A modern vízilabda alapjait William Wilson skót újságíró és úszóedző fektette le 1877-ben, mikor az aberdeeni Bon Accord Fesztiválra úszótanoncainak kitalált és rögzített néhány alapszabályt egy általa vízifocinak nevezett csapatjátékhoz. Az első vízilabdameccs ezen a fesztiválon, a Dee folyó partján zajlott le. Bár nagyban eltért a mai vízipólótól, mégis akkora népszerűségre tett szert, hogy a brit úszószövetség (Swimming Association of Great Britain) 1885-ben Wilson szabálykönyvét jelentősen kiegészítve, illetve némileg átírva, vízilabda néven önálló sportágnak ismerte el. Ez a változat aztán rövid idő alatt meghódította az egész világot. William Wilson (1844. november 13. - 1912. június 1.) a 19. századi brit újságíró, úszástanár és edző, a versenyúszás mögött álló tudományos technikák közreműködője és a Vízilabda.[1] 1883-ban Wilson kiadta az "Úszóoktatót", az úszások egyik első könyvét, amely meghatározta a löket hatékonyságának, az edzésnek, a versenyfordulatoknak és a vízbiztonságnak a modern fogalmát. 1877-ben Wilson szabályrendszert dolgozott ki a csapat vízi labdajátékára, amelyet "vízi futballnak" nevezett.[1] Az első játék a bankok között zajlott Dee folyó évi Bon Accord Fesztiválon Aberdeen, Skócia. Zászlókat helyeztek el egymástól nyolc vagy tíz méter távolságra a parton, és a játékosok egy indiai gumiból készült puha labdát használtak, az úgynevezett a pulu. A játék a játéktér végétől a végéig birkózó mérkőzés volt, de népszerű volt a korszak vízi fesztiváljainak nézői körében. Wilson fejlesztette a sportot, míg a Baths Master a Arlington fürdőklub Glasgow-ban. 1885-ben a nagy-britanniai úszószövetség felismerte a játékot, amelyet ma hívnak Vízilabda, és megfogalmazott egy szabályrendszert, amely kibővült Wilson szabálykönyvében. Ezek végül a FINA nemzetközi szabályainak alapjává váltak, mivel a sport elterjedt Európában, Amerikában és Ausztráliában. "William Wilson (GBR)". ishof.org. ISHOF. http://www.lifesaving.org/society/history.htmA vízilabda alapjait William Wilson, skót újságíró és úszóedző fektette le 1877-ben. Ezt követően 1885-ben már önálló sportágként emlegették, és az 1908-as olimpián jelent meg először. Innentől kezdve számos gyerek kezdett el vízilabdázni a világon. Magyarországon hamar elterjedt sportág lett. A vízilabda mérkőzésen részt vevő csapatban a FINA által hozott szabály szerint, összesen tizenhárom játékos lehet, a medencében egyszerre azonban csak heten tartózkodhatnak. A medencetérben a két csapat, azaz a kétszer tizenhárom játékos, a két edző, egy bíró, a meccsre felügyelő bizottság, egy orvos és a csapatok saját masszőre tartózkodhat. A meccs harminckét perc tiszta játékidő, vagyis ha a meccs áll valami miatt, akkor ezalatt az óra sem jár. Az a csapat nyer, aki több gólt szerzett a játékidő alatt. 1899. július 30-án a Magyar Úszó Egylet úszóiból összeállított két csapat Siófokon lejátszotta az első nyilvános hazai vízilabda mérkőzést, amely 1:1-es döntetlent hozott. A modern vízilabda alapjait William Wilson skót újságíró és úszóedző fektette le 1877-ben, mikor az aberdeeni Bon Accord Festivalra úszótanoncainak kitalált és rögzített néhány alapszabályt egy általa vízifocinak nevezett csapatjátékhoz. Az első vízilabda meccs ezen a fesztiválon, a Dee folyó partján zajlott le. Magyarországon az osztrákok közvetítésével honosodott meg a vízilabda. 1899-ben július 30-án volt az első magyarországi nyilvános vízipóló mérkőzés Siófokon. A feljegyzések szerint a Sió-csatornában rendezett találkozón a MUE két együttese csapott össze, amely 1:1-es döntetlent hozott. A B csapatban játszott Gillemot Ferenc, a klub kiváló sportolója, a mérkőzést Lindner Ernő, a MAFC kitűnő úszója vezette. Ezzel a mérkőzéssel vette kezdetét Magyarországon a későbbiekben oly sok sikert hozó sportág, a vízilabda története. (MTI-vizipolo.hu) Oszd meg barátaiddal ezt a cikket! A feljegyzések szerint a modern vízilabda alapjait William Wilson skót újságíró, egyben úszóedző fektette le 1877-ben. Az ő jóvoltából az aberdeeni Bon Accord fesztiválon játszottak először "vízifoci-meccset", a szabályok az 1880-as évekre alakultak ki. Amerikában ezalatt a lovaspóló mintájára kezdték el játszani a játékot, innen ered a "water polo" kifejezés. Az amerikaiak egy hordón ülve, ütővel próbálták terelni a labdát. A hordó és az ütő kikerült végül a medencéből, de az ütés megmaradt. Nehéz elképzelni, hány főből állt egy csapat kerete, hogy egy bajnokság végén is ki tudjanak állni teljes létszámmal. 1885 óta önálló sportág a vízilabda, és a futballal egyetemben első csapatsportágként került be az olimpiai műsorba, már 1900-ban. Az 1904-es játékokat - ahol amerikai egyetemi csapatok küzdöttek egymás ellen - nem ismerik el hivatalosan. De 1908 óta a vízilabda - a csapatsportágak közül a legrégebb óta - folyamatosan ott van a nyári ötkarikás játékokon. A labdarúgás például 1932-ben érdeklődés híján kimaradt a műsorból. A vízilabdára visszatérve: 1904-ben játszották itthon az első bajnokságot. A sorozatot három hétvége alatt játszották le. A bajnokságot a Balaton UE nyerte, megelőzve a Postatakarékpénztár SE, a Budafok-Kistétény SE, valamint a Ferencváros csapatait. Olimpián Stockholmban indult el először a magyar válogatott. Ez a torna hat csapat részvételével zajlott, bonyolult lebonyolítási rend szerint. Jól mutatja a furcsaságát, hogy a bronzérmes belga csapat öt meccset játszott a torna során, az ötödik helyen végzett magyar csapat pedig csak kettőt. Amúgy az osztrákok és a belgák elleni találkozón is egy góllal kaptak ki a magyarok. A hat csapat először az aranyéremért játszott három párban ki-ki meccset, a három győztes pedig körbe játszott egymással, de mivel Nagy-Britannia mindkét ellenfelét legyőzte, a szigetországiak meg is nyerték az olimpiát. Ezután újabb csata indult az ezüstéremért, hasonló logika szerint. A maga 18 évével és 74 napjával a magyar Wenk János volt a torna legfiatalabb játékosa. az 1912-es stockholmi döntő - egyelőre a magyarok nélkül Az 1924-es párizsi játékokon indultunk második alkalommal. Itt már egyértelmű volt a lebonyolítás. Az első fordulóban a mieink Nagy-Britanniát győzték le 7-6-ra, aztán a későbbi ezüstérmes Belgium ellen elvéreztek. Mivel nem voltak helyosztók, az itt kiesett csapatok holtversenyben ötödikek lettek. 1928-ban már esélyesként utazott a Komjádi Béla vezette magyar válogatott. A Barta István, Halassy Olivér, Homonnai Márton, Ivády Sándor, Keserű Alajos, Keserű Ferenc, Vértesy József összetételű csapat a nyolcaddöntőben kezdett. A "fiúk" erődemonstrációt tartottak, 14-0-ra nyertek az argentinok ellen. A negyeddöntőben 5-0 ide az Egyesült Államok ellen, majd az elődöntőben a franciákat vertük 5-2-re. Következett az esélytelenebb németek elleni finálé, ahol 2-0-ra vezettek a mieink. Tisztára, mint a berni focidöntőben. És persze a vége is ugyanaz lett, ha nem is szám szerint. Németország egyenlített, majd hosszabbítás után nyert 5-2-re. Ez volt az első magyar olimpiai érem vízilabdában. 1932, Los Angeles. A nagy visszavágás éve és helyszíne. Az amszterdami ezüstösök közül mindenki ott volt a magyar pólócsapatban, kiegészülve Brody Györggyel, Németh Jánossal és Sárkány Miklóssal. A kapitány továbbra is Komjádi Béla. Öt csapat játszott, körmérkőzéses rendszerben, amely el is döntötte a torna végkimenetelét. A brazilokat sportszerűtlenségért kizárták, így az ő eredményeiket törölték. így készültek a magyar pólósok az 1932-es játékokra A mieink egyből lejátszották az amszterdami döntőt, ahol 6-2-re lemosták a németeket. Ezután már gólt sem kaptak a tornán. 18-0-s diadal következett a japánok ellen, majd 7-0 ide a házigazda Egyesült Államok ellen. 1932_es_los_angeles_i_olimpia_aranyermes_magyar_vizilabda_csapata.jpga csapat egy része - Ivády, Bródy, Vértesy, Németh, Homonnai, Keserű, Halassy A képen látható urak az első magyar olimpiai bajnok vízilabda-csapat egy részét alkotják. A jobb szélen látható Halassy Olivérnek hiányzik a bal lábszára. Akkoriban még nem volt paralimpia. A Los Angelesben 23 éves Halassy volt az első mozgássérült olimpikon. Nyolc éves korában kellett amputálni a lábszárát, miután megpróbált felugrani egy mozgó villamosra, de lecsúszott a lépcsőről. Tagja volt a berlini olimpián aranyat nyert csapatnak is, így kétszeres olimpiai bajnoknak mondhatta magát. 17 évesen amúgy folyami úszóbajnokságot nyert. Az 1931-es Eb-ről pedig két arannyal tért haza. Az egyiket természetesen vízilabdában, a másikat pedig 1500 méter gyorson szerezte. Halassy máig tisztázatlan körülmények között halt meg. 1946. szeptember 10-én kocsival haladt, amikor egy orosz katonai járőr hajtott elé. Halassy és társa valamiért vitatkozni kezdett az oroszokkal, akik mindkettőjüket agyonlőtték. A magyar férfi vízilabda-válogatott az amszterdami második helytől számítva 1980-ig mindig dobogón végzett. A kilenc aranyéremmel abszolút csúcstartó a válogatottunk. A szövetségi kapitányaink közül - három diadallal - Kemény Dénes áll az első helyen, megelőzve az 1952-ben és 1956-ban duplázó Rajki Bélát.