2013. február 22., péntek

Munka

Sztrájkhullám a béremelésekért (Népszava Online, 2013. február 22.)

Fegyelmezetten zajlik a Dunaferrnél szerdán megkezdődött határozatlan idejű munkabeszüntetés, és már a kokszolóban is csatlakoztak ahhoz a munkavállalók - tájékoztatott tegnap a sztrájkbizottság elnöke. Mucsi Zoltán elmondta: a gyár egész területén rend van, kisebb atrocitások voltak, de "azokat gyorsan rövidre zárták".

Több helyen a vezető beosztású munkavállalók felelősségre vonták beosztottjaikat a sztrájkot hirdető kék szalag kitűzése miatt. Közölte: jelenleg a meleg- és hideghengermű áll, valamint a kiszállítás egy részén folyamatos a sztrájk. A kokszolóban dolgozók is csatlakoztak, de az alkalmazott technológia miatt ők csak minden nap 13 és 15 óra között szüntetik be a munkát.

A határozatlan idejű általános sztrájkot kedden jelentette be az ISD Dunaferr Zrt. két reprezentatív szakszervezete, miután előbb a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség, majd a Dunaferr Ifjúsági Szervezet is elutasította a munkáltató múlt pénteki bérfejlesztési ajánlatát. Az érdekvédők a munkabeszüntetést a 2013. évi bér- és szociális megállapodás kikényszerítése érdekében indították.

A szakszervezetek a rendőrségen bejelentették jövő hétfőre tervezett megmozdulásukat, amellyel az ukrán alapanyag vasúton történő beszállítását kívánják megakadályozni. Ezen kívül jövő szerdán a budapesti orosz nagykövetség elé is demonstrációt szerveznek, amelyen előreláthatólag 400-500 ember vesz majd részt.

Az ISD Dunaferr Zrt. menedzsmentje ugyanakkor az állásfoglalásában azt írta, hogy a szakszervezeti követelés és a cégvezetés által ajánlottak között a különbség olyan kis mértékű, ami miatt nem szabadna kockáztatni a cég jövőjét. A cég vezetése múlt pénteken az eddigi 2,1 helyett 3,5 százalékos új bérfejlesztési javaslatot adott át a szakszervezeteknek, a sztrájk elindításához általuk megszabott február 15-i határidő lejárta előtt. A szakszervezeti szövetség viszont 5,2 százalékos béremelést követelt.

Sztrájkbizottság alakult a Hankook Tire Magyarország rácalmási gumigyárában is, mert a szakszervezet szerint a munkaadó érdemi válaszra sem méltatja béremelési javaslatukat - jelentette be a vegyipari szakszervezet (VDSZ) tegnap. A cégvezetés meglepődött a bejelentésen, közlésük szerint az egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak.


Sztrájkbizottság a Hankooknál - leállhat a munka (HRportal.hu, 2013. február 21.)

Sztrájkbizottság alakult a Hank Hankook gumigyárban, mert a munkaadó érdemi válaszra sem méltatja a szakszervezet béremelési javaslatát. Az érdekvédők február 26-ig várnak, ha akkor sem lesz változás a kiemelkedően sikeres, 30 milliárdnál is nagyobb nyereségre készülő cégnél, a bizottság a dolgozók igényei szerint leállítja a termelést - jelentette be a vegyipari szakszervezet (VDSZ).
Elképesztő, hogy az idén még érdemi válaszra sem méltatják az érdekvédők által képviselt dolgozók béremelési javaslatát a Hankook Tire Magyarország rácalmási üzemében, miközben a korábbi években viszonylag megfelelő egyeztetések folytak - olvasható a VDSZ portálunkhoz eljuttatott közleményében.

Az érdekvédelem vezetői megelégelték a munkaadók felháborító magatartását, ezért a dolgozók nyomására sztrájkbizottságot hoztak létre, hogy szükség estén munkabeszüntetéssel kényszerítsék eredményes tárgyalásra a cégvezetést - közölte Székely Tamás, a vegyipari szakszervezet (VDSZ) vezetője.

Felháborító, hogy miközben a cég a magyarországi működése óta rekordnak számító eredménnyel zárta a tavalyi évet, és idén még annál is több, 30,5 milliárdos nyereségre készül, nem hajlandó komolyan tárgyalni a dolgozók béremeléséről - nyilatkozta Székely Tamás. Az elnök hozzátette: azt sem tudni, van-e, és ha igen, milyen mértékű ajánlata a cégvezetésnek, pedig már többször tárgyalóasztalhoz ültek.

A szakszervezet nem kért lehetetlent a kormánnyal korábban stratégiai szerződést kötött gyár vezetésétől, éppen ezért a dolgozók úgy döntöttek, béremelés nélkül, nem dolgoznak. Az érdekvédők a 220 ezer forint alatt kereső dolgozóknak infláció mellett, plusz 6 százalékos emelést javasolnak januárig visszamenőleg. A 220 ezer feletti bérekre infláció, plusz 3 százalékos visszamenőleges korrekciót kérnek. A szakszervezet - a tavalyi évhez hasonlóan - sikeres időarányos eredmény esetén, nyereség alapú bónuszt is javasol két részletben, júniusi és novemberi kifizetéssel. A cafeteria keret emelése mellett kérik, hogy a dolgozók Erzsébet-utalványt is kapjanak.

Székely Tamás és a helyi szakszervezet is elismeri, a térségben élők számára kiemelkedően fontos a Hankook munkahelyteremtő szándéka, ám határozottan leszögezik: nem hagyják a dolgozókat kizsákmányolni. A VDSZ elnöke megemlíti, a Dunaferrnél már sztrájkolnak, és ez erőt és lendületet adhat más munkahelyi szervezeteknek, dolgozóknak is a munkabeszüntetéshez. A Hankooknál február 26-áig várnak, ha akkor sem lesz áttörés a vezetőség és a munkavállalók közötti tárgyalásokon, akkor - ha a többség úgy dönt - leteszik a munkát, és akár napokra, hetekre leállhat a termelés a híresen eredményes cégnél.

Székely emlékeztet: nem ez az első eset, hogy konfliktus van a cég vezetése és a munkavállalók között, a koreai tulajdonú vállalatnál nehezen alkalmazkodnak az európai normákhoz. Ez egyebek mellett a szakszervezetekkel való, enyhén szólva is barátságtalan kapcsolatban is érezhető.


Még kevesebbre elég a fizetésünk (Piac és Profit.hu, 2013. február 21.)

A bruttó átlagkeresetek 4,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2,0 százalékkal haladták meg az előző évit tavaly decemberben. A tavalyi, átlagosan 5,7 százalékos inflációt figyelembe véve, a reálbérek 3,7 százalékkal olvadtak.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 000 forint volt. A vállalkozásoknál az átlagadat 233 700, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottaknál 214 900, a közfoglalkoztatottaknál 73 200 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,6 százalékkal (közfoglalkoztatottak nélkül 6,3 százalékkal) haladták meg a 2011. január–decemberit.

Közfoglalkoztatás rontja a közintézmények adatát
Az átlagkeresetek a versenyszférában 7,2 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent az átlagkereset, e hatást kiszűrve átlagosan 3,7 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban alkalmazásban állók bruttó keresete 7,8 százalékkal, 203 700 forintra nőtt.

Legmagasabb és legalacsonyabb bérek
A bruttó átlagkeresetek 2012-ben is a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (459 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (410 100 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (403 900 forint). A legkevesebbet a szállás- hely-szolgáltatás, vendéglátás (139 700 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (151 400 forint), illetve az építőipar (163 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 144 000 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 300, a szellemi foglalkozásúaké 190 500) forint volt, 2,0 százalékkal magasabb az előző évinél. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 3,7 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 4,3, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 2,1, a nonprofit szervezeteknél 4,3 százalékkal nőttek egy év alatt.

Csak a közfoglalkoztatottak létszáma nőtt
A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 34 ezer fővel kevesebb, mint 2011 azonos időszakában.

A költségvetési szférában 751 ezren dolgoztak (16,7 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 91 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012. január–decemberben közel négyszerese volt (átlagosan 72,4 ezer fő) az előző évinek.

A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 106 ezer fő állt alkalmazásban.

Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában (a közfoglalkoztatottakkal együtt), valamint a megvizsgált nonprofit szervezeteknél 2 millió 674 ezer fő állt alkalmazásban, 17,1 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban

Az idén már reálbér növekedés jöhet
Figyelembe véve, hogy 2012-ben átlagosan 5,7 százalékos inflációt mért a KSH, a tavalyi esztendő erőteljes (3,7 százalék) reálbércsökkenést hozott, ez azonban az elemzői várakozások szerint az idén fordulhat. Miként az Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője az adatok publikálását követően kiadott kommentjében kiemelte 2013-ban már nőhetnek a reálbérek. A szakember az idén 4 százalékos bruttó és közel 5 százalékos nettó bérnövekedésre számít, mindeközben az infláció a korábban vártnál alacsonyabb értékeket mutat (januárban éves összevetésben 3,7 százalék volt), így a reálbérek növekedése 2013-ban számításai szerint elérheti a 1,5 százalékot.

A reálbér idei növekedésének hasonló prognózist adott Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője, ami álláspontja szerint hozzávetőlegesen fél százalék körüli fogyasztás növekedést válthat ki. A reáljövedelem várható növekedése javarészt kormányzati intézkedésekhez köthető, és nem a gazdaság teljesítményéhez kapcsolódik. A kormány ugyanis felültervezte az idei inflációt, amit egyebek közt a rezsicsökkentés is lefelé húz. Példaként említette, hogy a minimálbér, vagy az állami szférában a bérek növekedése az inflációhoz van tervezve. A kormány 5,2 százalékos inflációval számolt az idei költségvetés tervezésekor, de nagy valószínűséggel ennél jóval alacsonyabb lesz idén a fogyasztói árak növekedési üteme, a Raiffeisen Bank számítása szerint 3 százalékos infláció valószínű 2013-ban.

Ahol hatalmas bérnövekedést várnak
A fejlődő piacgazdaságok számára 2013 döntő év lesz: a jelentős mértékű gazdasági növekedés jövőre csapódik le látványos fizetésemelésekben. A legnagyobb országok közül Indiában 10,5, míg Kínában 9,5 százalékos lesz a bérek átlagos emelkedése. A régiónkhoz közelebb eső Ukrajnában 10, Oroszországban 9, Törökországban 8 százalékos béremelkedést várnak. Ugyanez nem mondható el azonban Nyugat-Európáról, Észak-Amerikáról és a Csendes-óceáni térségről, ahol a pénzügyi válság nemcsak a GDP, hanem a bérek emelkedését is visszafogja.


Bőven az átlag alatt a magyar jövedelmek (MTI, Profession.hu, 2013. február 21.)

A középmezőny alatt Magyarország az OECD életminőség-indexében.

Magyarország a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) életminőség-indexének egyes elemeiben az átlaghoz közeli vagy attól elmaradó mutatókkal rendelkezik - közölte szerdán az OECD.

A magyarok kevésbé elégedettek életükkel az OECD 80 százalékos átlagánál: csak 69 százalékuk érzi úgy, hogy több pozitív élményben van része egy átlagos napon, mint kellemetlen tapasztalatban.

Tízes skálán a magyarok 4,9 pontra értékelik életminőségüket, míg az OECD átlag 6,7 pont. A magyarok legszegényebb 20 százaléka 4,1 pontra értékeli életminőségét, de még a leggazdagabb 20 százalék 5,7 pontja is elmarad az OECD-átlagtól.

Az egy háztartásra jutó szabadon elkölthető átlagkereset hazánkban évi 13 696 dollár (3,01 millió forint), kevesebb az OECD 22 387 dolláros átlagánál. Nagy szakadék tátong a gazdagok és a szegények között: a lakosság leggazdagabb 20 százaléka 25 071 dollárt, közel négyszer annyit keres, mint a legszegényebb 20 százalék (6390 dollár). A magyar családok átlagos vagyona 11 811 dollár, míg az OECD-átlag 36 238 dollár.

A 15 és 64 év közöttieknek 55 százaléka rendelkezik munkajövedelemmel, ami lényegesen kevesebb az OECD 66 százalékos átlagánál. A férfiak alkalmazási aránya 60 százalék, a nőké 51 százalék. A magyarok évente 1961 órát dolgoznak, többet az 1749 órás átlagnál.

Magyarországon a felnőtt korú lakosság 81 százaléka rendelkezik érettségivel, ami lényegesen magasabb arány a 74 százalékos OECD átlagnál. A PISA (Programme for International Student Assessment) értékelési rendszerben a magyar diákok átlagosan 496 pontot értek el, míg az OECD-átlag 497 pont. A lányok pontszáma átlagosan 9 ponttal magasabb a fiúkénál, ami megfelel az OECD-átlagnak.

A magyarok átlagos várható élettartama 74 év, alacsonyabb a 80 éves OECD-átlagnál.


Az elit minimálbéres 300 ezret csal el (Index.hu, 2013. február 21.)

Egyáltalán nem állunk jól a foglakoztatással, még akkor sem, ha beleszámoljuk a kevéssé hasznosnak tekintett százezernyi közmunkást is – áll a legfrissebb Munkaerőpiaci Tükörben. Az MTA közgazdaság-tudományi intézetének évkönyve kitér a feketegazdaságra, ami 10-17 százalék közt lehet hazánkban. És arra is, hogy a becsléseik szerint a minimálbéresek majdnem fele adócsaló. A hazánkba jövő külföldi vállalatok átlagosan termelékenyebbek, így több bért fizetnek alkalmazottaiknak, és butaság azt gondolni, hogy „csak piacot vesznek maguknak”.

A foglalkoztatási helyzet a legkevésbé sem ad okot optimizmusra, még a közmunkát beleszámítva sem értük el a válság előtti szintet, noha a világgazdasági kilátások javultak – derül ki az MTA KRTK KTI által frissen kiadott 2012-es Munkaerőpiaci Tükőr kiadványából. Amelyből az is megtudhatjuk, hogy a minimálbéresek közül hányan adócsalók, vagy hogy a külföldi cégek jellemzően tényleg úgymond „csak piacot akartak-e venni” Magyarországon. A kutatásban 2012 közepéig vizsgálták csak az adatokat, az elmúlt félévben bekövetkező változások – így a most már tényleg egykulcsos adó vagy a munkahelyvédelmi akcióterv – még nem jelentek meg benne.

Érdemes kiemelni, hogy az NGM keddi közleményében bravúrosnak tartotta, hogy százhatvanezerrel többen dolgoznak, mint kormányváltáskor, és hogy sikerült meghaladni a válság előtti szintet.

Jóságos számolás
Ebbe azonban beleszámolták az egyre növekvő számú kötelezően közfoglalkoztatottat, akiknek elég kevés esélyük van visszatérni a rendes munka világába. Emellett kissé túlzónak hat a kormány saját érdemének betudni a ciklus elején megszülető munkahelyeket is, hiszen azokról a döntés jellemzően még az előző kormány alatt született.

Mindenesetre talán nagyobb szerénységre int, hogy Cseres-Gergely Zsombor, a kutatás egyik vezetője szerint a hivatalos foglalkoztatási ráta helyett egy a közmunka nélkül, szezonális demográfiai-migrációs korrekciókkal számított 54 százalék körüli érték fejezi ki jobban a hazai munkapiac helyzetét.

Ez azt jelenti, hogy a munkaképes korúak alig több mint fele végez Magyarországon valódi, bizonyítottan értelmes munkát, és a megtisztított mutató szerint gyakorlatilag nem tudtunk előrelépni 2011 eleje óta Hozzátette még, hogy ez így egy speciális, programértékelési célból korrigált mutató, nemzetközi összehasonlításra nem alkalmas.

Európában és Magyarországon is folyamatosan növekedett munkakínálat, egyre többen kerestek munkát, miközben a munkakereslet csökkent, azaz kevesebb állást hirdettek meg, így munkanélküliség fokozatosan nőtt.

A 61,2 százalékos foglalkoztatási rátánknál csak Bulgária és Litvánia tud felmutatni alacsonyabbat az unióban.
Külön probléma, hogy nőtt a tartós munkanélküliek száma, a hosszú ideje állástalanok pedig gyakran elveszítik korábban megszerzett képességeiket is, és a válság elmúltával se fognak tudni munkát találni.

A válság minket is rendkívül érzékenyen érintett, így 2009 óta régióban Szlovákia után nálunk a legmagasabb a 10,9 százalékos munkanélküliség, és az intenzív közmunkás foglalkoztatás sem javított ezen semmit.

Közmunkából a semmibe
Megdobta a munkanélkülieket a rokkantnyugdíjazás feltételeinek szigorítása, de az sem javít a mutatón, hogy nálunk a közmunkások jellemzően a közmunkaprogramból való kikerülés után sem találnak állást. Becslések szerint hozzávetőleg 5 százalékuk tud utána valódi munkához jutni.

A közfoglakoztatás már csaknem 100 ezer embert érint, többségüket teljes munkaidőben. Az államnak egyébként nagyjából ugyanannyiba kerülnek a közfoglakoztatottak, mintha álláskeresési juttatásként adnák oda nekik ezt a pénzt.

Regionálisan is nagy eltérések alakultak ki a munkanélküliségi rátában, különösen az egyébként is szegényebb észak-magyarországi régióban rossz a helyzet, de mindenhol nőtt a munkanélküliség. Nógrádban 22,9, Borsodban 23,5 , Szabolcsban 26 százalékos az éves átlagos munkanélküliség.

Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség átlagos időtartama is újra megnőtt, különösen a tartósan munkanélküliek kerültek érezhetően rosszabb helyzetbe az utóbbi 2,5 évben.

2011 szeptemberétől szigorodtak az álláskeresési segély szabályai is, ami által komolyan nőtt az ellátás nélküliek aránya a munkanélkülieken belül.

Tényleg adót csal a minimálbéresek fele
A kutatásban foglalkoztak a hazai feketemunka szintjével is, amit a kutatók a korábbi mérésekkel összevetve 10-17 százalékra becsülnek, Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb, az Alföldön a legmagasabb a feketemunka aránya.

Hasonlóan érdekes az adócsaló minimálbéreseket felmérő rész, Elek Péterék kutatásából ugyanis kiderül, hogy miként oszlik meg az adócsalás ebben a körben, igaz, 2006-os adatokon. A lenti ábrán az látszik, hogy a leggazdagabbak csalnak a legtöbbet, bár nem a legnagyobb arányban.

Például a dolgozó népesség 6,4 százalékát kitevő legfelső (potenciális) kereseti ötöd 85 százalékos valószínűséggel sokkal többet keres a minimálbérnél, ők átlagosan 285,7 ezer forintot titkolnak el havonta. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy mondjuk valaki bejelenti magát minimálbérre a saját cégéhez, és a cég nyereségét nem osztalékként veszi ki, hanem gyakorlatilag munkajövedelemként, csak elfelejt adózni utána.

Összességében a minimálbéreseknek csaknem fele, pontosabban 47,5 százaléka csal adót a becslések szerint, átlagosan 95 ezer forinttal keresnek többet a bejelentett bérüknél. Ehhez azonban a keveset keresők keveset tesznek hozzá: az ötből az alsó három kategória csak az összes eltitkolt bér 16,2 százalékát teszi ki, bár számszerűen ők adják a valódi és a csaló minimálbéresek döntő részét is.

Kizsákmányoló külföldiek?
Komoly viták kísérik Magyarországon a külföldi befektetéseket, ezért lehet érdekes hogy a tanulmánykötetben megbecsülték a külföldi tulajdon bérhatását is a felvásárolt vállalatoknál. Ebből az derült ki, hogy minden típusú dolgozónak növekedett a fizetése, ha külföldi tulajdonba került a cég.

Egy régen ott dolgozó 11-20 éves munkatapasztalattal bíró, legfeljebb nyolc osztályt végzett férfi dolgozónak átlagosan 12,7 százalékkal, de ha megváltoztatjuk a végzettségét felsőfokúra, akkor már 36,5 százalékkal.

Nem igazán azért, mert a külföldiek nagyvonalúbbak vagy ostobábbak lennének. A dolog arra vezethető vissza, hogy átlagosan nő a felvásárolt vállalat termelékenysége a felvásárlást követően, az ebből keletkező érték egy részét adják vissza a dolgozóiknak. Jellemző, hogy minél képzettebb valaki, illetve minél fejlettebb országból jön az adott külföldi tulajdonos, annál többet.

Ez egyébként az ellen a gyakran elhangzó, de nehezen érthető megállapítás ellen is érv, hogy a külföldi befektetők azért vesznek meg magyar cégeket, hogy utána lerohasszák őket, és piacot nyerjenek. Úgy tűnik, hogy jellemzően az ellenkezője igaz nálunk.

Az NGM segít gondolkodni a kutatóknak
Cikkünk megjelenése után a Nemzetgazdasági Minisztérium is megküldte álláspontját a témáról, amelyet szó szerint közlünk:

"A Munkaerőpiaci Tükörben megjelent kutatási eredmények többsége nem az aktuális helyzetre vonatkozik, gyakran régi adatokat használ, amelyeknél már van újabb. A tanulmány szabadon értelmezve határozza meg, hogy kit tekint foglalkoztatottnak és azt állítja, hogy a valódi foglalkoztatási ráta csak 54 százalék. Az Eurostat legutolsó adata ezzel szemben 2012. III. negyedévben 58,2 százalék volt, ami nemzetközileg egységes módszertan szerint készült, az Európai Unió is ezt fogadja el és nem a sajátos kutatói értelmezést. A cikk az egyik bekezdésben 54 százalékos, a másikban már 61,2 százalékos magyar foglalkoztatási rátáról tesz említést. Az utóbbit valószínűleg keveri az aktivitási rátával, ami viszont 2012. III. negyedévében már 65 százalékos volt Magyarországon.

A közfoglalkoztatásból elhelyezkedők 5 százalékos aránya is elavult adat. 2011-ben 6,1 százalék volt, 2012-ben pedig 15,9 százalék, ezt a cikk sajnálatos módon nem említi. Bár valóban nagyok a területi különbségek, de a munkanélküliségi ráta egyetlen megyében sem haladta meg 2011-ben a 20 százalékot (2012. éves adat még nincs). Nem helytálló az az állítás sem, hogy mindenütt nőtt a munkanélküliség. A térségi éves MEF (KSH Munkaerőpiaci Felmérés) adatok még nem állnak rendelkezésre, de az országos adat csak kismértékű növekedést jelez. A 2012. IV. negyedévre vonatkozó regionális munkanélküliségi adatok szerint pedig 3 régióban csökkent a munkanélküliek száma az előző évhez képest. A regisztrált álláskeresők száma ugyanakkor éves szinten minden megyében csökkent 2011 és 2012 között. A cikk a minimálbérhez tapadó adócsalás méreteit illetően 2006-os vizsgálati eredményeket idéz. Akkor a személyi jövedelem marginális adókulcsa már az országos átlagbér körüli jövedelemnél is 36 százalék volt.

A tanulmány tehát a magas jövedelmeket érintő, magas adókulcsok melletti adóeltitkolásokról közöl becsült adatokat. Azóta egykulcsos jövedelemadó került fokozatosan bevezetésre, mégpedig 16 százalékos adókulccsal. A szuperbruttó adóalap kivezetésével 2013-tól a magas jövedelmeket is ez az adókulcs terheli. Az egykulcsos adó bevezetésének egyik indoka éppen az adó előli eltitkolásban való érdekeltség csökkentése volt a magasabb jövedelmek esetében. Mivel az öregkori gondoskodás is előtérbe került, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magasabb bevallott munkajövedelem nagyobb nyugdíjra való jogosultságot is jelent. Ez is növeli a jövedelmek fehérítésében a munkavállalói érdekeltséget. Ugyanakkor a minimálbéren történő bejelentéshez kötődő érdekeltség körülményei is megváltoztak időközben. 2006-ban a minimálbér adómentes volt. Ezzel szemben 2012 óta a minimálbért is 16 százalékos adó terheli, tehát a minimálbérre történő bejelentés már nem jelent mentességet az adózás alól.

Tanulságos lehetne tehát, ha a kutatók a vizsgálataikat az alapvetően megváltozott körülmények között ismét elvégeznék."


Matolcsy etikátlannak és erkölcstelennek nevezte a jegybankot (Privátbankár.hu, 2013. február 21.)

Kissé ködös előadásban nevezte etikátlannak az MNB-t a nemzetgazdasági miniszter, aki szerint a jegybank "lebeszél minket arról, hogy jövőképünk legyen". Matolcsy György a jegybank egy holnap megjelenő tanulmányát kritizálta: a számok azt mutatják, az államadósság nő. A miniszter szerint dehogy is nő, csökken.

A XVIII. Logisztikai konferencián szólalt fel Matolcsy György, Víziók 2020 címmel tartott előadást a nemzetgazdasági miniszter, aki elemzők szerint továbbra is az MNB elnöki székének legfőbb váramányosa a következő hónap elején távozó Simor András után. A miniszter szerint jövőképet csak azok az országok alkothatnak, melyek megtudják állítani az államadósság növekedését.

A felszólalásról készített és a kormányzati portálon közzétett videofelvétel szerint Matolcsy György "sajnálatos családi vitának" nevezte, hogy a jegybank egy olyan tanulmányt készített, amely az államadósság növekedését vetíti előre Magyarországon. Ezt a tanulmányt részletesen holnap délelőtt 10-kor mutatja be az MNB.

