a templomban, rajta a bakancsnyomokkal. A lengyel televízió filmet akart forgatni a helyszínen a történtek kapcsán, de jogtalanul meg akarták akadályozni őket ebben a törvényes tevékenységükben.
A karhatalmista ráadásul nem is volt hajlandó igazolni magát a rendőrségi törvény előírásának megfelelően. Minderről felvétel készült.”[32]
Felvonulási tér
Negyed nyolc után tűntek fel az Ötvenhatosok terén rendőrségi engedéllyel és felvezetéssel a Gój motorosok és más kormányellenes demonstrálók. A téren az - egykori Sztálin szobor talapzatából épített tribün helyére felállított - 1956-os emlékmű átadására készültek. A tömeg addig folyamatosan skandálta a „Gyilkosok, gyilkosok!” rigmust, illetve az ünnepségen megjelent Gyurcsány Ferencet kifütyülték. Folyamatos volt a motorzúgás, dudálás. Később a miniszterelnök balatonöszödi beszédének egyes kifejezéseit idézve kiabált az ekkor már kb. 500-1000 fős tömeg.
Kálvin tér
Nyolc óra után nem sokkal az Astoriától kiszorított tüntetők egy része a Nemzeti Múzeumnál gyülekezett ismét, őket a rendőrök fél kilenc előtt nem sokkal távozásra szólították fel. 21:25-kor kezdték meg a rendőrök a mintegy 2000 fős tömeg oszlatását a Kálvin térnél. Szintén negyed tíz körül mintegy 5 percnyi időre a tüntetők egy része elfoglalta a Kecskeméti utcai rendőrörsöt, (egyes nem megerősített hírek szerint fegyvereket is szereztek)
Blaha Lujza tér
Negyed tíz körül a Blaha Lujza tér felé kiszorult tüntetők között megjelentek motorosok is. Itt este tízig rengeteg könnygázgránátot lőttek még a tüntetők felé, akik benzines palackokkal válaszoltak. Állóharc alakult ki a Szent Rókus templom és a környező utcák vonalában. 22:45 perckor megindul a rendőrroham, (lovasroham is) mely rövid idő alatt szétkergeti a tüntetőket, akik a Népszínház utca és más kisebb utcákba húzódnak, ahol feloszlanak.
Ferenciek tere
Háromnegyed tíz körül megindult a roham a Kossuth Lajos utcában összegyűlt tömeg ellen is, ahol a már korábban kilőtt könnygázgránátok miatt elviselhetetlenné vált a füstszag. A tüntetők a Ferenciek tere felé vonultak vissza. A korábban az Astoriától a Kálvin tér felé visszavonuló tüntetők egy része is a Ferenciek tere környékén kötött ki a mellékutcákon keresztül.
Negyed tizenegy körül újabb rendőrroham még jobban visszaszorította a tüntetőket, akik az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álltak meg. Időközben megérkeztek a Kálvin térről korábban feloszlatott tüntetők is, így a tömeg több ezresre duzzadt. Az északi Klotild Palota építési területéről állványokat, gerendákat, betonkeverőket hoztak a tüntetők és megkezdték egy barikád építését az Erzsébet híd pesti hídfőjénél.
A tüntetők a megépített barikádra benzint öntöttek, terveik szerint a rendőrroham kezdetekor gyújtották volna meg a faszerkezetet. Éjfél után megindult egy másik barikád építése az Erzsébet híd budai hídfőjén is, mivel a tüntetők olyan információkat kaptak, hogy a rendőrök Budáról próbálnak majd előretörni a Ferenciek tere irányába. A budai hídfőn épült barikád azonban méretében sokkal kisebb lett, mint a másik oldalon lévő.
Éjjel egy órától a Ferenciek terén lévő tüntetők elkezdtek fogyatkozni, a tüntetők többsége hazaindult. Ugyanettől az időponttól kezdve már biztosnak volt mondható, hogy rendőrök vonulnak az Erzsébet hídhoz a Hegyalja út irányából. 1:30 perckor egy hóekével felszerelt KrAZ teherautó áttörte az Erzsébet híd budai végén emelt barikádot, a rendőrök, rendőrségi autók, rabomobilok elindultak a hídon át a Ferenciek tere felé.
Ugyanebben az időpontban könnygázgránátok tömege zúdult a Ferenciek tere felől a tüntetőkre. A rendőrök végigvonultak a hídon és hátba támadták a tüntetőket, akiknek nagy része azonnal elhagyta a helyszínt és futásnak eredt a Váci utca és a pesti alsó rakpart irányába. Mindösszesen néhány tucat tüntető maradt az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, ők megdobálták a rendőröket, de aztán ők is futásnak eredtek. A környező utcákban ezután még egy ideig folyt a tömegoszlatás. A hídfőre zúdult hatalmas könnygázfelhő reggelre sem oszlott el teljesen, volt olyan üzlet a környéken, ami emiatt zárva maradt.
A zavargások vége
Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél összegyűlt néhány száz fős tömeg szétkergetése után, éjjel kettő órától a rendőrség egyes egységei a környező utcákat és a rakpartot járták be, jelentős ellenállásba nem ütköztek.
Egyéb helyszínek
Az október 23-áról 24-re forduló éjszaka az SZDSZ Kiss János altábornagy utcában lévő XII. kerületi és az MSZP XI. kerületi irodáját Molotov-koktéllal felgyújtották. A Fidesz-MPSZ a Fejér Lipót utcában lévő egyik XI. kerületi irodájának ajtaját ürülékkel kenték be.
Események országszerte
Szombathelyen Molotov-koktélt dobtak az MSZP-irodára, egy héttel később a Fidesz-MPSZ és ismét az MSZP irodáját rongálták meg.
Esztergomban betörték az MSZP-iroda ablakait, lefeszítették a párt nevét tartalmazó táblát, felfeszítették a szomszédos üzlet ablakait. A városi rendőrség szerint az elkövetők Budapestről hazatérő tüntetők lehettek.
A tüntetések és zavargások utóélete
Október 23. után a rendőri fellépés megítélésének kérdése került a belpolitikai viták középpontjába, a nyilvánosságot két merőben ellentétes értelmezés uralta. A Fidesz és a radikális jobboldali szervezetek szerint a fellépés „diktatórikus hatalmi intézkedés” volt, amely az ellenvélemény elnyomását szolgálta. Az MSZP és az SZDSZ az erőszak mögöttes okát a „Fidesz hatalmi politikáját szolgáló uszító kampányban” látták, „indokoltnak és törvényesnek” tartották a rendőrség fellépését.[33]
A rendőrség vezetőit, az igazságügyi-rendészeti és a kancelláriaminisztert október 31-én összevont parlamenti bizottság számoltatta be az eseményekről. Bene László országos rendőrfőkapitány hang- és video dokumentumokat mutatott be, ezekre mint bizonyítékokra hivatkozott abból a célból, megerősítse a rendőrség álláspontját abban a kérdésben, hogy a Fidesz-gyűlés és a tömegoszlatás tudatos időbeli szétválasztását megvalósította a rendőrség, ill., hogy a rendőrség az erőszakosan fellépő zavargókkal szemben kezdte meg a tömegoszlatást. A bizottság üléséről készült jegyzőkönyveket Szilvásy György kancelláriaminiszter 80 évre titkosíttatta.
Később az ülés zárt részének anyagából nyilvánosságra hoztak egy lehallgatott telefonbeszélgetést, illetve a rendőrségi rádióforgalmazás részletét, amely szerint a Deák téren összegyűlt demonstrálók „húzták rá” a rendőröket a Fidesz-nagygyűlés résztvevőire. (Dobrovics-Gyík tisztázatlan beszélgetése) [34] [35] 2011-ben a második Orbán-kormány feloldotta a titkosítást.
