Nem csak titokban működött együtt a pártállammal Lehel László,
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet azóta lemondott elnök-igazgatója,
akiről a Magyar Nemzet írta meg a múlt szombaton, hogy Filozófus fedőnéven jelentett az állambiztonságnak. A Heti Válasz csütörtökön
azt írta: az evangélikus lelkész nyíltan is támogatta a szocialista
rendszert, amikor 1985-ben a Keresztény Békekonferencia Magyarországi
Baráti Köre nevű szervezet ügyvezető titkára lett.
A ma már ismeretlen szervezet a pártállamhoz hű katolikus papokat tömörítő békemozgalom protestáns és nemzetközi kiterjedésű megfelelője volt. A Keresztyén Békekonferencia (KBK) 1958-ban jött létre Prágában azzal a céllal, hogy „mozgósítsa a keresztyén békeerőket” a szocializmus támogatására. A KBK felállításával azt kívánták elérni, hogy legyen egy nemzetközi egyházi szervezet, amely a „szocialista országok külpolitikája eszközévé és szócsövévé válik”, és „hatékony ellenszerként léphet fel” a Vatikán, valamint az Egyházak Világtanácsa (EVT) „antikommunista” tevékenységével szemben – idézi a lap Köbel Szilvia írását, amely a Beszélőben jelent meg.
A Keresztyén Békekonferencia hatékony működéséhez elengedhetetlen volt az ügynöki hálózat, és az állambiztonság már 1965-ben intézkedett arról, hogy ügynökei állandóak legyenek, hogy ki tudják építeni a megfelelő kapcsolatrendszert. Magának a protestáns békemozgalomnak a vezetői között számos ügynököt találunk, élükön Tóth Károly református püspökkel, aki a konferencia főtitkára, majd elnöke is volt. Tóth volt egyebek mellett a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke abban az időben, amikor Lehel László a szervezet főtitkára lett.
A ma már ismeretlen szervezet a pártállamhoz hű katolikus papokat tömörítő békemozgalom protestáns és nemzetközi kiterjedésű megfelelője volt. A Keresztyén Békekonferencia (KBK) 1958-ban jött létre Prágában azzal a céllal, hogy „mozgósítsa a keresztyén békeerőket” a szocializmus támogatására. A KBK felállításával azt kívánták elérni, hogy legyen egy nemzetközi egyházi szervezet, amely a „szocialista országok külpolitikája eszközévé és szócsövévé válik”, és „hatékony ellenszerként léphet fel” a Vatikán, valamint az Egyházak Világtanácsa (EVT) „antikommunista” tevékenységével szemben – idézi a lap Köbel Szilvia írását, amely a Beszélőben jelent meg.
A Keresztyén Békekonferencia hatékony működéséhez elengedhetetlen volt az ügynöki hálózat, és az állambiztonság már 1965-ben intézkedett arról, hogy ügynökei állandóak legyenek, hogy ki tudják építeni a megfelelő kapcsolatrendszert. Magának a protestáns békemozgalomnak a vezetői között számos ügynököt találunk, élükön Tóth Károly református püspökkel, aki a konferencia főtitkára, majd elnöke is volt. Tóth volt egyebek mellett a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke abban az időben, amikor Lehel László a szervezet főtitkára lett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése