Nyertesek és vesztesek. A magyar egykulcsos adóreform vizsgálata mikroszimulációs módszerrel

Fókusz - A gazdasági jogalkotás hatása a reálfolyamatokra

Nyertesek és vesztesek. A magyar egykulcsos adóreform vizsgálata mikroszimulációs módszerrel

Tóth G. Csaba

PhD-hallgató, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Doktori Iskola

Virovácz Péter

tudományos munkatárs, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2013/4 (p. 385-400.)

---

Összefoglaló: Tanulmányunkban a 2011-es jövedelemadó-bevallásokat tartalmazó adatbázis felhasználásával azt vizsgáljuk meg, hogy a személyi jövedelemadózásban 2010 és 2013 között végrehajtott adóreform miként változtatta meg az egyes társadalmi csoportok adóterhelését, illetve, hogy mindez mit jelent az államháztartás szempontjából. Statikus jellegű mikroszimulációs elemzésünk a pozitív közgazdaságtan logikáját követi. Vizsgálatainkból kirajzolódik, hogy az adóreform összességében évi 444 milliárd forinttal
csökkentette az állam bevételeit. Az összeg 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét növeli. Bár a három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka az adóreform nyertesének számít, az alsó hat jövedelemi tizedhez tartozó sokgyerekes adózók adókötelezettsége nem csökkent érdemben. Összességében tehát a jövedelem és gyerekszám közül elsősorban az előbbi befolyásolta, hogy az adóreform következtében miként változott a magánszemélyek adókötelezettsége. Az adókulcs esetleges 9 százalékra való mérséklése 44 százalékkal csökkentené tovább a költségvetés szja-bevételeit, ami
a 2011-es adatokon számítva további évi 522 milliárd forint adókiengedést jelent.

Kulcsszavak: személyi jövedelemadó, mikroszimuláció, költségvetés, újraelosztás, egykulcsos jövedelemadó

Journal of Economic Literature (JEL) kód: H23, H24, I38, D31