2013. április 2., kedd

a 100 milliárd forintra becsülhető tehercsökkenés kétharmada a legmagasabb jövedelmű 20 százalékhoz jut el

Drága a rezsicsökkentés
Irreálisan sokba kerül a társadalomnak a kormány propaganda célzatú rezsicsökkentési terveinek a megvalósítása - derül ki két független tanulmányból is. Emellett a közműszolgáltatások árának erőszakos leszorítása éppen a szegények helyzetén nem javít. Ellenkezőleg: a 100 milliárd forintra becsülhető tehercsökkenés kétharmada a legmagasabb jövedelmű 20 százalékhoz jut el. A kényszerű árcsökkentésnek már középtávon számos hátrányos következménye lesz - állítják a szakértők.A villanyáram kisfogyasztói árának tízszázalékos csökkentését a nagyfogyasztók és az állam fizeti meg, a gázszektorban azonban differenciáltabb az árcsökkentés terhének szétosztása - nyilatkozta Kaderják Péter. A REKK Energiapiaci Tanácsadó Kft. igazgatója, aki 2000 és 2003 között a Magyar Energia Hivatal elnöke volt, arról is beszélt, hogy a REKK első negyedévi energiapiaci jelentése 2011. évi adatokkal számolt, ekkor a lakosság villamosenergia fogyasztása nettó 273 milliárd forint volt. Ennek a tíz százaléka 27,3 milliárd forint, ennyit kell kompenzálni a rezsicsökkentés miatt.

A rész-számításokat mellőzve, a nagyfogyasztók teljes költségnövekedése pontosan ennyi. Viszont hiányzik a kalkulációból a tízszázalékos árcsökkentésre jutó 27 százalékos áfa kiesése. Emiatt az állam 12,3 milliárd forinttal kevesebb forgalmi adóhoz jut - mutatott rá Kaderják Péter. Az igazgató közölte: ebből az következik, hogy a villamos energiánál a rezsicsökkentést a nagyfogyasztók és az állam közösen állja.

A szakember szerint a lakossági földgázfogyasztás - ugyancsak 2011-ben - nettó 460 milliárd forint volt. A rezsicsökkentés 10 százalékos hatása 46 milliárd forint, ennek kompenzálása több szereplő - a nagykereskedő, a termelő, az elosztó, a szállító és a tároló - között oszlik meg. A költségvetés áfa-bevételeiből emiatt 13-14 milliárd forint hiányzik majd.

A rezsicsökkentés egyik távlati hatása a REKK szerint az, hogy a lakosság kevésbé lesz érdekelt az energiahatékonysági beruházásokban, így elmaradhat az ablakcsere, a falak hőszigetelése és a fűtési rendszer korszerűsítése, továbbá kevesebben szereltetnek a házuk tetejére napkollektort és napelemet.
A GKI Energiakutató Kft. összefoglalója szerint viszont úgy tűnik, hogy az állami berendezkedés jogi és intézményi átrendezése után a kormány elérkezettnek látja az időt az Európai Unió (EU) által is képviselt piacgazdaság "nem hagyományos" jellegű átalakítására. Miután a költségvetés és az államadósság az adott helyzetben nehezen kezelhető és az EU általi deficiteljárás is komoly korlátokat jelent, így a választások előtti kívánatosnak tűnő osztogatás nem igazán járható út, így kézenfekvőnek tűnik a "nem hagyományos" eszközökkel történő osztogatás (és ehhez fosztogatás) előtérbe helyezése.

Ennek nyitánya a kormányprogrammá szilárdult erőltetett rezsiköltség csökkentés - fogalmaz az energiakutató. Az el kell ismerni, hogy a témaválasztás vitathatatlanul ügyes- teszi hozzá. Mivel az energiával összefüggő költségek súlya - különösen az átlag alatti jövedelmű háztartásokban - kétségtelenül magas, így a kormányzatnak az állítólagos extraprofit megcsapolására hivatkozó lépései a szélesebb közvélemény egyetértésével is találkoznak. (Már csak azért is, mert az energiaszolgáltatók nagy része külföldi tulajdonban van, akárcsak a bankszektor esetében.) Az energiaszektor megsarcolása rövidtávon drámai helyzetet nem teremt, hiszen tipikusan évtizedes kitekintésű tevékenységekről van szó. A kormány úgy gondolhatja, az üzleti szférában jogi eszközökkel kikényszerített gazdasági hátrány nem nagy ár a lakossági fogyasztóknak adott előnyökkel szemben. Valójában azonban ennek gazdasági kihatásai már középtávon is súlyos gondokat okozhatnak - hívja fel a figyelmet az elemzés.
A GKI szerint a lakossági gáz- és villanyár 10 százalékos mérséklésének gazdasági alapja és indokoltsága teljességgel hiányzik. A világpiaci gázár talán csökken, de ez közvetlenül egyelőre nem érinti a magyar beszerzési árat, majd csak az új (2015-től érvényes) megállapodás alapján. Hasonló a helyzet a távhő és a tervezett vízszolgáltatás és szennyvízelvezetés, illetve a szemétszállítás esetében. Globalizált világunkban az energiahordozók árcentrumát képező kőolaj világpiaci ára olyan külső adottság, amelyet a nemzetgazdaság egészének viselnie kell. (Ezt a napokban adott nyilatkozatában Varga Mihály gazdasági miniszter is elismerte.) A döntő részben importra szoruló országok esetében különösen megkerülhetetlen a világpiaci árak érvényesítése a fogyasztói árakban. A Magyarország energiastruktúrájában meghatározó szerepet játszó földgáz mintegy 80 százaléka import, s a szándékok ellenére az évtized végére ez az arány érdemben aligha csökkenhet.

A felmérés szerint a kormányzat és a közvélemény vélekedése ellenére a hozzáférhető EU által közreadott statisztikai adatok nem igazolják a hazai energiaszolgáltatási árak irreális magas voltát. A hazai gáz- és villany árak az EU országok árainak középmezőnyében helyezkedik el. A szomszédos kelet-európai országokénál inkább valamivel alacsonyabb, a fejlett országokénál mintegy tíz százalékkal magasabb. Az érintett hazai vállalkozások 2011. és a 2012. évi előzetes adatai azt mutatják, hogy a szolgáltatási szegmensben az egyetemes (benne a lakossági) szféra kiszolgálása komoly veszteséget mutat, miközben a piaci szegmensben nyereség realizálódik. A különböző hivatalos adatok alapján eléggé egyértelműnek látszik, hogy a lakossági költésben kiugróan nagy arányt képviselő gáz- és villany kiadás nem elsősorban a magas árakkal, az irreális profittal van összefüggésben, hanem döntően és meghatározóan a lakosság igen szerény, a fejlett országok negyedére-harmadára tehető jövedelmével.
Ebben a helyzetben az árak megerőszakolásával, csökkentésével a kialakult arányokat tartósan aligha csökkenthetjük - áll a szakmai összefoglalóban. A gázimportunk mostani árszintje 400 dollár/1000 köbméter körül van, a legutóbbi dollár/forint árfolyam pedig 235, tehát a határon belépő gáz ára 94 forint/köbméter, a 27 százalék áfával pedig e költség 120 forint/köbméterre emelkedik. A statisztikai adatok szerint, az átlagos lakossági gázár 2012 végén 136 forint/ köbméter volt. A 2013. januári 1-vel kikényszerített 10 százalékos árcsökkentés tehát a gázellátás szinte teljes belföldi költségét felemészti. Így az árcsökkentés nem csak a profitot tünteti el, hanem a szolgáltatás belföldi költségeit sem fedezi. A GKI úgy kalkulál, hogy a 10 százalékos árcsökkentés a mai fogyasztási szint mellett, mintegy 100 milliárd forintnyi lakossági megtakarítást eredményez, amiből 20 milliárd a költségvetés, 80 milliárd pedig a szolgáltatók bevételét csökkenti.

Közgazdasági értelemben a rezsi fogalma sokféle összefüggésben használatos, különösen az üzleti szféra költségkalkulációiban elterjedt. A különböző hazai számítások a lakosság átlagos rezsiköltségét jövedelme 40-50 százalékában adják meg, ez az arány azonban háztartásonként nagyon széles határok között változik. A lakosság döntő hányadának nem igazán van szabadon elkölthető jövedelme. Az intézkedés antiszociális jellege abban van, hogy a viszonylag kevés áramot és földgázt - félmillió háztartásban nincs vezetékes gáz, ahol van, ott pedig a nehéz helyzetben lévők nem bírják kifizetni - használó legszegényebb családok ebből a nemzeti ajándékból nem, vagy csak alig részesülhetnek, miközben a legmagasabb jövedelmű 20 százalék a 100 milliárdra becsülhető tehercsökkenés kétharmadát élvezi.

Emlékezetes: a földgáz, az áram és a távhő januári csökkentése után a kormány júliustól ugyancsak tíz százalékkal mérsékelni szándékozik a szemétszállítási, a víz, a csatorna és a kéményseprési díjakat is, de már szóba került a PB-gáz és szennyvízszippantás árának korlátozása is.

A vízközmű társulásokat is "védi" a kormány

A kormány a közvagyon megóvása érdekében döntött egyes, a víziközmű-szolgáltató ágazatban működő társaságok stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánításáról - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) pénteken. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet összesen 210 védendő közműcéget sorol fel. A stratégiailag kiemelt jelentőségűvé nyilvánítással (a rezsicsökkentés árnyékában) a felszámolás küszöbére kerülő vállalatok működőképessége az általános gazdasági szabályoktól eltérő, speciális jogszabályi keretek között fenntartható. Az érintett társaságot a meginduló eljárásban fizetési moratórium illeti meg, beszállítói nem függeszthetik fel folyamatos ellátását. Bármilyen kötelezettségvállalás vagy kifizetés kizárólag a kijelölt vagyonfelügyelő, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. jóváhagyásával történhet meg.


Népszava-összeállítás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése