Pistának jó lesz? - Börni-kommandó vs. listabotrány

forrás:Szlazsánszky Ferenc 2013. 03. 01. (XVII/9)

HÖK-ös kapcsolati tőkéje és jó szervezőkészsége áll a mérleg egyik serpenyőjében, személyével kapcsolatos botrányok a másikban: hogy merre billen el a mérleg nyelve, vagyis, hogy a Jobbikban elengedik-e a kezét, még nem dőlt el. Szávay István-portré, háttérrel.

„Pista, repülj rá!”, „Pistának jó lesz”. Az atv.hu által kirobbantott ELTE HÖK-ös listabotrány után szállóigévé vált mondatokról csak sejthető, hogy a hallgatói önkormányzatra immár nyolc éve befolyással bíró Szávay Istvánra utalnak, tudniillik, hogy a szexista megjegyzésekkel illetett egyetemisták némelyike megfelelne az ő ízlésének is. A „Pumpás Pista” becenév viszont bizonyosan Szávayt rejti. Hogy valójában kicsoda a Börni néven is ismert jobbikos képviselő, mi köze a Fidesz-modellhez és hogyan jutott a parlamenti képviselőségig, annak politikusok és ELTE-s diákok megszólaltatásával jártunk utána.
Suhogós nadrágban, fehér zokniban és makkos cipőben lépett be az ELTE falai közé, emlékezett a most 31 éves Szávay Istvánra egykori kollégiumi ismerőse, és nem rejtette véka alá, hogy Börni vidékről indult, és a parlamentig ívelő karrierje némiképp irritálja.
Pedig Szávay mögött valódi teljesítmény is kimutatható, ezt még olyan politikusok is elismerték lapunknak, akik a Jobbikban sem igazán barátkoztak a Soltvadkertről indult képviselővel.

Iskolát teremtett

1999-től négy éven át a MIÉP-ben politizált, de már 2000-ben belépett az akkor még egyetemi közösségként működő Jobboldali Ifjúsági Közösségbe is, és ott találjuk a párt bölcsője körül bábáskodó 14 ősjobbikos között 2003-ban. Ezzel párhuzamosan az ELTE Bölcsészkarán tanult, majd az egyetem hallgatói önkormányzatának (HÖK) vezetésébe is bekapcsolódott. „Lusta volt, és sokat ivott”, emlékezett Szávayra egy akkori magas rangú Jobbik-vezető, mások viszont annyiban árnyalták a képet, hogy Szávay csak a pártban nem dolgozott, mivel minden idejét a HÖK építésére fordította. Tény, hogy a Jobbikban egyre kevésbé lehetett rá számítani, sőt 2006 környékén szinte teljesen eltűnt. 2005–2008-ig az ELTE BTK HÖK elnökeként dolgozott, majd – egykori hallgatók beszámolói szerint – hathatós munkája eredményeként alelnökét, a szintén jobbikos Nemes Lászlót segítette a HÖK elnöki pozíciójába. A Szávayt 2008-ban váltó Nemes 2012-ben adta át az elnökséget a szintén jobbikos kötődésű Garbai Ádámnak, tehát a személyzeti politika is igazolja a Jobbik erős ELTE-s jelenlétét.
Szávay 2009-ben tért vissza a Jobbikhoz: Egyik akkori pártbeli felettese szerint ennek az volt az oka, hogy addigra a Jobbik jelentősen megerősödött – az áttörést az EP-választás hozta a korábban rendre 2-3 százalékra taksált párt életében – Szávay pedig meglátta a lehetőséget az egyetemi életből a nagypolitikába történő átlépésre. Visszatérését követően hamarosan kitüntetett pozícióba került: Szabó Gábor pártigazgató bizalmasa lett. Szabó Jobbik-beli szerepéről árulkodik két olyan szófordulat, melyet jobbikos politikusok osztottak meg lapunkkal: Az „ebben a hálóban én vagyok a pók”, illetve az „ez az én mátrixom” kifejezések arra utalnak, hogy a Jobbikot valójában Szabó irányítja. Szávay HÖK-ös kapcsolati hálójának és a Szávay-kommandó, illetve Börni-kommandó néven elhíresült, többnyire egyetemistákból álló csapatának köszönhette Szabó kitüntetett bánásmódját: az ELTE HÖK-öt irányító, az országot és az elcsatolt területeket járó, egy-egy településen akár napokig „lent maradó”, mindenkivel megismerkedő, ivós-bulizós társaság valóságos információs nagyhatalommá tette a Jobbikban Szávayt.  
Felmerülhet persze a kérdés, miként tudta az immár nyolc év óta tartó jobbikos befolyást kiépíteni Szávay a hagyományosan liberális ELTE bölcsészkari hallgatói önkormányzatában. A válasznak csak egyik fele Szávay hiperaktív személyisége, jó szervező- és kommunikációs készsége. Mert tény, hogy – mint pártbeli ismerősei mondják –, „egész nap jön-megy, kapcsolatokat épít és ápol, bulizik, ismerkedik”, mindez önmagában nem lett volna elég. A sikeres hálózatépítés másik magyarázata az, hogy a Jobbikon kívül más szervezetek nem „mozdultak rá” az egyetemi ifjúságra, a hallgatók nagy része pedig saját magától nem érdeklődik a közösségépítés és a közélet iránt. „Egy ilyen, ellenfél nélküli pályán könnyen építkezhetett Pista” – elemezte Szávay HÖK-ös sikereit egy korábbi jobbikos parlamenti képviselő.
Az ELTE életét jól ismerő forrásunk szerint – bár minden hallgató automatikusan tagja a Hallgatói Önkormányzatnak is –, a bölcsészkaron tanuló közel hétezer diáknak csak töredéke – állítólag csak néhány száz fő – él HÖK-tagságából adódó lehetőségeivel, szavazati jogával. Vagyis akár egy húsz-harmincfős, jól szervezett társaság is éveken át képes irányítani egy olyan testületet, ami évente 400 millió forint elosztásáról, kollégiumi helyek, ösztöndíjak és szociális támogatások sorsáról dönt. Ezt a lehetőséget ismerték fel és aknázták ki Szávayék egészen a múlt hétig, amikor az ELTE – a gólyatábori jelentkezőkről napvilágra került botrányos lista kapcsán – felfüggesztette az ELTE BTK HÖK működését.

Nyolcszázezer forint

Mindemellett egy ELTE-s diák arra hívta fel a figyelmet, hogy a jobbikos HÖK-ös körbe nem minden részvevő lépett be „mélymagyar” meggyőződésből: voltak, akik szimpla karriervágyból csatlakoztak, mivel Szávay és szűkebb társasága el tudta hitetni, hogy a gyors felemelkedés útja a HÖK-ön át vezet, akár az országos politizálásig, akár jól fizető kuratóriumi helyekig. Szávay és a köréhez sorolható személyek egyébként saját karrierjük által igazolják is a kilencvenes években a Fidesznél is látott modell létjogosultságát: az iskolapadból a parlamentbe átülő Börni 800 ezer forintos fizetéssel rendelkezik, miközben egyetemisták között ez a vicc terjed: „Mit mond az állás nélküli ELTE-s az állást kapott ELTE-snek? Egy hamburgert és egy kis kólát kérek”.
A HÖK-ös networkkel a háta mögött a Jobbikba visszatért Szávay a párt Nemzetpolitikai Kabinetjének vezetőjeként a Jobbik külhoni magyarokkal, magyarországi nemzetiségekkel és a civil szférával kapcsolatos politikájáért felel. Egyik forrásunk szerint ehhez a területhez rajta kívül más nem is ért a pártban, így Szávay szabad kezet kapott. Úgy tudjuk, Börni a HÖK-építés mintájára dolgozik a határon túli magyarság köreiben is: aktívan utazik, „mindenkit” ismer – Szlovákiában például ugyanúgy vannak kapcsolatai a Híd-Most pártban, mint az ellenérdekelt MKP-ban –, és 2014-re megpróbálja a Jobbik mellé állítani a külhoni magyar szavazókat. Információink szerint egyébként Szávay nem tartja túlzottan sikeresnek pártja határon túli támogatottságát, mivel az – leszámítva Kárpátalját és a Délvidéket – közelébe sem ér a magyarországi népszerűségi indexnek. Egy tavaly nyári, Szávay által készített elemzés alapján úgy tűnik, a „nagymagyar” megnyilvánulásairól ismert párt valójában a 2014-es választáson szavazni hajlandó határon túliak kegyeit keresi – a cél érdekében kidolgozott stratégia azonban külön cikket kíván.   
Mint láttuk, Szávay Jobbik-beli pozícióját tehát széles kapcsolatrendszere erősíti, de érdekes módon éppen a kapcsolatépítés jelent támadási felületet is. Nem csupán szemtanúk, de fotók sokasága is bizonyítja, hogy különböző bulikban sokszor „asztal alá itta magát”. Az egyik legismertebb ilyen kép, amin 2009 körül egy buliban részegen péniszpumpával örökítették meg. Akkor HÖK-ös és határon túli befolyása átlendítette a botrányon, sőt befutó helyet kapott a Jobbik 2010-es parlamenti listáján. Az esetről mindössze az azóta is forgalomban lévő Pumpás Pista becenév, illetve egy jobbikos levél tanúskodik: ez utóbbiban az áll, hogy az újabb kellemetlenségek elkerülése érdekében a 2010-es választási eredményváró rendezvényről minden fotóst és videóst kitiltottak az erzsébetvárosi jobbikosok.
Az ELTE BTK HÖK listabotránya persze össze sem mérhető módon felülmúlja Börni csajozós-ivós történeteit. Lapzártánkkor annyi tudható, hogy már zajlik az ELTE vizsgálata és nyomoz a rendőrség is: az NNI több HÖK-vezetőt meghallgatott. A listakészítéskor a HÖK egyik alelnöke, a jobbikos Stummer János, aki egyben az ELTE tanársegédje is, fizetés nélküli szabadságot kért az eset tisztázásáig. Egyes vélemények szerint az ELTE vezetése azt szeretné, ha a felfüggesztett BTK HÖK a jelenlegi elnökséggel már nem működne, hanem új választást írnának ki. Akárhogy is lesz, joggal merülhet fel, hogy milyen módon hat mindez Szávay pártkarrierjére. Egyik informátorunk szerint a politikus belebukik a listabotrányba, 2014-ben nem kap bejutásra esélyes helyet a Jobbik listáján. Egy, a párt életét jól ismerő másik forrásunk viszont úgy látja, egyáltalán nem biztos, hogy Szávaynak „annyi”: mint ahogyan a pumpásügy sem ártott neki, elképzelhető, hogy az általa kinevelt HÖK-ös hálózat most is nagyobb súllyal fog latba esni, mint az ugyanehhez a hálózathoz köthető listabotrány. „Persze ha újabb botrányok derülnének ki a párthoz is és az ELTE BTK HÖK-höz is kapcsolódó személyekről, akkor elképzelhető, hogy a Jobbik vezetése elengedné Pista kezét, de itt még nem tartunk” – latolgatta Szávay politikai túlélési esélyeit egyik bennfentes informátorunk.

Így higgyük el

Pumpás-bulizós múltja ellenére Szávay István az ELTE Griff kollégiumának volt a vezető nevelője 2012 októberéig, két és fél éven keresztül tehát úgy, hogy közben a Jobbik parlamenti képviselőjeként is tevékenykedett. Úgy tudjuk, Szávay egyedül felügyelt a kollégiumban lakó 650 diákra, és maga is a kollégiumban lakott. Szávayt Seifert Tibor, az ELTE Kollégiumi Főigazgatója alkalmazta vezető nevelőként. Állítása szerint a „jogszabályok alapján nem tudhatta”, hogy Szávay jobbikos, noha legalább 2007 óta ismerték egymást. A pumpás fotók pedig csak Szávay kinevezése után kerültek nyilvánosságra…