Páger A.

BUDAPEST – Páger Antal halálának 21. évfordulóján, a Magyar Televízió a ma éjjel 23 óra 15 perckor látható MúltKor című műsorának dokumentumfilmjében 50 éves titok nyomába ered: kiderül, miért hívták haza, és hogyan tért vissza Magyarországra önkéntes száműzetéséből Páger Antal (†87). A színésznagyság szélsőséges politikai nézetei miatt érezte úgy, hogy el kell hagynia hazáját. A Kossuth-díjas művész élete akkor került mellékvágányra, amikor a II. világháború előtt részt vett szélsőjobboldali politikai megmozdulásokon, ráadásul az antiszemita propagandafilmnek számító Őrségváltásban is játszott.vtizedekig ezrek találgatták, miért hagyta el otthonát, majd milyen ígéretek birtokában tért haza 1956ban Páger Antal. Csak egy, röviddel a halála előtt készült interjúból derült ki, hogy a művészetet minden ideológiánál fontosabbnak tartotta.

– Bűnt soha nem követtem el, és egyetlen embertársamnak sem akartam ártani. Tévedni annyit tévedtem, amennyit minden ember tévedhetett.

Állítása szerint sok mindenbe második felesége, Komár Júlia vitte bele, akinek számtalan barátja is volt Szálasi kormányában. A nemzetiszocialista kormány 1944. október 15-én, puccs lévén került hatalomra, és a következő év tavaszán oszlatták fel. Szálasi nevéhez fűződik a magyar zsidóság jelentős részének deportálása, és az ország javainak német kézre való átjátszása.

– Elhatározták, kineveznek a filmügyek kormánybiztosának, ami ellen tűzzel-vassal tiltakoztam. Székeket törtem otthon. Sajnos a volt nejem ebben nagyon benne volt. Vele tárgyalták le, és akkor mélységesen összevesztünk... – vallotta.

A háború árnyékában, 1944 késő őszén gyermekeivel és nejével autóján elhagyta az országot. Először Ausztriában éltek, aztán kivándoroltak Argentínába. Itt is színészettel foglalkozott, és belekezdett önéletrajzi kötetének írásába, amely máig nem jelent meg. Szíve azonban hazahúzta, és amikor Kállai Gyula kulturális miniszterhelyettes 9 pontos hazatérési ajánlatot tett neki, eldöntötte, visszajön. Megígérte neki, hogy rehabilitálják, visszakapja ingatlanait, képességeinek megfelelő állást és teljes költségtérítést is biztosítottak számára.

A hazahívási procedúra másfél évig tartott. Nehezen szánta rá magát a hazatérésre, rettegett a büntetéstől és megaláztatástól. Páger hazatérését segítette az a körülmény is, hogy 1955-ben, a háború végét „felszabadulásként” ünneplő 10. évfordulón amnesztiát hirdettek. Egyébként börtön várt volna rá. Hazatérése után a népbíróság is úgy ítélte, semmilyen bűntettet nem követett el.

Repülőgépe ugyancsak viharos évben, 1956-ban augusztus 30-án landolt Ferihegyen. Neje és kisebbik lánya, Juliska, Dél-Amerikában maradt, Judit lánya azonban hazaköltözött Magyarországra. Hazatérése után egyes színésztársai megvetették, a rendszer kedvencei, Major Tamás és Keleti Márton szóba sem álltak vele. Művészetét nagyra tartó kollégái azonban mellé álltak.

– A rajongói boldogok voltak, hogy hazatért – állította egy interjújában Bárdy György színész.

– Soha nem felejtem el első színházi fellépésén, Molnár Ferenc Hattyújában a gyagyás nagyherceget játszotta. Amikor megjelent, őrjöngő tapsorkán fogadta.

Visszatérését követően haláláig több mint 100 magyar tévé- és játékfilm főszerepét játszotta el, 1965-ben Kossuth-díjat kapott. Hazatérvén, tanulva a korábbiakból soha nem állt egyetlen ideológia mellé sem, „csak” játszott és új életet kezdett. Elvette a nála 9 évvel fiatalabb Szilágyi Beát, aki halála napján, 1986. december 14-én is mellette volt.

Kivételes karrierMagyarországon Páger Antal 1899. január 29-én Makón, egy hétgyermekes csizmadiamester családjában született. Érettségi után Pestre költözött, ahol lakatosmesterségből tartotta el magát, közben színészetet tanult. A 30-as évek elejétől már férfi sztárnak számított, első pesti szereplése az Andrássy Színházban volt. A filmipar is ekkor fedezte föl magának, Kabos Gyulával, és Dajka Margittal óriási sikert aratott a Piri mindent tud című filmben. Színpadi szereplései mellett több tucat filmben is játszott. A Pacsirtában Tolnay Klári és Latinovits Zoltán partnereként nyújtott alakítását a cannes-i filmfesztivál zsűrije 1964-ben a legjobb férfi alakítás díjával jutalmazta. A kiváló művész elismeréssel kitüntetett színész cannes-i szereplése után a Kossuth-díjat is megkapta.(f.:Blikk)