Az elemzés Matolcsy szerint "példátlan, erkölcstelen, etikátlan és nagyon nagy mértékben árt a Magyar Nemzeti Bank tekintélyének, a magyar jegybanknak, a magyar pénzügyi rendszernek és Magyarországnak" - mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Nőtt? Nőtt.
A tavalyi negyedik negyedévben a hiteltörlesztés csökkentette, a forintgyengülés viszont jelentősen növelte az államadósságot. Az államháztartás bruttó adóssága 22 373 milliárd forint, a GDP 79 százaléka volt 2012 végén - jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank. A részletes beszámolót holnap hozzák nyilvánosságra.

A GDP-arányos úgynevezett maastrichti adósság a múlt év négy negyedévében alig mozgott, 78,6 és 80 százalék közötti szűk sávban ingadozott. Az államháztartás nettó adóssága a GDP 60,5 százalékára, kétéves csúcsra emelkedett az év végére az egy évvel korábbi 52,7 százalékról.

Az MNB lebeszél minket arról, hogy víziónk legyen
"Azt gondolom, hogy egészen világos, hogy, miután a vízióhoz csökkenő államadósság kell, ha valakinek az a víziója, fegyvere, hogy nő Magyarországon az államadóssága, az egyben lebeszél bennünket arról, hogy bármilyen jövőképünk legyen" - fogalmazott.

Hozzátette: "egyetlen esetben lehetséges az, hogy a jegybank ilyen előrejelzést ad a magyar államadósságra, ha azt hallották valahonnan, hogy a jelenlegi ellenzék hatalomra kerülése esetén újból megugrik Magyarország államadóssága, hiszen a mi kormányunk bizonyította, hogy a magyar államadóságot csökkenteni tudja, és a magyar költségvetés most már harmadik évben 3 százalék alatti hiánnyal zár".

Visszautasítja az MNB
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) visszautasítja Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtöki, a jegybankot érintő kijelentéseit és vádjait.

Az MNB sajtóosztálya közleményben szögezte le, hogy a jegybank szakmai stábja "minden körülmények között a szakmai sztenderdeknek megfelelően végzi tevékenységét, előrejelzései megalapozottak és objektívek".

A jegybank emellett értetlenségének adott hangot, amiért Matolcsy György egy olyan bizalmas és az előadás idején még nem nyilvános anyagról mondott véleményt, amelyet az MNB csak péntek reggel 10 órakor publikál.

Az MNB hangsúlyozta: az elemzést korábban megküldték a Nemzetgazdasági Minisztérium számára, és a minisztérium képviselőit a tanulmányt tárgyaló monetáris tanácsi konzultációra is meghívták.

A minisztérium azonban sem írásban, sem pedig a monetáris tanácsi konzultáción az elemzéssel kapcsolatban kifogással nem élt, észrevételt nem tett - tudatta közleményében a jegybank.

Minden nagyon olcsó
A nemzetgazdasági miniszter "nagyon laza, elnagyolt víziót" vázolt fel a magyar és világgazdaság jövőjéről. Ennek értelmében a vállalkozás, az emberi élet, a közösségek és a kormányzás alapvető erőforrásai közül az információ, a pénz és energia nagyon olcsóvá vált, "sőt a zéró költség felé halad".

Kifejtette: az internet és az infokommunikációs infrastruktúra által az információhoz való hozzáférés egyszerűbbé, olcsóbbá és sokszor ingyenessé vált. A pénz nagyon jelentős mértékben vált olcsóbbá, amire példa, hogy az Egyesült Államokban 0-0,25 százalék az alapkamat, sőt egyes országok negatív reál-, illetve nominális kamatot fizetnek az államkötvényekre. Az energia költségcsökkenésével kapcsolatosan Matolcsy György megjegyezte, hogy ez a folyamat ugyan még nem teljesen látszik, de számos technológiai újítás van, amely már most jelentős fordulatot okozott az energiapiacon.

Jön a tavasz, legyünk már optimistábbak
A nemzetgazdasági miniszter szerint a tavasz közeledtével érdemes kicsit bizakodóbbá válni, hiszen minden válságidőszakot, vagy - amint fogalmazott - pénzügyi háború éveit "béke, tavasz és napsütés" követi. Elmondta: minden háborús szakaszban megszületnek azok az innovációk, kutatás-fejlesztési eredmények, amelyek nyomán a növekedési szakasz tömeges méretűvé válik.

Matolcsy György szerint a magyar gazdaságtörténetben - az elmúlt száz év tapasztalatai nyomán - húsz év körüli ciklusok vannak, amelyek néhol jól kezdődtek, de rosszul fejeződtek be, néhol pedig fordítva zajlottak le. Példaként említette, hogy az 1970-es évek a nagy eladósodással rosszul kezdődtek, de "aztán szabadság lett a vége. Hozzátette: aztán a 1990 és 2010 közötti szakasz jól indult, hiszen Magyarország belépett a piacgazdaság és a demokrácia korszakába, de rosszul, teljes eladósodottsággal, végződött, és 2010 körül egy "gazdasági, pénzügyi csőd szélén országot találunk".

A miniszter szerint a 2010-2030-as időszak "egészen cudarul indult: ne hunyjunk szemet a felett, hogy nincs növekedés, bár emelkedett a foglalkoztatás". Leszögezte ugyanakkor, hogy ez a 20 év jól végződhet, ha megfelelő célokat kitűző víziója van az országnak.


Meglepetés az államháztartásban - megérkezett az NGM magyarázata (Napi Gazdaság.hu, 2013. febr. 21.)

Januárban 2,5 milliárd forintos hiány keletkezett az államháztartásban, a tavaly januári 107,3 milliárdos többlettel szemben.

Jelentősen elmaradtak a bevételek a tavalyi szinttől, a kiadások viszont megugrottak, így az NGM részletes adatai szerint az év első hónapjában 2,5 milliárdos hiány keletkezet az államháztartásban szemben a tavalyi 107,3 milliárd forinttal. Az NGM adatai szerint deficit az éves 841,8 milliárd forintos hiánytervnek mindössze 0,3 százaléka. Ezen belül a központi költségvetés 90,7 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 50,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig közel 37,3 milliárd forintos szufficittel zártak.

A két év január havi egyenlegének eltérő alakulásában egyrészt az áfabevételeket érintő szabályozásváltozás, másrészt a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós programokkal összefüggő bevételeik és kiadások tendenciája játszott szerepet az NGM állítása szerint. Tavaly a NAV extra áfabevételre tett szert az áfavisszautalási határidő emelése miatt.

Kevesebb áfa folyt be
A központi költségvetés január havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 117 milliárd forinttal alacsonyabbak lettek. Az elmaradás hátterében egyrészt egyes adóbevételek - főként az említett általános forgalmi adó - előző évről elmaradó befizetései, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kisebb összegű bevételei állnak. Az általános forgalmi adó esetében ráadásul a 2012. januári bevételeket növelték a tavalyi kulcsváltozásokhoz kapcsolódó, 2011. év végi előrehozott vásárlásokból fakadó többletek. Az idei évi visszautalások magasabb mértékének hátterében pedig a kiutalási határidő 45 napról 75 napra történt megemelésének pénzforgalmi hatása áll.

A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a tavalyi bevételi többletek elsősorban az uniós előirányzatoknál az egyes operatív programok 2011. évi decemberi elszámolásainak januárra történő áthúzódásaiból fakadnak. Januárban már érkeztek idő előtti utalások az új adókból, vagyis a sárgacsekk-adóból, kisvállalkozói adókból, de csak néhány millió forint, ugyanis az első fizetési határidő februárban lesz.

Gripen szárnyain száll a hiány
A központi költségvetés januári kiadásai 59 milliárd forinttal voltak magasabb 2012 januárinál, amit az NGM a költségvetési intézmények költekezéseivel magyaráz. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak tavalyi alacsonyabb teljesülése főként egyes uniós operatív programokhoz kapcsolódó kifizetések elhúzódásának volt köszönhető, vagyis a kifizetések ezen a területen még csökkentek is.

A kamatkiadások 2013 januárjában 59,9 milliárd forintot tettek ki, 15,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható. A tavalyinál jelentősebb bérkifizetések az önkormányzatoktól átvett alkalmazottakkal magyarázza a szaktárca, de a honvédség Gripen típusú repülőgépeire is 18,1 milliárd forintot fizettek éves bérleti díjként a tavalyi 6,3 milliárddal szemben, amely csak az áfa volt akkor. De több jutott dologi kiadásokra és felújításokra is az NGM beszámolója szerint.

Többlet a társadalombiztosításban
A társadalombiztosítási alapok 2013. január havi 50,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 31,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 19,0 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. január hónapjában az Alapok együttes többlete 1,4 milliárd forintot tett ki. A különbség a bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a 2013. évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.

Az elkülönített állami pénzalapok január havi mintegy 37,3 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 0,9 milliárd forinttal, kiadásai 17,6 milliárd forinttal kisebb összegben alakultak, így az idei évi jelentős szufficit az alacsonyabban teljesülő kiadásoknak köszönhető. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai egyaránt elmaradtak az előző év azonos hónapjához képest. A bevételeken belül a két év összehasonlításánál ki kell emelni, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap idén már nem részesül a szociális hozzájárulási adóból származó bevételből - olvasható az NGM közleményében.


Még olcsóbb lett a magyar munkaerő (Napi Gazdaság.hu, 2013. február 21.)

Miközben tavaly infláció alatt nőttek a bérek, a foglalkoztatott­ság csökkent a vállalati szférában. A helyzet idén aligha javul érdemben.

A gyenge tavalyi második félévnek megfelelően decemberben is csak kissé emelkedtek a bruttó bérek Magyarországon: a bővülés év/év alapon csupán 4,9 5,4 százalék lett, így az év egészében 4,6 százalékkal kerültek feljebb. Ezzel szemben tavaly az átlagos fogyasztói infláció 5,7 százalék volt, azaz csökkentek a reálbérek. Tavaly január−decemberben a magánszektorban 7,2 százalékos emelkedés, a közszférában pedig 1,7 százalékos csökkenés volt − adta hírül a KSH. A családi kedvezmény figyelembevétele nélkül a nettó átlagkereset 3,1 százalékkal nőtt novemberben, 2012 egészében pedig két százalékkal.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete havi 223 ezer forint volt tavaly: a vállalkozásoknál átlag 233,7 ezer, a közszférában pedig − nem közfoglalkoztatottként − 214,9 ezer forintot lehetett keresni. A közfoglalkoztatottak átlaga 73,2 ezer forint volt, mintegy 12 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A versenyszférában a nettó keresetek 4,3, a közfoglalkoz­tatot­tak nélküli köz­szfé­rában 3,7 százalékkal nőttek egy év alatt. Tavaly január-decemberben a költségvetési szférában a teljes mun­ka­idősök mintegy 55 százaléka átlagosan 10,1 ezer fo­rint - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január-decemberben átla­gosan 5,4 százalékkal - ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,0 százalékkal - haladta meg az egy évvel korábbit.

Továbbra is lefelé tart a dolgozói létszám: 2012 átlagában 2,674 millióan álltak alkalmazásban, 17,1 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. A versenyszféra legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ez­er fő állt alkalma­zás­ban, 34 ezerrel kevesebb, mint 2011-ben. A költségvetési szfé­rá­­ban 751 ezren dolgoztak (16,7 ezerrel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 91 ezren közfoglalkoztatás keretében. Piaci vélemények szerint a számok azt jelzik, hogy a kötelező béremelések miatt a cégek egy része elbocsát munkavállalókat, esetleg a szürke-fekete gazdaságba vándorolnak át a foglalkoztatottak. Idén a foglalkoztatás statisztikailag kissé növekedhet ugyan, de az továbbra is a közmunkának és a külföldi munkavállalásnak lesz köszönhető. A prognózisok szerint a munkanélküliség 2013-ban átlag 11,0-11,5 százalék lesz. A kormányzat egyes csoportok foglalkoztatási költségeinek csökkentésétől (munkahelyvédelmi akcióterv) bővülő munkaerő-keresletet remél, de a gazdaság stagnálás közeli állapota miatt idén valószínűleg hiába.

A bruttó átlagkereset 2012-ben is a pén­zü­gyi, biztosítási tevékenység gaz­da­sági ágban voltak a legmagasabbak (459,7 ezer forint), ezt az információ és kom­mu­ni­ká­ció (410,1 ezer), valamint az ener­giaipar követte (403,9 ezer forint). A leg­keve­sebbet a szál­lás­hely-szolgáltatás, vendéglátás (139,7 ezer forint), a humán-egészség­ügyi, szo­ciális ellátás (151,4 ezer) és az építő­­­ipar (163,6 ezer) fizetett dol­gozóinak.


Pesszimisták a jóslatok, idén is maradhat a recesszió (Világgazdaság Online, 2013. február 21.)
A kormány megpróbálja kihúzni a gazdaságot a recesszióból – Menni fog?

Idén sem növekedhet a magyar gazdaság a tavalyi 1,7 százalékos recesszió után – derül ki a Világgazdaság által megkérdezett közgazdászok mediánvéleményéből. A múlt heti GDP-adat meglepte az elemzőket, hiszen a vártnál mélyebb volt a recesszió 2012-ben, ugyanakkor az európai növekedési kilátások javultak. Mindez arra utal, hogy a belső kereslet továbbra is nyomott maradhat, és csak a nettó exportban bízhatunk. A kormány arra törekszik, hogy beindítsa a növekedést, de egyelőre sok a bizonytalanság. A Világgazdaság által megkérdezett elemzők mediánvéleménye alapján 0,1 százalékkal zsugorodhat a GDP.

„Továbbra is arra számítunk, hogy az idén negyedévről-negyedévre mérsékelt bővülés jellemezheti a gazdaságot, az éves index pedig az év második felében pluszba válthat” – válaszolta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán. Az Erste Bank vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy a rossz negyedik negyedéves adatot részben egyszeri tényezők okozhatták. A KSH múlt héten közölte, hogy 2,7 százalékkal esett vissza a magyar GDP a tavalyi negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest.

„A SUZUKI gyár a november-decemberi hónapokban átmenetileg csak egy műszakkal üzemelt, de a cég közlése szerint januártól újra két műszakra állt vissza a termelés. Másfelől a kormányzat rezsicsökkentő törekvése elég intenzívnek tűnik, ami esetleg segíthet, hogy a fogyasztás idén kevésbé markáns csökkenést mutasson” – hangsúlyozta Árokszállási. Már a negyedik negyedéves adat megjelenése előtt is úgy véltük, idén jobb lehet a gazdaság teljesítménye a tavalyinál, mivel elindult Mercedes új modelljének gyártása, a mezőgazdaság idén (ha a sok éves átlaggal számolunk) érdemben jobb lehet a tavalyinál, az elektronikai ipart tavaly jellemző, jelentős kibocsátás csökkenés már talán nem fog folytatódni, valamint a költségvetési politika sem lesz annyira restriktív, mint tavaly volt – vélekedett.

„Jó jel továbbá, hogy a kilátások a főbb exportpiacainkon, elsősorban Németországban, már hónapok óta javulnak. Ezzel együtt is, olyan mértékű meglódulást, ami az éves indexet jelentős mértékben pluszba tudná lendíteni, nem várunk” – tette hozzá. Árokszállási szerint kisebb GDP-csökkenés elképzelhető éves alapon.

A CIB Bank közgazdászai is úgy látják, hogy idén jobban teljesíthet a gazdaság a tavalyi évnél, de összességében stagnálásra számítanak. A 2012-es GDP-adat negatív meglepetést okozott, de az exportpiacainkról kedvező beszerzési-menedzserindexek érkeznek – mondta lapunknak Jobbágy Sándor. Az idei növekedést támogathatja, hogy az Európai Uniós forrásokat felhasználása felgyorsulhat, mert az idei év az utolsó az EU költségvetési periódusában – hangsúlyozta Jobbágy Sándor.

Az autóipari beruházások ugyan bekapcsolódtak a termelésbe, de nem tudták kompenzálni a többi szektor visszaesését. Jobbágy Sándor szerint az idei második félévben várható javulás a gazdasági teljesítményünk tekintetében, amiben Németország növekedés fogja játszani a főszerepet. A belső kereslet továbbra is gyenge maradhat, és a munkaerő-piaci helyzet sem javulhat érdemben. A lakosság a hiteleket törleszti, az állam pedig az adósságot, így nincs lehetőség érdemi költségvetési lazításra – tette hozzá.

Tervben van újabb egyeztetés a bankszektor és a kormány között a hitelezés felpörgetéséről, emlékeztetett a CIB elemzője. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelezés a hitelkereslet visszaesése miatt is alacsony szinten áll. Részben óvatossági okokból, részben az exportlehetőségek szűkülése miatt, ezért a hitelezés élénkítési programnak erről az oldalról van egy elég erős korlátja.

Németh Dávid, az ING Bank közgazdásza szerint a hitelkihelyezés nem fog élénkülni a Magyar Nemzeti Bank kamatvágásai ellenére sem. A kamatcsökkentések nem tudják felfuttatni a beruházásokat, hiszen a szektorális és a növekedési kilátások is gyengék.

Raffaella Tenconi, a Bank of America Merrill Lynch londoni közgazdásza nem változtatott GDP-előrejelzésén a magyar GDP-adat után. Tenconi úgy véli, hogy a magyar gazdaság továbbra sem lábal ki a recesszióból.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza hajszálnyival lefelé módosította az idei évre vonatkozó előrejelzését a negatív GDP-adat tükrében. „Mivel a bázis lényegesen alacsonyabb, ráadásul egyszeri tényezők is befolyásolták a tavalyi évet, amik majd sorra kiesnek a bázisból (ilyen egyszeri tényező a Suzuki, ami visszaállt a kétműszakos termelése, ami az első negyedévet jelentősen javítani fogja), nem kellett lényegesen módosítani a prognózist” – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely. „Ha minden kedvezően alakul – mezőgazdaság, külső kereslet, autógyárak felfutása, fogyasztás a vártnál alacsonyabb inflációból eredően vártnál gyorsabb reálbér-növekedés miatt – a növekedés akár jóval meghaladhatja az 1 százalékot” – tette hozzá.

Az MKB Bank közgazdászai szerint ugyanakkor összességében kissé zsugorodhat a gazdaság 2013-ban is. Kondrát Zsolt úgy látja, hogy a beruházások terén nem várható fordulat, ahhoz ugyanis kiszámíthatóbb gazdasági környezetre lenne szükség. „Nagy munkahelybővítés sem várható. A közmunkaprogram alakulása befolyásolhatja leginkább a foglalkoztatást” – jegyezte meg. Németh Dávid kiemelte, „a közmunkaprogram keretében veszik fel az embereket, de ez az aggregált keresleten sokat nem segít”.

„Tragikus lett a GDP-adat régiós összehasonlításban is” – mondta Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere szerint leszakadt a magyar gazdaság a versenytársakhoz képest. Előretekintve azt látjuk, hogy az európai konjunktúra javul, és a hazánk szempontjából fontos német adatok is élénkülést mutatnak – jegyezte meg Bebesy Dániel. Szerinte idén talán nem lesz olyan gyenge az ipari termelés, mint 2012-ben, ugyanakkor a rossz tavalyi GDP-adat áthúzódó hatása 2013-at is érzékenyen érinti. Negyedéves stagnálásokkal is bőven mínuszos lenne a 2013-as GDP adatunk.

A kormány megpróbálja élénkíteni a fogyasztást, amiben fontos szerepe van a rezsicsökkentésnek. Az szja-csökkentéssel szemben ez szélesebb rétegeknek kedvez, és feltehetően az így megtakarított pénz nagyobb része kerül majd fogyasztásra – vélte a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere. Ez azonban nem lesz elég ahhoz, hogy növekedjen a gazdaság.

A kormány egyelőre 0,9 százalékos gazdasági növekedést vár idén, ám a Világgazdaság által megkérdezett budapesti és londoni közgazdászok mediánvéleménye szerint 0,1 százalékkal zsugorodhat a GDP.


Kiszivárgott: erre készül az új MNB-vezetés - Beindul a pénzpumpa (Napi Gazdaság.hu, 2013. febr. 21.)

A Napi Gazdaság értesülései szerint a márciustól felálló új jegybanki vezetés a BoE programjához hasonló eszközzel lehelne életet a hitelpiacba s próbálná felpörgetni a gazdaságot. Az akció sikere kétesélyesnek látszik.

Piaci információk szerint a magyar jegybank márciustól felálló új vezetése egy, a Bank of England (BoE) által már tavaly nyár óta alkalmazott eszközzel szeretne életet lehelni a halódó magyarországi hitelezési piacba s pörgetné fel a gazdaságot. A tervek szerint az MNB az akció keretében az alapkamatnál akár több száz bázisponttal (!) alacsonyabb kamat mellett nyújtana forintalapú finanszírozást a hazai bankoknak, ha azok cserébe ezeket a forrásokat új hitelkihelyezésekre fordítanák.

Az ötlet információink szerint a brit jegybank nyáron beindított, Funding for lending (forrás a hitelezésért) névre keresztelt programját másolná. A BoE programjának célja az, hogy kedvezményes források biztosításával a bankokat és az építőipari beruházó cégeket arra ösztönözze, fokozzák hitelezési tevékenységüket a nem pénzügyi vállalatok és a lakosság irányában. Az alig valamivel több mint féléves program ugyanakkor helyi elemzők szerint is egyelőre meglehetősen ellentmondásos eredményeket hozott. Bár a jelzálogpiacon érezhetően nőtt az aktivitás és a kamatok is csökkenésnek indultak, azonban a rendelkezésre álló forrásokhoz képest viszonylag csekély összegeket hívtak le eddig a program keretében. A brit lakásépítők szövetségének (BSA) jelzálog-hitelezésért felelős vezetője szerint a program meghirdetésének inkább hangulatjavító szerepe volt, nem pedig közvetlen hatása a jelzálogpiacra. Más szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy ugyan a nyár óta eltelt időszakban csökkent a brit bankok forrásköltsége, azonban ez inkább a javuló nemzetközi tőkepiaci hangulatnak lehetett a hozadéka. Brit banki elemzők szerint a program még túl friss ahhoz, hogy egyértelműen értékelni lehessen hatásait, s ha lesznek is ilyenek, azok inkább az idei első félévben mutatkozhatnak meg.

A program hazai alkalmazása során a sikeresség a részletektől függ majd. Fontos tényező lehet, hogy az olcsóbb forrású hitelek eljutnak-e a reálgazdaságba is, vagy valamilyen csatornákon keresztül végül a jegybank különböző konstrukcióiban, esetleg az állampapírpiacon landolnak. Emlékezetes, hogy a Fed kvantitatív lazítási programjainak az egyik legnagyobb problémája az volt, hogy az általa teremtett friss források egy jelentős része a rövid lejáratú amerikai államkötvények piacán landolt, mélybe nyomva a rövid hozamokat, ugyanakkor a vállalati szektor hitelleépülése még sokáig tartott. Könnyen hasonló helyzet állhat elő itthon is, hiszen sokak szerint a hitelpiac szűkülése Magyarországon nem elsősorban a kínálati, hanem a hitelkeresleti oldal elégtelenségére vezethető vissza.

Egy ilyen megoldástól − a brit helyzethez hasonlóan − nem vár érdemi hatást Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője sem. Véleménye szerint az effajta olcsó likviditás teremtése nem csodaszer. A magyarországi bankrendszer jelenleg fürdik a likviditásban. Ez az eszköz legfeljebb annak a néhány banknak jelenthet segítséget, amely nem kap elég forrást a bankközi piacon − fogalmazott a szakértő. Samu szerint a banki hitelezés erősödéséhez inkább biztonságos kihelyezési lehetőségek kellenének, ezek azonban egyelőre nem látszanak és ezen egy Funding for lending típusú program sem segít.

Az olcsó forrás sem kell
A bankok számára nem a forráshiány, a vállalkozások döntő részénél pedig nem a forrásköltség a fő akadálya a hitelfelvételnek, hiszen aki hitelezhető, az most is kap finanszírozást − vélik az ötletről a lapunk által megkérdezett banki szakemberek. A javaslatban szereplő árazáshoz hasonló kamatszinten (3 havi EURIBOR+2 százalékon) nyújt forintalapú refinanszírozást jelenleg a bankoknak az MFB Zrt., ám e szinten sem kelendőek a hitelek. Ma lényegében senki nem akar beruházni, s ezen egy ilyen kedvező forrású megoldás sem segítene sokat − mondják a bankok, amelyek szerint legfeljebb egy szűk szegmens számára nyílna út. Azon vállalkozások kezdhetnének fejlesztésbe, ahol a szuperolcsó forrás átlendítené a megtérülési terveket a pozitív tartományba.

Az is nagy kérdés, milyen kondíciókkal (lehívás, futamidő és rendtartás) lehetne igénybe venni a hitelt az MNB-től; lenne-e például végső ügyfélkamat-kikötés a hitelek mögött, valamint éven belüli ügyletekre fel lehetne-e használni a kölcsönt? − sorolják a a bankok. Visszatérő kérdés, hogy vajon a korábbi hitelek olcsóbb refinanszírozására felhasználhatóak lennének-e a jegybanki források, illetve más bank hiteleit is kiválthassák a jelentkezők − ebben az esetben ugyanis a jó ügyfelekért komoly árazási verseny kezdődne, ám a többség ebből aligha profitálna.

Felvetődhet egy olyan megoldás is, hogy a kiváltásra hitelt csak az eredeti hitellel megegyező vagy akár azt 10-20 százalékkal meghaladó összeg felvételére vállalkozó ügyfelek kaphatnák. Bár így valóban élénkülhetne a hitelezés, ám a szakemberek ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetnek: már csak a szabályozók miatt is, a konzervatív, cashflow-alapú finanszírozási modellhez visszatérő bankrendszer ma annyi pénzt "szeret" hitelezni, amennyire a cégnek valóban szüksége van. Ráadásul a vállalatok sem szeretnek ma már "céltalanul" eladósodni.

A bankok felé a szabályokban egyértelműsíteni lehet, hogy csak valóban megkötött szerződések után vehetnek fel olcsó forrást, s hasonló módon a cégek felé is szabályozni lehet, hogy a hitel kötött felhasználású legyen. Ma már szinte csak utó- vagy számla szerinti finanszírozás van beruházásoknál, így lényegében kizárt, hogy az olcsó forintforrással a cég "forint carry-trade-et" hajtson végre és mondjuk a most elérhető magasabb kamatozású állampapírba fektesse a megkapott kölcsön összegét.


Szabadságszámítás: jogbiztonságot sérthet a távolléti díj útmutatója (HRportal.hu, 2013. február 20.)

Komoly csúsztatást tartalmaz az a távolléti díjjal kapcsolatos módszertani útmutató, melyet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tett közzé honlapján - írja a BDO Magyarország portálunkhoz eljuttatott sajtóközleménye.

A havibéres munkavállalók bére alapvetően két részből tevődik össze: a ledolgozott munkanapokra járó arányos munkabérből, valamint a távollét idejére járó távolléti díjból. Ez utóbbit 2013. január 1-től egy 174-es osztószám figyelembevételével kell meghatározni. Az NGM útmutatója is rámutat, hogy ebből következően az is előfordulhat, hogy szabadság esetén a munkabér nem éri el a munkaszerződésben megállapított alapbért.

Az útmutatóban szerepel egy felhívás is, mely szerint abban az esetben, ha a havi alapbér a szabadság miatti távollét következtében kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege, akkor az alapbért ki kell egészíteni a minimálbér összegére.

Az NGM megsérti a jogbiztonság elvét, amikor módszertani útmutatókban látens kötelezettségeket állapít meg a munkáltatók részére - véli Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója, aki szerint bár mindenképpen etikus, ha egy munkáltató az összeget kiegészíti a minimálbér szintjére, de ennek elmulasztásával semmilyen jogszabályt nem sért. A minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló jogszabályhelyek kizárólag az alapbér megállapítására vonatkoznak, vagyis arra, hogy a munkaszerződésben megállapított alapbér ennél kevesebb nem lehet - írja közleményében a szakember. Máriás azt is hozzátette, hogy jelenleg nincs olyan hatóság, mely a távolléti díjak ellenőrzése kapcsán hatáskörrel rendelkezne, ugyanis 2012. július 1-jétől a munkaügyi ellenőrzés során sem vizsgálható a távolléti díj számítása.


Beismerték, elszúrták a szabadság szabályozását (Azénpénzem.hu, 2013. február 20.)

A nemzetgazdasági tárca közölte: a távolléti díjjal kapcsolatban „rövidesen megkezdődik az elfogadott szabályozási iránynak megfelelő új normaszöveg kidolgozása". Ezzel végre bevallották, hogy elszúrták az új Munka Törvénykönyvét.

Jó ideje hangos volt a sajtó attól, hogy az új Munka Törvénykönyve egyik újításaként bevezetett távolléti díj miatt más bérre számíthat például, aki februárban vagy júliusban megy szabadságra. Az elemzések szerint az előbbi a legalacsonyabb, míg az utóbbi a legmagasabb összeget jelenti. Az RSM DTM Hungary szakértői több blogbejegyzésben bírálták a szabályozást, és kalkulátorral is bemutatták az eltéréseket. Mostanra némiképp eldurvult a helyzet, plasztikusan kiderült ugyanis, hogy hiába próbál a nemzetgazdasági tárca (NGM) utólag mindenféle értelmezgetéssel segíteni. Az elszúrt törvény elszúrt törvény marad.

Ezt mostanra, úgy tűnik, az NGM-nél is belátták. Mint közleményben tudatták: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Monitoring Bizottsága mai ülésén áttekintette és megvitatta a távolléti díjjal kapcsolatos hatályos szabályozást. Mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek egyetértettek abban, hogy a munkabér ne változzon a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően. Ennek megfelelően rövidesen megkezdődik az elfogadott szabályozási iránynak megfelelő új normaszöveg kidolgozása.

A közleményben emellett persze szerepel (a mostani szokásoknak megfelelően), hogy a tárcának mindig is igaza volt, és tulajdonképpen minden nagyon jó is úgy, ahogy van. Fontosnak tartották még kiemelni, hogy a törvény által megadott számítási mód alkalmazása nem kötelező. A Munka Törvénykönyve az ettől való eltérést a munkavállaló javára munkaszerződésben, illetve egyébként a kollektív szerződésben lehetővé teszi.


Ennyit ér a magyar minimálbér Európában (Menedzsment Fórum.hu, 2013. február 20.)

Az unió statisztikai hivatal ismét felülvizsgálta a minimálbér összegét a különböző tagállamokban, mely alapján kiderült, hogy a januártól végrehajtott hazai emelés a második legnagyobb volt a közösségen belül.

Az Eurostat félévente vizsgálja felül a tagállamok minimálbéreit, így 2013 elején ismét esedékessé vált a következő összesítés. A minap megjelent statisztika szerint bár még mindig jelentős a leszakadásunk ezen a téren a nyugati országokhoz képest, a régióban előrébb léptünk pár fokot, az átlagot viszont még így sem sikerült meghaladni.

A statisztika szerint a 2012-es 295,6 eurós magyar minimálbér 2013-ra 340,6 euróra (98 ezer forintra) emelkedett, ami 15 százalékos növekedésnek felel meg. Forintban számolva az emelés mindössze 5 százalék közelében van, az euróban történt ennél nagyobb százalékos váltzás a forint árfolyamából fakad.

Ezzel a minimálbért törvényileg előíró országok rangsorában 3 helyet sikerült előre lépnünk, de százeurókkal vagyunk még így is lemaradva a nyugat-európai bérszínvonaltól. Míg tavaly még csak Romániát és Bulgáriát tudtuk, idén már a cseh és a szlovák minimálbérért foglalkoztatott dolgozótól is jobban fizetettnek számít a hazai alkalmazott. Bulgária esetében egyébként hazánkhoz hasonlóan jelentős emelést eszközölt az ottani kormány, hiszen 14,8 százalékkal magasabb legkisebb bért írtak elő az idei évre vonatkozóan. Lengyelországtól 36 euróval vagyunk lemaradva, Szlovénia pedig ebből a szempontból sokkal "nyugatibb" hazánknál, hiszen legalább 783,6 euróért dolgoznak az ottani alkalmazottak.

Változatlanul Luxemburgban a legjobb
Az Eurostat adatai szerint továbbra is Luxemburgban a legmagasabb a minimális fizetés, hiszen ott legalább 1874,2 eurós fizetést írnak elő a jogszabályok (ez jelenlegi árfolyamon valamivel több mint 545 ezer forintnak megfelelő összeg). Ezzel egyébként az egész Unióból kiemelkedik az ország, hiszen a második helyen álló Belgiumban is százeurókban mérhető a lemaradás; itt legalább 1501 eurót kell adni az alkalmazottnak a törvény értelmében. Innentől kezdve pedig egészen szoros a mezőny a minimálbérek tekintetében, hiszen míg Hollandiában a harmadik legnagyobb a fizetés alsó határa, 1469 euró, addig Írországban 1461, Franciaországban pedig 1430 eurót írnak elő a törvények minimálisan.

(Törvényi előírás a kötelezően kifizetendő legkisebb bérre nincsen Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Cipruson, Svájcban, illetve a skandináv országokban)

Megnéztük még ugyanakkor azt is, hogy egy év alatt hol milyen mértékű változásokat eszközöltek a kormányok. Az már cikkünk elején kiderült, hogy Magyarországon az uniós statisztika alapján 15,2 százalékkal növekedett a minimálbér, ami a második legmagasabbnak felel meg. Ennél lényegesen nagyobb, 25 százalékos emelésről döntöttek Litvániában. Itt 231,7 euróról 289,6 euróra emelték a kötelezően adandó legkisebb bért. Ugyanakkor volt két olyan tagállam is Unión belül, ahol nem is változatlanságról, hanem csökkenésről árulkodik a statisztika. Túl nagy meglepetést nem okoz talán, hogy ebből a szempontból a legdrasztikusabb változást a görög minimálbéreseknek kellett elviselniük, mivel a tavalyi 876,6 eurós bér 683,8 euróra csökkent (-22 százalék). Keleti szomszédunknál, Romániában pedig 2,8 százalékkal 157,3 euróra csökkent a legkisebb bér, ám ez nem a kormány változtatásának eredménye, hanem a lej árfolyamának hatása. Victor Ponta kormánya ugyanis az IMF engedélyét kérte év elején ahhoz, hogy 700-ról 800 lejre emelhessék a minimálbért.


Ezzel törhet ki Magyarország? (Figyelő Online, 2013. február 20.)

A magyar gazdaság kitörési pontjait vizsgálja a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb kiadványa, amelyet szerdán mutattak be újságíróknak.

Az Esélyek című kiadvány, amely a Waberer's logisztikai cég támogatásával készült, a logisztika, a közlekedés, az autóipar, a gyógyszeripar, a zöld iparágak, valamint a szolgáltató központok lehetőségeit vizsgálja. Az elemzés a legfrissebb adatokra támaszkodva mutatja be Magyarország pozícióját, elsősorban a környező országokhoz viszonyítva.

Vértes András, a GKI elnöke elmondta: az energiaellátás minősége, a közlekedési hálózat sűrűsége, a szélessávú internet elérés szempontjából Magyarország jó helyzetben van a közép-kelet-európai régió többi országához képest, és ezek fontos szempontok a befektetők szemében. Hozzátette, a tudáshoz kapcsolódó területeken vannak még relatív előnyei az országnak, a tudásalapú gazdaságfejlesztésnek tehát lennének hazai forrásai. Ezt mutatja például a kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-hez viszonyított magas aránya, továbbá az egy főre jutó k+f ráfordítás értéke, ezekben a mutatókban csak a csehek előznek meg minket a régióban.

A csúcstechnológiai kivitelnek az összes exporthoz viszonyított aránya tekintetében szintén jól szerepel az ország. Az iparágak közül kiemelkedő helyet képvisel Magyarországon az autóipar, de jó a pozíciónk a gyógyszeriparban is - mondta a GKI elnöke. Hozzátette, a biotechnológiában nincs igazi előnyünk, helyzetünk Lengyelországéval és Csehországéval nagyjából azonos, a többi régiós országnak pedig nincs pozíciója ezen a területen. Arra az újságírói kérdésre, hogy a mezőgazdaság lehet-e kitörési lehetőség Magyarország számára, Vértes András - hangsúlyozva, hogy a tanulmány ezt a területet nem vizsgálta - elmondta: a magyar mezőgazdaság sokkal jobb teljesítményre lenne képes, mint amit jelenleg nyújt. Ugyanakkor a nagy hatékonyság irányába mutató fejlődés - ami egyébként megfelel a nemzetközi trendnek - Magyarországon súlyos társadalmi és szociális kérdéseket is felvet.

A nagy hatékonyságú mezőgazdasági termelés ugyanis nem feltétlenül jár magas foglalkoztatási szinttel, tehát az ilyen irányú fejlődés nagyon nehéz helyzetbe hozná az amúgy is nagyon alacsony jövedelmű és nehezen élő vidéki lakosságot.


A magyarok hatoda venné a cókmókját és kivándorolna (HVG.hu, 2013. február 20.)

Az elmúlt két évtized alatt lényegében háromszorosára nőtt a külföldi munkavállalást vagy végleges letelepedést tervező felnőtt magyarok aránya. Bár tavalyhoz képest gyengén csökkent, de a magyaroknak még mindig jelentős, 16 százaléka gondolkodik azon, hogy más országban folytatja életét.

A magyar lakosság migrációs potenciálja, azaz azok aránya, akik ideiglenesen vagy végleg külföldre költöznének a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére megnőtt: míg a rendszerváltást követő évtizedben a csupán lakosság 5-6 százaléka tervezett migrációt, addig 2001-ben már lényegében megduplázódott, 2011-től pedig megtriplázódott az arányuk – derül ki a Tárki Társadalomkutatási Intézet adataiból. 2010 óta a rövid- és hosszú távú munkavállalás szándéka megnőtt, a kivándorlást tervezők aránya lényegében változatlan szinten található.

2013 elején a felnőtt lakosság 13 százaléka tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 11 százaléka, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 6 százalékuk pedig kivándorolna. A 2012-ben mért úgynevezett halmozott migrációs potenciál (azaz azok aránya, akik legalább az egyik fajta migrációban gondolkodnak) a valaha mért legmagasabb érték volt, amihez képest a 2013 eleji érték valamivel alacsonyabb, a két évvel ezelőttihez. Összességében azonban a húszéves idősor egészét tekintve továbbra is magas szinten áll a migrációt tervezők aránya.

A migrációs potenciál célországai, azaz hogy mely országokba szándékoznak költözni a migrációt tervezők, 2013-ban is azok, amelyek korábban voltak: elsősorban Ausztria, Németország és Nagy-Britannia. Az USA és Kanada, valamint a világ többi országának súlya a kivándorlást tervezők körében magasabb, mint a végleges kivándorláshoz képest átmenetinek szánt külföldi munkavállalást tervezők között.

A valamilyen típusú migráció tervezők aránya az átlagoshoz (16 százalék) képest azon társadalmi csoportok esetében magasabb, amelyek hagyományosan a munkaerő-migráció legjobb alanyai: ezek a férfiak (22 százalék), a középfokú iskolai végzettségűek (30 százalék), a munkanélküliek (35 százalék) és kiugró mértékben a tanulók (56 százalék), azaz a 18 éven felüli diákok több mint fele nem Magyarországon képzeli el (közel)jövőjét - áll a Sik Endre, a Tárki vezető kutatója által jegyzett közleményben.


"Rejtélyes" a növekvő foglalkoztatás Magyarországon London szerint (HVG.hu, 2013. február 20.)

A növekvő foglalkoztatás "a kevés fénypont egyike" a recesszió sújtotta magyar gazdaságban, ám a munkahelyek zöme nem azokban a szektorokban keletkezik, amelyekben a foglalkoztatottság emelkedése hozzájárulna a gazdaság termelékenységének javításához - vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai befektetőknek összeállított elemzésükben "bizonyos mértékig rejtélyesnek" nevezték, hogy miközben a magyar gazdaság recessziója mélyül, a foglalkoztatás visszaemelkedett a pénzügyi válság előtti szintre.

A ház szakértői szerint azonban ennek magyarázata az, hogy a munkahelyteremtés az alacsony termelékenységű szektorokra, főleg a közszférára koncentrálódik, a nagy termelékenységű szektorokban - például a magas képzettséget igénylő, szakosodott szolgáltatási szférában vagy a feldolgozóiparban - valójában csökken a foglalkoztatás.

E jelenség nettó hatásaként a magyar gazdaságban az utóbbi néhány évben stagnált a munkatermelékenység, miközben Közép-Európa más gazdaságaiban évente átlagosan 1,5-3,5 százalékkal emelkedett ugyanezen időszakban - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szerint mivel a magyar gazdaság alacsony termelékenységű szektoraiban - amelyekben a legtöbb új munkahely keletkezett - a legalacsonyabb a bérszínvonal és a béremelkedési ütem, a növekvő foglalkoztatás nem eredményezett magasabb reáljövedelmet és nem növelte a fogyasztást, sőt mindkét mutató csökken. A reáljövedelem, a fogyasztás és így az életszínvonal jelentős emelkedéséhez a magyar gazdaság termelékenységének markáns növekedése szükséges, ehhez viszont két alapvető feltételnek teljesülnie kell.

Az egyik az, hogy a magas termelékenységű szektorokban, főleg a feldolgozószektorban kell növelni a foglalkoztatást. Ezzel ugyanakkor az a probléma, hogy a magyar feldolgozóipari cégek erőteljesen függnek az euróövezeti feldolgozószektortól, amelybe a beszállítói láncolatokon keresztül mélyen integrálódtak. Jóllehet az euróövezettel kapcsolatos hangulat az utóbbi időben javult, a Capital Economics előrejelzése azonban változatlanul az, hogy a valutaunió az idei évet is recesszióban tölti, és ebből az következik, hogy a magyar feldolgozóiparban rövid távon csökkenni fog a foglalkoztatás - áll az elemzésben.

A ház közgazdászai szerint a magyar gazdaság termelékenységének emeléséhez elengedhetetlen a beruházások növelése is. Ez ugyanis kulcsfontosságú az üzleti hatékonyság javítása, a kínálati oldal szűk keresztmetszeteinek felszámolása és mindezek révén a termelékenység növelése szempontjából.

A magyarországi beruházások jelentős része a feldolgozószektorban valósul meg nyugat-európai cégek működőtőke-beruházásainak formájában, ezt a beáramlást azonban apasztja az, hogy az euróövezet visszasüllyedt a recesszióba. A kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai döntéshozatalnak is megvolt azonban a szerepe a beruházások csökkenésében, mivel ez a bankokat a hitelkondíciók szigorítására kényszerítette, és távol tartotta a külföldi befektetőket - áll a Capital Economics szerdai londoni elemzésében.

A ház elemzői szerint mindezek alapján növekszik annak a kockázata, hogy a magyar gazdaság hosszabb távon alulteljesítő lesz a térségen belül. A magyar gazdaság várható teljesítményével kapcsolatban más nagy londoni házak is borúlátó előrejelzéseket tartanak érvényben.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai a térség legújabb GDP-adatsorai alapján felülvizsgált prognózisukban közölték, hogy az idei év egészében reálértéken 0,5 százalékos GDP-visszaesést várnak a magyar gazdaságban. Ez jelentősen rontott előrejelzés, mivel a ház korábban stagnálást valószínűsített Magyarországon 2013-ra.


Így örökölhető a folyószámlán tartott pénz (Pénzcentrum.hu, 2013. február 20.)

Halálesetkor rendszerint nem az elsők között jut eszünkbe, hogy vajon mi lesz a sorsa az elhunyt bankszámláinak, betét- és értékpapírszámláinak. De aztán elérkezik az idő, amikor utána kell járni annak, kit illet a számlákon lévő pénz, mi a teendő velük.

A nyugati kultúrkörben az elmúlás még mindig a tabutémák közé tartozik. Ezért a tulajdonosok életében ritkán esik szó arról is, mi lesz a sorsa az összegyűjtött javaknak haláluk után. Az örökség részét képezik azok a megtakarítások is, amelyeket bankszámlán, lekötött betét, takarékbetét vagy értékpapír formájában helyeztek el egy pénzintézetnél. Vagy mégsem?

"Kétségtelenül nem egyszerű egy ilyen beszélgetést kezdeményezni, de érdemes közösen átgondolni, hogy mely számláknak ki a társtulajdonosa. Szeretnénk-e, ha az azon lévő összeg egy meghatározott személyé legyen az örökösök körén belül, hogy egy haláleset utáni amúgy is nehéz helyzetben legalább a pénzügyek ne okozzanak újabb gondokat. Vagy végigbeszélni azt, hogy a leendő örököseink ismerik-e befektetéseinket, van-e elképzelésük arról, mihez kezdenek, ha például egy éveken keresztül jól teljesítő befektetést örökölnek meg" - mondta el Mészáros Tibor, a K&H Betéti, befektetési és üzletfejlesztési marketing főosztályának igazgatója.

A bankszámla- és betét számlatulajdonosok eldönthetik, hogy haláluk esetén ki juthat hozzá a számlájukon lévő pénzhez. Ezt általában a bankszámlaszerződés megkötésekor jelölhetik meg. Ha valaki rendelkezik erről, akkor a bankszámláján lévő pénzösszeg nem lesz a hagyaték része, és így például öröklési illetéket sem kell fizetni ez után az összeg után. Arra is van lehetőség, hogy egy bankszámlának társtulajdonosa is legyen, akinek ugyanolyan jogai vannak, mint a tulajdonosnak. Ebben az esetben a számla nem szűnik meg a tulajdonos halálával, hanem a társtulajdonos szerzi meg a számlán lévő összeget.

Kicsit összetettebb az ügy az egyik házastárs halála esetén. Az ún. özvegyi jog szerint ugyanis a túlélő házastársat illeti az elhelyezett betétek utáni kamat. Az esetek többségében a betét fele is a megözvegyült házastársé - a házastársi vagyonközösség miatt -, és csak a másik fele tartozik a hagyatékhoz.

Ha a bank az ügyfele haláláról hivatalosan értesül, onnantól kezdve az értékpapírral vagy ügyfélszámlával kapcsolatban csupán az örököstől fogad el bármilyen utasítást, amennyiben az igazolja, hogy jogosult az örökségre. Az örökös ilyenkor csak azt teheti meg, hogy a számlán lévő értékpapírt átutalja, az összeget átvezeti egy másik számlára, vagy készpénzben felveheti azt. Ezután a bank a számlát megszünteti. A főszabály az, hogy az értékpapírok öröklésekor - a törvényben meghatározott kivételekkel, így például egyenes ági rokonok, vagy túlélő házastárs öröklése - öröklési illetéket kell fizetni.

Az értékpapírszámlának - szemben a bankszámlával és betétszámlával - társtulajdonosa nem lehet, és halál esetére sem lehet kedvezményezettet megjelölni. Amint a bank hivatalosan tudomást szerez a számlatulajdonos haláláról, minden addig adott meghatalmazás hatályát veszti. Így nem fordulhat elő például olyan eset, hogy egy korábban meghatalmazott személy akár rossz- akár jóhiszeműen olyan tranzakciókat indítson, amivel veszteséget halmozhat fel az örökösök számára.


Lesz-e több kedvezmény a szegényebb családoknak? Fontos adatok homályban (Pénzcentrum.hu, 2013. február 20.)

Szembemegy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a kormánypártok szándékával, miszerint 2014-től az alacsony keresetű munkavállalók számára is lehetővé tennék, hogy teljes egészében kihasználhassák a törvényben meghatározott családi adókedvezményt. A 2012. évi személyi jövedelemadó bevallásokból ugyanis - amennyiben nem módosítja az adóhatóság az internetes nyomtatványkitöltő programot - nem lehet majd megállapítani, hogy mekkora összegű kedvezményt nem tudnak igénybe venni az adózók. Anélkül pedig nem lehet megalapozott számításokat végezni a kedvezmény kiterjesztésének költségvetési hatásairól, amit viszont kötelezően előír a jogalkotásról szóló törvény a jogszabály előkészítője számára.

Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakciójának vezetője február 7-én, a Fidesz és a kereszténydemokraták közös frakcióülése után bejelentette: Orbán Viktor rábólintott a kisebbik kormánypárt által szorgalmazott javaslatra, mely szerint a munkavállalói járulékból is levonhatják majd az adókedvezményt azok a családok, amelyek az adójukból nem tudják érvényesíteni a teljes összeget.

A Pénzcentrum.hu egy hónappal ezelőtt hívta fel a figyelmet arra, nem engedi a 2012. évi személyi jövedelemadó bevallást kitöltő internetes program, hogy a törvényben meghatározott adókedvezményt írja be az adózó a bevallásba, ha annak összege magasabb, mint az összevont adóalap. Cikkünk közlése óta semmi nem változott, ebben az esetben továbbra is hibát jelez a nyomtatványkitöltő.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény csak arról rendelkezik, hogy a családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. Olyan kikötés viszont nem szerepel a jogszabályban, hogy legfeljebb az összevont adóalapnak megfelelő összegű családi kedvezményt lehet feltüntetni az adóbevallásban. A törvény csak azt köti ki, hogy az adót csökkentő kedvezmények együttes összege nem lehet több mint a számított adó.

Vagyis az említett adóalap-kedvezmények a törvény szerint megilletik a magánszemélyeket. Ennek ellenére az adóhatóság honlapján közzétett 1253-as bevallás kitöltését szolgáló internetes program nem engedi meg, hogy az adózó a bevallás 21. sorába a törvény szerint őt megillető családi kedvezmény összegét írja be, ha annál alacsonyabb a jövedelme.

Miért probléma ez?
Nézzünk meg egy háromgyermekes munkavállalót, aki tavaly minden hónapban bruttó 200 ezer forintot keresett, így az éves jövedelme 2 millió 400 ezer forint volt.

A három eltartott után a törvény szerint havonta háromszor 206 250, vagyis 618 750 forint adóalap-kedvezmény illeti meg, ez éves szinten 7 millió 425 ezer forint. A példában említett adózó 5 millió 25 ezer forint adóalap-kedvezményt, vagyis a 16 százalékos adókulccsal számolva 804 ezer forint adókedvezményt nem tud igénybe venni a tavalyi jövedelme után. (Ha egyedül neveli a gyermekeit, akkor megosztani sem tudja a kedvezményt, a teljes összeg az államkasszában marad.)

Csakhogy ez az adat nem derül majd ki az szja-bevallásából, ha azt az adóhatóság honlapján közzétett internetes programmal tölti ki. Vagyis nem lehet megállapítani, hogy ténylegesen mekkora összegű családi adókedvezményt nem tudnak igénybe venni az alacsony keresetűek.

Enélkül viszont nem lehet megalapozott számításokat végezni arról, milyen költségvetési hatásokkal járna, ha - a KDNP-frakció kezdeményezésére és Orbán Viktor miniszterelnök támogatásával - 2014-től levonhatnák a járulékterheikből a ki nem használt adókedvezmény összegét a kiskeresetű munkavállalók.

Márpedig a jogalkotásról szóló törvény előírja, hogy a jogszabály előkészítőjének - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálattal fel kell mérnie a szabályozás várható következményeit. A már jelenlegi kormány által elfogadott törvény szépséghibája, hogy az előzetes hatásvizsgálat eredményét nem kell nyilvánosságra hozni, arról csak a kormányt kell tájékoztatni. A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

- a társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
- a környezeti és egészségi következményeit,
- az adminisztratív terheket befolyásoló hatásait,
- a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
- a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A becslés torz eredményre vezet

Laikusok gondolhatnák, hogy az eltartottak száma alapján meg lehet határozni, az adott magánszemélynek mennyi adókedvezmény járt volna 2012-ben. Ez azonban nem ilyen egyszerű.

Vegyünk egy háromgyermekes adózót, akinek két középiskolás és egy egyetemista gyermeke van. Az egyetemistát csak eltartottként lehet figyelembe venni (feltéve, ha nem rendelkezik önálló jövedelemmel) ahhoz, hogy a háromgyermekeseknek járó emelt összegű kedvezményt lehessen érvényesíteni a két középiskolás gyermek után. Vagyis a munkavállaló havonta kétszer 206 250 forinttal, vagyis 412 500 forinttal csökkentheti az adóalapját. Ha viszont az egyik középiskolás gyermek szeptembertől szintén egyetemista lesz, akkor az egy középiskolás gyermek után már csak havi 206 250 forint adóalap-kedvezmény jár. Még kacifántosabb a helyzet, ha az idősebb egyetemista év közben befejezi a tanulmányait, és az év második felében nem lehet eltartottként figyelembe venni.

A kedvezmény összegének év közbeni változása miatt a példában említett munkavállalónál biztosan nem lehet a gyermekszám alapján egzakt módon meghatározni, hogy mennyi adókedvezmény járt volna neki a törvény szerint, és mekkora összeget hagyott az államnál - magyarázza Angyal József okleveles adószakértő. Véleménye szerint a kézzel kitöltött adóbevallások esetén akkor járnak el a törvénynek megfelelően az adózók, ha az őket megillető adókedvezményt tüntetik fel a 21. sorban akkor is, ha annak összege magasabb, mint az össszevont adóalapjuk. Az adó alapja nem lehet negatív összeg, vagyis legfeljebb nullára lehet csökkenteni a családi kedvezménnyel.

Százmilliárd forintnyi adókedvezmény maradt az állam zsebében
Mint azt a Pénzcentrum.hu tavaly szeptemberben az adóhatóságtól kapott adatok alapján megírta, a 2011. évi jövedelmek után összesen 112 milliárd forintnyi adókedvezményt nem tudtak igénybe venni az alacsonyabb keresetű családok. Ebből 5 milliárdot az egy-, 9 milliárdot a két-, 79,5 milliárdot a három-, 14,8 milliárdot a négy- és 4,3 milliárd forintot az öt- vagy többgyermekesek hagytak a központi költségvetésben. Utóbbiak a törvényben biztosított kedvezménynek összességében csak a 30 százalékát tudták kihasználni.

Ehhez képest a KDNP-frakció mindössze 48 milliárd forintra becsülte az intézkedés hatását, ami kevesebb mint a fele a 2011-ben a költségvetésben maradt adókedvezménynek. Továbbra is rejtély, miből ered a két szám közötti eltérés.


Szakszervezetek: a szabadság alatti bérek terén totális a káosz (Világgazdaság Online, 2013. február 19.)

Az átlagbér alapú szabadságszámítás azonnali visszaállítását követelik a szakszervezetek. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége szerint a szabadság alatti bérek terén január óta totális a káosz, a munkaadóknak fogalmuk sincs, mit, hogyan kell kalkulálni. Az ASZSZ szerint egyértelműen kiderült, hogy kevesebbet visznek haza az átlagbéresek, ha 28 napos hónapban vesznek ki pihenőnapokat, s többet, ha ugyanezt egy hosszabb hónapban teszik. Ez a munkahelyeken is feszültséget okozhat - figyelmeztet a szervezet.

Még szinte életbe sem lépett, máris összeomlik a szabadság idejére járó bérek kiszámításának új rendszere – közölte az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége. Azt írják, hogy az azonnali megszüntetést és a régi számítási módszer visszaállítását követelik.

Székely Tamás konföderációs elnök szerint akkora a káosz, hogy maguk a munkaadók sem tudják, mikor, mi alapján számoljanak. Az ASZSZ-nél viszont már az új munka törvénykönyve (Mt.) hatálybalépése előtt is számoltak, és kiderült, igazuk volt, hogy már hónapokkal korábban kongatták a vészharangot. Ugyanis az új Mt. szerinti változtatások miatt egyértelműen rosszul járnak, 8 százalékot is veszíthetnek az átlagbérükből azok, akik egy rövidebb hónapban mennek szabadságra, és a szokásosnál akár 6 százalékkal is többet vihetnek haza azok, akik ugyanezt egy hosszabb hónapban teszik. Ez a számítási elv nyáron, a szabadságolások idején kiszámíthatatlan fejetlenséget okozhat a munkahelyeken - figyelmeztet Székely.

Az elnök szerint totális a káosz, és a jövedelemcsökkenés elfogadhatatlan, mert ez is elsősorban a "kisembereket" érinti a legérzékenyebben, de ma már mindenkinek minden fillér számít. A konföderáció vezetője emlékeztet, szervezete egyebek mellett ezt a részét is többször kifogásolta az új, előzetes egyeztetés nélkül készült Mt.-nek, mert szakértőik jó ideje tudják, átláthatatlan, zavaros, követhetetlen helyzetet teremt.

Székely Tamás a napokban egy szakmai kongresszuson Kardkovács Kolos helyettes államtitkárnak is felajánlotta, szervezete írásos szakmai javaslatokkal segíti a döntéshozókat abban, hogy korrigálhassák az Mt-ben elhibázott rendelkezéseket. A helyettes államtitkár nyilvánosan kijelentette, várja a kidolgozott javaslatokat. Az autonómok elnöke a szabadság alatti napokkal kapcsolatos állításának alátámasztásul felajánlja: a szakszervezet kiszámolja minden kétkedő politikus szabadságos bérét.


A szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki (Origo.hu, 2013. február 19.)

Sokan vannak abban a tévhitben, hogy az éves szabadságukat akkor veszik, amikor kedvük tartja és ezt a munkáltató tűrni köteles, ám ez nem teljesen van így - hívta fel az [origo] figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Bár egyes munkahelyeken valóban nagyobb szabadság érvényesül a szabadságolások tekintetében, ám a munkáltatónak jogszabályban biztosított lehetősége, hogy az igényeknek kisebb teret engedjen.

Jó tanács, hogy a szabadságot nem csak a tanítási szünetek, a munkahelyi nehéz szakaszok utáni regenerálódást jelentő időszakok és a kedvező utazási ajánlatok szem előtt tartásával, de a számológépet előkapva a hónap munkanapjait, fizetett ünnepeit is figyelembe véve kell jó előre eltervezni - hangsúlyozta dr. Fésü Gizella.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint az is megállapítható, hogy szabadságra menni akkor érdemes, amikor adott hónapban a lehető legtöbb munkanap és fizetett ünnepnap van. Így ugyanis a bruttó fizetés többre jöhet ki, mint a munkaszerződésben rögzített alapbér. Míg kevesebb munkanap esetén és fizetett ünnepnap híján alacsonyabb összeg jár a dolgozónak.

Árnyalhatja a helyzetet, ha valaki nem az általános munkarend szerint dolgozik, tehát nem napi nyolc órát. Ilyenkor a munkaidő beosztást is figyelembe kell venni. A munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól és a kiadott szabadságot ezzel egyenlő óraszámban kell elszámolni.

A munkáltató adja ki
Sokan vannak abban a tévhitben, hogy az éves szabadságukat akkor veszik, amikor kedvük tartja és ezt a munkáltató tűrni köteles. Valóban vannak olyan munkahelyek, ahol viszonylag nagyobb szabadság érvényesül a szabadságok kivétele tekintetében, és a munkavállaló a kérésének megfelelő időpontban szabira mehet.

Előfordul azonban, hogy a munkáltató él a jogszabályban biztosított lehetőségével, és a munkavállaló szabadság-igényeinek kisebb teret enged - emelte ki dr. Fésü Gizella.

Csak a vélemény szabad
A jelenleg hatályos szabályok szerint a munkáltatónak meg kell hallgatnia a munkavállaló véleményét a szabadság kiadását illetően, a tényleges időpontokat azonban a munkáltató határozhatja meg. Ezt legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal el kell árulnia a munkavállalónak (Egy jó last minute utat még így is el lehet csípni).

Az alapszabadság egynegyedével rendelkezik a munkavállaló, ezt ugyanis kérése szerint kell kiadni, ez legfeljebb két részletben kiadandó 7 munkanap. A munkavállaló távollétére a munkáltatónak is fel kell készülnie (helyettesről gondoskodni), ezért a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal a szabiterveket jelezni kell.
A szabadság elaprózódását gátolja, hogy ha nem sikerül a munkavállalóval másként megegyezni, a szabit úgy kell kiadni, hogy az legalább összefüggő tizennégy nap (nem munkanap, így ez kettő hetet jelent) pihenést biztosítson a munkavállalónak.

A szabadság közepén haza
A már megkezdett szabadság megszakítható: a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok (például: egy cég egyetlen informatikusa esetén az informatikai rendszerek leállása), vagy kivételesen fontos gazdasági érdek miatt a munkavállaló szabadságát megszakíthatja.

Ebben az esetben egyrészt legalább az utazással, valamint a munkával töltött idő a nem számít be a szabadságba, másrészt a munkavállaló így felmerült kárát (például: külföldi utazásból elvesztett napok), illetve költségeit (például: utazási költségek) a munkáltató köteles megtéríteni. A munkáltatónak kell mérlegelnie, hogy minden kiadást egybevetve megéri-e a munkavállalót berendelnie.

A felhalmozódás gátja
A jogszabály szerint a szabadságot az esedékességének évében ki kell adni. Eltérhet ettől a kollektív szerződés, rendelkezése esetén a szabadság egynegyede legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adható ki. Ha pedig a munkavállaló oldalán felmerült ok a szabadság kiadásának akadálya (például: táppénz, vagy távollét gyermek vállalása miatt), az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül mindenképpen ki kell adni.

Fontos új szabály, hogy a munkáltató a felek megegyezése alapján az alap- és kor szerinti pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki. A legtöbb esetben nem éri meg éveken át görgetni a szabadságot, mert ha adott évben nem sikerül kivenni, akkor ez várhatóan a következő években sem lesz másképp - mondta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.


UNICEF: Minden második gyermek nélkülöz Magyarországon (MTI, Heti Válasz.hu, 2013. február 19.)
Sokkoló adat látott napvilágot a Magyarországon élő gyerekekről

Valamilyen szempontból minden második gyermek nélkülöz ma Magyarországon - derült ki a gyermekek jóllétéről szóló, az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) hazai szervezete által készített 2012-es jelentésből, amely szerint leginkább a gyermekek szociális szükségletei vannak veszélyben.

Minden második magyar gyermeknek legnagyobb mértékben az egészséges társas kapcsolataival és kortársaihoz való kötődésével kapcsolatos szükségletei vannak veszélyben - emelte ki Gyurkó Szilvia, az UNICEF Magyar Bizottságának gyerekjogi igazgatója a felmérés eredményeit ismertető keddi budapesti tájékoztatón.

Kitért arra, hogy minden ország jövője a gyermekek jóllétén múlik: azok a társadalmak, amelyek merik és tudják biztosítani ezt, az elkövetkezendő 15-20 évben valóban jól lesznek. "Ezért fontos tudnunk, hogyan állnak ilyen szempontból ma a magyar gyerekek".

A tavaly végzett kutatás szerint a Magyarországon élő gyerekek 42 százaléka nem tudja rendszeresen meghívni magához a barátait, 35 százalék nem jut el nyaralni, 29 százalék pedig anyagi okok miatt nem vesz részt szabadidős tevékenységekben - például sportfoglalkozáson, zenetanulásban. Az alapvető szükségletek tekintetében az újonnan vásárolt ruha és a napi étkezés megfelelő minősége is probléma.

Az alapvető szükségletek az alacsony jövedelmű családok körében sérülnek legnagyobb mértékben, míg az oktatáshoz kötődő szükségletek -életkornak megfelelő könyvek, tanulósarok, iskolai programokban való részvétel, tehetséggondozás - kielégítésében és a közösségi szükségletek területén valamennyi jövedelmi csoport esetén magas kockázatot találtak a felmérés elemzésekor.

Különösen veszélyeztetettnek minősülnek azok a gyerekek, akiknek szülője alacsony végzettségű, munkanélküli vagy egyedül gondoskodik gyermekéről, hiszen így kisebb eséllyel tudja gyermeke számára biztosítani a jólléthez szükséges alapvető feltételeket.

„Egy gyermek akkor van jól valójában, ha anyagi, érzelmi és értelmi, fizikai, kulturális, valamint szociális szükségletei egyidejűleg kielégítést nyernek, és a gyermek maga is úgy érzi, hogy megfelelő az életminősége" - fejtette ki Gyurkó Szilvia.

A felmérésből kiderült, hogy a gyermekek jóllétének biztosítása nem elsődlegesen pénzügyi kérdés, hiszen kiemelkedő szerepe van a családok, gyermekközösségek, egy-egy lakókörnyezet helyzetének javítását célzó lokális, alulról jövő, civil és központi kezdeményezéseknek is. Ezek közé tartozik a szülők iskolája, a nők és anyák önsegítő szervezetei, a közösségikertek-kezdeményezés, az élménykommandó, az otthagyott könyvek mozgalma vagy az „ünnepeljük meg minden gyermek születésnapját!" és a „vegyél még egy pólót!" akció is.

Kérdésre válaszolva a szakember elmondta, hogy a kérdőíveket vezetékes telefonos lekérdezés alapján vették fel, így a minta alapján az eredmények nem a mélyszegénységben, hanem inkább a középrétegben élő családokra vonatkoznak.

Az UNICEF 2009-ben már elvégezte az ország lakosai között a felmérést, akkor Magyarországnál az Európai Unió tagállamai között a gyermekek nélkülözését tekintve csak Bulgária és Románia nyújtott rosszabb teljesítményt. Ennek ellenére az akkori adatok szerint 2009-ben csak minden harmadik gyermek nélkülözött Magyarországon, és minden tízedik élt szegénységben.


Késik a minimálbér-emelés kompenzációja (HRportal.hu, 2013. február 19.)

A minimálbér-emelés költségeinek gyorsabb kifizetését szeretnék elérni a vállalkozások és a szakszervezetek - írja a Világgazdaság. A minisztérium csak júniusban fizetne, míg a cégek az év elejére számítottak, így a fél éves támogatást nekik kellene megelőlegezniük. A második félévben új kompenzációs csomag jöhet.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a minimálbér-emelés költségeit csak júniusban fogja kifizetni az állam az érintett ágazatok vállalkozásainak, jóllehet a cégek ennél korábbi rendezést szerettek volna elérni.

A Világgazdaság birtokába jutott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kidolgozott erről szóló javaslatcsomagban az áll, hogy a féléves támogatást az érintett cégeknek kellene megelőlegezniük, mivel a kifizetésnek jogi akadálya van: a költségvetési törvény módosítása szükséges ahhoz, hogy a kormány rendeletet adjon ki a támogatásról. Ez március elején történhet meg, csak ez után kezdődhetne a kérelmek elkészítése, és benyújtása, amelyre várhatóan május végéig lesz lehetőség, így az egyösszegű támogatás folyósítása folyamatosan történhet június végéig. Az így megszerzett támogatással augusztus 31-ig kellene elszámolniuk a kérelmezőknek.

Problémát az jelent, hogy a vállalkozásoknak ezt az összeget meg kell előlegezniük, hiszen éppen a legnehezebb helyzetű ágazatokról van szó - nyilatkozta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A törvénymódosítás kényszerét teszi felelőssé a késlekedésért Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke is.

A minimálbér-támogatás előzménye, hogy a munkaadók a 2013-ra tervezett 5,2 százalékos infláció felével, azaz 2,6 százalékkal kívánták emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot, azt kérve, hogy a másik 2,6 százalékot "nyeljék le a munkavállalók". A szakszervezetek ezt elfogadhatatlannak nevezték, így a munkaadók következő javaslata az volt, hogy a bérmegállapodás csak a második félévben lépjen életbe, de a másik oldal ebbe sem ment bele.

A megoldást az jelentette, hogy az első félévben a 11 kiemelt, s leginkább veszélyeztetett ágazatban a bértarifa emelés terheit "tömegével és a járulékkal megpakolva" a költségvetés megtámogatja, összesen 10 milliárd forintos összegben - mondta a Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek adott 2012 decemberi interjújában.

Arra számítottak, hogy a második félévben a javuló gazdaság azt is eredményezi, hogy a munkaadók már saját erőből, költségvetési támogatás nélkül is ki tudják fizetni az 5,4, illetve 5,6 százalékos többletbért a támogatott ágazatokban, miközben a munkaadók a nem támogatott ágazatokban már január elsejétől vállalták a 98 ezer, illetve 114 ezer forintos összeget, plusz a többletjárulék terheit.

Dávid Ferenc akkor azt nyilatkozta, hogy a magyar gazdaság teljesítménye nem támasztja alá a minimálbér 5,4 százalékos, illetve a szakképzettek garantált bérminimumának 5,6 százalékos emelését 2013-ban, de a szociális indokok miatt a munkaadók mégis vállalták ezt a kompromisszumot.


Kiderült, mi áll a jó magyar adat hátterében (Napi Gazdaság.hu, 2013. február 19.)

Évtizedes csúcsra, 58 százalék fölé emelkedett 2012 végére Magyarországon a foglalkoztatási ráta, ez még korrekciókkal is a legmagasabb értékek között van, ám ha a részleteket nézzük, akkor a kiemelkedő adatot már több tényező is beárnyékolja.

Míg egy évvel ezelőtt a magyarországi foglalkoztatottsági ráta 57 százalék alatt volt, 2012 végére 58 százalék fölé emelkedett a mutató. Ez, tény és való, évtizedes csúcs, és még a szezonálisan kiigazított adatok alapján is az egyik legmagasabb érték, ám ez egyrészt egy becslés (0,2 százalékpontos hibahatárral), másrészt ha bizonyos korrekciókat végrehajtunk, akkor már egyáltalán nem ennyire kiemelkedően jó a kép - mondta Cseres-Gergely Zsombor, a MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-Tudományi Intézet (KRTK KTI) szakértője, a most megjelent Munkaerőpiaci Tükör 2012 című kötet bemutatóján.

Előadásában Cseres-Gergely három olyan tényezőt említett, amelyet szerinte érdemes figyelembe venni, ha az országon belüli történések között próbálunk összefüggéseket keresni. A foglalkoztatási arányszám esetében elsőként azt emelte ki, hogy az arány akkor is javult volna, ha semmit sem teszünk. Miközben ugyanis a dolgozó emberek száma (a számláló) emelkedett, a ráta nevezője, vagyis a 15-64 éves korosztály létszáma 70 ezerrel csökkent 2011-12-ben, vagyis az erőteljes növekedésben ez a demográfiai változás is benne van - jegyezte meg.

A közfoglalkoztatottak száma szintén befolyásolja a foglalkoztatási mutatót. Ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a közfoglalkoztatás - egyes közkeletű vélemények szerint - annyiban járul hozzá a gazdaság rugalmasságához, amennyiben a munkapiaci integrációt javítja. Ezt az mutatja, hogy milyen az átmenet a nyílt munkaerőpiacra a közfoglalkoztatásból, vagyis milyen eséllyel tudnak a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedni az abból kikerülők. Ilyen adat azonban nincs - jegyezte meg. Az viszont kiderül az adatokból, hogy 2012-re az addigi hatvannéhányezerről majdnem 100 ezerre emelkedett az év végére a számuk, ráadásul a közfoglalkoztatottak jelentős része teljes munkaidőben dolgozott.

A közfoglalkoztatottak számát a kutató szerint a legmegbízhatóbban a KSH adatait mutatják. Ezek azon közfoglalkoztatottak számát mutatják, akik valamilyen költségvetési intézménynél dolgoztak. Ez azonban csak egy alsó becslés - emelte ki -, miután nem feltétlenül vannak benne azok, akik például erdőt irthatnak egy kft.-nél, vagy a MÁV valamelyik cégénél pályafenntartási munkát végeznek.

Amennyiben azonban azt a csekély eredményességet nézzük, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevőknek csak egy elenyésző része tud visszalépni a nyílt munkaerőpiacra, Cseres-Gergely szerint felmerülhet, hogy egy reálisabb kép érdekében ezzel a számmal is korrigáljuk a rátát. Ha ezt megtesszük, akkor a kiigazított 57,5 százalékos ráta 56 százalékra mérséklődik, ha pedig még a demográfiai korrekciót is elvégezzük, akkor a mutató értéke 55,5 százalékra olvad. Ezzel az adattal kapcsolatban azonban megjegyezte: ezt a számot nem lehet ugyan nemzetközi összehasonlításra használni, de a kutató szerint azért érdemes figyelembe venni, mert ha az országon belüli történések között próbálunk összefüggéseket keresni, akkor bizonyos esetekben nem értelmetlen ezeket a számokat nézegetni.

Akik a statisztikából kimaradnak
Harmadik elemeként a kutató arra hívta fel a figyelmet, hogy a KSH módszertana nem veszi figyelembe azokat, akik külföldön dolgoznak, tartósan külföldön élnek, de részei egy magyarországi háztartásnak, erre vonatkozóan ugyanis a KSH nem gyűjt adatot. Miután az elmúlt évek tendenciája viszont azt mutatja, hogy ez a kör egyre szélesebb, nem lehet figyelmen kívül hagyni. (Erről a problémáról korábban lapuknak Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője is beszélt.) Cseres-Gergely szerint, ha ezzel is korrigáljuk az adatot, akkor pedig már 54 százalék körüli értéket kapunk, ami szerinte nagyjából a nyugdíjreform előtti helyzetnek felel meg.

A "foglalkoztatáspolitikainak látszó" dolgokra költhető költségekről szólva a szekértú úgy becsülte, hogy összesen - az operatív programok keretében rendelkezésre álló forrásokat is beleértve - közel 450 milliárd forintos kerettel lehet számolni 2011-13-as időszakra.


Elszakadtunk a régió gazdaságaitól (HVG.hu, 2013. február 19.)

A piaci konszenzus és az OTP Bank Elemzési Központja is 2,1 százalékos gazdasági visszaesést valószínűsített, így a tavalyi utolsó negyedév előző év azonos időszakához viszonyított 2,7 százalékos zuhanása negatív meglepetés volt a piac számára. Ez a lefelé mutató kockázatokat erősíti a 2013-as növekedéssel kapcsolatban.

A piaci konszenzus és az OTP Bank Elemzési Központja is 2,1 százalékos gazdasági visszaesést valószínűsített, így a tavalyi utolsó negyedév előző év azonos időszakához viszonyított 2,7 százalékos zuhanása negatív meglepetés volt a piac számára - áll az OTP Bank Elemzési Központjának Heti Jelentésében. A jelentés szerint a magyar adatok elmaradnak a régió többi gazdaságának teljesítményétől.

Az elemzők kiemelik, hogy bár első ránézésre az adat nagyon negatív képet mutat a gazdaság teljesítményéről, az ipari termelés decemberi alakulásának ismeretében az várható, hogy a tavalyi utolsó negyedév meglepően nagy visszaesésben átmeneti tényezők is szerepet kaptak, melyek az idei első negyedéves GDP-t felfelé húzzák majd. "A vártnál rosszabb adat azonban így is a lefelé mutató kockázatokat erősíti a 2013-as növekedéssel kapcsolatban" - áll a jelentésben.

A vártnál nagyobb mértékben csökkent azonban a 12 havi fogyasztói árindex. Az OTP elemzői 2012-re 3,9 százalékos inflációval számoltak, ehelyett 3,7 százalék lett a pénzromlás mértéke. Mivel a kormányzat döntött a rezsicsökkentés második köréről, emellett a vártnál visszafogottabb hatósági áralakulás következtében korábbi 3,7 százalékos idei inflációs prognózisukat 3,4 százalékra csökkentik.


A kormány beterjesztette a második rezsicsökkentési csomagot (Privátbankár.hu, 2013. február 19.)

Megtartotta első ülését az újabb rezsicsökkentést, a víz-, a csatorna-, a szemétszállítási és a kéményseprési díjak, valamint a PB-gáz-palackok árának mérséklését előkészítő munkacsoport. A keddi tanácskozás utáni sajtótájékoztatón kiderült, hogy jelentősen csökkenhet a vízszolgáltatók száma, és az is, hogy elsőként a gázpalackok ára csökkenhet.

A cél a tízszázalékos csökkentés, de figyelni kell arra, hogy a szolgáltatókat mindez ne lehetetlenítse el - mondta a munkacsoport egyik tagja, Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke.

Debrecen polgármestere közölte, a vízdíjak esetében a tervezett tízszázalékos csökkentést elsősorban a szolgáltatói struktúra átalakításával érnék el, a kisebb víziközmű-szolgáltatók egységes rendszerbe kapcsolásával. Jelezte ugyanis, hogy ma körülbelül 350 lakossági szolgáltató van - összesen egyébként nagyjából 600 működik, mert van, amelyik egyedi fúrt kúttal kizárólag magának szolgáltat -, ami a szakma szerint túlságosan elaprózott szerkezetet eredményez, emiatt pedig a szolgáltatás is szükségszerűen drágább.

Kósa Lajos hangsúlyozta, a tavaly elfogadott víziközműtörvény szerint bizonyos fogyasztószám - nagyjából 150 ezer - alatt nem lehet szolgáltatni, nem lehet működési engedélyt kapni, így a közösségi tulajdonban lévő vállalatoknak szerveződniük kell, ennek köszönhetően várhatóan mérséklődnek majd a működési költségeik, s csökkenthetők az árak. Szerinte egyébként a 350-ből végül körülbelül 30 lakossági vízszolgáltató lesz.

A hulladékgazdálkodásról szólva megjegyezte, az eltérő szemetelési szokások miatt indokolt lehet, hogy egyes helyeken - például falvakban, kertvárosi környezetben - a ténylegesen elvitt hulladékmennyiség után számlázzanak a szolgáltatók.

Júliustól csökkennének az árak
Az újabb tízszázalékos rezsicsökkentésről szóló javaslat április-májusban kerülhet a kormánypárti frakciószövetség és a kabinet elé. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban azt monda, júliustól kell megvalósulnia a rezsiköltségek újabb mérséklésének.

A fideszes Németh Szilárd azt mondta, elsőként a PB-gáz-palackok és a tartályos gáz díja csökkenhet, amellyel kapcsolatban hatósági ár bevezetését mérlegelik.

A korábbi, január 1-jétől hatályos rezsicsökkentést ellenőrző csepeli polgármester is kiemelte: fontos, hogy a szolgáltatók továbbra is működőképesek legyenek, a munkahelyek megmaradjanak, ezért egyeztetni fognak a tulajdonosokkal, az önkormányzatokkal és a szakszervezetekkel is az ügyben. A fővárosi önkormányzat esetében például György István területért felelős főpolgármester-helyettessel tárgyalnak majd.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára a számlaegyszerűsítés fontosságát hangsúlyozta a tájékoztatón. Mint mondta, nagyon fontos, hogy az emberek egyértelműen lássák, mennyit fogyasztottak, és hogy mennyivel csökkentek a terheik. Emlékeztetett, a villany- és gázszámlák átláthatóságáról már megszületett a rendelet, és ez várhatóan így lesz a többi közüzemi számla esetében is.

Nyomatékosította egyúttal, hogy a rezsicsökkentés nem veszélyezteti a közüzemi szolgáltatásokhoz szükséges fejlesztések, karbantartások színvonalas ellátását.


Londoni elemzők: nem áll meg az enyhítésben a monetáris tanács (Napi Gazdaság.hu, 2013. február 19.)

A korábban vártnál is enyhébb alapállást tükröznek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának külső tagjai által a monetáris politikáról vallott nézetek, és ebből arra lehet következtetni, hogy az MNB kamatcsökkentési ciklusa még csak félúton jár - vélik budapesti tapasztalataik alapján londoni pénzügyi elemzők.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzőstábja a közelmúltban látogatást tett Budapesten, ahol a cég szakértői az MNB, a monetáris tanács és a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékeseivel, valamint banki szakértőkkel találkoztak. A tárgyalásokról befektetők számára összeállított, kedden Londonban ismertetett beszámolójukban az elemzők közölték: a látogatásuk során szerzett legfőbb benyomásuk az volt, hogy a monetáris tanács külső tagjai az eddigieknél is erősebben hajlanak az enyhítésére. A ház szakértői ennek alapján azt jósolják, hogy az MNB az augusztus óta végrehajtott 1,50 százalékpontos kamatcsökkentés után kész további 1,50 százalékpontos csökkentésre, egészen a 4,00 százalékos alapkamat eléréséig.

A szakemberek szerint a magyar jegybank monetáris tanácsának külső tagjai arra a logikai érvelésre építik alapállásukat, hogy a tizenkét havi infláció - amely januárban 3,7 százalék volt - már az MNB 2-4 százalékos tűrési sávján belül van, és nincs olyan hazai keresleti nyomás, amely felhajtóerőt gyakorolhatna az inflációra. A monetáris testület külső tagjai szerint ebben a környezetben most már túl magasak a reálkamatok. Ezek a monetáris tanácsi tagok emellett azon az állásponton vannak, hogy a magyar befektetési eszközökre rakódó kockázati felár tartósan csökkent - áll a Barclays beszámolójában.

A kormány és az MNB tolerálja a gyengébb forintot
Az elemzők budapesti tárgyalásaik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az MNB kamatdöntő testülete 300 forint feletti euróárfolyam esetén venné fontolóra az enyhítési ciklus szüneteltetését.

A háztartások pénzügyi mérlege a devizaalapú hitelek arányának csökkentését célzó intézkedések nyomán most már kevésbé érzékeny az árfolyamváltozásokra, így a kormány és az MNB valamivel nagyobb toleranciát tud mutatni a gyengébb forinttal szemben. A cég elemzőinek véleménye szerint ez a tolerancia a 300 forintot kismértékben meghaladó - például 305 forintos - euróárfolyamig terjedhet.

Más nagy londoni házak elemzői szerint azonban az MNB tűrésküszöbe még ennél is magasabban van, tekintettel a devizaalapú hitelek arányának csökkenésére a teljes adósságállományon belül. A JP Morgan befektetési részlegének közgazdászai legutóbbi helyzetértékelésükben közölték: véleményük szerint a magyar jegybank stresszhelyzeti tesztjei arra utalnak, hogy a 310 forint/eurós árfolyam körül lehet az a küszöb, amely már megállítaná az MNB jelenlegi monetáris enyhítési ciklusát.

Jelenleg Matolcsy tűnik befutónak a jegybank élére
A Barclays elemzői az MNB élén esedékes vezetőváltással kapcsolatban úgy vélik, hogy pillanatnyilag Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter MNB-elnöki kinevezése valószínűsíthető, ám Orbán Viktor miniszterelnök "ismert arról, hogy tud meglepetéseket okozni, és valószínűleg még nem hozott határozott döntést" a kérdésben. Ha Matolcsyra esik a választás, a jelenlegi miniszter várhatóan "hozná magával saját helyetteseit".

Nyomást gyakorolhat a forintra az esetleges folyamatos agresszív MNB-kamatcsökkentés, valamint az azzal kapcsolatos befektetői bizonytalanság, hogy Matolcsy György milyen eszközöket alkalmazna MNB-elnökként. A Barclays londoni szakértői azt jósolják, hogy jelentősebb forintgyengülés esetén a magyar jegybank inkább devizapiaci intervenciót hajtana végre a monetáris enyhítés visszafordítása helyett.

Ebben a kérdésben mindazonáltal megoszlanak a vélemények a City elemzői közösségében.

A Capital Economics közgazdászainak jelenleg érvényes előrejelzése szerint ha az MNB élére a márciusi váltás során olyan jelölt kerül, akit a piac szoros politikai kötődésűnek ítél, az a magyar kockázati felárak emelkedését eredményezheti. Az elemzőcég szerint a befektetői hangulat romlása ebben az esetben forintvédelmi célú kamatemelésre is rászoríthatja az MNB-t az idén.

A Goldman Sachs bankcsoport közgazdászai legutóbbi előrejelzésükben ugyanakkor úgy vélekedtek: tartós vagy nagyon gyors forintgyengülés - különösen, ha kötvénypiaci eladási hullám is követné - az enyhítési ciklus szüneteltetését okozhatja, ám a korábbi időszakoknál most kisebb a valószínűsége annak, hogy az MNB ebben az esetben kamatemeléssel védené a forintot. Az elemzők azzal számolnak, hogy a jegybank először inkább szóbeli, majd tényleges piaci intervencióval próbálkozna, mielőtt "vészhelyzeti kamatemeléshez" folyamodik.


Elképesztő állapotok a kórházakban - van, ahol már gyógyszerre sem futja (Napi Gazdaság.hu, 2013. február 19.)

Az ellátórendszer továbbra is "darabokban" van, sok helyen olyan alacsony a kórházak költségvetése, hogy a szükséges gyógyszereket sem tudják kiadni a betegeknek, akik gyakran elégtelen ellátást kapnak − mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, az Egészségügyi Menedzserképző Központ programvezetője.

Küszöbön áll a járóbeteg-szakrendelők államosítása és a hírek szerint az önkormányzatok zöme megtartaná az intézményeket. Van ennek még jelentősége egyáltalán az ellátórendszer egésze szempontjából?
− A kórházi háttér nélkül működő szakrendelők államosítása ellentétes a Semmelweis tervvel, amely a többi között a kórházon kívüli ellátórendszer megerősítéséről is szól. Ha azonban az önálló rendelőket az államosítás után a kórházak alá rendelik, azok kórházi telephelyként működnek tovább és a kórházak a saját érdekeik szerint bánnak majd a forrásaikkal. Ilyen körülmények között az önálló szakrendelők elsorvadhatnak. A szerepüket azok a kórházi ambulanciák vehetik át, amelyek jelenleg nem tudják kihasználni a meglévő teljesítményvolumen-korlátot (tvk) kapacitásaikkal, pedig van rá OEP-keret. Ezzel persze mindenki jól járhat, gondolhatnánk, csakhogy nem így van; az önálló szakrendelők elsorvadásával a betegek ellátórendszeri hozzáférése romlik. A fennmaradó ambulanciák a kórházak szempontjai szerint látják el a betegeket, többeket utalnak be, mint az indokolt volna, így a betegek eggyel magasabb szinten lesznek ellátva, mint ahogyan arra valóban rászorulnának. Ez indokolatlan költségnövekedéssel jár együtt. A kórházi kapacitások tavaly nyári átrendezése, ennek nyomán a kórházak új betegbeutalási rendje és a területi ellátási kötelezettség átsorolása nem sikerült kifogástalanul, ezért szeptemberben a ki nem használt tvk-kat újra kellett osztani a kórházak között. Ez azt jelenti, hogy az újonnan kialakult betegutak nem képezték le ezt az átalakítást, ezért maradhatott fenn néhol felesleges kapacitás.

A hírek szerint persze működött a rendszer, mert sehol nem tartották be az új beutalási rendet.
− Részben igaz, de csak részben, mert annyira kevés pénzből kell működniük a kórházaknak, hogy a költségesebb betegeket már nem is veszik fel, így előfordul, hogy rákos beteget csak három hónap múlva hívnak vissza a kórházba. Úgy tűnik, ez szignifikáns problémává nőtte ki magát.

Valós alternatíva a magánellátás?
− Legfeljebb a járóbeteg-szakellátásban, kórházi szinten ma még kevés a magánellátás − persze a közkórházak falai közé lopózik. A szűkös finanszírozási keretek miatt jó néhány sebész a sor megkerülését magánszolgáltatásként beállítva, a beavatkozásért pluszpénzt kér. Hallani 850 ezer forintos csípőprotézis-műtétről, miközben magánintézményekben 650 ezer forint a szabadpiaci ára. A sorban állás növelésével a rendszer a fekete zóna irányába tett újabb lépéseket.

És a külföldi gyógyítás? Egy uniós szabályozás szerint ez is elérhető lenne.
− Idén minden uniós kormánynak nyilatkoznia kell, hogy milyen körülmények között engedi a betegeket automatikusan külföldi ellátóhoz, ha odahaza hosszú a sor. Ez a szabályozási kényszer a hazai rendszert nyomás alá helyezi; ha így vesszük, a magyar betegeknek egy-két évet kell még kibírniuk, mert az uniós szabályozás miatt − így vagy úgy − a kormánynak lépnie kell a forrásbővítés irányába.

Betegek és orvosok szerint is véletlenszerű, hogy mikor milyen ellátáshoz juthatunk.
− Ma az ellátórendszer teljesen szétesett, a szolgáltatások elképesztően variábilisek, senki nem foglalkozik azzal, hogy egy kórházban milyen szakmai munka folyik. Vannak ugyan kórházak − leginkább az egyetemeken −, ahol az orvosok adnak magukra és a szakma szabályai szerint igyekeznek gyógyítani, máshol viszont inkább a finanszírozási gondok kerülése a szempont a betegek ellátásában. Forrás híján a szükséges gyógyszerek egy részét nem adják oda a betegeknek, az ellátások folyamatosan ürülnek ki. Senki sem ellenőrzi, hogy a betegek sok esetben nem releváns szolgáltatásokat kapnak.

Az átalakításban hol a legnagyobb a lemaradás a kitűzött célokhoz képest?
− Az a baj, hogy az államosítás átszabta a Semmelweis tervet. Az alapján a GYEMSZI-nek a betegbeutalási rendekkel, betegutakkal, a kapacitások értelmes elosztásával kellene foglalkoznia. Vizsgálniuk kellene a térségi aránytalanságokat, újraallokálni a humán és technikai erőforrásokat. Ehelyett az intézmények fenntartása, működtetése köti le az energiáját, sokszor olyan helyre delegálnak feladatokat, ahol azokat szakmailag megfelelő szinten nem lehet ellátni. Elmaradt a hbcs (homogén betegségcsoport)-rendszer felülvizsgálata, ezért a kórházak változatlanul a betegek között szelektálnak, azaz a krónikusan alulfinanszírozott, drágább eseteket nem látják el.

Hol kellene még beavatkozni a működőképesség visszaállítása érdekében?
− Bizonyos központosított menedzsmentfunkciókat vissza kellene adni a kórházaknak vagy a térségi menedzsmentért felelős teszk-eknek, és ki kellene találni, milyen funkciókat érdemes egyáltalán központilag ellátni. Nem halasztható tovább a hbcs-rendszer korrekciója és karbantartása. Korrigálni kell a járóbeteg-szakellátás finanszírozási technikáit, mert most nem érdekeltek az úgynevezett befejezett ellátásban, azaz abban, hogy a beteget a szakrendelőben végleg meggyógyítsák. Meg kell újítani a háziorvosi rendszert, mert ők meg abban nem érdekeltek, hogy egyáltalán valamit is csináljanak. Úgy kell megerősíteni a kórházon kívüli ellátórendszert, hogy a háziorvos és az önálló járóbeteg-szakellátás jobban együtt dolgozhasson. De véget kell annak is vetni, hogy egy jó kezű sebész legálisan 300 ezer forintot keressen milliós nagyságrendű fizetés helyett, de ehhez meg kell találni annak a módját is, hogy a magánforrások szabályozottan becsatornázódjanak a közszolgáltatásba.

Milyen nagyságrendű karcsúsodás várható még a kórházi kapacitásokban?
− Rengeteg még a beépített akna a kórházi rendszerben. Számos életképtelen kórházat csináltak az átalakítással, amelyek különböző szintű politikai dealek miatt fennmaradtak, de az már kimaradt az előzetes elképzelésekből, vajon milyen bevételekből állják az életképtelen kórházak kiadásait. Sokak szerint még legalább 10-15 százalékkal kellene szűkíteni a fekvőkapacitásokat, amihez viszont a járóbeteg-szakrendelőket meg kellene erősíteni, csakhogy az államosítás miatt a folyamatok nem erre haladnak.


Sokkal kevesebbet költenek gyógyszerre a magyarok (Világgazdaság Online, 2013. február 18.)

A tb-támogatás csökkenése ellenére nem nőttek, hanem csökkentek tavaly a lakossági gyógyszerterhek, de így is 261 milliárd forintot hagytak tavaly a betegek. A közfinanszírozással együtt az egy főre jutó gyógyszerkiadás mélyen az európai szint alatt van.

Meglehetősen hektikusan alakultak a gyógyszerkiadások az elmúlt években abból a szempontból, hogy azok mekkora hányadát finanszírozta a gyógyszerkasszából az állam, illetve saját zsebből a lakosság – mondta a Világgazdaság érdeklődésére Fekete Tibor.

A gyógyszerpiac alakulását évek óta elemző szakértő rámutatott: míg az ezredfordulón a lakossági terhek még az állami ráfordítás 36 százalékát tették csak ki, 2008-ban elérték a 44 százalékát. És bár 2010-ben 40 százalék alá is kerültek, 2011-ben újra 42 százalék körüli, 2012-ben pedig már csaknem 48 százalékos szintet értek el. Más megközelítésben a lakosság a vényköteles gyógyszerek körében 2012-ben a terhek 32,1 százalékát viselte. Ez értékben ugyan 9,4 százalékkal kevesebb kiadást jelentett az előző évinél – 163 milliárd forint helyett 159 milliárdot -, ám ugyanakkor a tb-támogatás ennél is nagyobb mértékben, 12,7 százalékkal csökkent 2011-ről 2012-re: 361 milliárd forintról 315 milliárdra.

Összességében a lakossági terhek azzal együtt is 4,6 százalékkal mérséklődtek tavaly, hogy a recept nélkül kapható orvosságokért az egy évvel korábbinál két milliárd forinttal többet, 102 milliárdot hagytak a patikákban a betegek. A gyógyszerpiaci szakértő mindazonáltal figyelmeztet: a gyógyszerpiacok természetes növekedését indukáló tényezők, vagyis az életkor növekedése, valamint az új készítmények megjelenése miatt a gyógyszerkiadásoknak emelkedniük kellene. A kiadások és ezzel együtt a fogyasztás csökkenése nemcsak az európai tendenciával ellentétes irányú, de a lakosság egészségi állapotának is ellentmond. A statisztikák azt mutatják, hogy a magyarok fiatalabban betegszenek és hamarabb halnak meg, mint az európai országok többségében élők, és kevesebb egészséges életévre is számíthatnak.

Ehhez képest az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás - amelybe a tb-támogatás és a lakossági kiadás is benne van - értékben 2012-ben (295 forintos euró árfolyam mellett) 197 euró, a csak vényköteles fogyasztás pedig 159 euró. Ez messze elmarad az EU országok átlagos egy főre jutó fogyasztásától (ami már 2002-ben is már csaknem 250 euró volt).

Ez nem kis részben a kormány megszorító intézkedéseinek köszönhető, aminek következtében a Magyarországon forgalmazott gyógyszerek átlagos fogyasztói ára tavaly alig haladta meg a kétezer forintot dobozonként. Ez az átlagos dobozár 7,9 százalékos csökkenését jelentette úgy, hogy közben valamelyest bővült a termékpaletta és még 5,7 százalékos volt az infláció.

A dobozár-csökkenéshez ugyanakkor hozzátartozik az is, hogy a drága onkológiai készítményeket tavaly már csak kórházban lehetett beszerezni, amit ott 4681 forintról 6390 forintra növelte egy átlagos doboz gyógyszer árát.

Amihez nem jár támogatás
A lakosság gyógyszerekre fordított kiadásai 1998-ban még csaknem fele-fele arányban oszlottak meg a vényköteles és a recept nélküli készítmények között. Az arány fokozatosan a vényköteles irányba tolódott el. Az elmúlt évben már jóval többet költöttek az emberek muszájból, mint saját elhatározásból vásárolt gyógyszerekre: 62:38 volt az arány.

A recept nélküli orvosságok piaci részesedése tavaly két százalékkal emelkedve 18 százalékra nőtt. A nem vényköteles gyógyszerekért dobozonként átlagosan 1262 forintot kellett fizetni 2012-ben, 35 forinttal többet, mint egy esztendővel korábban.


Évtizedes árrekordok dőltek Magyarországon - drágább tojás, olcsóbb használt autó (Napi Gazdaság.hu, 2013. február 18.)

A kétezres években tavaly drágult a legtempósabban a tojás és a dohányáru, miközben a használt autók esetében az árcsökkenés mértéke volt hasonlóan példa nélküli. A KSH az idén is módosított az inflációs kosáron, az élelmiszerek, dohányáruk és szolgáltatások súlyát a tartós fogyasztási cikkek rovására növelte.

Az ezredforduló óta nem látott gyorsaságú, 35 százalékos áremelkedést mutatott fel tavaly a tojás, amely ezzel a legtempósabban dráguló termékkörré vált a KSH adatai szerint. Ez az év sem kezdődött gyengén, a januári év/év áremelkedés 17 százalék volt.

A második helyre 25,2 százalékos éves áremelkedéssel az ékszerek kerültek 2012-ben a nemesfémek drágulásával összefüggésben - ez egyébként szintén rekord 2000 óta -, de a sertészsír 25 százalékos drágulása is dobogós helyet ért, amivel messze felülmúlták a 2011-es 3,9 százalékról 5,7 százalékra gyorsult inflációt.

Az élelmiszerek a nagy átlagnak megfelelő tempóban drágultak, ám ezen belül jelentős a szórás. A sertés- és marhahús, illetve a húskészítmények 10 százalék körüli áremelkedésével szemben a liszt 3,5 százalékkal olcsóbb lett, a burgonya ára pedig közel 19 százalékkal esett, a megelőző években felmutatott 20-30 százalék körüli drágulást követően. A krumpli ára hagyományosan hektikusan változik: egy-két évig több tíz százalékkal emelkedik, majd ezt többé-kevésbé kompenzálva nagyot esik, ahogyan tavaly is. A látványos kilengésre a legújabb példa, hogy a januári árszínvonal bő 75 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, miközben tavaly a termelői árakat az első félévi jelentős készletértékesítés húzta le.

Olcsóbb tévék, használt autók
A ruházkodási cikkek infláció alatt, a szeszes italok valamivel infláció felett drágultak, miközben a dohányáruk közel 22 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban, a jövedékiadó-emelésnek betudhatóan. (Ezzel itt is megszületett a kétezres évek rekordja.) A tartós fogyasztási cikkek esetében 2003 óta csak két év, 2009 és 2010 hozott némi drágulást, a többi az árak lemorzsolódásával telt. Tavaly e körben a használt autók 11 és a televíziók közel 10 százalékos áresése vitte a prímet, de a hűtők, fagyasztók, mosó- és mosogatógépek is valamivel olcsóbbak lettek. A használt autók esetében alapvetően a látványosan felfutó import magyarázza a kétezres években eleddig példátlan mértékű árcsökkenést.

A háztartási energia infláció felett, bő 6 százalékkal drágult, de aki palackos gázt, brikettet, kokszot használ, illetve autóját tankolja, kétszámjegyű áremelkedést volt kénytelen elviselni 2012-ben. Az üzemanyagárak emelkedését alig lemaradva követte a teherszállítás 10,1 százalékos drágulása, miközben az egyéb közlekedési szolgáltatások ára bőven infláció alatt emelkedett.

Átsúlyozták az inflációs kosarat
Az idén az élelmiszerek, dohányáruk, ruházkodási cikkek és szolgáltatások árváltozása nagyobb súllyal esik latba az infláció kiszámításához használatos fogyasztói kosárban a tavalyihoz képest, miközben a tartós fogyasztási cikkek jelentősége valamelyest csökken. Amint arról korábban beszámoltunk, ez a súlyváltozás jelentősebb mértékben érinti a kosarat, mint az új termékek és szolgáltatások érkezése, a régiek kiejtése.

Valóban megtört a ruházkodás súlyának évek óta tartó csökkenő trendje, de itt lényegében arról van szó, hogy e termékkör részaránya olyan alacsony - mindössze 3,5 százalék - a kosárban, hogy nem tudott már tovább apadni - kommentálta a változásokat Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője. A dohányáruk súlyának növekedését a jövedékiadó-emelések okozta drágulással és a kereslet árrugalmatlanságával magyarázta a szakértő, aki nem számít arra, hogy a dohánykereskedelemben bevezetendő trafikrendszer jelentős hatással lenne a fogyasztásra, vagyis emiatt számottevően a kosárban elfoglalt súlyon sem kell majd módosítani.

A háztartási energia esetében az elmúlt két évben nem volt megfigyelhető a korábbi esztendőkhöz hasonló drágulás, az idei rezsicsökkenés viszont érdekes kihatással lehet majd a súlyarányra, ám ez a fogyasztói szokások kétéves követése miatt csak 2015-ben jelenik meg a kosárban. Az egészségügyi szolgáltatások súlyarányának emelkedését az osztályvezető szerint alapvetően az magyarázhatja, hogy mind nagyobb teret kapnak a piaci áron igénybe vett magánellátások.

Hozzátette: a súlyarányok nagyobb mértékben változtak 2011 és 2012 között, a közlekedési szolgáltatásoké például mintegy fél százalékponttal 3,9 százalék alá csökkent. A jelentős átrendeződést az magyarázta, hogy a KSH addig a nemzeti számlák lakossági fogyasztási adatait és a háztartástatisztikai adatokat is felhasználta a számításokhoz, majd áttért az előbbi kimutatások kizárólagos használatára. Ez azt is jelenti, hogy a 2012-es és 2013-as adatok között már nincs módszertani torzítás. A KSH szerint a váltást az indokolta, hogy több termékkör esetében a háztartások nem feltétlen becslik meg jól kiadásaikat. Tipikusan ilyennek számít a szeszesital és a dohányáru, ahol hajlamosabbak a valós költésnél kevesebbről beszámolni, míg a ritkábban vásárolt cikkek - műszaki termékek, személyautók - esetében az emlékezetük csalhatja meg az adatközlőket.


Összefog az MGYOSZ és a LIGA (HVG.hu, 2013. február 18.)

Együttműködési megállapodást írt alá a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövegsége (MGYOSZ) és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek) hétfőn. A megállapodás érinti a háromoldalú bérmegállapodás, a kollektív szerződések és az uniós pályázatokon történő közös részvétel kérdését is.

A közlemény szerint a két szervezet kölcsönösen elismeri a szakszervezeteknek és a munkáltatói érdekképviseleteknek a gazdasági és társadalmi érdekek védelme területén betöltött kitüntetett szerepét és azt, hogy az érdekképviseletek létezése és működése a tagok magánérdekein túlmutató közérdeket is szolgál, valamint szem előtt tartja a munkabéke megőrzésének fontosságát.

A felek egyetértenek abban, hogy fontos értéknek tartják a rendezett munkaügyi kapcsolatokat. Ennek garanciális elemeként tekintenek a munkáltatói érdekképviseleti szervezetekre, a szakszervezetekre és a kollektív szerződésekre. Az együttműködő partnerek a kollektív tárgyalások, a vállalati bérmegállapodások elősegítése szempontjából kiemelt fontosságot tulajdonítanak az országos bérajánlásnak.

A rendezett munkaügyi kapcsolatok, a közös programok és projektek megvalósítása, valamint a munkavállalók szervezkedési szabadságának elősegítése érdekében a MGYOSZ támogatja, hogy a szövetséghez tartozó munkáltatók vezetői és a LIGA Szakszervezetek közti egyeztetésnek megfelelően a szakszervezeti szervezők az üzemek területére beléphessenek, és ott tájékoztató, illetve tagszervező tevékenységet folytathassanak.

A LIGA Szakszervezetek elősegíti, hogy a MGYOSZ-hoz tartozó munkáltatóknál a munkabéke tartósan fennmaradjon. A két szervezet együttműködik az uniós és a hazai pályázati források bevonása érdekében is. A megállapodás aláírását követően a felek megkezdik az egyeztetést az együttműködés részleteiről - olvasható a közleményben.


MNB: a GDP 79 százaléka volt az államadósság 2012 végén (HVG.hu, 2013. február 18.)

Az államháztartás bruttó adóssága 22 373 milliárd forint, a GDP 79 százaléka volt 2012 végén - jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján hétfőn a Magyar Nemzeti Bank.

A múlt év negyedik negyedében a nettó hiteltörlesztés 107 milliárd forinttal csökkentette, a forint gyengülése viszont 275 milliárd forinttal növelte az adósságállományt.

Az év egészét tekintve a forint árfolyamváltozása 690 milliárd forinttal csökkentette, a nettó adósságfelvétel 373 milliárd forinttal növelte az államháztartás névértéken számított konszolidált bruttó adósságát. A GDP-arányos úgynevezett maastrichti adósság a múlt év négy negyedévében alig mozgott, 78,6 és 80 százalék közötti szűk sávban ingadozott.

Az államháztartás nettó adóssága a GDP 60,5 százalékára, kétéves csúcsra emelkedett az év végére az egy évvel korábbi 52,7 százalékról.


Csúnya bukta Matolcsy harcában (Népszabadság Online, 2013. február 18.)

Matolcsy György nagyot bukott a kormány egyik legfontosabb harcában, az államadósság csökkentésben. A recesszió és az árfolyam rontotta a mutatót. Az adósságszint a GDP 79 százaléka.

Nőtt az államadósság a múlt év végére. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2012 végén a GDP 79 százaléka volt (22373 milliárd forint) - tette közzé a Magyar Nemzeti Bank.

Az előző negyedévben 78,6 százalékon ált a mutató, amely csúcsát 2010 nyarán érte el, akkor 85 százalék felett járt. Az államadósság 2011 végén a GDP 81,4 százaléka volt, a kormány a múlt év végére ezt 74,6 százalékra szerette volna lefaragni - ez nem sikerült. (A tavaly áprilisi konvergenciaprogramban még GDP 78,4 százalékára tervezték az adósságszintet, ám az év végén, a költségvetés véglegesítésekor végül már csupán 74,6 százalékos mutatót jeleztek előre, amit részben az magyarázott, mintegy 5 százalékkal erősebb árfolyamot vártak, mint áprilisban.)

A jegybank szerint a negyedik negyedévben a nettó hiteltörlesztés 107 milliárd forinttal csökkentette, miközben a forint gyengülése 275 milliárd forinttal növelte az adósságállományt. A mutatót tovább rontja, hogy az utolsó negyedévben a vártnál is jobban zuhant a gazdaság teljesítménye, ezért a GDP értéke is kisebb.

Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzési központjának munkatársa lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy a negyedik negyedéves, vártnál alacsonyabb GDP-növekedés is emelhette az adósságrátát, emiatt a piacon többen is azon a véleményen voltak, hogy a mutató 78 százalék felett áll majd meg. A 79 százalékos szint azért még így is kisebb meglepetés, és ami még kellemetlenebb, hogy a nettó tartozás szintje kétéves csúcsán áll. Az államháztartás nettó adóssága a GDP 60,5 százalékára növekedett az egy évvel korábbi 52,7 százalékról.

Az év egészét tekintve az árfolyamváltozás segítette az adósságcsökkentést: a forint erősödése 690 milliárd forinttal javította az államadósság-mutatót, a nettó adósságfelvétel (ami többet mond arról, a kormány valójában képes volt-e saját hatáskörben a csökkentésre) 373 milliárd forinttal rontotta.

A héten Matolcsy György minisztériuma még egy fontos ponton javíthat: pénteken teszi közzé a Európai Bizottság (EB) új makrogazdasági és költségvetési prognózisát.  A legfontosabb kérdés az, hogy a EB prognózisában 3 százalék alatti deficitet szerepeltet-e 2013-ra és 2014-re, ugyanis ez alapvető feltétele annak, hogy Magyarország kikerüljön a túlzotthiány-eljárás (EDP) alól. Mivel a kormány ezt mindenáron el akarja érni, az adat igen fontos iránymutatás lehet a további, akár rövid távú költségvetési politikát illetően is.


Újra tárgyalni készül az NGM a bankokkal (Napi Gazdaság.hu, 2013. február 18.)

Újra leül tárgyalni a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a bankokkal és hitelezésük bővítéséért komoly kedvezményeket ajánlanak majd nekik - írja a hétfői Magyar Nemzet Pleschinger Gyula adó- és pénzügyekért felelős államtitkárra hivatkozva.

Az államtitkár jelezte: a bankrendszerrel olyan egyezségre törekednek, hogy a pénzintézeteket ösztönözzék hitelezési aktivitásuk növelésére. A bankok növekvő szerepvállalása esetén az őket sújtó különadóból adó-visszatérítést kapnának vagy adóleírást hajthatnának végre. A tavasz végéig létrejöhet a megállapodás, egy jóval "agresszívebb" kedvezményrendszert kívánunk nekik ajánlani - ismertette Pleschinger Gyula a Kossuth Rádió G7 című hétvégi műsorában a lap tudósítása szerint.


Külföldi sajtó Magyarországról - Roubini blogja a magyar gazdaság helyzetéről (Heti Válasz.hu, 2013. február 18.)

A japán és a magyar gazdaság összehasonlításával fejti ki Nouriel Roubini blogjának vendégszerzője azt a nézetét, hogy hiába teljesít jól a magyar gazdaság, hiába alakul jól a folyó fizetési mérleg, a küladósság miatt mégsem tud elmozdulni a recesszió határáról.

A közgazdász szerint érdemes összehasonlítani Japánt és Magyarországot, mert alapjában véve mindkét országnak egy és ugyanaz a fő baja: az öregedő lakosság és a munkaképes korúak csökkenő száma miatt strukturálisan elégtelen belső kereslet. Ez megnöveli a gazdaság exportfüggőségét, ami azt a meglepő jelenséget vonja maga után, hogy még a jelentős folyó fizetési mérleggel rendelkező országok számára is nehéz feladattá válik pozitív gazdasági növekedési adatokat produkálni. Japán és Magyarország egyaránt folyó fizetési mérlegtöbblettel rendelkezik. Ennek ellenére mindkét ország csak gyenge növekedésre képes és mindkettő recesszióba süllyedt az elmúlt év második felében.

A szerző szerint a magyar példa azt mutatja, hogy hiába teljesít az export nagyon jól, hiába alakul jól a folyó fizetési mérleg, a gazdaság akkor is le tud ragadni a recesszió határán és képtelen szert tenni a fenntartható növekedéshez szükséges dinamikára. Mégpedig azért, mert a küladósság tekintetében a japán és a magyar helyzet pontosan az ellenkezője egymásnak. Japán megteheti, hogy verbálisan gyengíti a jent, mert ezzel külföldi aktívái értéke emelkedik. A forint gyengítésével viszont csak a magyar küladósság mértéke emelkedik mind abszolút értékben, mind GDP-arányosan - írja a blog vendégszerzője.

Mint ismert, Nouriel Roubini amerikai közgazdász és Matolcsy György magyar nemzetgazdasági miniszter január közepén egymást tették felelőssé a forint eséséért.


FAZ: Magyarország ott tart, mint 2005-ben (Napi Gazdaság.hu, 2013. február 18.)

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a magyar gazdaság helyzetéről közölt összeállítást hétfőn.

A Magyarország - éllovasból sereghajtó című összeállítás szerzője, Michaela Seiser arról ír, hogy Magyarország a rendszerváltás idején még az első helyen állt Kelet-Európában, két évtizeddel később viszont már csak az utolsó a régió fejlett piacai között. A gazdaság régóta vagy recesszióban, vagy tartós pangásban van, a harmadik éve kormányzó Fidesz-KDNP pedig a "csapongó gazdaságpolitikájával felidegesítette a befektetőket" - olvasható az összeállításban.

A szerző hozzáteszi: a kormány elutasítja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelét, pedig az országnak "valójában szüksége van a kormány politikájáról lesújtó bizonyítványt kiállító IMF segítségére". Megjegyezte: "IMF ide vagy oda, az biztos, hogy a felzárkózás fékezett ütemben halad", Magyarország így az uniós jóléti átlaghoz történő közeledést tekintve ott tart, mint 2005-ben.


Itt a Kúria döntése: mentőöv adózók százainak (Pénzcentrum.hu, 2013. február 18.)

Fellélegezhetnek a pár millió forintos tételben az interneten kereskedő adózók, akiket az elmúlt években tetemes összegű közteherrel sújtott az adóhatóság. A Kúria egy ügyben hozott döntése szerint nem minősül üzletszerűnek a 2012. január elseje előtti értékesítés, ha az ellenértéke nem haladta meg az áfatörvényben meghatározott alanyi adómentességi határt, vagyis a 4, illetve az 5 millió forintot. Ezekben az esetekben jogtalanul állapított meg az adóhatóság brutális összegű személyi jövedelemadót, illetve egészségügyi hozzájárulást. A magasabb bevételű eladások esetében viszont helybenhagyta a Kúria az üzletszerűségre vonatkozó megállapítást. Döntésében általános jogelvekre hivatkozott, amelyekkel lényegében felülírta az szja-törvény kogens szabályát.

Az ellenőrzésre kiválasztottak egy része egyáltalán nem fizetett adót ingó vagyontárgyainak értékesítése után. Más részük azonban a hatályos szabályok szerint adózott, mégis megbüntette az adóhatóság. Tény: a jövedelem után adót kell fizetni, a kérdés csak az, hogy mennyit.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mint első- és másodfokon is eljáró hatóság 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben hozott határozataiban rendre úgy ítélte meg, hogy az ellenőrzött magánszemélyek üzletszerű tevékenységet folytattak, ezért nem az ingó értékesítésre vonatkozó kedvezőbb rendelkezések, hanem az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kellett volna adózniuk.

Miért nem mindegy, hogy önálló tevékenység vagy ingó értékesítés?
Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem megállapításakor - a 2011. december 31-ig hatályos szabályok szerint - a bevételből le kellett vonni a számlával, nyugtával igazolt beszerzési költséget, az értéknövelő beruházásokat és az átruházással kapcsolatos kiadásokat. Ha viszont nem lehetett megállapítani a beszerzésre fordított összeget, mert nem volt meg róla a bizonylat, akkor a bevétel 25 százaléka számított jövedelemnek. Jelentős kedvezmény volt az ingó értékesítésnél, hogy évi 200 ezer forint jövedelemig nem kellett utána adót fizetni. Vagyis 25 százalékos nyereséghányadot feltételezve évi 800 ezer forint bevételig adómentesen lehetett eladni az ingó vagyontárgyakat.

Ezzel szemben az adóhatóság rendre üzletszerűnek minősítette az internetes értékesítéseket, ezért az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazta. Ha nem volt meg az eladott termékekről a beszerzési számla, a NAV azt állapította meg, hogy a vizsgált adózóknak csak 10 százalékos költségük volt, és 90 (!) százalékot nyertek az üzleten. Tehát ezután kellett volna a személyi jövedelemadót megfizetniük. Emellett az önálló tevékenységből származó jövedelmek után még egészségügyi hozzájárulás is terhelte őket (2010-től a bruttó jövedelem 27 százaléka). Lásd összehasonlító táblázatunkat!

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 2005. január 1-től 2011. december 31-ig hatályban lévő rendelkezése kimondta, hogy akkor "üzletszerű az átruházás, ha ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik".

Mit jelent ez? Az adott időszakban az az adózó folytatott üzletszerű tevékenységet, akinek volt adószáma (nem azonos az adóazonosító jellel!), és még le is vonhatta az áfát. Az ellenőrzött magánszemélyek viszont nem jelentettek be adóköteles tevékenységet, nem kértek adószámot, nem vontak le általános forgalmi adót. Az szja-törvény szerint tehát nem folytattak üzletszerű tevékenységet - magyarázta korábban lapunknak Angyal József okleveles adószakértő.

Az adóhatóság a hatályos törvény rendelkezései helyett a közfelfogásra hivatkozott eddigi határozataiban, amelyekben a következőket írta: "a közfelfogás szerint üzletszerű az a tevékenység, amelyet akár eseti alkalommal, akár ismétlődően vagy állandó jelleggel végez a magánszemély ellenérték fejében, haszonszerzés céljából". Az adóhatóság érveléséből azt a következtetést lehetett levonni, hogy már az is üzletszerű tevékenységet folytatott, aki bármilyen összegben, akár egy évben egyszer értékesített valamit, s ehhez adószámot kellett volna kérni.

Angyal József az általa okleveles adószakértőként képviselt ügyekben végig azt az álláspontot vallotta, hogy azok az adózók biztosan nem folytattak üzletszerű tevékenységet, akik az általános forgalmi adóról (áfa) szóló törvényben az adott évre meghatározott alanyi adómentességi bevételi határnál kisebb összegben értékesítettek. Az áfatörvény szerint 2008-ig évi 4 millió, 2008-tól pedig 5 millió forint árbevételig alanyi adómentességet lehet kérni. Az alanyi adómentesség azt jelenti, hogy az eladó nem számít fel, és nem is vonhat le forgalmi adót. Az áfa szempontjából tehát nem végez adóköteles tevékenységet. Mindebből az következik, hogy aki az alanyi adómentességre vonatkozó összeghatárnál kevesebb bevételre tett szert ingó vagyontárgy értékesítéséből, annak nem kellett bejelentkeznie az adóhatóságnál, és adószámot sem kellett kérnie. Így az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok szerint kellett adót fizetnie.

A Kúria ítélete, amely kincsesbánya a pár millió forintért értékesítőknek
Az adószakértő érvelését a Kúria is megerősítette - tudtuk meg Angyal Józseftől. A december elején hozott, de csak a napokban kézbesített ítélet leszögezi: az üzletszerűség feltétele "az adólevonási jog megnyílása", amely "az alanyi adómentesség határának átlépését követően következik be". Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy arra az évre vonatkozóan, amikor az értékesítés ellenértéke nem lépte túl az alanyi adómentességre meghatározott összeghatárt (a 2006. évre vonatkozóan 4 millió forintot), jogszerűtlenül állapította meg az adóhatóság a személyi jövedelemadó, illetve az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget. Az adott évi jövedelem meghatározásakor az ingó értékesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ami - mint a táblázatunkban bemutattuk - nagyságrendekkel kedvezőbb az adózó számára. Erre az évre új eljárás lefolytatását rendelte el a Kúria.

A döntés megnyithatja a jogorvoslati lehetőséget azon adózók előtt is, akik szintén az alanyi adómentes határ alatti összegben értékesítettek ingóságokat, de az adóhatóság megállapította, hogy üzletszerű tevékenységet folytattak, és tetemes bírságot, adót és egészségügyi hozzájárulást rótt ki rájuk. Felügyeleti intézkedést kérhetnek azok az adózók, akiknek jogerős adóhatósági határozattal lezárt ügyük van, de nem fordultak bírósághoz, illetve azok, akikkel szemben még zajlik az adóvizsgálat. Perújítást lehet kérni, ha bíróság döntött az adózó kárára. Mindkét esetben az említett ügyben hozott Kúria-döntésre kell hivatkozni, amely új ténynek, körülménynek számít, aminek ismeretében az adott ügyben más ítélet születhetett volna - magyarázza Angyal József.

Ellentmondásos ítélet: amikor a konkrét jogszabályt általános jogelv írja felül
A perben érintett magánszemély 2007-ben és 2008-ban már az alanyi adómentességre meghatározott 4, illetve 5 millió forintnál nagyobb összegben értékesített ingóságokat az internetes aukciós portálokon. Az adózó nem rendelkezett adószámmal, és nem tett eleget adóbevallási kötelezettségének sem.

A Kúria ítéletében megállapította, hogy az szja-törvény szerint akkor minősült üzletszerűnek az ingó értékesítés, ha:

1. Az átruházás ellenérték fejében történt;
2. A magánszemély az általános forgalmi adó hatálya alá szabályszerűen bejelentkezett;
3. Az adólevonási joga megnyílt, vagyis az alanyi adómentesség határát át kellett lépnie.

Az ítélet nyomán egyértelművé vált, hogy az adóhatóság jogtalanul hivatkozott határozataiban a közfelfogásra, mivel a vonatkozó jogszabály egyértelműen rendelkezik. A Kúria leszögezte, osztja a felperes, vagyis az érintett adózó álláspontját abban, hogy az szja-törvény szerint a fenti feltételek együttes megvalósulása esetén minősül az ingóértékesítés üzletszerűnek.

A perben érintett adózó nem jelentkezett be, nem kért adószámot az adóhatóságtól. Így nem teljesült az üzletszerűségre meghatározott 2. feltétel. A Kúria - annak ellenére, hogy előzőleg kijelentette, az szja-törvény szerint a három feltételnek valóban együttesen fenn kell állnia az üzletszerűséghez - ítéletében úgy döntött, hogy mégiscsak elég, ha kettő feltétel teljesül.

A döntést alapvető jogelvekből vezeti le a legfőbb bíróság. Az indoklás szerint a jog érvényesülése alapvetően az önkéntes jogkövetésen alapul. Önkéntes jogkövetés hiányában a jogszabályok érvényre juttatását az állam kényszerítő ereje biztosítja. Az adóhatóságnak és az adózónak egyaránt kötelessége a törvényeknek való megfelelés, eljárás, a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, vagyis, hogy az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni.

Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy mivel az adózó nem tett eleget bejelentkezési kötelezettségének, értékesítéseire az üzletszerű tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell az adókötelezettséget meghatározni, hiába nem teljesül az annak teljesüléséhez meghatározott feltételek egyike.

Mit mond az adószakértő?
Angyal József szerint a hatályos jogszabályok arra hatalmazzák fel az adóhatóságot, hogy - ha a bevétel meghaladja az alanyi adómentes határt, és a magánszemélynek tényleg kellett volna adószámot kérnie - a bejelentkezés elmulasztásáért legfeljebb 200 ezer forint mulasztási bírságot kiszabjon. Ezen túlmenően becsléssel kellene megállapítani a fizetendő adót, s annak 50 százalékáig terjedő adóbírságot róhatna ki a NAV. Becsléskor az adott tevékenységgel átlagosan megszerezhető jövedelmet kell alapul venni, ami semmiképpen nem jelentheti 90 százalékos nyereséghányad feltételezését - hangsúlyozza az adószakértő.

Az ügyben érintett adózó várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul alkotmányjogi panaszával. A jogbiztonságot veszélyezteti, ha a bíróság ugyanazt és az ellenkezőjét is le tudja vezetni a jogszabályokból. A Kúria egyetért a felperessel abban, hogy három konjuktív feltételnek kell teljesülnie egyidejűleg az üzletszerűséghez, majd az általános jogelvekből levezeti, hogy akkor is teljesülnek a konjuktív feltételek, ha abból az egyik nem teljesül. Másképpen: a Kúria szerint A és B akkor is igaz, ha B hamis.

A döntés ellentétes a matematikai logika alapvető szabályaival, ahogy kétszer kettő sem lehet öt - summázza az okleveles adószakértő, matematikus.


Immár 343 ezer munkanélküli nem kap semmilyen ellátást (Menedzsment Fórum.hu, 2013. február 18.)

Januárban számos negatív csúcs dőlt meg a munkaerőpiacon: két éve nem volt ilyen kevés új munkahely, az ellátás nélküli állástalanok száma pedig eddig nem látott csúcsra, 340 ezerre emelkedett.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb statisztikája szerint januárban összesen 20 544 új munkahely jött létre, 2010  óta a legkevesebb. Ennek 36,5 százaléka, vagyis mindössze 7494 az, amit a piac önerejéből tudott létrehozni. Már tavaly decemberben is soha nem látott mélypontra került ez az adat, januárban viszont még ezt is sikerült közel 600-zal alulmúlni. Bár januárban jellemzően nem pörög igazán a piac a munkahelyteremtés szempontjából, legutóbb 2008-ban volt arra példa, hogy a decemberi után januárban még kevesebb új álláshely jöjjön létre.

Ha egyébként a piaci munkahelyek évesített gördülő összegének éves változásait vizsgáljuk meg, kiderül, hogy immár 15 hónapja tart a piac gyengélkedése, bár az elmúlt hónapban az ütem már nem fokozódik. Tavaly október óta hónapról hónapra konstans 18 százalékkal marad el a munkahelyek száma az előző évitől.

Ezzel szemben állami támogatással 13 050 új munkahely jött létre januárban, melynek 95 százaléka a közfoglalkoztatás valamely eszközét jelentette, vagyis 12 398 közmunkás pozíciót nyitottak. Ez pedig azt jelenti, hogy az összes új munkahely 60 százaléka volt ilyen lehetőség. Januárban egyébként az állami támogatással létrejött munkahelyek száma is mélypontot ért el. A mostaninál kevesebb közmunkás pozíciót ugyanis utoljára 2010 decemberében jött létre, alig több mint 4000.

Soha ennyi ellátás nélküli nem volt
A nyilvántartott álláskeresők száma a munkaerőpiaci kereslet év végi-év eleji jelentős szűkülésének eredményeként közel 80 ezerrel 648,5 ezer főre ugrott januárban, az egy évvel korábbi állapothoz képest viszont változatlan ez a létszám. A közmunkaprogramok alacsonyabb volumenének eredményeként az álláskeresőkön belül leginkább a szakképzetlenek száma ugrott meg, hiszen a decemberi 287,2 ezer után 329,6 ezer főt közölt a statisztika januárra.

Jelentősebb emelkedés következett be a szociális segélyből élők, az ellátás nélküliek, illetve a tartós munkanélküliek számában is, bár az álláskeresőkön belül ez arányaiban lényeges változást nem eredményezett. A szociális segélyből élők száma 20,5 ezerrel 220,8 ezerre emelkedett, míg a tartós munkanélküliek száma 12 ezerrel 178,4 ezerre növekedett. Az ellátás nélküli álláskeresők száma viszont soha nem látott csúcsra emelkedett, hiszen 42 ezerrel lettek többen, 343,1 ezer főről számolt be a statisztika. Ez az adat a korábbi csúcsnál is közel 30 ezerrel magasabb. A létszám emelkedése egyébként összhangban van azzal is, hogy 2011 őszétől szigorodtak az álláskeresési támogatások, és már csak maximum 90 napig járhat a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeg.

Közel 1500 dolgozót építettek le
Ami a csoportos létszámleépítéseket illeti, januárban 1481 dolgozót érintett, ami 19 százalékkal haladja meg az előző évit. A legtöbb létszámcsökkentéssel érintett munkavállalót továbbra is Budapesten jelentették be a tárgyhónapban a foglalkoztatók, összesen 736 főre vonatkozóan. Ugyanakkor még Vas (421 fővel) és Pest megye (67 fővel) is fokozottan volt érintve.


Ez lehet az új cafeteria-juttatás (Adózóna.hu, 2013. február 17.)

Elképzelhető, hogy a kedvezményes béren kívüli juttatás lesz a munkáltató önkéntes pénztáron keresztül nyújtott célzott szolgáltatása. Munkatársunk egy konferencián szerzett értesülése szerint felmerült a Szja törvény olyan módosítása, amely a kedvezményes béren kívüli juttatások közé sorolná az önkéntes pénztárba fizetett munkáltatói támogatás új formáját.

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2012. november 30-ától hatályos 12/A. §-a új munkáltatói támogatási lehetőséget teremtett az önkéntes pénztártagok számára, a következők szerint: A pénztár a pénztár munkáltatói tagjával kötött támogatói szerződés alapján, a munkáltatói tag pénztártag alkalmazottai részére ún. célzott szolgáltatást nyújthat. Célzott szolgáltatásként a pénztár alapszabályában (szolgáltatási szabályzatában) szereplő bármilyen szolgáltatás nyújtható. Ezek közül a munkáltató választja ki az általa célzott szolgáltatásként finanszírozni kívánt szolgáltatást.

A célzott szolgáltatást a munkáltatói tag minden, a pénztárban tag munkavállalója, valamint az alapszabály szerint azok hozzátartozói részére biztosítani kell.

A támogatói szerződésben meg kell határozni a célzott szolgáltatások
– körét;
– nyújtására a munkáltató által a pénztár részére fizetendő összeget, ezen belül a közvetlenül a célzott szolgáltatásra, valamint a pénztár működésére felhasználható részt, valamint rendelkezni kell a szerződés megszűnése után fennmaradó összeg felhasználásáról;
– nyújtásának módját, rendjét, határidejét;
– eredményes nyújtásához szükséges együttműködés kereteit;
– nyújtása elszámolásának rendjét;
– eredményessége értékelésének módját, rendjét.

A pénztár részére a közvetlenül a célzott szolgáltatás nyújtására a munkáltatói tag által fizetett összeget a fedezeti alapon belül erre a célra munkáltatói tagonként és célzott szolgáltatási szerződésenként elkülönítetten létrehozott tartalékba (célzott szolgáltatások tartalékai) kell helyezni, és a szerződésben meghatározott célokra lehet fordítani, a szerződés teljesítését követően pedig a tartalék maradványát a pénztártagok egyéni számlái között felosztani nem lehet.

A rendelkezés azzal zárul, hogy a munkáltatói tag által a célzott szolgáltatásra fizetett teljes összeg adománynak minősül, miközben jelenleg Szja törvény semmiféle külön rendelkezést nem tartalmaz erre az esetre. A pénztárnak adott támogatói adományokból ugyan nem keletkezik a pénztártagnak jövedelme, és a munkáltatónak sem kell közterheket fizetnie, de ha az adott célzott szolgáltatás nincs nevesítve a jelenleg adómentes pénztári szolgáltatások között, az igénybevevő magánszemélyeket (a munkavállalókat és hozzátartozóikat személyenként), valamint, a munkáltatót az általános szabályok szerint terhelik az adók és járulékok. Emiatt az új rendelkezés olyan bonyolult következményekkel jár, hogy alkalmazása a gyakorlatban még nem tapasztelható és valószínűleg aligha várható.

Hírek szerint az lenne a megoldás, ha a támogatói szerződés alapján nyújtott a munkáltatói célzott szolgáltatás – ha egyébként nem adómentes – kedvezményes béren kívüli juttatásnak minősülne. Kérdés, hogy valóban sorra kerülhet-e a Szja törvény előzőek szerinti módosítása.


Magyarország a gödör mélyén (Index.hu, 2013. február 17.)

Nem lehet tovább szépíteni, az ország recesszióba esett tavaly, és idén is legfeljebb stagnálás várható. Nem állunk jól az adósság elleni harcban, veszélyben a költségvetés, az élet pedig drágul. Egyelőre jól tudjuk magunkat finanszírozni a piacról is, de a dollárkötvény jóval drágább, mint ha az IMF-től kérnénk kölcsön. Számháború az uniós pénzek körül, államilag támogatott budapesti gyorsétteremlánc, olajfaszámláló magyarok.

A héten fény derült arra, amitől sokan tartottak: méretes szakadékba zuhant az ország. Tavaly éves szinten 1,7 százalékkal esett vissza a gazdaság, az utolsó negyedévben pedig már 2,7 százalékos volt a GDP csökkenése, így Magyarország hivatalosan is recesszióban zárta a múlt évet. 2009 után ez az első év, ami gazdasági visszaesést hozott. A magyar gazdaságnál csak a csődközeli görög, a portugál és a ciprusi teljesített gyengébben, kicsivel már a csehek is jobban állnak – főleg az utolsó negyedévben –, míg a románok már sokkal jobbak voltak nálunk.

De nem csak a gazdaság nem nőtt, az államadósság elleni harcban sem állunk jól, egy év alatt 468 milliárddal nőtt az adósság, tovább zuhan az építőipar, év végén pedig már alig volt állás az országban. Januárban majdnem négy százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly, másfélszer annyiba került a krumpli és a gabona mint tavaly, a dió ára háromszoros, tovább drágult a gázolaj.

Kár csodát várni
Az OECD jelentésében megállapította, Magyarországnak ugyanazok a problémái, mint két éve, Simor András jegybankelnök szerint nagyon lecsúsztunk: 2014-ben sem érjük el a 2007-es fejlettségi szintet. Bajnai Gordon volt miniszterelnök szerint a kormánynak szembe kellene néznie a realitásokkal, összesen 5000 milliárd forinttal lesz gyengébb a gazdaság, mint korábban jósolták. A valutaalap szerint egyébként idén sem nő a magyar gazdaság, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke pedig úgy vélte, jelentős kockázatok vannak a költségvetésben. Főleg most, hogy kiderült, az E.On vásárlást is a közös kasszából fizethetik ki, kevés idő lesz a pénztárgépek átállítására, és az e-útdíj bevezetéséhez is inkább csak az akarat van meg.

A korrupciós mutató nem javult, 11-gyel több adónk van, mint volt, a fiatalok között egyre népszerűbb a gondolat, hogy külföldön próbáljanak szerencsét. Járai Zsigmond volt jegybankelnök szerint a Simort váltó MNB-elnöktől sem érdemes csodát várni, nem tudja felpörgetni a gazdasági növekedést. Cséfalvay Zoltán NGM államtitkár optimizmusa ugyanakkor töretlen, úgy vélte Európa legversenyképesebb munkaerőpiaca a magyar, és a magyar cégvezetők is bizakodnak, másfél éve nem volt ilyen jókedv.

A tőzsdének és a forintnak is fáj a recesszió híre, az euró ára 290 alól 292 fölé ugrott, szinte az összes nagy papír vesztett az értékéből. A BUX végül 18 822 ponton zárta a hetet, az előző heti 19 023 után, az MTelekom részvényei 392 forinton, a Mol részvényei 17 455 forinton zártak.

Drágábban adósodunk el
Bár időnként még a tárgyalásokért felelős Varga Mihály is felhozza az IMF-témát, és a gazdasági vezetők is rendületlenül állítják, meg kell állapodni egy hitelkonstrukcióról, a tárgyalások lényegében megrekedtek, a kormány pedig szemmel láthatóan úgy döntött, inkább kétszer olyan drágán adósodik el, csak ne kelljen az IMF-fel korlátoznia a mozgásterét. Dollárkötvényekből fogunk pénzt szerezni, 3,25 milliárdot adtunk el, így az állam 4,2-5,4 százalék körüli hozamon kap piaci hitelt.

Ugyan Brüsszelben a lehetőségekhez mérten valóban sikeres volt a magyar kormány alkudozása a következő költségvetési ciklusról, hogy végül több, vagy kevesebb pénzt kapunk majd 2014 és 2020 között, mint 2007 és 2013 között, arról éles vita alakult ki a kormány és az ellenzék között. Az igazi kérdés persze inkább az, hogy sikerül-e egyáltalán ezt a pénzt maradéktalanul lehívnunk, és ha igen, milyen hatékonyan költjük majd el, az előző ciklus tapasztalatai ugyanis sok okot nem adnak a bizakodásra. A kkv-k támogatására például úgy költöttünk 3500 milliárdot az elmúlt tíz év alatt, hogy a termelékenységük semmit nem nőtt.

Olajfa és lóhús
Azért vannak magyar céges sikerek itt-ott: újabb magyar gyorsétteremlánc indult Budapesten, a Prezi már akár százmillió dollárt is érhet, magyar cég tanította a törököket olajfaszámlálásra, a Fővárosi Vízművek
pedig Sri Lanka vízműveit újítja fel. Bóvli az Opel, 130 millió eurót hoznak ide és kétszáz új munkahelyet hoz a Systemax is. A Fortune 1000 listáján is szereplő cég számítógépeket, notebookokat és alkatrészeket értékesít.

A hét a céges világban egyébként is izgalmas eseményeket hozott, kiderült, Buffet megveszi a Heinzt és megszületik a világ legnagyobb légitársasága, az AMR Corp és a US Airways egyesül. Tovább dagadt a lóhúsbotrány, hatvan százalék lóhús volt a Tesco-spagettikben, és már disznóhús helyett is találtak lóhúst, a britek vágóhidakat is bezártak, a botrány pedig már a franciákat és Németországot is elérte, mi viszont szerencsére nem kaptunk a húsból.


Nem terveznek változásokat a nyugdíjrendszerben (Szakszervezetek.hu, 2013. február 17.)

Az átalakításokkal a jelenlegi nyugdíjrendszer kevesebbe kerül, mint két éve, a kormányzat nem tervezi annak további módosítását - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Magyar Hírlapnak. 

A Magyar Hírlap szombati számában nyilatkozó Asztalosné Zupcsán Erika kifejtette: a mai trendek mellett 2030-ban kerül majd annyiba a nyugdíjak kifizetése, amennyibe 2010-ben. Ha a fenntarthatóságnak ez a folyamata nagyobb gazdasági teljesítménnyel párosul, akkor a demográfiai nehézségeket is lehet ellensúlyozni.

„A kormányzat további rendszerbeli változást már nem tervez, és nincsenek is erre vonatkozó munkálatok a minisztériumban" - fogalmazott.

A nyugdíjszerű ellátásokat is figyelembe véve hárommillió nyugdíjasról beszélhetünk, ténylegesen azonban 2,7 millió a nyugdíjasok száma, ám ennek alig több mint a fele – mintegy 1,4 millió – szerzett saját jogon öregségi nyugdíjat - mondta a helyettes államtitkár. Hozzátette: a kormány egy átlátható rendszert hozott létre, amelynek része a saját jogon szerzett öregségi nyugdíj, a hozzátartozói jogosultság révén kapott özvegyi nyugdíj, illetve az árvaellátás, a nők pedig alanyi jogon negyvenévi jogosultsági idő után nyugdíjba mehetnek. A fontos változások közé sorolta azt is, hogy a gyermekneveléssel töltött idő is beleszámít a szolgálati időbe.

Kiemelte, a statisztikák azt mutatják, hogy ma Magyarországon meg lehet élni a nyugdíjból, hiszen százezer forint az átlagos nyugdíj, az átlagkereset pedig százharminc-száznegyvenezer forint. Ebből az is következik, hogy a szegénységi kockázat elsősorban nem a nyugdíjasokat érinti


NGM: megbeszélés tárgya lesz a szabadságidő bérezése (MTI, Gazdasági Rádió, 2013. február 15.)

A kormány, a szakszervezetek és a munkaadók jövő héten egyeztetnek a távolléti díj számításával kapcsolatban felmerült gyakorlati kérdésekről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának monitoring bizottságában - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az NGM hangsúlyozza: hasznosnak tartanak minden szakmai vitát, amely a távolléti díj törvényben szabályozott számítási módszerére vonatkozik, ezért nyitottak a jogalkalmazók, így a munkajogászok, könyvelők, bérszámfejtők, adótanácsadók visszajelzéseire is az új munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait illetően. A nemzetgazdasági tárca egyértelműnek tartja a távolléti díj számítására vonatkozó törvényi szabályozást, és ennek kapcsán a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján módszertani segédletet is közzétettek - olvasható a közleményben. Az NGM kiemeli: a törvény által az egy órára járó távolléti díj számítását meghatározó rendelkezéstől a munkaszerződés a munkavállaló javára, illetve a kollektív szerződés egyébként eltérhet.

A tárca álláspontja szerint a munkabér a szabadság miatti távollét következtében sem lehet kevesebb mint a kötelező legkisebb munkabér, illetve a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege. Az NGM kész arra, hogy a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel közösen áttekintse a hatályos szabályozást és a tárgyalások eredményeként - amennyiben szükséges -, kezdeményezze a távolléti díjjal kapcsolatos szabályok módosítását - zárul a tárca közleménye.

Kártyás Gábor munkajogász, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tagja a héten úgy vélekedett, hogy a jelenlegi munka törvénykönyvében hiányos a távolléti díj számításának szabályozása, mert például legalább fél tucat olyan eset lehetséges, amikor a munkavállaló jogszerűen kap a minimálbérnél kevesebbet. A szakértő szerint egy egyszerű technikai módosítással kezelhetőek lennének ezek a problémák.

Ezen az állásponton vannak érdekképviseleti vezetők is: Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, és Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az MSZOSZ és a vállalkozók is mielőbb egyeztetnének a kormánnyal a távolléti díj számításának szabályozásáról. Mindketten úgy vélekedtek, hogy a jelenlegi munka törvénykönyvében rögzített szabályozás a távolléti díj kiszámítása kapcsán nem egyértelmű, mert többféleképpen is ki lehet számítani a szabadságos hónapra járó munkabért.


Elérhető az útmutató a távolléti díj számításához (HRportal.hu, 2013. február 15.)

Megjelent a hivatalos módszertani segédlet a szabadságra járó pénz kiszámításához. A távolléti díj számításának elvi módszerére vonatkozóan több megoldás is lehetséges. Értelemszerűen minden módszernek vannak előnyei és hátrányai - közölte az NFSZ.

Az új Munka törvénykönyvében (Mt.) a távolléti díj számításával kapcsolatos új szabályok szerepelnek, ezek 2013. január 1-jével léptek hatályba. Ezzel kapcsolatban a közelmúltban szakmai körökben és a sajtóban is többféle értelmezési lehetőség látott napvilágot.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján csütörtökön jelent meg egy módszertani segédlet, amellyel az új számítási módszert övező bizonytalanságot kívánják eloszlatni, és a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályok helyes alkalmazásához segítséget nyújtani.

Az új Mt. kapcsán a jogalkotót az a szándék vezette, hogy olyan módszert határozzon meg, amely a korábbi hatályos szabályozáshoz képest egyszerűbben és kevesebb adminisztrációval teszi lehetővé a szabadság tartamára járó távolléti díj kiszámítását. Ezt az egyszerűsítést szolgálta a törvény által meghatározott - az általános munkarend szerinti munkanapok számától független - 174-es osztószám alkalmazása is - olvasható a dokumentumban.

Az NFSZ szerint fontos, hogy a távolléti díj számításánál 2013. január 1-jétől bevezetésre került 174 órás osztószám a havi alapbéres bérformában alkalmazottakra vonatkozik.

A távolléti díj számításának új módszere a munka törvénykönyve alapján foglalkoztatott munkavállalókra és a közalkalmazottakra vonatkozik, míg a közszolgálati tisztviselők, valamint a fegyveres és rendvédelmi szervek állományába tartozó szolgálati jogviszonyban állókra nem.

A munkáltatók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében az a megoldás született, hogy a távolléti napokra bármely hónapban ugyanolyan összegű alapbér járjon, tehát a mértéke ne változzon aszerint, hogy az adott hónapban mennyi az általános munkarend szerinti munkanapok száma. Tehát amíg a különben is átalányjellegű havi alapbér nem változik, a távolléti díj alapbér része is változatlan marad, függetlenül attól, hogy a munkavállaló például egy kevesebb vagy több munkanapot magában foglaló hónapban megy szabadságra.

A munkanapok száma havonként általában 20 és 23 nap között szóródik a naptári hónap hossza és a hétköznapok/hétvégék hónapon belüli elhelyezkedésének függvényében, ezért az új számítási mód a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a munkabérek az adott hónap munkanapjaitól függően - mind pozitív, mind negatív irányban - eltérhetnek a munkaszerződésben megállapított alapbértől.


Megadóztatnák a magyar nyugdíjakat (Napi Gazdaság.hu, 2013. február 15.)

Pénteken tette közzé friss gazdasági jelentését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), Magyarország számára a munkabérre rakódó terhek mérséklését, a nyugdíjak megadóztatását és vagyonadó bevezetését javasolja a nemzetközi szervezet.

Szokásos felülvizsgálata során az OECD arra jutott, hogy Magyarország számára továbbra is sok a tennivaló, nagyrészt az előző évekhez hasonló ajánlások érkeztek. A szervezet szerint a magyar adóék továbbra is magas, főleg az alacsony keresetűeknél lenne szükség ennek csökkentésére, mert a mostani helyzet sokakat visszatart a munkától. A jelentés szerint 2011-ben az egykulcsos családi személyi jövedelemadózás bevezetésével csökkent az adóék, tavaly azonban az adójóváírás kivezetésével az alacsony keresetűeknél ismét emelkedés volt tapasztalható. Kiemelik a kormány Munkahelyvédelmi Akciótervét, mely a nehéz helyzetben lévők munkaerőpiaci részvételét hivatott növelni. Az adóék csökkentése érdekében Magyarországnak további lépéseket kell tennie, csökkentenie kellene a szociális hozzájárulást és ismét bevezetni az adójóváírást - áll a jelentésben. Ennek költségvetési forrását szerintük a magasabb jövedelműekre kivetett energiaadóból és vagyonadóból kellene biztosítani.

Szintén az OECD korábbi ajánlása volt, hogy a magyar nyugdíjrendszerben mérsékeljék a korkedvezményeket, a jelentés elismeri, hogy ezen a téren fontos lépéseket tett a kormány. A további szükséges intézkedések között kiemelik, hogy minden nyugdíjellátásra jövedelemadót kellene kivetnie Magyarországnak, emellett a nők és a közalkalmazottak esetében folytatni kell a korengedményes nyugdíjazás felszámolását.

Korábban az OECD azt is javasolta, hogy a magyar oktatási rendszert tegyék hatékonyabbá és igazságosabbá, ugyanis szerintük a mostani magyar oktatás nem illeszkedik kellően a piaci igényekhez. Az eddigi meghozott intézkedések mellett a szervezet szerint továbbira is szükség lenne arra, hogy csökkentse Magyarország a korai iskolaelhagyók arányát, illetve megreformálja a tanárok élethosszig tartó képzését biztosító rendszert.

A vállalati környezet fejlesztését is szorgalmazza az OECD friss jelentése, a szervezet szerint a közműszolgáltatók adója túl magas, és a bankadót is mérsékelni kellene. A konkrét lépések között említik, hogy egyszerűsíteni kellene a piacra való be- és onnan kilépést a vállalkozások számára, csökkenteni kellene az állam szerepét az ármeghatározásban. Az állami szektorral kapcsolatos másik ajánlás a közszféra hatékonyságának javítása, a szervezet közgazdászai szerint folytatni kellene az elmúlt években kezdett leépítéseket a közszférában, különösen az önkormányzatoknál.


Ezt kellene tegye az MNB új vezetése (Portfolio.hu, 2013. február 15.)

Az új jegybankelnök személye nagyon fontos, mert az egyik legfőbb meghatározója a monetáris politikának. Már az jelezheti a monetáris politika jövőbeli irányát, hogy milyen MNB-elnökre esik a választás - fejtette ki meglátásait Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője. Az - OTP Bank támogatásával létrejött - befektetői klub keretében az elemző úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaság problémáin nagyon keveset segíthetnek a nem konvencionális eszközök.

A jegybankelnök nemcsak az arcát adja a monetáris politikához, hanem az egyik legfőbb meghatározója, ezért ilyen szempontból nem mindegy a személye. Az elmúlt időszakban számos olyan vélemény elhangzott, miszerint az eddigi monetáris politikával kapcsolatban súlyos problémák fogalmazhatóak meg és hogy ezt nagyon másképp kellene csinálni. Elsősorban nyilván a monetáris politika minősége a fontos, ilyen szempontból a jegybankelnököt a monetáris politika alapján kell megítélni. De azt látni kell, hogy az, hogy milyen jegybankelnökre esik a választás, már önmagában jelezheti, hogy milyen monetáris politikára számíthatunk.

Azt gondolom, hogy a nem konvencionális monetáris eszközök alkalmazásának mozgástere nagyon szűk. Ezeket az eszközöket nagyon speciális körülmények között szokták bevezetni. Ahol deflációs veszély jellemzi a gazdaságot, ahol egyébként a monetáris lazításnak a konvencionális tere elfogyott. Nevezetesen arról van szó, hogy a kamatszint lényegében elérte a nullát. Vagy olyan esetekben alkalmazzák, amikor összeomlás fenyeget. Az a helyzet, hogy Magyarországon ezek a feltételek nem állnak fent. Hiszen még mindig komoly inflációs nyomással küzdünk, a kamatszint nagyon messze van a nullától, tehát nem kell attól félni, hogy nem lehetne máshogy kezelni az ilyen típusú problémákat. Összeomlás pedig nem fenyegeti a hazai pénzügyi közvetítőrendszert. Én azt gondolom, hogy jelenleg bőven elegendő az a mozgástér, amit a konvencionális eszközökben meg tud valósítani a jegybank.

De mi az hogy nem konvencionális eszköz. A lényeg az az, hogy amikor a jegybank, azért hogy az inflációs célját elérje, és a hagyományos eszközökből kifogyott, bevet olyan eszközöket – ez a hivatalos definíció -, amely a jegybank méretét vagy szerkezetét változtatja. Ami nagyon fontos és Magyarország szempontjából kritikus az az, hogy a fejlett országokban is leértékelődési nyomást generál.

Ha valaki az elmúlt hónapok árfolyammozgásait végignézi, akkor látja, hogy minden olyan esetben, amikor ezeknek az eszközöknek az alkalmazásáról, mint lehetőségről beszélt valaki a kormányzat oldaláról, akkor az árfolyam gyengült. Azokban az esetekben, amikor ezeknek az eszközöknek a lehetséges alkalmazását cáfolta vagy a valószínűségét csökkentő nyilatkozatot tett, akkor az árfolyam mindig erősödött. Ennek nagyon egyszerű az oka: ezek az eszközök még a fejlett, nagyon hiteles gazdaságokban is árfolyamgyengüléshez vezetnek. Csak azokban az országokban nem jelent ez problémát, hiszen nagy, zárt gazdaságokról beszélünk. Magyarország nem ilyen ország, ezért egy leértékelődési nyomás recessziós hatású lenne. Azt gondolom, hogy a piac elsősorban ezért ideges.

Ha megnézzük a mai magyar helyzetet, akkor azt látjuk, hogy a beruházási aktivitás és a hitelezési aktivitás nyomott. Nyilván egy ilyen környezetben minden olyan ötlet, ami ezeken a problémákon segíthet, az vonzónak tűnik. De ha megnézzük, hogy mi okozza ezeket a problémákat, akkor egyértelműen azt mondhatjuk, hogy ezek a problémák a nagyon bizonytalan és kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai környezetre vezethetők vissza. Illetve számos olyan intézkedés volt, amelyet a befektetők úgy értékeltek, hogy a kormány más országokhoz képest nagyobb terhet rak rájuk, amikor a költségvetési egyenleget fenntarthatóvá kívánja tenni. Ez ugye versenyképességi, tőkevonzási képesség szempontjából nem előny.

Azt gondolom, hogy ezek a fő problémák és ezen a nem konvencionális monetáris politikai intézkedések nagyon keveset segíthetnek. Elsősorban nem monetáris politikai eszközökkel lehet orvosolni ezt a problémát. Amit a jegybank tehet az, hogy egy konzervatív monetáris politikát folytat, ahol végre előtérbe kerül a jegybank legfőbb célkitűzésének az elérése. Magyarán az, hogy legyen már végre Magyarországon alacsony az infláció.


Gyorsan lerendeznék a devizahiteleseket - káosz a THM-ítéletek körül (Napi Gazdaság.hu, 2013. febr. 15.)

Két ellentétes döntés született arról, hogy vajon a devizahitelek esetén alkalmazott vételi és eladási árfolyam közötti különbségnek, mint költségtételnek szerepelnie kell-e a teljes hiteldíj-mutatóban, vagyis a THM-ben. A biztos már idén rendezné a devizahitelesek helyzetét.

Egyre érdekesebb helyzetet teremt az élet a devizahitelekkel kapcsolatos eljárásokban. A múlt év végén a Fővárosi Bíróság egy ítéletében semmisnek mondott egy szerződést, mert a hitelt folyósító bank a szerződés teljeshiteldíj-mutatójában (THM) nem tüntette fel külön költségként az árfolyamrést. Ugyanakkor a múlt héten a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) a nagy port felvert "árfolyamréses" bírósági ítélettel azonos tényállás mellett merőben ellentétes tartalmú döntést hozott.

Az eljáró tanács álláspontja szerint a hitelintézeti törvény (Hpt.) és a THM-rendelet a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezései az árfolyamrést nem határozták meg költségként, így annak összegét vagy százalékos mértékét nem kellett feltüntetni a szerződésben. A THM-rendelet szerint a mutató számításánál a devizavételi és devizaeladási árfolyam alkalmazásával kifejezett forintösszegek szerepelnek, ennek alapján a PBT szerint az árfolyamok közötti különbözet egyébként szükségképpen szerepel a THM-számításban. Ebből azonban a testület szerint nem következik az, hogy a Hpt. által meghatározott költségnek minősülne.

Összeül a munkacsoport
A két ellentétes döntés miatt szükség volna arra, hogy (joggyakorlati állásfoglalással) alapvető kérdésekben az arra illetékes testületek egységes álláspontra jussanak.

E tekintetben akár üdvözlendőnek is tartható Doubravszky Györgynek, a pénzügyi jogok biztosának azon javaslata, hogy háromoldalú szakmai munkacsoport tárgyaljon a devizahitelesek gondjainak megoldásáról. Az ombudsman a tárgyalásokra a kormány, a Magyar Bankszövetség és a civil érdek-képviseleti szervezetek három-három szakértőjét hívná meg. A biztos elsőként annak tisztázását javasolja, hogy devizahitel vagy devizához kötött forinthitel sodorta-e kilátástalan helyzetbe az érintett adósokat − ami a legnagyobb vitatéma, annak ellenére, hogy mind ez idáig hivatalosan egyetlen esetben sem kérdőjelezte meg sem a PSZÁF, sem a PBT, sem a bíróságok, hogy az érintett hitelek mögött valódi devizamozgás volt.

A pénzügyi jogok biztosa bízik abban, hogy a bankok, az állam és a civilek háromoldalú szakmai egyeztetése hozzájárul ahhoz, hogy megmentsék a devizahitelezés miatt pénzügyi összeomlás szélére került közel 170 ezer családot − áll a közleményben. A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, jó lépésnek tartja a háromoldalú szakmai munkacsoport összehívását − a tárca napokon belül kijelöli a tárgyalásokért felelős szakértőt.

Tárgyalás "lezsírozva"?
A háromoldalú tárgyalások előtt érdekes helyzetet teremt az, hogy az NGM szervezetén belül elhelyezkedő biztos korábbi társadalmi szervezete, a Hiteltársulás Facebook-honlapján arról ír, hogy belátta, hogy amit a törvénymódosításokról, a közérdekű keresetekről, a számlavezetési kondíciók vizsgálatáról ígért, az már elkésett. Gyorsabb megoldásra van szükség.

"Van egy konkrét javaslatom, amivel már idén rendezni lehetne a devizahitelek ügyét. Gyors, egyszerű és igazságos megoldással. (...) Amennyiben a civilek és az állam egyezségre jut, a megoldás garantált" − írja. A fenti mondat kapcsán sokat sejtet − és a háromoldalú tárgyalások komolyságát kérdőjelezi meg −, hogy javaslatáról Doubravszky György tegnap már egyeztetett Matolcsy Györggyel.


Orbán: Magyarország nem bóvli, óriási a bizalom (Napi Gazdaság.hu, 2013. február 15.)
Az NGM-nek olyan politikát kell folytatnia, amely gazdasági növekedést eredményez

Magyarország tartósan csökkenti államadósságát évről-évre - az unióban ezzel lehet a legnagyobb elismerést elérni, hisz szembe úszunk az árral. Ha nem csökken az adósság, akkor nem lehet növekedést beindítani, nem lehet munkahelyeket teremteni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban.

Szívesem megállapodtunk volna az IMF-fel, de nem sikerül - fogalmazott. A mostani dollárkötvény kibocsátás nagyon fontos az embereknek- tette hozzá. Kiderült, hogy Magyarország képes megállni a lábán az IMF nélkül is - ez nyilvánvalóvá vált az egész világ előtt. A kötvény kibocsátás arra is bizonyíték, hogy Magyarországgal szemben óriási a bizalom, hisz a 2 milliárdnyi dollárkötvényre 12 milliárdnyi ajánlat érkezett. A kiszámíthatóságra pedig bizonyíték, hogy a papírokat 10 évre vették meg. Magyarország, a magyar gazdaság nem bóvli, mert bóvliért nem állnak sorba a befektetők - mondta Orbán.

Az európai válság vitte el azt a GDP növekményt tavaly, amit 2011-ben állítottunk elő. 2013-ban újra növekedési pályára kell állítani - kommentálta a tavalyi gyenge GDP adatot a kormányfő. (Mint ismert a magyar gazdaság éves alapon 1,7 százalékkal zsugorodott tavaly.)  A gazdasági miniszter példátlan eredményeket ért el munkahelyteremtésben, az államadósság csökkentésben. Most azt várom NGM-től, hogy a gazdasági növekedést serkentő programokat indítson el. 2013-ban az NGM-nek olyan politikát kell folytatnia, amely gazdasági növekedést eredményez - mondta a miniszterelnök.

Vannak számításai vitáink az Európia Unióval, Brüsszel vitatja magyar költségvetés egyes elemeit - mondta az uniós túlzott deficit eljárásról a kormányfő. Brüsszel pesszimista az online pénztárgépektől és az autópályadíjból várható többlet bevételekkel kapcsolatban -  a vita az év közepén dől el. Magyarországnak rossz a pedigréje az unióban, ugyanis éveken keresztül nem teljesítette a hiánycéljait - fogalmazott.

Ez nem kormányátalakítás
Nem cserélődnek a miniszterek, az államtitkárok cseréi pedig a miniszterek ügye. Ebben a kormányban nagy mozgástérrel rendelkeznek miniszterek - így túlzás kormányátalakításról beszélni. Az EMMI-ben várható átalakításokkal kapcsolatos miniszteri érveket pedig tudomásul vettem - mondta Orbán Viktor.


Gyógyszer-logisztikai beruházás Üllőn (Világgazdaság Online, 2013. február 15.)

A DHL Supply Chain 500 ezer euró értékű logisztikai beruházást valósított meg üllői raktárában, a Human BioPlazma Kft.-vel együttműködésben. A logisztikai vállalat rádiófrekvenciás termékkövetést használ a tárolásnál és a kiszállításnál egyaránt. A gyógyszeripari szektorra fókuszálva és szolgáltatásait bővítve ez év elején a DHL Supply Chain átadott egy a raktárhoz kapcsolódó gyógyszergyártásra is alkalmas épületet. A DHL Supply Chain, a Deutsche Post DHL vállalatcsoport tagja. A csoport 2011-ben 53 milliárd eurós forgalmat bonyolított le.


Vártnál nagyobbat fékezett az infláció! (Portfolio.hu, 2013. február 14.)

3,7 százalékos volt januárban az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon a KSH friss adatai szerint. Az elemzői konszenzus 3,9 százalék volt. Az infláció fékezése mögött jórészt bázishatások állnak, a tavalyi 2 százalékpontos áfaemelés meglökte tavaly az inflációt, ami a havi szintű 0,8 százalékos drágulás mellett is erős csökkenést hozott az éves indexben. A 10 százalékos rezsicsökkentés hatása még nem nagyon érződött.

És még csak február-márciusban jön a rezsicsökkentés hatása
Az egyes termékcsoportokat nézve látható, hogy januárban havi szinten csökkent a ruházati termékek ára, a tavalyinál nagyobb mértékben, csökkent a tartós fogyasztási cikkek ára és 1,2 százalékkal csökkent a háztartási energia ára. Utóbbi esetében az egy évvel korábbihoz - 2012 januárjához - képest az árak még mindig magasabbak 2,4 százalékkal. Ezek kapcsán fontos tudni, hogy a hatósági árak változása rendszerint a februári adatok megjelenésekor mutatkozik meg egészen.

Ennek kapcsán a KSH megjegyzi, hogy "a vezetékes gáz és az elektromos energia árának januári 10 százalékos csökkentése a februári, míg a távfűtésé a január-márciusi árindexben fog megjelenni. Ennek oka, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően az árváltozás akkor kerül kimutatásra az árindexben, amikor a fogyasztóknak az új árat tartalmazó számlát ki kell egyenlíteni."

Legnagyobb mértékben a jövedékiadó köteles termékek ára emelkedett, havi szinten 2,6, éves szinten 13,1 százalékkal, miután a jövedékiadó emelései decemberben előrehozottan megtörténtek.

Az élelmiszerek havi áremelkedése elmaradt a tavaly hasonló időszakétól, és a tavalyinál jobban csökkentek a ruházati és a tartós cikkek árai.

Az éves inflációs index 2011 szeptemberében volt ennél alacsonyabb, akkor 3,6 százalék volt - kommentálja az adatokat Mináry Borbála, a KSH statisztikusa.

Eközben a maginfláció - amely volatilis ármozgásoktól tisztított mutató - 0,3 százalékkal emelkedett havi alapon, az éves maginflációs index 3,7 százalékra jött le, megegyező szinten a teljes inflációs mutatóval, hasonlóan a megelőző hónapokhoz. Vagyis itt is látszik, hogy az áfaemelés az éves indexből itt is kikerült. A rövidbázisú maginflációs mutató pedig a megelőző hónapokban látott mértékben emelkedett.

A részletek
1 hónap alatt - 2012. decemberhez viszonyítva - a fogyasztói árak átlagosan 0,8%-kal emelkedtek. Ezen belül az élelmiszerek 1,6%-kal drágultak. Növekedett az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség és gyümölcs - (10,0%), a csokoládé, kakaó (4,2%), a száraztészta (3,8%) és a kávé (2,3%) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek 0,6%-kal drágultak. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt egy hónap alatt, 2,6%-kal, meghatározóan a jövedéki adó mértékének emelése miatt. A ruházati cikkekért átlagosan 3,3%-kal kellett kevesebb fizetni, míg a háztartási energia ára 1,2%-kal, a tartós fogyasztási cikkek ára 0,5%-kal csökkent egy hónap alatt. Az eddigieken kívüli termékek körében szintén átlag feletti drágulás következett be (1,2%), ezen belül a járműüzemanyagokért 2,8%-kal kellett többet fizetni. Az átlaggal megegyezően drágultak a szolgáltatások (0,8%), ezen belül a postai szolgáltatások ára átlagosan 5,6, a helyi tömegközlekedés 4,5, a szemétszállítás 3,5%-kal nőtt.

12 hónap alatt, 2012. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,8%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt az idényáras élelmiszerek (18,3%), a tojás (17,0%), a liszt (15,2%), a sertészsiradék (14,5%), az étolaj (9,9%), a sertéshús (8,2%) és a párizsi, kolbász (8,1%) ára. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 13,1%-kal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is. A szolgáltatások esetében átlag alatti, 3,1%-os volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 8,4, a helyi tömegközlekedés 5,2%-kal drágult. A háztartási energia szintén átlag alatti 2,4%-os áremelkedésén belül a palackos gáz 12,1, a vezetékes gáz 3,1%-kal drágult, míg a távfűtés esetében 8,5%-os árcsökkenés volt megfigyelhető. Szintén átlag alatt drágultak a ruházkodási cikkek (0,8%), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 2,1%-kal kellett kevesebbet fizetni, 2012. januárhoz képest.


2,7%-kal esett a magyar GDP - ez nem tündérmese... (ProfitLine.hu, 2013. február 14.)

A KSH gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2012. IV. negyedévében 2,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az információ, kommunikáció, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett.

A visszaesést alapvetően a mezőgazdaság és az ipar teljesítménycsökkenése okozta. A gazdaság teljesítménye 2012-ben 1,7%-kal csökkent.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint negyedéves szinten az utolsó negyedévben 0,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék, a harmadik negyedévben mért 0,4%-os visszesés után. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján a GDP éves szinten a negyedik negyedévben 2,8%-kal esett a harmadik negyedévben mutatott 1,7% után. A becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek. Januárban a fogyasztói árak 3,7%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk az átlagnál jobban drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve. A maginfláció januárban havi szinten 0,3 százalékkal, éves szinten 3,7 százalékkal emelkedett.

A hazai GDP alakulása
Londoni elemzők 1,8-2,8 százalékos éves összevetésű GDP-csökkenést vártak a tavalyi negyedik negyedévre, míg a januári 12 havi inflációs ütemre vonatkozóan 3,8-4,1 százalékos előrejelzést fogalmaztak meg. A GDP 1,5 százalékkal esett vissza 2012 harmadik negyedévében éves összevetésben, míg decemberben a 12 havi infláció 5,0 százalék volt.

1 hónap alatt – 2012. decemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,8%-kal emelkedtek. Ezen belül az élelmiszerek 1,6%-kal drágultak. Növekedett az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség és gyümölcs – (10,0%), a csokoládé, kakaó (4,2%), a száraztészta (3,8%) és a kávé (2,3%) ára.  Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek 0,6%-kal drágultak. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt egy hónap alatt, 2,6%-kal, meghatározóan a jövedéki adó mértékének emelése miatt. A ruházati cikkekért átlagosan 3,3%-kal kellett kevesebb fizetni, míg a háztartási energia ára 1,2%-kal, a tartós fogyasztási cikkek ára 0,5%-kal csökkent egy hónap alatt. Az eddigieken kívüli termékek körében szintén átlag feletti drágulás következett be (1,2%), ezen belül a járműüzemanyagokért 2,8%-kal kellett többet fizetni. Az átlaggal megegyezően drágultak a szolgáltatások (0,8%), ezen belül a postai szolgáltatások ára átlagosan 5,6, a helyi tömegközlekedés 4,5, a szemétszállítás 3,5%-kal nőtt.

12 hónap alatt, 2012. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,8%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt az idényáras élelmiszerek (18,3%), a tojás (17,0%), a liszt (15,2%), a sertészsiradék (14,5%), az étolaj (9,9%), a sertéshús (8,2%) és a párizsi, kolbász (8,1%) ára. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 13,1%-kal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is. A szolgáltatások esetében átlag alatti, 3,1%-os volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 8,4, a helyi tömegközlekedés 5,2%-kal drágult. A háztartási energia szintén átlag alatti 2,4%-os áremelkedésén belül a palackos gáz 12,1, a vezetékes gáz 3,1%-kal drágult, míg a távfűtés esetében 8,5%-os árcsökkenés volt megfigyelhető. Szintén átlag alatt drágultak a ruházkodási cikkek (0,8%), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 2,1%-kal kellett kevesebbet fizetni, 2012. januárhoz képest.

A vezetékes gáz és az elektromos energia árának januári 10 százalékos csökkentése a februári, míg a távfűtésé a január-márciusi árindexben fog megjelenni. Ennek oka, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően az árváltozás akkor kerül kimutatásra az árindexben, amikor a fogyasztóknak az új árat tartalmazó számlát ki kell egyenlíteni.

Januárban havi szinten a fogyasztói árak átlagosan 0,8%-kal emelkedtek, a decemberi stagnálás után. Ezen belül az élelmiszerek 1,6%-kal drágultak. Növekedett az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség és gyümölcs – (10,0%), a csokoládé, kakaó (4,2%), a száraztészta (3,8%) és a kávé (2,3%) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek 0,6%-kal drágultak. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt egy hónap alatt, 2,6%-kal, meghatározóan a jövedéki adó mértékének emelése miatt. A ruházati cikkekért átlagosan 3,3%-kal kellett kevesebb fizetni, míg a háztartási energia ára 1,2%-kal, a tartós fogyasztási cikkek ára 0,5%-kal csökkent egy hónap alatt. Az eddigieken kívüli termékek körében szintén átlag feletti drágulás következett be (1,2%), ezen belül a járműüzemanyagokért 2,8%-kal kellett többet fizetni. Az átlaggal megegyezően drágultak a szolgáltatások (0,8%), ezen belül a postai szolgáltatások ára átlagosan 5,6, a helyi tömegközlekedés 4,5, a szemétszállítás 3,5%-kal nőtt.

12 hónap alatt, 2012. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,8%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt az idényáras élelmiszerek (18,3%), a tojás (17,0%), a liszt (15,2%), a sertészsiradék (14,5%), az étolaj (9,9%), a sertéshús (8,2%) és a párizsi, kolbász (8,1%) ára. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 13,1%-kal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is. A szolgáltatások esetében átlag alatti, 3,1%-os volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 8,4, a helyi tömegközlekedés 5,2%-kal drágult. A háztartási energia szintén átlag alatti 2,4%-os áremelkedésén belül a palackos gáz 12,1, a vezetékes gáz 3,1%-kal drágult, míg a távfűtés esetében 8,5%-os árcsökkenés volt megfigyelhető. Szintén átlag alatt drágultak a ruházkodási cikkek (0,8%), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 2,1%-kal kellett kevesebbet fizetni, 2012. januárhoz képest. A vezetékes gáz és az elektromos energia árának januári 10 százalékos csökkentése a februári, míg a távfűtésé a január-márciusi árindexben fog megjelenni. Ennek oka, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően az árváltozás akkor kerül kimutatásra az árindexben, amikor a fogyasztóknak az új árat tartalmazó számlát ki kell egyenlíteni.


Ez sokkoló! - Elemzők a GDP-számokról (Portfolio.hu, 2013. február 14.)

Az utolsó negyedévben 2,7%-os volt a gazdaság visszaesése év/év alapon, a gazdaság teljesítménye pedig 2012-ben 1,7%-kal csökkent - közölte a KSH. Az elemzők szerint kiábrándítóak a tavalyi növekedési számok. Egyesek ennek kapcsán már azt vetítik előre, hogy a kormány éppen a rosszabb adatok miatt újabb szokatlan gazdaságpolitikai eszközökhöz nyúl.

Rettenetesnek nevezi a csütörtök reggel megjelent magyar GDP-adatot Timothy Ash, a Standard Bank londoni közgazdásza. Ezzel szerinte Magyarország a régiós országok között a legutolsó helyre csúszott vissza, Szlovéniával egy sorba, ahol viszont épp a bankrendszerrel vannak nehézségek. A szakértő azt vetíti előre a kedvezőtlen számok láttán, hogy a kormány a választásokhoz közeledve újra unortodox gazdaságpolitikai lépéseket fog tenni.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank budapesti elemzője sokkolónak nevezte a ma reggeli GDP-számokat. Számítottunk a gazdaság zsugorodására az utolsó negyedévben, de nem sejtettük, hogy ez ennyire rossz lesz - fogalmazott. Összességében a magyar gazdaság minden szegmense szenved - tette hozzá. Pozitív ugyanakkor Török szerint, hogy ennél valószínűleg már nem lesz rosszabb, vagyis a gyenge bázisból a 2013-as év profitálhat. Arra számít ezek után, hogy a jegybank mindenképp tovább folytatja kamatcsökkentéseit. Eddig is azt valószínűsítettük, hogy az MNB folytatja a monetáris lazítást, ám a most közölt vártnál kisebb inflációs adat és a szörnyű GDP-adat további muníciót szolgáltat az alapkamat csökkentéséhez - írta Török, aki szerint a kérdés csak az, hogy milyen mélyre süllyedhet az irányadó ráta. Úgy gondoljuk, hogy az év közepére az alapkamat eléri a 4,5%-os szintet, de nincs kizárva az sem, hogy még lejjebb csökkenti a monetáris tanács - tette hozzá.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank budapesti közgazdásza kommentárjában úgy fogalmaz, hogy a negyedik negyedéves GDP-adat sokkal rosszabb lett a várakozásoknál. Továbbra sem beszélhetünk még a belső kereslet növekedéséről, az építőipar gyenge lábakon áll, nincs információnk a mezőgazdaság teljesítményéről, de úgy tűnik, hogy semmi sem támogatja a GDP növekedését - magyarázta az elemző.

NGM: idén már növekedünk
A Nemzetgazdasági Minisztérium a GDP-adattal kapcsolatos közleményében úgy véli összességében, hogy tavaly a magyar gazdaság kettős arcot mutatott. A tárca előrevetíti, hogy az idei évben Magyarországon a gazdaság teljesítménye már növekedni fog. "Idén a növekedés ráadásul úgy térhet vissza, hogy az államháztartás pénzügyei rendben vannak, az adósság folyamatosan csökken és a foglalkoztatás is bővül. Magyarország piaci finanszírozása biztosított, ezt mutatja a kötvénykibocsátás sikere is, ez pedig erősíti a bizalmat az ország fundamentumai iránt, ami a beruházások emelkedéséhez vezethet. Ezt a kormányzat stratégiai megállapodásai és a véglegesített adóstruktúra is segíti" - fogalmaznak.

Mit lép a kormány?
Az elemzők véleményéből az olvasható ki, hogy még erőteljesebb lesz a kamatcsökkentés a jövőben.

Másrészt azok a hangok is felerősödtek, hogy a kiábrándító adat láttán a kormány újra a nem szokványos intézkedések felé kacsint. Budapesti látogatásáról szóló szerdai összefoglaló anyagában Peter Attard Montalto, a Nomura londoni közgazdásza szintén azt vetítette előre, hogy a közeljövőben a kormány a forint gyengítésére fog törekedni. Elismeri, hogy a kormány megosztott ebben a kérdésben (Varga Mihály többször nyilatkozott a forint gyengítése ellen), de arra is rámutat, hogy Matolcsy György és Orbán Viktor támogatja a forint leértékelését. A pozitív dollárkötvény-kibocsátás és egy esetleges kedvező döntés az EDP-eljárásban megalapozhatják a forint gyengítését, miközben minimalizálják a kontrollálatlan forintzuhanás kockázatát - fogalmazott.


Most indulhat be igazán a kamatvágás? (Privátbankár.hu, 2013. február 14.)

Londoni elemzők szerint a vártnál gyengébb tavalyi negyedik negyedévi GDP-becslés és az infláció januárban mért jelentős lassulása felveti annak a lehetőségét, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akár 5 százalék alá is csökkentheti alapkamatát.

A KSH gyorsbecslése szerint a GDP tavaly a negyedik negyedévben 2,7 százalékkal csökkent éves bázison, a tizenkét havi infláció pedig januárban 3,7 százalékra lassult a decemberi 5 százalékról. Az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni szakelemzők 1,8-2,8 százalék közötti prognózisokat adtak a GDP-visszaesés mértékére, inflációs előrejelzéseik sávja januárra 3,8-4,1 százalék volt.

Most jöhet meg igazán a galambok kedve
A 4cast nevű vezető londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház szakértői a csütörtöki adatsort kommentálva elképzelhetőnek nevezték, hogy az új inflációs és GDP-adatok láttán a piac az eddig vártnál is nagyobb MNB-kamatcsökkentés árazásába kezd.

A ház elemzői szerint a két számsor valószínűleg önmagában elegendő lesz a monetáris enyhítési ciklus folytatásához, és ha a piaci kondíciók engedik, az MNB-alapkamat az 5 százalékos szint alá is csökkenhet.


Így mondott le Matolcsy György az unortodoxiáról (Privátbankár.hu, 2013. február 14.)

A skandináv országok modelljét, az új konzervatív modellt méltatja mai cikkében Matolcsy György, aki szerint ez a "harmadik út", ami nem ortodox, de nem is "nem ortodox". A nemzetgazdasági miniszter a Heti Válasznak írt jegyzetében ma arról ír, vége a skandináv jóléti állam modelljének, mely magas adókra, "nagy államra", jóléti újraelosztásra és nagyvállalatokra épült, ez a 70-es és 90-es évek között válságba jutott ugyanis. Az államadósság 70 százalékról 37-re csökkent, a gazdasági növekedés éves üteme pedig 2,7% volt.

Az "új konzervatív modell kisebb állami újraelosztásra, alacsonyabb adókra, kisebb államadósságra és deficitre épül, miközben megtartja a magas versenyképességet, az erős társadalmi tőkét, a gyors mobilitást, a nők teljes foglalkoztatását, a magas színvonalú oktatást és az erős innovációt" - írja a miniszter. A skandinávok ezt a "jóléti állam reformjával érték el: sikeres nyugdíjreformot, oktatási és egészségügyi reformot hajtottak végre" - hogy hogyan azt e cikk keretei között nem feszegeti a miniszter, aki szerint a "nagy skandináv vállalatok a globális versenyben kicsivé váltak", de közben tömegével alakultak "kis innovatív cégek, melyek globális rést találtak maguknak".

Ez a reform ugyanakkor 2 évtizedet vett igénybe. Ebből a modellből sokat tanulhat régiónk is, különösen mi, magyarok, akiknél az "átmeneti korszak vergődése tartott eddig": 1990 és 2010 között töredékét értük el annak, ami elérhettünk volna. "Közel 3 év után már látszik, az ország teljes megújítása egy ciklus alatt nem lehetséges", bár a "magyar a magyar átalakítás gyorsabb, sokkal gyorsabb mint a skandináv volt" - írja Matolcsy.

Annyira nem is vagyunk gyorsak... - HÁTTÉR
Mint mondja, az "államadósság gyorsabban csökken nálunk", kérdés persze, hogy a nominális értékre gondol (235 milliárddal csökkent egy év alatt az adósságunk, de egy ilyen összevetésben ennek sok értelme nincsen), vagy a GDP-arányos mutatóra? Ez azért sem egyértelmű, mert például Svédország 1998 és 2001 között közel 20 százalékponttal csökkentette az államadósságát a gazdasági teljesítmény arányában (mai GDP-adat ismeretében valószínű nálunk megtorpant ez a fajta csökkenés), ezzel a magyar adósságcsökkentés "gyorsasága" össze sem vethető. Az időhorizont sem világos, Matolcsy a cikk elején az elmúlt két évtized svéd és skandináv teljesítményéről áradozik ugyanis.

A miniszter szerint 3 év alatt rendbe tették az államháztartás, ez az Európai Bizottság prognózisa szerint azonban nem biztos (2014-re újra 3% felett lehet a deficit), hogy kijelenthető, és hiába hajtottuk végre ezt a bravúrt - nyugdíj-államosítással és különadókkal - a túlzottdeficit-eljárást mégsem szüntették meg ellenünk.

A tárcavezető kiemelte, a foglalkoztatottság visszaesés idején is bővült, nyilván olvasta a legutóbbi KSH-statisztikát, melyből világosan kiderül, ez a közmunka-programnak köszönhető. Bár Matolcsy szerint ezeken a területeken gyors eredményeket ért el az állam, a "magas növekedés elérése, a termelékenység emelkedése, az innovációra épülő versenyképesség erősödése, a kis magyar cégek globális résekbe való betörése, az államháztartás konszolidációja nem megy olyan gyors tempóban.

Az új magyar modell Matolcsy szerint sokban hasonlít a skandinávra, a különbség csupán annyi, hogy mi jobban alapozunk a nemzeti érdekek érvényesítésére, tehát a mienk a "nemzeti konzervatív modell". Ennek sikere "szintén a gazdaság sikerén múlik" - teszi hozzá a miniszter. Úgy tűnik, egyelőre nem nagyon működik a dolog.( forrás:VDSZ)

1 megjegyzés:

  1. Helló Különösen nagy összegeket keres, hogy folytassa vállalkozását, vagy olyan kölcsönt találjon, amely visszanyeri az ingatlanát. Ezt a kölcsönt egy kis százalékban évi 2% -kal adhatom meg az 5000 és 5000 millió euró között. Bármely kérdése lehet, kérjük, írjon nekem e-mailben: bancofinancial111@gmail.com Kapcsolat (Whatsapp): +14124353384

    E-mail címed: ...................

    Az Ön vezetékneve és vezetékneve: .................

    Whatsapp számod: ...................

    VálaszTörlés