Kiderült, hogy Szilvásy György lehallgatott beszélgetésekre hivatkozva azt állította, hogy a zavargások hátterében „legális és nem legális körök” összefonódása állt.[36]
Jogvédő szervezetek[37] vitatták a rendőri fellépés arányosságát és szakszerűségét, a vipera nevű fegyver és a gumilövedékek használatának indokoltságát. Különbség az egyes szervezetek között csak abban volt, hogy egyesek elfogadták a rendőri fellépés „összeségében törvényes voltát”, míg mások ezzel a megállapítással sem értettek egyet.[38][39]
Heves vita tárgya volt az is, hogy a símaszkos rendőrök egy törvényellenes belső utasítás miatt nem viseltek azonosító jelet, így jórészt nem lehetett megállapítani ezen rendőrök személyazonosságát, így az általuk megvalósított bűncselekmények utáni felelősségre vonásuk is kétségessé vált.
Az Amnesty International éves jelentésének Magyarországról szóló fejezete a rendőrség által alkalmazott túlzott mértékű erőszakról és durva bánásmódról tudósított, melyet a 2006. szeptember 17. és 20. közötti időszakban és október 23-án, az 1956-os forradalom kitörésének évfordulóján történtek meg.[41]
Sérültek
A zavargásoknak legkevesebb (regisztrált) 167 súlyosabb sérültje (köztük 17 rendőr és 5 külföldi) volt, közülük 134 ambuláns, 33 kórházi kezelésben részesült. Széles körben elterjedt hírek szerint a rendőrségi beavatkozás következménye képen legkevesebb 4 ember meghalt, amit eddig hivatalosan nem vizsgáltak ki. nem Gumilövedékek miatt fél szemére megvakult a tüntetések két résztvevője is.[29][46] Nyak-, fej-, szemsérülések száma 80 volt az összes sérülés között.
Büntetőeljárás a demonstrálókkal szemben
Az október 23-i zavargások során 153 embert állítottak elő, ebből 35 embert vettek őrizetbe. A demonstrációban részt vevőkkel szemben nyomozati eljárás indult 69 személy ügyében.A tankot vezető Horváth Györgyöt 2009. október 2-án tettért 1 év 4 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.[47] A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány közel száz olyan ügyben látta el a sértettek védelmét, akiket rendőrök súlyosan bántalmaztak.[forrás?]
Büntetőeljárás a rendőrökkel szemben
2007. január 12-éig több mint 170 feljelentés érkezett a 2006. szeptemberi és októberi eseményekkel kapcsolatban a Fővárosi Ügyészséghez rendőrök ellen. Az októberi eseményekkel összefüggésben 133, a szeptemberben történtekkel kapcsolatban 38 feljelentés miatt indult nyomozás, büntetőeljárás hivatalos eljárásban történt bántalmazás ügyében rendőrök ellen.[49] 2007. április 28-áig 6 rendőr ellen emeltek vádat hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás és testi sértés miatt.[50]
Az Index internetes lap 2009 novemberi tényfeltáró riportja szerint egyes rendőri egységek kirívóan törvényellenes, sőt, szadista módon avatkoztak közbe az eseményekbe. Különösen a V. László által vezetett alegység követett el rengeteg törvénytelenséget, indokolatlan brutalitást. A legtöbb súlyos sérülést, a szemkilövéseket is ezen egység emberei hajtották végre.
A számos büntetőeljárás során az egységet azonosították, mint a legkirívóbb túlkapásokat elkövetett csoportot, de felelősségre vonni egy esetben sem tudták, mivel a bíróság értékelése szerint a rendőrök falaztak, hazudtak a bíróságon. Csupán egy olyan rendfenntartó akadt, aki terhelően vallott az általuk elkövetett bűnökről, de a bíróság bizonyítékok hiányában egy esetben sem hozott ítéletet.[51]
Nem sikerült azonosítani a Révész Máriusz országgyűlési képviselő elleni brutális verés elkövetőit sem. Két rendőrt bűnsegédlettel és bűnpártolással gyanúsítottak meg mivel egyikük tétlenül szemlélte a bűncselekményt, másikuk pedig tudott róla, de szintén nem tett ellene semmit. Őket 2009 decemberében első fokon felmentették[52], ám 2011 áprilisában másod fokon egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték[53].
Az első jogerős ítélet 2011 szeptemberében született: Vágó László REBISZ-es őrnagy 1 év 8 hónap börtönbüntetést és lefokozást kapott, mert eltörte egy járókelő ujját.[54] Vágót 2006 után alezredessé léptették elő, majd 38 évesen nyugdíjba vonult havi 278 ezer forintos nyugdíjjal.[55]
Büntetés-végrehajtási intézményekben elkövetett jogsértések
Az előállított személyek számos visszaélésről számoltak be vallomásukban, melyek egyes rendőrségi fogdákban és büntetés-végrehajtási intézményekben történtek, ahol megalázó, embertelen bánásmódot kellett elszenvedniük, a rendőrök megverték, bántalmazták, megrugdosták kínozták őket. Előfordult, hogy már megbilincselt embereket ütöttek, vertek véresre.[61]
Vizsgálatok
A Rendészeti Biztonsági Szolgálat (REBISZ) belső vizsgálatot indított. Ennek eredményeképpen két rendőre ellen büntető feljelentést tett, egy másik rendőr ellen pedig fegyelmi eljárást indított.[65]
Gyurcsány Ferenc felkérésére Gönczöl Katalin kriminológus professzor, volt ombudsman vezetésével szakértői vizsgálóbizottság alakult, amely a szeptemberi-októberi erőszakos megmozdulások okait, hátterét és következményeinek feltárását végezte. A testületnek hatvan nap alatt kellett a kormány számára átfogó szakmai értékelést készítenie és ajánlásokat megfogalmaznia. A 2007 februárjában elkészült 263 oldalas jelentés részletes történelmi-politikai-médiaelméleti elemzéseket tartalmaz. Az események felelőseit a magyar politikai osztály széles körében és a rendőri vezetők között véli megtalálni.
2006. november 15-én alternatív bizottság létrehozását határozta el az október 23-i történések vizsgálatára több jogász, Völgyesi Miklós és Morvai Krisztina vezetésével.[66][67] A 2007. február 23-án nyilvánosságra került – szintén igen részletes, 252 oldalas – jelentésükben elsősorban Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt teszik felelőssé az eseményekért, aki „tudott a rendőri brutalitások tényéről, az aránytalan rendőri fellépésről, s nemhogy vizsgálatot nem rendelt el ezekkel kapcsolatban, de kifejezetten biztatta, utasította a rendőri vezetőket a további erőszakra, jogsértésekre.”
2007. január 23-án az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tényfeltáró bizottságot hozott létre az október 22–24-i események vizsgálatára. A bizottságot Papp Károly dandártábornok vezette. A Papp-bizottság 2007. július 6-án nevek nélkül,[68] július 24-én az adatvédelmi ombudsman állásfoglalása után nevekkel tette közzé jelentését, amely szerint a rendőrség tevékenysége alapvetően törvényes volt, de több elemében is szakszerűtlenségek mutatkoztak.
2010 májusában, a második Orbán-kormány megalakulása után Balsai István miniszterelnöki megbízott feladata lett a zavargások kivizsgálása.[69] A 2011 márciusában elkészült, de csak szeptemberben nyilvánosságra hozott jelentés a 2006-os politikai és rendőri vezetők, elsősorban Gyurcsány Ferenc felelősségét tartotta vizsgálandónak. A dokumentum szerint Szabadfi Árpád Győr-Moson-Sopron megyei és Gergényi Péter korábbi budapesti rendőrfőkapitány esetében felmerülhet az elöljárói intézkedés elmulasztásának törvényi tényállása.[70]
2010 májusában az Országgyűlés emberi jogi bizottsága „A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság”-ot hozott létre. Elnöke Gulyás Gergely (Fidesz), alelnökei Ékes Ilona (Fidesz) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), az MSZP nem vesz részt a munkában. A bizottság az eseményekben érintett állami és rendőri vezetőket valamint szakértőket hallgatott meg.[71] Jelentésük elkészülte után Gulyás Gergely három feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az ügyészségen.[72]
2011 júliusában a Debreceni Katonai Ügyészség eljárást indított Gergényi Péterrel szemben a 2006-os eseményekkel kapcsolatban.[73] A vizsgálat kiterjedhet Bene László volt országos rendőrfőkapitányra is, amiért nem kezdeményezett fegyelmi eljárást Gergényi Péter ellen.[74]
2012 májusában Hende Csaba honvédelmi miniszter által elrendelt belső HM-vizsgálat azt mutatta ki, hogy a Honvédség törvénytelenül adott át a Rendőrség részére a 2006-os tiltakozások idején tömegoszlatáshoz szükséges gránátokat, gránátvetőket, valamint egy barikád felszámolásra alkalmas teherautót. A honvédelmi törvény tiltja, hogy fegyvereket adjanak át rendvédelmi célra, ráadásul az átadás nem is történhetett volna meg csak háború, vagy szükségállapot idején, az országgyűlés vagy a köztársasági elnök felhatalmazásával.[75]
Kártérítések
2009. januárjában peren kívüli egyezség keretében négymillió forintot és két éves kamatait, összesen 4,5 millió forintot fizetett a REBISZ jogutóda, a Készenléti Rendőrség egy férfinak, aki bal szemére teljesen megvakult, miután a rendőrség gumilövedékkel kilőtte a fél szemét. Az elkövető kiléte a nyomozás során nem volt megállapítható.[76]
2009. július 1-jén a BRFK-t és a REBISZ jogutódját egymillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Legfelsőbb Bíróság, mert a budapesti Alkotmány utcában indokolatlanul ütöttek le, állítottak elő, és tartottak fogva több mint két napig egy békés tüntetőt.[77]
Kitüntetések
2006. november 17-én a Fővárosi Közgyűlés „Budapest rendőrfőkapitányaként a főváros közbiztonságának megszilárdítása érdekében végzett intenzív és innovatív munkájáért” Gergényi Péternek Budapestért díjat és Budapest Közbiztonságáért Emlékérmet adományozott.[78] A díjaktól 2011 szeptemberében a már más pártösszetételű Fővárosi Közgyűlés megfosztotta.[79] Azóta több, az eseményekben közreműködő rendőri vezető előléptetésben részesült.
Megjegyzések
A Magyar Katolikus Rádió egy nappal az események előtt, híradójában többször közölte azt az orvosi laboroktól származó hírt, hogy az egészségügyi minisztérium megkereste őket, hogy biztosítsanak vérplazmát számukra – a rádió hozzáfűzte, hogy a kért mennyiség több száz ember ellátásához elegendő. A Baleseti Kórházat felkérték, hogy külön ügyeleti részleget állítson föl, azzal az indoklással, hogy a külföldi vendégek ellátásához kell. A kórházak ezt nem tették meg, mivel a minisztérium nem szándékozott bizonyos külön térítéseket kifizetni.[80]
Pesty László szervezésében "Az erőszak pillanatai" címmel a Pesty Fekete Doboz november 16. és 19. között fotókiállítást szervezett, melynek célja a figyelem felhívása volt az október 23-i a rendőri túlkapásokra.[81][82] Pesty László később dokumentumfilmet is készített az eseményekről, Megsebzett ünnep címmel.[83]
Érdekesség, hogy a külföldi hasonló eseményekkel ellentétben a magyarországi zavargásoknál egyetlen kirakat sem sérült meg és nem fosztottak ki üzleteket. (Kivételt legfeljebb az éppen felújítás alatt álló északi Klotild palota jelenthet. A tüntetők az onnan kihordott faanyagból és egyéb eszközökből építettek barikádot a Szabad sajtó út eltorlaszolásához.)
Jegyzetek [
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése