A Miniszterelnökség reakciója a Simicska-interjúra

A Miniszterelnökség Orbán Viktor 2012-es parlamenti válaszával, és az akkor nyilvánosságra hozott dokumentumokkal reagált Simicska Lajos vádjaira.

Vasárnap megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy reagáljanak a Simicska Lajos által elhangzottakra. A Miniszterelnökség Orbán Viktor Vadai Ágnesnek adott 2012-es válaszát  részünkre elküldte: 
„Tisztelt Képviselő Asszony!

K/6446. Számon hozzám intézett írásbeli kérdésére az alábbi választ adom.

Mi, rendszerváltók annak idején arra tettük föl az életünket, hogy Magyarországon egyetlen becsületes embernek se kelljen soha többé abban a tudatban élnie, hogy megfigyelhetik, vájkálhatnak a magánéletében, akár az otthonában is lehallgathatják.

Minket – a rendszerváltó nemzedéket – annak idején ezért gumibotoztak, üldöztek és hallgattak le. De mi nem adtuk föl, legyőztük a diktatúrát, így ma már nyíltan beszélhetünk minderről, és Ön is ezért teheti föl ezeket a kérdéseket.

Válaszként levelére elmondom újra, amit már elmondtam – legutóbb 2006-ban – a személyemet érintő titkosszolgálati dokumentumok kapcsán.

Igen vaskos dossziéban dolgozta föl a diktatúra gépezete ellenzéki tevékenységemet. Az Ön által említett dokumentumok is szerepelnek ebben a dossziéban és évek óta ismertek a nyilvánosság előtt is.

Sorkatonai szolgálatom első időszaka alatt megpróbáltak beszervezni, de ezt visszautasítottam, így a kísérlet – amint az a mellékletből kiderül – sikertelenül végződött.

Később folyamatos megfigyelés alatt tartottak engem, a feleségemet, és ellenzéki társaimat. Az állampárt titkos nyomozásainak célszemélyei voltunk mindannyian.

Az is világosan kiderül a dokumentumokból, hogy a nyolcvanas évek elejétől mindenféle titkosszolgálati eszközt bevetettek ellenünk. Megfigyeltek, besúgókat állítottak ránk, lehallgató eszközöket telepítettek a munkahelyünkre, a lakásunkba, sőt, a hálószobánkba is.

Bizonyos jelenségeket, eszközöket észleltünk, de volt, amiről csak akkor értesültünk, amikor az erről szóló aktákat sok évvel később átnéztük.

Biztosíthatom, ezzel szembeszülni, újra átélni azt a fenyegetettséget, nem kellemes élmény – öt, tíz, de huszonegynéhány év távlatából sem.
Magyarországon jó ideje mindenki megismerheti a rá vonatkozó dokumentumokat, mindenkinek személyes felelőssége tehát, hogy miként számol el a maga szerepével, tetteivel.

Igen, támogatom, hogy mindenki megismerhessen és nyilvánosságra hozhasson minden rá vonatkozó adatot.

Eközben azonban a diktatúra ártatlan áldozatait meg kell védenünk attól, hogy újra áldozatokká váljanak. A hallgatások, megfigyelések dokumentációi ugyanis nem csak politikai információkat tartalmazhatnak a megfigyelt emberekről, hanem például magánéletük momentumait, érzelmi kapcsolatokat, betegségeket, családi problémákat, amelyeket az érintettek nem akarnak mások tudomására hozni. Ehhez joguk van, mivel szabad emberek, amit tiszteletben kell tartanunk.

Tájékoztatom, hogy válaszomat és a mellékelt dokumentumokat az Önnek való megküldéssel egyidejűleg az interneten is hozzáférhetővé tettem.”
Az Orbán Viktor által 2012-ben közzétett dokumentumok ezen a linken érhetőek el.

(forrás: Mandiner)

Simicska a Mandinernek: Orbán odajött hozzám, és azt mondta, jelentenie kell rólam

Interjúlehetőséget kértünk Simicska Lajostól. Szerettük volna megtudni, ő hogyan látja az Orbán Viktorral folytatott küzdelmét, annak okait, valamint saját, a politikai-gazdasági életben betöltött szerepét. A médiatulajdonos-vállalkozót sms-ben kerestük meg. Napokkal sms-ünk után, vasárnap megcsörrent a telefon. Simicska Lajos volt a vonalban. Nem zárta ki egy leendő nagyinterjú lehetőségét, azonban jelezte, hogy a történet értelmezhetőségéhez messziről kell kezdenünk. Stumpf András interjúja.

Mennyire messziről?
Ha érthetővé akarjuk tenni a történetet, eléggé. Nagyon szegény munkáscsaládban nőttem fel, ezt bizonyára tudják. Apám a munkástanács titkára volt ’56-ban, amiért tönkre tették. Fizikailag is. Már gyerekkoromban rokkantnyugdíjas volt. Az általános iskolában, az úttörőségre való felkészülés kezdetén közöltem is a tanárnővel, hogy én nem akarok úttörő lenni. „Pont olyan fasiszta leszel, mint az apád.” Ez volt a válasz. Kétszer felvételiztem aztán az egyetemre sikertelenül, míg végül harmadszorra felvettek az ELTE jogi karára. Előtte azonban vittek katonának Zalaegerszegre. Ott aztán egyszer Pallos őrnagy berendelt magához. Az asztalán tíz centi vastag akta volt. Rólam. 22 éves koromra már ennyi összegyűlt. Az őrnagy aztán felolvasott a jelentésekből. Olyanokat is tudtak például, hogy mit mondtam a középiskolai osztálykirándulásokon. A hadseregnél is célszemély voltam, ez kiderült a többi jelentésrészletből. Azzal fejezte be, hogy vigyáznom kellene magamra, az egyetem így bizony veszélyben lehet.
Mit mondott erre?
„Nem biztos, hogy mindenkinek egyetemre kell mennie.” Ezt. Aztán negyedórás monológot tartottam neki arról, hogy szerintem szereptévesztésben vannak, nem az lenne a dolguk, hogy a jövő értelmiségének gerincét megtörjék. Az őrnagy rendes volt, közölte, hogy amíg ő ott van, nem esik bántódásom. Még azt is hozzátette, hogy az elhárító tiszttel, Major századossal azért vigyázzak.
Ki tudta következtetni, kik jelentettek önről?
Volt, akiről igen. Mondtam is a fickónak aztán, hogy ide figyelj, hogy képzeled… Ennél persze durvábban fogalmaztam. Az illető összeomlott. Magyarázkodott, hogy értsem meg, nem tehetett mást. „Hogy gondoltad ezt? Egy egyetemre fogunk járni! Nem fogtad fel, hogy semmi sem tart örökké? Hogy ez kiderül?”
Ki volt az illető?
A neve nem fontos. Már halott. Félrenyelte a töltött káposztát és megfulladt.
Képletesen vagy konkrétan?
Teljesen konkrétan.
Tiszta Tarantino. Mást nem tudott meg a jelentésrészletekből?
Nem azokból. Volt viszont, aki odajött magától és elmondta. „Figyelj, Lajos, az a helyzet, hogy jelentenem kell rólad.” Azt mondtam az illetőnek: nincs harag, jó, hogy szólt, majd kitaláljuk együtt, miket írjon. Azt hiszem, maguktól is rájöttek már, ő ki volt.
Orbán Viktor?
Igen. Amikor aztán leszereltünk, az étteremben várakoztunk, már civilben, őt kiemelték közülünk. Úgy mentünk haza a leszerelő vonattal is, hogy Viktor nem volt velünk. Minden katona elmegy bulizni, ha leszerelt, így tettünk mi is, aztán ott egyszer csak megjelent. „Hát te hogyhogy itt?” Azt mondta, alá akartak íratni vele, de ő nemet mondott. Harminc éven át elhittem neki, hogy így történt.
Ma már nem?
Ma már nem tudom, mit gondoljak.
Kikérte az önről szóló jelentéseket?
Utánanézettem. Úgy tudom, semmi sincs rólam. Ez csupán azért furcsa, mert a saját szememmel láttam az aktát 22 évesen, a saját fülemmel hallottam a rólam szóló jelentéseket az őrnagy szájából.
A rendszerváltáskor sok akta eltűnt.
Budapesten, igen. Van azonban egy másik város, ahol minden meglehet.
Moszkva?
Pontosan.
Arra céloz, hogy ott megvannak a mai miniszterelnök egykori jelentései, s ezzel zsarolhatja őt Putyin?
Ha ezek meglennének és napvilágra kerülnének, az mindent borítana itthon. Ez biztos. Én meg – az elmúlt egy év történései után – nem tudom már, kiről mit gondoljak.

*

Ha Simicska Lajos is úgy akarja, a beszélgetést folytatjuk. A Simicska által elmondottakkal kapcsolatban megkerestük a Miniszterelnökséget, ahonnan azt ígérték, hamarosan reagálnak.
(forrás: Mandiner)

Titkosszolgálat vezetője távozik 2015.03.09-én

Hétfői nappal felmentését kérte Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója – értesült a hvg.hu. A Belügyminisztérium részéről sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták az információt. Az, hogy Göbölös távozása esetén ki lehet a polgári titkosszolgálat új vezetője, nem tudni.

Két év után távozhat az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) - korábbi nevén Nemzetbiztonsági Hivatal - főigazgatói székéből Göbölös László, tudta meg a hvg.hu. Értesülésünk szerint március 2-val kérte felmentését a posztjáról. Távozásáról és annak okáról, az AH-t felügyelő Belügyminisztérium annyit reagált a hvg.hu megkeresésére, hogy folyamatban lévő személyzeti ügyről nem adnak tájékoztatást.
Göbölöst 2012. július 1-jével nevezte ki Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztése alapján Orbán Viktor miniszterelnök. Elődjét, Balajti Lászlót 2011 decemberében mentették fel. Akkor a nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatásán azt mondta: a szervezetnél nagyon sok olyan terület van, mint például a kémelhárítás, gazdaságbiztonság és értékelés-elemzés, ahol a feladatokat újjá kell építeni.
A hvg.hu értesülései szerint ezt a feladatot Göbölös nem tudta teljesíteni, ezért kell most távoznia: a hírek szerint a főigazgató nem magától adta be felmentési kérelmét, hanem jelezték neki, hogy tegye meg azt. Ezzel összecseng az a parlamenti nbemzetbiztonsági bizottsága környékéről származó információ, miszerint Göbölös Lászlót átmeneti vezetőnek gondolta Pintér Sándor, de aztán nem talált nála alkalmasabb embert a polgári titkosszolgálat irányítására.
Göbölös irányítása alatt vizsgálták felül egyébként az „őszödi beszéddel” kapcsolatosan készített jelentések minősítését, majd azok titkosítását megszüntetve anonimizált módon nyilvánosságra is hozták. Ugyanígy tették mindenki számára olvashatóvá a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti találkozókon elhangzottak dokumentumait.(forrás:hvg)

Rendőri vezetők pere: Morvai szerint nem egyszerű rendőri túlkapásokról volt szó

 

Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság társelnöke szerint "nem egyszerű rendőri túlkapásokról volt szó" 2006 őszén, hanem az alkotmányosság, a jogállamiság, az emberi jogok szisztematikus megsértéséről.

A Jobbik európai parlamenti képviselőjét a Civil Jogász Bizottság 2007 februárjában nyilvánosságra hozott jelentésével kapcsolatban kérdezte a Fővárosi Törvényszék kedden, a 2006. őszi események miatt rendőri vezetők ellen indult büntetőperben.

Rendőri vezetők pere - Tanúként hallgatták meg Morvai Krisztinát és Gaudi-Nagy Tamást

Morvai Krisztina tanúkénti meghallgatásán azt mondta, vizsgálataik szerint a lakosság megfélemlítése volt a rendőri akciók célja 2006. október 23-án, és véleményük szerint megvalósult a terrorcselekmény is.

A politikus a bíróságon ismertette a Civil Jogász Bizottság jelentését, az egyes helyszíneken tapasztalt jogsértéseket, konkrét eseteket. Közölte, arra a következtetésre jutottak, hogy a különböző rendőri egységek Budapest különböző pontjain mind szeptember 19-én, mind október 23-án "kísértetiesen hasonló jogsértő módon léptek fel", és "valamiféle tervezettség látszott ennek hátterében".

Azt is megállapították - mint fogalmazott, "a vélelem szintjén" -, hogy "valamiféle politikai helybenhagyás vagy felbujtásszerű rábíró magatartás történt a politika részéről a jogsértésekre".

Jelezte: a jelentés kitért arra is, hogy az ügyészség és a bíróság is "utasításra cselekedett", és egy előre egyeztetett koncepció nyomán vettek részt a lakosság megfélemlítésében.

Arra a kérdésre, hogy miből vonták le ezeket a következtetéseket, azt mondta, vizsgálatuk során annyi esetet láttak, amelyek ezt támasztották alá, hogy kénytelenek voltak erre következtetni.

Arra a bírói felvetésre, hogy nem tartották volna célszerűnek egy katonai jogász bevonását is a Civil Jogász Bizottság munkájába, aki jártassággal bír a katonai vonatkozásban is, Morvai Krisztina azt közölte, nem tudta, hogy van ilyen lehetőség. Azonban - tette hozzá - valamennyire ők is értettek a katonai büntetőügyhöz.

Morvai Krisztina tanúkénti meghallgatásán azt mondta, némileg elfogult, haragszik a vádlottakra, de a tényekre vonatkozóan elfogulatlan.

A bíróság délelőtt tanúként hallgatta meg Gaudi-Nagy Tamást, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetőjét, a Jobbik volt országgyűlési képviselőjét. A bíróság arra volt kíváncsi, mikor, milyen bűncselekmények miatt tett feljelentést a 2006-os őszi események miatt Gaudi-Nagy Tamás vagy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat.

Gaudi-Nagy Tamás elmondta: például 2006. december 5-én átfogó feljelentést tettek húsz különböző bűncselekmény miatt, majd egyedi ügyekben is tettek körülbelül 15-20 feljelentést. A bíróság felkérte Gaudi-Nagy Tamást, hogy 15 napon belül készítsen részletes kimutatást a megtett feljelentéseikről.

A bíróság a volt képviselőt politikai tapasztalatairól kérdezte még, arról, hogy a kormánypárti képviselők milyen mértékben szokták támogatni az ellenzéki előterjesztéseket. Erre Gaudi-Nagy Tamás azt válaszolta, az ő idejében (2010 és 2014 között volt országgyűlési képviselő) "rendkívül csekély volt ez az arány", becslése szerint egy vagy esetleg néhány százalék.

Gaudi-Nagy Tamás egyórás meghallgatása után a szünetben újságíróknak nyilatkozva sérelmezte, hogy nem beszélhetett hosszabban a feljelentések tartalmáról, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat munkájáról, jogvédőként szerzett tapasztalatairól, és, hogy nem tudott rámutatni arra, a 2006-os jogsértéseket vizsgáló országgyűlési albizottságban milyen következtetésekre jutottak.

Közölte: a bíróság nem élt azzal a lehetőséggel, amit a meghallgatása hozhatott volna. Jelezte, becsatolta a NJSZ 47 oldalas összefoglalóját, és reményét fejezte ki, hogy az alapján az ügyészség él a vádkiterjesztés lehetőségével, és olyan bűncselekmények miatt is vádat emel, amelyekben ezt eddig nem tette meg.

Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, valamint szeptember 19-21-én és október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban 15 pontban emelt vádat rendőri vezetők ellen, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitány és tucatnyi társuk ellen. Ezek szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.

A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket.
Az elsőfokú büntetőper 2013 őszén kezdődött meg, összesen több mint kétszáz tanút már meghallgatott a bíróság.(forrás:MTI)

Morvai és Gaudi tanúként a 2006-os rendőri vezetők katonai bíróság előtti perében- 2015. 03.03.

Rendőri vezetők pere

Morvai: nem egyszerű rendőri túlkapásokról volt szó

Morvai Krisztina azt mondta, vizsgálataik szerint a lakosság megfélemlítése volt a rendőri akciók célja 2006. október 23-án, és véleményük szerint megvalósult a terrorcselekmény is.
Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság társelnöke szerint "nem egyszerű rendőri túlkapásokról volt szó" 2006 őszén, hanem az alkotmányosság, a jogállamiság, az emberi jogok szisztematikus megsértéséről.

A Jobbik európai parlamenti képviselőjét a Civil Jogász Bizottság 2007 februárjában nyilvánosságra hozott jelentésével kapcsolatban kérdezte a Fővárosi Törvényszék kedden, a 2006. őszi események miatt rendőri vezetők ellen indult büntetőperben.

Morvai Krisztina tanúkénti meghallgatásán azt mondta, vizsgálataik szerint a lakosság megfélemlítése volt a rendőri akciók célja 2006. október 23-án, és véleményük szerint megvalósult a terrorcselekmény is.

A politikus a bíróságon ismertette a Civil Jogász Bizottság jelentését, az egyes helyszíneken tapasztalt jogsértéseket, konkrét eseteket. Közölte, arra a következtetésre jutottak, hogy a különböző rendőri egységek Budapest különböző pontjain mind szeptember 19-én, mind október 23-án "kísértetiesen hasonló jogsértő módon léptek fel", és "valamiféle tervezettség látszott ennek hátterében".

Azt is megállapították - mint fogalmazott, "a vélelem szintjén" -, hogy "valamiféle politikai helybenhagyás vagy felbujtásszerű rábíró magatartás történt a politika részéről a jogsértésekre".

Jelezte: a jelentés kitért arra is, hogy az ügyészség és a bíróság is "utasításra cselekedett", és egy előre egyeztetett koncepció nyomán vettek részt a lakosság megfélemlítésében.

Arra a kérdésre, hogy miből vonták le ezeket a következtetéseket, azt mondta, vizsgálatuk során annyi esetet láttak, amelyek ezt támasztották alá, hogy kénytelenek voltak erre következtetni.

Arra a bírói felvetésre, hogy nem tartották volna célszerűnek egy katonai jogász bevonását is a Civil Jogász Bizottság munkájába, aki jártassággal bír a katonai vonatkozásban is, Morvai Krisztina azt közölte, nem tudta, hogy van ilyen lehetőség. Azonban - tette hozzá - valamennyire ők is értettek a katonai büntetőügyhöz.

Morvai Krisztina tanúkénti meghallgatásán azt mondta, némileg elfogult, haragszik a vádlottakra, de a tényekre vonatkozóan elfogulatlan.

A bíróság délelőtt tanúként hallgatta meg Gaudi-Nagy Tamást, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetőjét, a Jobbik volt országgyűlési képviselőjét. A bíróság arra volt kíváncsi, mikor, milyen bűncselekmények miatt tett feljelentést a 2006-os őszi események miatt Gaudi-Nagy Tamás vagy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat.

Gaudi-Nagy Tamás elmondta: például 2006. december 5-én átfogó feljelentést tettek húsz különböző bűncselekmény miatt, majd egyedi ügyekben is tettek körülbelül 15-20 feljelentést. A bíróság felkérte Gaudi-Nagy Tamást, hogy 15 napon belül készítsen részletes kimutatást a megtett feljelentéseikről.
A bíróság a volt képviselőt politikai tapasztalatairól kérdezte még, arról, hogy a kormánypárti képviselők milyen mértékben szokták támogatni az ellenzéki előterjesztéseket. Erre Gaudi-Nagy Tamás azt válaszolta, az ő idejében (2010 és 2014 között volt országgyűlési képviselő) "rendkívül csekély volt ez az arány", becslése szerint egy vagy esetleg néhány százalék.

Gaudi-Nagy Tamás egyórás meghallgatása után a szünetben újságíróknak nyilatkozva sérelmezte, hogy nem beszélhetett hosszabban a feljelentések tartalmáról, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat munkájáról, jogvédőként szerzett tapasztalatairól, és, hogy nem tudott rámutatni arra, a 2006-os jogsértéseket vizsgáló országgyűlési albizottságban milyen következtetésekre jutottak.

Közölte: a bíróság nem élt azzal a lehetőséggel, amit a meghallgatása hozhatott volna. Jelezte, becsatolta a NJSZ 47 oldalas összefoglalóját, és reményét fejezte ki, hogy az alapján az ügyészség él a vádkiterjesztés lehetőségével, és olyan bűncselekmények miatt is vádat emel, amelyekben ezt eddig nem tette meg.

Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, valamint szeptember 19-21-én és október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban 15 pontban emelt vádat rendőri vezetők ellen, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitány és tucatnyi társuk ellen. Ezek szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.

A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket.

Az elsőfokú büntetőper 2013 őszén kezdődött meg, összesen több mint kétszáz tanút már meghallgatott a bíróság.
_{2015.03.03 (forrás:MTI)}

Apokaliptikus jövőt jósol a Stratfor:A világ 2025-ben

Külföld A világ 2025-ben

Apokaliptikus jövőt jósol a Stratfor

2015. február 26., csütörtök 16:13, frissítve: péntek 11:20 , forrás: Stratfor.com, szerző: Majláth Ronald

Oroszország felbomlása, Lengyelország felemelkedése, nukleáris válság – ezeket jövendöli az elkövetkező tíz évre az amerikai Stratfor intézet. Az elemzők Magyarországot sem hagyták ki a prognózisból.

Félelmetes jövőt festett fel a világ átalakulásáról a Stratfor geopolitikai kutatócsoport: legutóbbi elemzésükben a 2015 és 2025 közötti időszakot vették górcső alá.
A szakértők már a bevezetőben rögzítik: annak idején előre megjósolták, hogy Európa nem éli túl a gazdasági válságot, a kínai gazdagság lassulni fog és sor kerül az Amerika kontra dzsihadista háborúra. De nyíltan vállalják, hogy nem látták előre szeptember 11-ét, ahogy az erre adandó amerikai választ sem. Azonban ez nem akadályozta meg az elemzőket abban, hogy ismét nagy léptékű változásokat jósoljanak a következő évtizedre.

Európa: Lengyelország felemelkedik

Startfor: a neves amerikai agytröszt

A Stratfor Forecasting amerikai agytrösztöt a magyar származású George Friedman alapította a texasi Austinban 1996-ban. Az elemző intézet rendszeresen publikál biztonságpolitikai tárgyú cikkeket. A Stratfor 2012-ben a címlapokra került, mert a WikiLeaks kiszivárogtató weboldal közzétette a cég elektronikus levelezését. A megfigyelők akkor attól tartottak, hogy ezekből azonosíthatók lesznek az intézet információforrásai, akik így veszélybe kerülhetnek.

A geostratégák szerint az Európai Unió nem lesz képes megoldani a legfőbb problémáját, ami nem az euróövezet, hanem a szabadkereskedelem kérdése. Úgy látják, hogy az elkövetkezendő évtizedben Európát a nemzetállamok újbóli felemelkedése fogja meghatározni. Ez Németországra veszélyes lesz, mert az ország nagyon sebezhető, hiszen a világgazdaságban elfoglalt negyedik helyét az exportnak köszönheti. Az európai nacionalizmus így Németország ellen dolgozik, mert a jövőben ezek az országok protekcionista gazdaságpolitikát folytathatnak. Így azt jósolják, hogy a soron következő években Németországban gazdasági visszaesés fog következni, aminek következtében szociális és politikai válsággal szembesülhetnek a németek. Mindez csökkenteni fogja Németország európai befolyását – állítják a szerzők.
De ezzel szemben ott áll Lengyelország, amire az elemzők szerint fényes jövő vár. Úgy látják, hogy Lengyelország lesz a gazdasági növekedés középpontjában, emellett az ország politikai befolyása is nőni fog. Miközben Németország jelentősége csökken, a lengyelek szélesíteni fogják a kereskedelmi kapcsolataikat, így domináns erővé válnak majd a térségben. Sőt, úgy gondolják, hogy Lengyelország egy Oroszország-ellenes koalíció vezetője lesz, aminek Moszkva gyengülésével meghatározó befolyása lesz az országtól keletre fekvő területeken is.

Oroszország hanyatlik...

Nem alakul majd ilyen jól Oroszország sorsa. A szerzők szerint nem valószínű, hogy az ország a jelenlegi formában túléli a következő évtizedet. Ugyanis az oroszoknak nem sikerült elérni, hogy az energiaforrásokból származó jövedelemből egy fenntartható gazdaságot építsenek fel, így az áringadozások miatt az ország gazdasága sebezhető maradt. Ráadásul a gazdaságuknak nincs semmiféle védekező mechanizmusa a piaci erőkkel szemben. Ez pedig a nyolcvanas és kilencvenes években lezajlott eseményekhez vezethet, mikor Moszkva csaknem képtelenné vált az országos infrastruktúra fenntartására.
A szakértők azt jósolják, hogy ez majd arra készteti az oroszországi régiókat, hogy formális és informális autonóm entitásokat hozzanak létre. Ezzel pedig a Moszkva és az orosz periféria közötti gazdasági kapcsolatok megszakadnak. Az elemzés szerint Oroszország a múltban a titkosszolgálatának segítségével oldotta meg az ilyen problémákat, de ahogy a nyolcvanas években a KGB, úgy az elkövetkező évtizedben az FSZB nem tudja majd korlátozni a centrifugális erőket.

...és szétesik

De nem csak ezzel a kihívással szembesülnek az oroszok. Az elemzők szerint ugyanis Oroszország nyugati részén Lengyelország, Magyarország és Románia megpróbálja majd visszaszerezni azokat a régiókat, amelyeket az oroszok javára elveszítettek (hogy milyen területeket veszítettünk Oroszország javára, azt nem részletezik). Szerintük ezek az országok megpróbálják majd Fehéroroszországot és Ukrajnát is bevonni ebbe a folyamatba.
Úgy gondolják, hogy délen az Észak-Kaukázus feletti ellenőrzést veszíthetik el az oroszok, Közép-Ázsia pedig destabilizálódni fog. Északnyugaton a karéliai régió Finnországhoz akar majd csatlakozni, a Távol-Keleten a part menti régiók függetlenedni fognak. A Stratfor szakértői szerint a Moszkván kívüli régiók nem feltétlenül törekszenek majd az autonómiára, mégis olyan helyzetbe fognak kerülni, hogy azzá válnak.

Nukleáris válság?

A Stratfor szakértői szerint Oroszország felbomlása az elkövetkező évtized legnagyobb válságához fog vezetni. Ugyanis az ország óriási nukleáris csapásmérő ereje szétszórtan helyezkedik el a területén. Moszkva hatalmának hanyatlásával pedig felvetődik majd a kérdés, hogy ki ellenőrzi ezeket a rakétákat és ki garantálja azt, hogy ezeket nem fogják használni. Az elemzők úgy gondolják, hogy az Egyesült Államok az egyetlen hatalom, ami képes lesz ezt a kérdést kezelni – de azt már nem tudja garantálni, hogy nem indítják el ezeket a rakétákat.
A geostratégák szerint Amerikának megoldást kell majd találnia erre a problémára: vagy úgy, hogy elfogadja a fenyegetést, vagy pedig úgy, hogy megpróbál stabil és gazdaságilag is életképes kormányzatokat kialakítani azokban a régiókban, ahol ilyen fegyverek léteznek.(forrás:mno)

Balsai alkotmánybíró vallomása a Törvényszéken 2015. 02. 26-n

Balsai István: Aránytalan volt a rendőrség fellépése 2006. október 23-án

Forrás: MTI | 2015. 02. 26. 13:23:00

  

Aránytalan volt a rendőrség fellépése 2006. október 23-án a Fidesz rendezvényéről távozókkal szemben - erősítette meg a jelentésében foglaltakat Balsai István volt országgyűlési képviselő, a 2006-os őszi rendőri fellépést vizsgáló egykori miniszterelnöki megbízott az akkori események miatt rendőri vezetők ellen indult büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken.

Balsai István miniszterelnöki megbízottként 2010 nyara és 2011 márciusa között vizsgálta a 2006 októberében történteket. Jelentésében a többi között azt írta, terrorcselekmények történtek 2006. október 23-án Budapest belvárosában, és megalapozottan feltehető, hogy a rendőrség nem gondatlanságból, hanem tudatosan tűrte el a túlkapásokat, legfelsőbb politikai utasításra cselekedett. Az azóta alkotmánybíróvá választott Balsai István a bíróságon csütörtökön azt mondta, a jelentést és az abban foglaltakat ma is vállalja.

Balsai István a bíróság előtt jelezte: a jelentés készítésekor országgyűlési képviselőként ugyanolyan jogokkal rendelkezett, mint bármely állampolgár, azaz nem tekinthetett bele nyomozati jegyzőkönyvekbe, sem pedig nemzetbiztonsági eszközöket nem vehetett igénybe, ennek köszönhetően fontos adatokhoz - például a rendőri vezetők beszélgetéseinek cellainformációihoz - nem jutott hozzá, holott azokból "értékes, hasznos" megállapításokat lehetett volna levonni.

Tanúként hallgatja meg a bíróság Balsai István volt fideszes országgyűlési képviselőt, a 2006-os őszi rendőri fellépést vizsgáló egykori miniszterelnöki megbízottat (k) a volt rendőri vezetők és társaik 2006 őszi eseményekkel összefüggő büntetőperének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épületében 2015. február 26-án. Aránytalan volt a rendőrség fellépése 2006. október 23-án a Fidesz rendezvényéről távozókkal szemben - erősítette meg a jelentésében foglaltakat Balsai István a bíróság előtt. Mögötte Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány, másodrendű vádlott (b2).
MTI Fotó: Illyés Tibor

A bíróság ismertette a jelentésnek a rendőrségi intézkedés értékeléséről szóló és a parancsnokok büntetőjogi felelősségére vonatkozó részleteit. Ebben az is szerepelt, hogy Balsai István szerint felmerül a jelentési kötelezettség megszegésének gyanúja, mivel a csapaterő parancsnokának jelentést kellett volna tennie a kényszerítő eszközök, gumilövedék, lovasroham és testi kényszer alkalmazásáról, ám ezek a jelentés szerint sok esetben nem készültek el vagy nem bocsátották a miniszterelnöki megbízott rendelkezésére.

A bíró kérdésére Balsai István elmondta: a jelentésnek a rendőri intézkedés értékelésére vonatkozó részét Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke - aki általános büntetőügyekkel foglalkozott, nem katonai ügyekkel - készítette, de ő is egyetért vele. A jelentést nem egyedül készítette, számos munkatársa segítette, akiket személyes ismeretség alapján választott ki, voltak közöttük olyanok, akik a Fidesz-frakció mellett dolgoztak, volt aki önként jelentkezett, és segítette őt a Civil Jogász Bizottság, valamint a Nemzeti Jogvédő Iroda néhány munkatársa is.

Arra az ügyvédi kérdésre, hogy ezek szerint nem volt a jelentés elkészítését segítők között rendészeti szakember, Balsai István azt válaszolta, a maga részéről Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület akkori elnökét annak tekinti. A védelem ugyanakkor azt emelte ki, hogy Juhász Imre polgári joggal foglalkozó jogász.

Tanúként hallgatja meg a bíróság Balsai István volt fideszes országgyűlési képviselőt, a 2006-os őszi rendőri fellépést vizsgáló egykori miniszterelnöki megbízottat a volt rendőri vezetők és társaik 2006 őszi eseményekkel összefüggő büntetőperének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épületében 2015. február 26-án. MTI Fotó: Illyés Tibor

A tárgyaláson a bíró felidézte: Gönczöl Katalin, aki a 2006. szeptemberi és októberi erőszakos megmozdulások okainak, hátterének, következményeinek feltárására létrehozott vizsgálóbizottságot vezette 2006 és 2007 között, arról beszélt a bíróság előtt kedden, hogy a bizottság megállapítása szerint 2006. október 23-án a felfegyverkezett tömeg létszáma, ellenséges magatartása miatt szükséges volt a rendőri fellépés, de az arányosság tekintetében nem tudtak állást foglalni a rendelkezésre álló információk alapján.

Balsai István ezzel kapcsolatban kifejtette: ő maga "elképesztő aránytalanságot lát" az események után is sok évvel a rendőri fellépés tekintetében. Azt mondta, fényképek vannak a birtokában arról, hogy a rendőrök szemmagasságban céloznak az emberekre, ráadásul nem is voltak rendszeresítve az akkor használt gumilövedékek és a rendőrök "rettenetes túlerőben" fékezték meg az embereket.

A bíróság kíváncsi volt arra, hogy a jelentés készítésekor milyen adatokból indultak ki, amikor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felelősségéről beszéltek. Balsai István kifejtette, hogy nem volt a birtokukban a miniszterelnök tevékenységére vonatkozó konkrét adat, mindössze a kijelentésére hagyatkoztak, mivel ő maga beszélt arról, hogy ott állt a "parancsnoki harcállásponton".

Majoros Zoltán ezredes, egykori műveleti irányító, a per egyik vádlottja a tárgyaláson arra volt kíváncsi, vizsgálta-e a miniszterelnöki megbízott az oszlatás jogszerűségét. Emlékeztetett arra: a törvény szerint a jogellenes tevékenységet folytató tömeggel szemben lehet tömegoszlatást alkalmazni. Balsai István válaszában úgy fogalmazott, vizsgálták és jogszerűtlennek találták a tömegoszlatást.

Tanúként hallgatja meg a bíróság Balsai István volt fideszes országgyűlési képviselőt, a 2006-os őszi rendőri fellépést vizsgáló egykori miniszterelnöki megbízottat a volt rendőri vezetők és társaik 2006 őszi eseményekkel összefüggő büntetőperének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épületében 2015. február 26-án. MTI Fotó: Illyés Tibor

A bíróság előtt Balsai István azt mondta, elfogulatlannak érzi magát az ügyben. Az elsőrendű vádlott, Bene László volt országos rendőrfőkapitány védője azt kérte a bíróságtól, ismertesse a jelentés bevezetőjének egy részét, amelyben egyebek mellett az szerepel, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után "a kormányfő önkritika és visszavonulás helyett a hatalmi arrogancia és ököljog politikáját választotta az alapvető véleménynyilvánítási jogokat gyakorló tüntetőkkel szemben", valamint, hogy "rendőri túlkapások, békés polgárokra gázoló lovasroham, kilőtt szemek, jogtalan előállítások és letartóztatások szegélyezték azt az utat, ami Gyurcsány Ferenc hatalmának néhány évvel való meghosszabbításáig vezetett".

Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, valamint a szeptember 19-21-én és október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban tizenöt pontban emelt vádat. Ezek szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.

A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket.

Rendőri vezetők pere - Balsai István: aránytalan volt a rendőrség fellépése 2006. október 23-án

Budapest, 2015. február 26. Tanúként hallgatja meg a bíróság Balsai István volt fideszes országgyűlési képviselőt, a 2006-os őszi rendőri fellépést vizsgáló egykori miniszterelnöki megbízottat a volt rendőri vezetők és társaik 2006 őszi eseményekkel összefüggő büntetőperének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épületében 2015. február 26-án. Aránytalan volt a rendőrség fellépése 2006. október 23-án a Fidesz rendezvényéről távozókkal szemben - erősítette meg a jelentésében foglaltakat Balsai István a bíróság előtt. - © MTI Fotó: Illyés Tibor

Budapest, 2015. február 26., csütörtök (MTI) - Aránytalan volt a rendőrség fellépése 2006. október 23-án a Fidesz rendezvényéről távozókkal szemben - erősítette meg a jelentésében foglaltakat Balsai István volt országgyűlési képviselő, a 2006-os őszi rendőri fellépést vizsgáló egykori miniszterelnöki megbízott az akkori események miatt rendőri vezetők ellen indult büntetőperben csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken. Balsai István miniszterelnöki megbízottként 2010 nyara és 2011 márciusa között vizsgálta a 2006 októberében történteket. Jelentésében a többi között azt írta, terrorcselekmények történtek 2006. október 23-án Budapest belvárosában, és megalapozottan feltehető, hogy a rendőrség nem gondatlanságból, hanem tudatosan tűrte el a túlkapásokat, legfelsőbb politikai utasításra cselekedett.
Az azóta alkotmánybíróvá választott Balsai István a bíróságon csütörtökön azt mondta, a jelentést és az abban foglaltakat ma is vállalja.
Balsai István a bíróság előtt jelezte: a jelentés készítésekor országgyűlési képviselőként ugyanolyan jogokkal rendelkezett, mint bármely állampolgár, azaz nem tekinthetett bele nyomozati jegyzőkönyvekbe, sem pedig nemzetbiztonsági eszközöket nem vehetett igénybe, ennek köszönhetően fontos adatokhoz - például a rendőri vezetők beszélgetéseinek cellainformációihoz - nem jutott hozzá, holott azokból "értékes, hasznos" megállapításokat lehetett volna levonni.
A bíróság ismertette a jelentésnek a rendőrségi intézkedés értékeléséről szóló és a parancsnokok büntetőjogi felelősségére vonatkozó részleteit. Ebben az is szerepelt, hogy Balsai István szerint felmerül a jelentési kötelezettség megszegésének gyanúja, mivel a csapaterő parancsnokának jelentést kellett volna tennie a kényszerítő eszközök, gumilövedék, lovasroham és testi kényszer alkalmazásáról, ám ezek a jelentés szerint sok esetben nem készültek el vagy nem bocsátották a miniszterelnöki megbízott rendelkezésére.
A bíró kérdésére Balsai István elmondta: a jelentésnek a rendőri intézkedés értékelésére vonatkozó részét Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke - aki általános büntetőügyekkel foglalkozott, nem katonai ügyekkel - készítette, de ő is egyetért vele.
A jelentést nem egyedül készítette, számos munkatársa segítette, akiket személyes ismeretség alapján választott ki, voltak közöttük olyanok, akik a Fidesz-frakció mellett dolgoztak, volt aki önként jelentkezett, és segítette őt a Civil Jogász Bizottság, valamint a Nemzeti Jogvédő Iroda néhány munkatársa is.
Arra az ügyvédi kérdésre, hogy ezek szerint nem volt a jelentés elkészítését segítők között rendészeti szakember, Balsai István azt válaszolta, a maga részéről Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület akkori elnökét annak tekinti. A védelem ugyanakkor azt emelte ki, hogy Juhász Imre polgári joggal foglalkozó jogász.
A tárgyaláson a bíró felidézte: Gönczöl Katalin, aki a 2006. szeptemberi és októberi erőszakos megmozdulások okainak, hátterének, következményeinek feltárására létrehozott vizsgálóbizottságot vezette 2006 és 2007 között, arról beszélt a bíróság előtt kedden, hogy a bizottság megállapítása szerint 2006. október 23-án a felfegyverkezett tömeg létszáma, ellenséges magatartása miatt szükséges volt a rendőri fellépés, de az arányosság tekintetében nem tudtak állást foglalni a rendelkezésre álló információk alapján.
Balsai István ezzel kapcsolatban kifejtette: ő maga "elképesztő aránytalanságot lát" az események után is sok évvel a rendőri fellépés tekintetében. Azt mondta, fényképek vannak a birtokában arról, hogy a rendőrök szemmagasságban céloznak az emberekre, ráadásul nem is voltak rendszeresítve az akkor használt gumilövedékek és a rendőrök "rettenetes túlerőben" fékezték meg az embereket.
A bíróság kíváncsi volt arra, hogy a jelentés készítésekor milyen adatokból indultak ki, amikor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felelősségéről beszéltek. Balsai István kifejtette, hogy nem volt a birtokukban a miniszterelnök tevékenységére vonatkozó konkrét adat, mindössze a kijelentésére hagyatkoztak, mivel ő maga beszélt arról, hogy ott állt a "parancsnoki harcállásponton".
Majoros Zoltán ezredes, egykori műveleti irányító, a per egyik vádlottja a tárgyaláson arra volt kíváncsi, vizsgálta-e a miniszterelnöki megbízott az oszlatás jogszerűségét. Emlékeztetett arra: a törvény szerint a jogellenes tevékenységet folytató tömeggel szemben lehet tömegoszlatást alkalmazni. Balsai István válaszában úgy fogalmazott, vizsgálták és jogszerűtlennek találták a tömegoszlatást.
A bíróság előtt Balsai István azt mondta, elfogulatlannak érzi magát az ügyben. Az elsőrendű vádlott, Bene László volt országos rendőrfőkapitány védője azt kérte a bíróságtól, ismertesse a jelentés bevezetőjének egy részét, amelyben egyebek mellett az szerepel, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után "a kormányfő önkritika és visszavonulás helyett a hatalmi arrogancia és ököljog politikáját választotta az alapvető véleménynyilvánítási jogokat gyakorló tüntetőkkel szemben", valamint, hogy "rendőri túlkapások, békés polgárokra gázoló lovasroham, kilőtt szemek, jogtalan előállítások és letartóztatások szegélyezték azt az utat, ami Gyurcsány Ferenc hatalmának néhány évvel való meghosszabbításáig vezetett".
Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, valamint a szeptember 19-21-én és október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban tizenöt pontban emelt vádat. Ezek szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.
A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket.
- MTI -

Rendőri vezetők pere – Papp-jelentés: törvényes, de szakszerűtlen volt a 2006 őszi rendőri tevékenység

2015-02-10 17:38

A tárgyaláson tanúként vett részt Papp Károly rendőr altábornagy, aki a vádbeli cselekmények idején megyei főkapitány volt, az események után nem sokkal az egyik vizsgálóbizottság vezetője lett, ma pedig országos főkapitány. A bíró azt kérdezte tőle, hogy miért nem tettek javaslatot a jelentésben felelősségre vonásokra. Az altábornagy annyit válaszolt: ilyen utasítást nem kapott a bizottság.
Az ügyész azt vetette fel: a tanú nem furcsállta-e, hogy elmaradt a felelősségre vonás, mire Papp Károly megjegyezte: ezzel nem foglalkozott, akkoriban Fejér megyei főkapitány volt.
Papp Károly néhány perces tanúmeghallgatásán beszélt arról, hogy a 2006. október 23-ai rendőri intézkedésekkel kapcsolatban a bizottság jelentése eltúlzottnak, szükségtelen, aránytalan mértékűnek találta a kényszerítő eszközök, például a könnygáz, a gumilövedék használatát. Védői kérdésre hozzátette, hogy ezt elsősorban azokkal az eseményekkel kapcsolatban állapították meg, amelyekről készült képfelvétel.
A tárgyaláson ismertetett jelentés a 2006 őszi rendőri tevékenység szakszerűtlenségét többek között a hiányos biztosítási tervek, a kényszerítő eszközök használata, valamint esetenként éppen a szükséges intézkedések elmaradása miatt állapította meg.
A jelentés szerint a gyülekezési jog gyakorlásának védelme azt is magában foglalja, hogy a békésen, jogszerűen demonstrálókat megóvják, elkülönítik a jogsértő személyektől, csoportoktól. Ilyen szempontból sem volt megfelelő 2006. október 23-án délután a Fidesz Astoriánál tartott békés nagygyűlésének rendőri biztosítása – állapították meg.
A büntetőper bizonyítással folytatódik a Fővárosi Törvényszéken, és a tervek szerint tavasszal hirdetnek elsőfokú ítéletet. Addigra a 2013 szeptemberében kezdődött büntetőperben már csaknem száz tárgyalást tartanak és több mint kétszáz tanút hallgatnak meg.
A rendőri vezetők büntetőperében a következő hetekben tanúként hallgathatják meg mások mellett Gönczöl Katalin egykori ombudsmant, Balsai István alkotmánybírót, a Fidesz korábbi politikusát és Lázár János minisztert, aki szintén fideszes képviselő volt a vádbeli cselekmények idején, továbbá Gyurcsány Ferenc DK-s politikus, akkori miniszterelnököt és párttársát, Vadai Ágnest, aki akkoriban szocialista képviselő volt. Lázár János az elnöke, Vadai Ágnes pedig a tagja volt a parlament rendészeti bizottságának a vádbeli időszakban.
Gönczöl Katalin vezetésével is vizsgálta egy bizottság az eseményeket, és 2007 elején közzétett jelentésük szerint a 2006 szeptember-októberi tüntetéssorozat kialakulásáért eltérő mértékben ugyan, de felelős az egész politikai osztály – benne az akkori ellenzék -, továbbá a közszolgálati média, a társadalomtudományokkal foglalkozó értelmiség, továbbá hibázott a rendőrség, a miniszterelnök és a köztársasági elnök is.
Balsai István a 2010-es választások után miniszterelnöki megbízottként készített jelentése 2011-ben látott napvilágot, és többek között azt fejtegette, hogy terrorcselekmények történtek 2006. október 23-án Budapest belvárosában, és megalapozottan feltehető, hogy a rendőrség nem gondatlanságból, hanem tudatosan tűrte el a túlkapásokat, legfelsőbb politikai utasításra cselekedett.
A Fővárosi Törvényszéken folyó büntetőper vádlottja többek között Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány és Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy. Az ügyészség álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.
A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket.
(MTI)