2013. július 1., hétfő

SCH. Pál :2.rész

Schmitt Pál tekintélye végképp oda 2. rész

2012.01.13. 14:59 elevenmertek

Schmitt Pál tekintélye végképp oda

"Az ország jelenleg legnépszerűbb politikusának sztorija elsősorban arról szól, hogy egy a feladatára alkalmatlan ember miként tudja nevetségessé tenni magát szinte minden lépésével az ország első közjogi méltóságaként.” Forr a levegő Schmitt Pál és legújabb botránya körül.

Hargitai Miklós – Szalay Tamás Lajos| NOL| 2012. január 12.

Egy olimpikon kafkai vesszőfutása

Vasali Zoltán politikai elemző lapunknak leszögezte: a plagizálás egyértelműen lopás, erkölcsileg semmivel nem magyarázható. „Mivel Magyarországon egyre több olyan ember él, aki saját életében tapasztalhatta meg, milyen érzés legalább egy diplomát érő szakdolgozatot megírni, az a saját bőrén tapasztalhatta: bizony, az üres lap lemezteleníti az embert. Amikor önálló gondolatokkal kell megtölteni egy felületet, bárki rádöbbenhet arra, hogy erre esetleg képtelen.
Kitérő a parlamenti pulpitus felé. Schmitt Pált titkos szavazáson választották meg az Országgyűlés elnökének annak 2010. májusi alakuló ülésén. Csak hónapokig töltheti be a tisztséget
Kitérő a parlamenti pulpitus felé. Schmitt Pált titkos szavazáson választották meg az Országgyűlés elnökének annak 2010. májusi alakuló ülésén. Csak hónapokig töltheti be a tisztséget
Népszabadság - Móricz Simon
Van, aki ebben a helyzetben elkezd gőzerővel éveken keresztül olvasni, kutatni, jegyzetelni és küzdeni azért, hogy valami eredetit alkosson. Van viszont, aki feladja, persze nem a cím megszerzését, hanem a valódi munka elvégzését. Az államfő mentegetőzése pedig nagyon kevésnek tűnik, amikor a szöveg lenyúlását valamilyen közös kutatómunkával magyarázza. Akkor a közlés a szerzői jog elvárásai alapján minimum engedélyköteles kellett volna, hogy legyen.
Egy korábban idegen nyelven megjelent tanulmány tükörfordítását saját szövegként eladni olyan bukás, amit nem lehet kimagyarázni. A szembetűnő egyezéseken túl a lábjegyzetek hiánya olyan formai követelmény megszegése, ami az önálló munka hiányának gyanúját erősíti. Ma már nem hogy doktorit vagy szakdolgozatot, de egy szemináriumi dolgozatot se lehet leadni és elfogadni pontos lábjegyzetek és visszakereshető hivatkozások nélkül”, fogalmazott lapunknak a főiskolai oktató Vasali Zoltán. A politikai elemző hozzátette még: a botrány kimenetele már az első reakciók alapján megjósolható. „Schmitt tagad és marad. Ebből a kínos helyzetből valószínűleg már csak akkor lehetne nagyobb veszteségek nélkül kikerülni, ha Schmitt Pál mutatna egy olyan tanulmányt – a hetvenes évekből, például –, ami az övé, és amiből a bolgár szerző átvette az ő gondolatait. Ennek azonban semmi esélye nincs”, mondta Vasali Zoltán, hozzátéve: ez az egész egy újabb értelmetlen, felesleges és kínos szituáció, „egy olimpikon kafkai vesszőfutása”.
Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ szakértője szerint nem kétséges, hogy az ügy tovább rombolja Schmitt Pál már amúgy is megtépázott tekintélyét. „Ha pedig hivatalban marad, és nem sikerül magát egyértelműen tisztáznia, akkor a tekintélyvesztés rossz fényt vett arra a Fideszre, amelynek gyors ütemű törvényhozásának eddig a ’motorja’ volt. Téves ugyanakkor az a vélemény, hogy mivel a köztársasági elnöknek Magyarországon semmi közjogi ereje nincs, ezért csak a tekintélyével tud hatni.
Való igaz, hogy a hitelességből származó tekintélynek komoly szerepe van Magyarországon a köztársasági elnök esetében, de van egy-két nem elhanyagolható hatásköre is: így például visszaküldhetné a törvényt a parlamentnek megfontolásra, vagy az Alkotmánybíróságnak alkotmányossági vizsgálatra, és komoly szerepe van a különleges jogrend (háború, szükségállapot) esetén is. Schmitt Pál szerepe az új Alaptörvény szerint sem
puszta formalitás, épp ezért elementáris érdek az ügy megnyugtató tisztázása”.

Kizárt, hogy közösen kutattak volna

Kizárt, hogy édesapám társszerzőként dolgozott volna Schmitt Pállal úgy, hogy nem tünteti fel a nevét a munkáiban – mondta a hvg.hu-nak annak a bolgár sportkutatónak a lánya, akinek a tanulmányából Schmitt Pál állítólag több részt átmásolt a saját doktori disszertációjába. Malina Georgiev a hvg.hu-nak azt mondta:2005-ben elhunyt édesapja hosszú évek kutatómunkája eredményeként írta meg tanulmányát. Ismerte ugyan Schmitt Pált, mivel mindketten dolgoztak a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban, de Malina Georgiev kizártnak tartja, hogy apja és Schmitt Pál együttműködött volna (ahogy ezt a Köztársasági Elnöki Hivatal állította közleményében). Perelni nem tud – mondta el – mivel édesapja munkáit a NOB múzeuma finanszírozta, így a szerzői jogokat is megszerezte, így legfeljebb a NOB perelhet.

Schmitt Pál a sportember. A párbajtőröző magyar válogatott két olimpiai aranyat nyert csapatban (1968 és 1972). Ez a fotó 1970-ben készült
Schmitt Pál a sportember. A párbajtőröző magyar válogatott két olimpiai aranyat nyert csapatban (1968 és 1972). Ez a fotó 1970-ben készült
MTI 

Szólj hozzá!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése